Carmanus

l. Scolari.

Carmarthen

(Caermarthen), 1. grófság Wales D.-i részében; a C.-i öböl mossa szaggatott partjait; határos még Glamorgan, Brecknock, Cardigan és Pembroke grófságokkal. Területe 2453 km2. É-on hegyes, a tenger mellett dombos. Az Amorran, a két Gwendraeth (Fawr és Fach), a Towy és Tave öntözik. Hegyeiben sok az ólom- és vasérc. Lakóilnak száma (1891) 130,574. A Towy völgyében vilrágzó a földmivelés. C. és Llauellya főhelyek. l- 2. C., az ugyanily nevü grófság fővárosa, a Towy partján,14 km.-re a torkolatától, (1891) 10,338 lak., szép és régi emlékekben gazdag, Szt. Péterről ellnevezett templommal; cin- és vasművekkel, jó folyami kikötővel; egy unitárius kollegiummal (Free Religions Thought College). C. a rómaiak Maredunuma.

Carmaux

(ejtsd: karmó), város Tarn franciaorlszági départementban, az Aveyron mellékfolyója, a Cérou mellett, (1891) 9591 lak., szénbányászattal és üveggyártással. A C.-i széntelep 8000 ha.-nyi; 30 millió m3-re becsülik tartalmát. Az utóbbi éveklben C. több munkássztrájknak volt szinhelye, igy 1892 őszén is. Ez alkalommal Milleraud, Pelletan és Clémanceau képviselők iparkodtak a részvénytársulat és a munkások között felmerült ellentétet orvosolni, ami egy időre sikerült is.

Carmen

(Isla del-), Campęche tartományhoz tarltozó sziget Mexikó DNy-i partja előtt, a Laguna de Terminosban fekvő szigetsor legnagyobbika, 12,000 lak. rajta épült az ugyanily nevü város, 6000 lak., élénk fakereskedéssel.

Carmen

(lat.) a. m. vers, különösen alkalmi vers; C. seculare, százéves évfordulóünnep alkallmára irt vers.

Carmen de Patagones

l. Patagones.

Carmen

Sylva, Erzsébet román királynő irói neve. L. Erzsébet.

Carmenit

l. Chalkocit.

Carmenta

(vagy Carmentis), itáliai istenség, Euandros anyja, ki 60 esztendővel a trójai háboru előtt fia kiséretében Arkádiából Itáliába vándorolt, s akit a 15 betüből álló legrégibb latin alfabétun feltalálójának mond a mitosz. A C. nevet csak uj hazájában vette föl, az előtt Nikostraténak nevezlték. Halála után Euandros a Capitolium alatt levő porta Carmentalis közelében oltárt emelt tiszteleltére. Ünnepei jan. hó 11. és 15. voltak; ez utóbbi napon tartott ünnepét a római férjes nők alapították, hálából a nagy gyermekáldásért, melyben részesültek, midőn hosszas nemi absztinencia után házassági kötelességeiknek ismét eleget kezdtek tenni. E tartózkodást azért rótták magukra, mert férjeik nem engedték volt őket hosszu ideig kétlkerekü szekereken, az u. n. carpentumokon kocsilkázni. Kultuszában egy külön Flamen Carmentallis hivataloskodott. Egeria (l. o.) nimfa pendantljának tartják, azaz, egy eredetileg forrásvizi istenlségnek, mely idővel jósló és szüléseknél bábáskodó istennővé fejlett. Jövendőmondó istenségnek azért tartják vala, mert neve a carmentes szóval való összefüggésre vall, mely szó a régi latinoknál annyi volt, mint jövendőlátó asszonyok; ezt különlben már egy régi magyarázó is megjegyezte.

Carmentalis porta

l. Róma.


Kezdőlap

˙