Tornallyay

-család (tornallyai), igen régi nemesi család, amely a gömörvármegyei Torna váráról vette a nevét. Első ismert őse Gál, aki a XIII. sz. közepén élt. A család nevezetesebb tagjai: János (a családban e néven ötödik), 1498. Gömör vármegye alispánja volt. 1526 aug. 29. elesett a mohácsi ütközetben. Jakab, 1526. Szapolyai János király buzgó párthive és kincstárnoka. 1528. mint Gömör vármegye alispánja szerepel. Fia János (a családban e néven hatodik) Murány várát is birta, amelyet később hűtlen gyámja Basó Mátyás a maga hatalmába kerített. 1558. török fogságba került, amelyből csak ugy szabadult ki, hogy birtokainak részben való elzálogosításából nyert tetemes váltságdíjat fizetett. Zsigmond 1595., György 1603-1609., Márton 1643., egy másik Zsigmond pedig 1663-77. Gömör vármegye alispánja volt. Ferenctől 1680-ban hűtlenség miatt elkobozták a birtokait. Időközben kegyelmet nyert, sőt 1702. már mint Gömör vármegye alispánja szerepelt. A család ma is él.

Tornászat

l. Tornázás és Gyógygimnasztika.

Tornatanítóképzés

Németországban már e század negyvenes éveiben átlátták azt, hogy a rendszeres testi nevelés vezetését egyedül ügyesen tornázó empiristákra bizni nem lehet s felállították az egyes állaomokban a tornatanítóképző intézeteket, igy Berlinben, Drezdában, Stuttgartban és Münchenben, amely intézetekben megfelelő testi erejü és előképzettséggel biró ifjak tornatanítókká képeztetnek ki ugy az elméletben, mint a gyakorlatban is. Nálunk a nemzeti tornaegyesület 1868. a saját kezdeményezéséből nyitott ily tanfolyamot, amelyet a közoktatási kormány 1870-től fogva állami érvénnyel biró oklevelek kiadására jogosított fel; ennélfogva ezen tanfolyam az államtól rendes segélyt húz és képesítő vizsgálatain a kormány kiküldöttje állandó ellenőrzést gyakorol. Utóbbi időben nők is nyerhetnek ez intézetben képesítést. A tanítás tárgyai: a tornázás alapelvei, története, módszere, boncolástan, élettan, életrendtan, az első segély nyujtásának módja, vezénylés és gyakorlati tornázás. A tanfolyam 6 hónapig tart novembertől május elejéig, a képesítés megszerezhető elemi vagy középiskolákra, felsőbb iskolákra és egyesületekre. Eddig 45 tanfolyam volt s ezeken 1500-nál több képesítő okmányt adtak ki.

Tornaverseny

a rendszeres és általános testképzésben részesülőknek szabályos erőmérkőzése. A régi görögök T.-t l. Olimpia. A mai T.-ek vagy egyéniek, vagy csoportversenyek, egyszerüek, vagy pedig több feladatból állók. Legszokásosabbak az ugrási, súlydobási és futásversenyek, mert röviden lebonyolíthatók, sem a versenyzőket, sem a nézőket nem fárasztják a mértéken túl, eredményeik könnyen megbirálhatók s nagyobb külső előkészületet nem igényelnek. Azonban mivel ezen egyszerü versenyekből a versenyző tornásznak általános testi képzettségét megitélni nem lehet, szükséges volt az u. n. összetett versenyeket megállapítani. Ezeknek egyes részeit ugy válogatják ki, hogy a versenyzőnek minden testrésze és minden irányu energiája érvényesüljön. A tanuló ifjuságnak, különösen a zsengébb koruaknak versenyfeladatai csak olyanok lehetnek, amelyek a szabadban való természetes, játékszerü, tehát nem túlerőltető mozgásoknak felelnek meg, igy rövid futás, mérsékelt magasságu ugrás, póznamászás, birkózás. Németországban különösen kifejlődtek a nagyszabásu egyesületi T.-ek, mig nálunk az utóbbi években a kormánynak kezdeményezésével és támogatásával az ifjusági T.-ek léptek előtérbe; igy az 1891-iki budapesti országos ifjusági T.-en részt vett 3000, az 1893-ikin mintegy 2300 tanuló s az 1896-iki ezredéves T.-en a király jelenlétében 4800 tanuló mutatta be képzettségét.

Tornázás

v. tornászás, első sorban mint nevelési T. veendő figyelembe, mert test- és szellemfejlesztő hatása az iskolás gyermektől kezdve egészen a deresedő férfikorig értintetlenül fennáll és kimutatható. Ugyanis a rendszeresen űzött T. erőssé, ügyessé teszi a testet, ezáltal az egyénnek önbizalmat ad, a léleknek nyugalmat szerez, tehát a T.-ban edzett egyént a szellemi munkára is alkalmasabbá teszi; a közösen egy vezényszóra végzendő gyakorlatok ugy a gyermeket, mint a felnőtt tornászt arra tanítják, hogy közös működésben saját akaratát egy tőle független akarat irányításának minden ellenmondás nélkül alárendelje s ha a közös működés szép eredménnyel járt és dicséretet aratott, akkor is érje be minden résztvevő tornász azzal, hogy az elismerést aratott összességnek egyik hasznosan működő, de névtelen tagja volt. A T. nevelési és egészségi, továbbá társadalmi és katonai T.-ra osztható; a nevelési T. ismét felosztatik fiu- és leány-T.-ra, e kettő egymástól tetemesen különbözik azon oknál fogva, mert a fiuk és leányok testalkata vérmérséklet és további életfeladatuk tekintetében különböznek egymástól. A nevelési T., mely az iskolákban a többi tantárgyak sorozatába felvéve gyakoroltatik, gyakorlatainak minőségét és terjedelmét illetőleg lényegesen különbözik a felnőttek T.-ától, mert a még kevésbbé fejlett gyermeki testet oly erős gyakorlatokra bocsátani nem lehet, amelyek a kevésbbé ellentálló gyermeki izmokat és csontokat esetleg eltorzíthatnák. Az egészségi vagy gyógy-T.-t l. Gyógygimnasztika. A társadalmi vagy egyesületi T. alapjában azonos a nevelési vagy iskolai T.-sal, gyakorlatai ugyanazok, de magasabb fokra vannak fejlesztve, mert teljesen kifejlett testü férfiak v. nők végzik e gyakorlatokat. A tornaszerek is méret tekintetében nagyobbak, különben pedig változatosabbak is. A társadalmi vagy egyesületi T.-nál a gyakorlatok közben a fegyelem fentartásának módja is már, mint az iskolai T.-nál, mert mig a gyermekeknél a még nem teljesen kifejlett céltudatosságot figyelmeztetéssel és jól alkalmazott szigorral kell felébreszteni, addig a már fejlett elméjü ifjaknál és férfiaknál inkább buzdító szavakkal és útmutatásokkal kell a fegyelmet fentartani. A katonai T. alapjában véve ugyan menetelésekből, fegyverfogásokból és lovaglásból állana, de már a katonaságnál is be van hozva a szer-T., ugy hogy e részben a társadalmi, esetleg iskolai T.-sal megegyezik. Végre még meg kell emlékeznünk az u. n. szoba-T.-ról is, amely egyes tornaszereknek a lakásokban való használására vonatkozik s különösen az utóbbi években elterjedőben van. A szoba-T. fő szerei a kézi súlyzók, továbbá a rúdhinta, a gyűrühinta s az ellenállási gyakorlatok számára a húzó eszköz.

A T. anyaga: a) a szabad T. (szabad- és rendgyakorlatok) kézi szerekkel (súlyzók, botok vagy rudak) vagy a nélkül és b) szer-T. A szabad T.-ba tartozó szabad és rendgyakorlatok az u. n. együttes vagy közös gyakorlatok, amelyeknek minden egyes részletét az összes tornászok vezényszó után együttesen ütemszerüen tartoznak végezni, mig a szer-T.-nál az egyénenkénti működés lép előtérbe. A szabad gyakorlatok fő csoportjai az u. n. tag-szabadgyakorlatok és a tulajdonképeni rendgyakorlatok; az előbbieknél rendesen egy helyben maradva történnek a rendszeres tagmozgatások, mig az utóbbiaknál folytonos helyváltoztatás útján újabb és újabb sorok és állások alakíttatnak; ez utóbbi csoporthoz veendők a katonai szabad gyakorlatok is. A szer-T., ahová az összes ugrási gyakorlatok is sorolhatók, az elugrási, a felhúzódási (függeszkedési) és az eltolási energiának emelését célozzák. A T. az atletikától (l. o.), vagyis az u. n. sportszerü testgyakorlatoktól abban különbözik, hogy mig ez utóbbiaknál a testi erő és energia egyoldaluan és időnkint egy közvetlenül kitűzött feladatnak elérése céljából fejlesztetik, addig a T.-nak mindig a tornázó egyén szakadatlan és biztos fejlesztése a célja, tekintet nélkül az időnkint esetlegesen felmerülhető feladatokra.

Magyarországban a test rendszeres fejlesztésére való törekvéssel legelőször a mult század végén kibocsájtott Ratio educationis-ban találkozunk. Egyes iskolákban, különösen amelyeket a protestáns felekezetek tartottak fenn, a T. bizonyos neme már régebben gyakoroltatott. A jelen század harmadik évtizedében Fuchs Keresztély pesti vagyonos kereskedő gyermekei számára Clair Ignác tornamestert hozatta be a külföldről, aki itt magánjellegü tornaiskolát tartott egészen a 40-es évekig, amikor a nemzeti testgyakorló-egyesület szolgálatába lépett. Bakody Tivadar dr. gyakorló orvos 1860. a Gyógyászat címü szaklapban az ifjuság rendszeres testi neveléséről értekezvén, ez megadta az első alkalmat arra, hogy a testi nevelés barátai a T. meghonosítása céljából csoportosuljanak. Igy Bakody mellé álltak Batizfalvy Sámuel és Szontagh Ábrahám gyakorló orvosok, akik egyszersmind a T.-ban is kellő jártassággal birtak és ezeknek, valamint több buzgó társuknak sikerült 1863. az első nyilvános tornacsarnokot megnyitni s ezáltal a T.-nak jövőjét Magyarországban megalapítani (l. Nemzeti torna-egylet). A T. ettől kezdve nálunk is fejlődésnek indult és különösen midőn Szontagh Ábrahám az első magyar torna-műszótárt és az első magyar torna-kártyákat kidolgozta, lehetővé vált a T.-t a német befolyástól teljesen függetlenné tenni. Torna-egyesületek alakultak az országban és a fővárosban s 1868. a nemzeti torna-egyesület már a tornatanítóképzést is megkezdette. A T. kezdetben meglehetős erős kapcsolatban állott a rendszeres tűzoltással, s több helyütt az országban a torna-egyesületek egyúttal tűzoltással is foglalkoztak, vagy kettős egyesületekként működtek, mig később mindegyik irány már magában megerősödvén, szétváltak. Matolay Eleknek (l. o.) köszönhető legtöbb magyar T. fejlesztése körül. Ő első fellépésétől kezdve haláláig minden tehetségét a T. emelésére szentelte. Az ő buzdítására jött létre 1870. az állammal azon egyezség, amely szerint a nemzeti torna-egyesület mint állami érvényü okleveleket kiállító tornatanítóképző intézet is működik. Létrejött a torna-egyesületek szövetsége, a tornatanítók országos egyesülete, a Tornaügy szakközlöny, az országos közoktatási tanácsban a tornatanítás szakszerü állandó képviseltetése, mintegy 44 torna-egyesület s a T. irodalmi művelése is. Utána az ő nyomán haladva, a magyar T. fejlesztésében Hegedüs Sándor s legutóbb Berzeviczy Albert mint az országos tornaszövetség elnöke szereztek érdemeket. L. még Iskolai egészségügy.

Tornea

(ejtsd: torneo), 1. T., finnül Tornijoki, 432 km. hosszu folyó Svéd- és Oroszország határán. Az É-i Svédországban fekvő T.-Träskból folyik ki; Junosucendónál két ágra oszlik; a jobboldali a Tarando-elf egyesül a Kalix-elffel, érdekes bifurkációt alkotván, a baloldali pedig Haparanda és T. városok közt a Botteni-öbölbe torkollik. - 2. T., finnül Torino, város Uleaborg (ettől 112 km.-nyire) finn-orosz tartományban, a T. folyó bal partján, Svensar félszigeten, 1250 lak., fa-, kátrány-, hal- és prémkereskedéssel.

Tornelia

Gutierez (növ.), l. Monstera.

Tornóc

kisközség Nyitra vármegye vágsellyei járásában, (1891) 2297 magyar és tót lak., vasúttal, posta- és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. Székhelye a járási szolgabirói hivatalnak és a vágbalparti ármentesítő és belvizszabályozó társulatnak. Van urasági kastélya.

Tornya

nagyközség Csanád vármegye battonyai járásában, (1891) 2368 magyar, oláh és szerb lak., postahivatallal, postatakarékpénztárral és gőzmalommal.

Tornyos far

a marhánál az, mely az ágyéktól a faroktőig emelkedik. A hegyi marha sajátsága.


Kezdőlap

˙