A | Eurázsiai-hegységrendszer |
Kaledóniai-hegységrendszer | |
Pacifikus-hegységrendszer | |
Variszkuszi-hegységrendszer | |
T | szárazföld |
P | hegység |
M: | Hegyvonulatot keresztben átvágó szűk, mély völgy |
F | endogén völgy |
szoros | |
A | déli-kárpátoki szoros |
északi-kárpátoki szoros | |
keleti-kárpátoki szoros | |
T | hegység |
X | völgyszoros |
Forrás: | hun(329)kf(98-99) |
X | Fenyér |
Forrás: | hun(329) |
L | Fenyér |
L | Német-Római Birodalom |
Forrás: | kf(81) |
T | Dél-Erdély |
Nagy-Küküllő vármegye |
H | Hejlunkiang tartomány |
T | Kína |
L | Hejlongjiang tartomány |
T | Montana szövetségi állam |
L | ókori Görögország |
H | Nagy Sándor birodalma |
F | ókori állam |
P | Aigyptos tartomány |
R | Ptolemaida Birodalom |
Szeleukida Birodalom | |
E | Perzsa Birodalom |
X | Macedonia |
F | balkán-félszigeti hegység |
A | Olimposz-hegység |
Parnasszosz | |
Pindosz-hegység | |
Tajgetosz |
T | Asiana dioecesis |
L | Dardanellák |
T | Uusima |
H | Honan tartomány |
T | Kína |
L | Közép-Egyiptom |
T | Afganisztán |
Forrás: | kf(82)gyal(356) |
T | Baranya vármegye |
Drávaköz |
M: | Nevét a Harz latinos változatáról kapta |
L | Variszkuszi-hegységrendszer |
L | Német-középhegyvidék |
T | Costa Rica |
T | Welsh Marshes és Közép-Anglia nyugati része |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
L | Magyarherepe |
T | Ausserrhoden félkanton |
LV | Hermon természetvédelmi terület |
Hermon-hegy | |
Hermon-hegység |
Hermon természetvédelmi terület
HV | Hermon |
T | Hermon-hegység |
HV | Hermon |
T | Hermon-hegység |
X | Sion-hegy2 |
HV | Hermon |
F | libanoni-hegységek |
P | Hermon természetvédelmi terület |
Hermon-hegy |
T | Sonora |
F | magyarországi folyó |
R | Sajó |
Forrás: | gyal(494-495) |
T | Zemplén vármegye |
X | Hajdú kerület |
T | Alto Paraná megye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
T | Panama |
T | Ukrajna |
Forrás: | kf(53) |
T | Torontál vármegye |
X | aldunai székelyek |
T | Közép-Anglia |
L | 's-Hertogenbosch |
M: | Keleti germán népcsoport területe, első ismert szállásterületük a Keleti-tener vidéke. A Nyugatrómai Birodalom romjain átmenetileg egyesítették a germán területeket |
F | germánok területe |
L | 's-Hertogenbosch |
M: | Hispánia görög, költői neve. A görögök Iberia-nak is nevezték |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
L | ókori Hispánia |
M: | 1567-ig önálló, egységes hercegség |
Forrás: | Britannica Hung., Brockhaus Encyklopädie |
F | német történelmi államok |
R | Hessen-Darmstadt |
Hessen-Kassel |
M: | 1945-től úira önálló szövetségi állam |
Forrás: | Britannica Hung., Brockhaus Encyklopädie |
T | Németország |
P | Wiesbaden |
E | Hessen-Darmstadt |
Hessen-Nassau |
M: | A régi Hessen felosztásakor 1567-ben jött létre, s 1866 után egyszerűen csak Hessennnek nevezték |
Forrás: | Britannica Hung., Brockhaus Encyklopädie |
F | német történelmi államok |
P | Oberhessen |
Rheinhessen | |
Starkenburg | |
R | Hessen szövetségi állam |
E | Hessen |
M: | 1567-ben jött létre, 1807-1815 között a Vesztfáliai Királyság része, majd 1867-ben Poroszország elfoglalja |
Forrás: | Britannica Hung., Brockhaus Encyklopädie |
H | Kurhessen |
F | német történelmi államok |
R | Hessen-Nassau |
E | Hessen |
M: | 1867-ben jön létre |
Forrás: | Britannica Hung., Brockhaus Encyklopädie |
F | német történelmi államok |
T | Poroszország |
R | Hessen szövetségi állam |
E | Hessen-Kassel |
Nassau állam |
F | Német-középhegyvidék |
Forrás: | kf(116) |
T | Dunántúl |
X | Zala vármegye |
Forrás: | gyal(357) |
H | Barcasági hétfalu |
T | Tízfalu |
P | Háromfalu |
Négyfalu | |
X | Brassó vármegye |
M: | Kr. e. 1595-1200 között Kisázsiában |
Forrás: | Ókori lexikon, Pauly's Realencuclopaedia |
F | ókori állam |
F | magyarországi megye |
T | Magyarország 1945(1949)-1983(1989) között |
Magyarország 1989-től | |
P | Eger |
Recsk | |
E | Heves vármegye |
F | dombság |
T | Felföld |
X | Bükk-hegység |
nógrád-hevesi Erdőhát |
M: | Hévíz település |
T | Zala megye |
= | Olthévíz |
termálvíz |
T | Hokkaido-sziget |
T | Mexikó |
P | Pschuca de Soto |
Forrás: | gyal(541) |
T | Kolozs vármegye |
X | Alszeg |
Argyas | |
Drág | |
Forgácskút | |
Kalotaszeg | |
Kispetri | |
Lapupatak | |
Magyarzsombor | |
Nagypetri | |
Tóttelke | |
Váralmás |
L | Gasherbrum |
L | Sarkvidék |
L | Sarkvidék |
R | Kis-Szamos |
= | Hidegszamos |
Forrás: | gyal(541) |
T | Alszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Gyalui járás |
mócok | |
= | Hideg-Szamos |
M: | A különböző halmazállapotú, összes természeti vizet magában foglaló földburokrész |
F | szervetlen szféra |
A | állóvíz |
felszín alatti víz | |
folyóvíz | |
gleccser | |
jégtakaró | |
tenger | |
T | fizikai földrajz |
X | vízrajz |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Háromszék vármegye |
T | Arab-félsziget |
L | Közép-Skócia északi része |
T | Szomália |
H | Dagö |
F | észak-európai sziget |
T | Észtország |
T | India |
P | Simla |
F | Himalája |
A | Alacsony-Himalája |
Elő-Himalája | |
Magas-Himalája | |
Transzhimalája |
Himalája kelet-nyugati vonulat
F | Himalája |
A | Asszámi-Himalája |
Kumáum-Himalája | |
Nepáli-Himalája | |
Pandzsábi-Himalája |
L | Homs tartomány, Szr. |
F | belső-ázsiai hegység |
T | Eurázsiai-hegységrendszer |
L | Észak-indiai alföld |
L | Gangesz-alföldje |
H | Elő-india |
F | dél-ázsiai természeti táj |
félsziget | |
T | Dél-Ázsia |
P | Dekkán |
Észak-indiai alföld | |
Thar-sivatag |
H | Hátsó-Pomeránia |
T | Pommern |
T | égei-tengeri sziget |
T | Dekapolisz |
Forrás: | gyal(691) |
T | Baranya vármegye |
Ormánság |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
T | Chugoku-chiho |
L | ókori Hispánia |
M: | A Pireneusi-félsziget főníciai eredetű latin elnevezése az ókorban, később Spanyolország latin neve. A rómaiak Kr.e. 206-ban foglalták el a karthágóiaktól. |
H: | A terület egészére vonatkozó általános munkák osztályozására használjuk. |
Forrás: | Britannica Hung., Ókori lexikon, Magyar nagylexikon |
A | középkori Hispánia |
ókori Hispánia | |
T | Dél-Európa |
X | Pireneusi-félsziget |
F | ókori Hispánia |
R | Hispania Tarraconensis |
F | ókori Hispánia |
T | Római Birodalom |
P | Baetica |
Lusitania | |
Tarraconensis | |
R | Hispaniae dioecesis |
F | ókori Hispánia |
R | Tarraconensis |
E | Hispania Citerior |
F | ókori Hispánia |
R | Baetica |
T | Nyugatrómai Birodalom |
P | Baetica |
Carthaginiensis | |
Gallaecia | |
Lusitania | |
Mauretania Tingitana | |
Tarraconensis | |
R | nyugati gótok területe |
E | Hispania provincia |
ókori Hispánia |
T | Hokkaido-sziget |
F | ázsiai tó |
X | Mongólia |
T | Ukrajna |
E | Podólia |
T | Tasmania szövetségi állam |
Forrás: | gyal(698)kf(155-156) |
L | Őrihodos |
Forrás: | gyal(134.839) |
T | Szeben vármegye |
Újegyház szék |
Forrás: | gyal(519)kf(119) |
L | Hóstát |
L | Chuuk |
L | Hóöv |
LV | Hohenzollern Hercegség |
Hohenzollern-dinasztia |
M: | Két. egykor önálló, 1849-től Poroszországhoz tartozó hercegség |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
HV | Hohenzollern |
F | német történelmi államok |
T | Poroszország |
X | Hohenzollern-dinasztia |
H | Yeso |
F | Japán-szigetek |
T | Japán |
P | Abashiri |
Hidaka | |
Hiyama | |
Iburi | |
Ishikari | |
Kamikawa | |
Kushiro | |
Nemuro | |
Oshima | |
Rumoi | |
Shiribeshi | |
Sorachi | |
Soya | |
Tokachi |
T | Honshu-sziget |
H& | holdfogyatkozás |
F | égitest |
F | közép-amerikai sziget |
T | Hollandia |
P | Aruba |
L | Suriname |
L | Nyugat-Irian |
F | Közép-európai marsch |
L | Indonéz-Timor |
M: | Államformája alkotmányos monarchia |
F | Benelux állam |
P | Aruba |
Dél-Holland | |
Drenthe | |
Észak-Brabant | |
Észak-Holland | |
Flevoland | |
Friesland | |
Gelderland | |
Groningen tartomány | |
Holland Antillák | |
Limburg tartomány, Holl. | |
Overijssel | |
Utrecht tartomány | |
Zeeland | |
E | Németalföld |
X | Ijssel-tó |
Forrás: | kf(79) |
T | Cserhát |
Nógrád vármegye | |
X | palócok |
Forrás: | gyal(134.839) |
T | Szeben vármegye |
Újegyház szék |
M: | Évszázadokon keresztül a dán királyok kormányozták, de a koarbeli német birodalom része maradt. 1815 után a Német Szövetséghez csatolták |
Forrás: | Brockhaus Encyclopädie, Britannica Hung. |
R | Schleswig-Holstein |
F | Közép-európai tóhátság |
F | ázsiai tó |
E | Jordán |
X | Izrael |
Jordánia |
F | mélyföld |
T | Szír-Jordán-árok |
F | folyóvíz |
X | vízrendezés |
Forrás: | hun(716-718)mnl2(134) |
T | Felső-Marosmente |
Maros-Torda vármegye |
F | felszíni moréna |
R | végmoréna |
Forrás: | kf(118) |
T | Heves vármegye |
X | Pétervására |
Forrás: | hun(169-170)kf(122-123) |
T | kalocsai Sárköz |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Forrás: | kf(118) |
T | Duna-Tisza köze |
H | Erg |
F | sivatag |
A | Calanscio-homoksivatag |
Keleti-Erg | |
Nefúd-sivatag | |
Nyugati-Erg | |
Rab-el-Háli |
X | sivatag |
F | trópusi sivatag |
T | Nyugat-Ausztrál-tábla |
P | Gibson-sivatag |
Nagy-homoksivatag | |
Nagy-Viktória sivatag |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
Forrás: | kf(118) |
T | Székelyföld |
P | Homoródszentmárton |
Oklánd | |
Székelydálya | |
X | Udvarhely vármegye |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Udvarhely vármegye |
Forrás: | kf(118) |
HV | Szentmárton |
T | Homoród mente |
Udvarhely vármegye |
LV | Homs tartomány, Lb. |
Homs tartomány, Szr. | |
Homs város, Lb. | |
Homs város, Szr. |
HV | Homs |
T | Líbia |
P | Homs város, Lb. |
Leptis Magna |
H | Hims tartomány |
HV | Homs |
T | Szíria |
P | Homs város, Szr. |
Tadmor |
HV | Homs |
T | Homs tartomány, Lb. |
HV | Homs |
T | Homs tartomány, Szr. |
E | Emesa |
L | Henan tartomány |
M: | Kína kiemelt körzete |
H | Hsziangkang |
T | Kína |
X | Nagy-Britannia |
F | ázsiai tó |
X | Kína |
F | főváros |
T | Salamon-szigetek |
F | Japán-szigetek |
T | Japán |
P | Chubu-chiho |
Chugoku-chiho | |
Hokuriku-chiho | |
Kanto-Chiho | |
Kinki-Chiho | |
Ou-chiho | |
Tokai-chiho | |
Tosan-Chiho |
Forrás: | gyal(516) |
T | Dunáninneni kerület |
Magyarország 1876-1920 között | |
P | Bakabánya |
Bát | |
Bélabánya | |
Ipolyság | |
Korpona | |
Selmecbánya | |
R | Bars és Hont k. e. e. vármegye |
X | Felföld |
huntyiak | |
Palócföld |
H | Hóhatár |
T | hegység |
L | Hebei tartomány |
M: | Hegy és síterület az Alacsony-Tátrában |
F | európai hegycsúcs |
T | Alacsony-Tátra |
L | Al Hammári-tó |
T | Nyugat-Norvégia |
Forrás: | gyal(821)kf(186) |
T | Csongrád vármegye |
Tiszamente |
M: | Hegyoldali, vízmosta mélyedés |
F | fluviatilis völgy |
Forrás: | gyal(792.823) |
T | Lándzsásötfalu |
F | tengerszoros |
X | Ománi-öböl |
Perzsa-öböl |
T | Badashán autonóm terület |
LV | Hortobágy puszta |
Hortobágy völgye | |
Hortobágy-folyó | |
Hortobágyfalva | |
szebeni Hortobágy-folyó |
Forrás: | gyal(518)kf(118-119) |
L | Hortobágy puszta |
M: | A Hortobágy-folyó két partján elterülő szikes legelő |
Forrás: | gyal(518)kf(118-119) |
H | Hortobágy melléke |
HV | Hortobágy |
T | Tiszántúl |
X | Hajdú vármegye |
Hortobágy-folyó |
M: | A Hortobágy-folyó völgye Nagy-Küküllő és Szeben vármegyében |
Forrás: | hun(823.826.829) |
H | szebeni Hortobágy |
HV | Hortobágy |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
X | Szeben vármegye |
szebeni Hortobágy-folyó |
M: | A Berettyó jobboldali mellékfolyója |
HV | Hortobágy |
R | Berettyó |
X | Hortobágy puszta |
Forrás: | gyal(780) |
HV | Hortobágy |
T | Dél-Erdély |
Szeben szék | |
Szeben vármegye |
H | Dalmát tengerpart |
T | Horvátország |
X | Dalmácia |
M: | az 1876-os közig. reform után 1920-ig |
Forrás: | gyal(204) |
H | Horvát-Szlavónoszág |
T | Magyarország 1876-1920 között |
P | Belovár-Körös vármegye |
Lika-Korbava vármegye | |
Modrus-Fiume vármegye | |
Pozsega vármegye | |
Szerém vármegye | |
Varasd vármegye | |
Verőce vármegye | |
Zágráb vármegye | |
R | Horvátország |
E | Szlavónia |
L | Horvát-szlavón társországok |
M: | Az 1723-1876 közötti magyar, és az 1992 utáni közigazgatás szerint. Közigazgatási beosztás: 20 megye (zupanije) és a főváros |
H: | 1920-1992.01.15-ig lásd "Jugoszlávia". Horvátország térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó |
H: | 1920-1992.01.15-ig lásd "Jugoszlávia". Horvátország térben és időben átfogó tárgyalása (pl. történelme) esetén is használandó |
Forrás: | gyal(193) |
F | balkáni állam |
T | Balkán |
Magyarorság 1723-1876 között | |
P | Brac |
Cres | |
Dalmácia | |
Horvát tengerpart | |
horvátországi magyar irodalom | |
horvátországi magyarság | |
Hvar | |
Körös vármegye | |
Krk | |
Mljet | |
Muraköz | |
Rab-sziget | |
Rijeka | |
Susak | |
Varasd vármegye | |
Zágráb vármegye | |
E | Horvát-szlavón társországok |
Jugoszlávia | |
X | Kárpát-medence |
M: | 1699/1702-1869 közötti osztrák katonai közigazgatási egység |
F | Határőrvidék |
Forrás: | hun(817-821)kf(120-121) |
T | Hunyad |
Hunyad vármegye |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye | |
Négyfalu |
Forrás: | gyal(626)rnl13(378) |
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
Koronaváros | |
T | Máramaros vármegye |
Forrás: | hun(611-612)kf(72) |
T | Bodrogköz |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
M: | a kertes külvárosok neve a 16-17. században |
Forrás: | gyal(519)kf(119) |
H | Hofstat |
Hóstya | |
T | Kolozsvár |
X | hóstátiak |
Forrás: | gyal(519)kf(119) |
L | Hóstát |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
T | Amerikai csendes-óceáni-szigetek |
Forrás: | gyal(357) |
T | Barcaság |
Brassó vármegye |
Forrás: | kf(150-151) |
T | Sopron vármegyei nagyerdő |
H | Chövszgöl Núr |
Hubszugul | |
F | ázsiai tó |
X | Mongólia |
T | Karen szövetségi állam |
L | Hongkong |
L | Xinjiang nagytáj |
Hszincsiang-ujgur autonóm terület
L | Xinjiang uygur zizhiqu |
T | Angola |
F | Középső igazgatási területek |
T | Peru |
F | Középső igazgatási területek |
T | Peru |
H | Hupej tartomány |
T | Kína |
L | Hövszgöl-tó |
F | észak-amerikai folyó |
X | Atlanti-óceán |
F | intrakontinentális beltenger |
T | Atlanti-óceán |
X | Albany folyó |
Churchill-folyó | |
Nelson-folyó |
T | Guatemala |
T | Angola |
H | Dalaj-tó |
F | ázsiai tó |
X | Kína |
T | Kína |
T | Románia |
F | barbár népek területe |
X | hunok |
Forrás: | hun(817-821) |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
P | Alpestes |
Bácsi | |
Haró | |
Hosdát | |
Lozsád | |
Nagyrápolt | |
Rákosd | |
Szászváros | |
X | Hunyad vármegye |
M: | Az 1877. I. tc. kiegészíti Zaránd vármegye egy részével |
Forrás: | hun(659)gyal(521) |
T | Erdély 1876-1920 között |
Magyarok földje | |
Magyarország 1876-1920 között | |
P | Alpestes |
Bácsi | |
Csernakeresztúr | |
Déva | |
Haró | |
Hosdát | |
Körösbánya | |
Lozsád | |
Nagyrápolt | |
Rákosd | |
Szászváros | |
Sztrigyszentgyörgy | |
Vajdahunyad | |
E | Zaránd vármegye |
X | Bányaság |
Dél-Erdély | |
Hátszeg-vidék | |
Hunyad | |
hunyadi Erdőhát | |
Kenyérmező |
Forrás: | gyal(440) |
H | Erdőhátság |
HV | Erdőhát |
T | Bánság |
X | Hunyad vármegye |
L | Hubei tartomány |
F | észak-amerikai tó |
X | Kanada |
F | polinéziai sziget |
T | Chile |
Forrás: | gyal(626)rnl13(378) |
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
Koronaváros | |
T | Máramaros vármegye |
F | adriai-tengeri sziget |
T | Horvátország |
T | Andhra Pradesh |
LV | Hyrcania történeti táj |
Hyrcania város | |
Hyrcania-folyó | |
Hyrcanum mare |
M: | A Kaszpi-tengertől délkeletre fekvő terület ókori neve |
M: | Része volt a Méd, a Perzsa, a Szeleukida, a Parthus Birodalomnak |
H | Varkana |
HV | Hyrcania |
F | Asia Meridionalis Centralis |
Medeo-Perzsia | |
P | Zadrakarta |
M: | Strabon szerint nevét onnan kapta, hogy a perzsák hyrcaniaiakat telepítettek oda |
HV | Hyrcania |
T | Lydia |
HV | Hyrcania |
X | Hyrcanum mare |
M: | Cyrenei Eratosthenes Geographika c. művében nevezte így először |
H | Hyrkaniosz pontosz |
Mare hyrcanum | |
HV | Hyrcania |
R | Kaszpi-tenger |
X | Hyrcania-folyó |
L | Hyrcanum mare |
T | Románia |
T | kisázsiai Pentapolisz |
F | hajdani óceán |
T | Moldva |
Románia | |
P | Iasi város |
H | Jászvásár |
T | Iasi megye |
T | Oyo szövetségi állam |
M: | A mai Grúzia területe. Perzsául Gurg, ebből Georgia, s végül a ma használatos Grúzia |
F | Asia Septentrionalis Occidentalis |
L | Pireneusi-félsziget |
F | pireneusi-félszigeti hegység |
T | Pireneusi-félsziget |
T | Pityúzok |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Forrás: | ROM(58) |
T | Rétköz |
Szabolcs vármegye |
T | Hokkaido-sziget |
F | Középső igazgatási területek |
T | Peru |
L | Ikonion |
T | Egyesült Államok |
P | Boise |
T | Szíria |
T | Palesztina |
R | Nabatea |
E | Arabia satrapia |
Forrás: | kf(138) |
T | Külső-Somogy |
Somogy megye | |
Somogy vármegye |
M: | A bibliai Kánaán, ill. Palesztina |
L | Palesztina |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | királyi szabadalmazott bányaváros |
szepesi város | |
T | Szepes vármegye |
F | európai tó |
X | Hollandia |
T | Lagos szövetségi állam |
H | Iconium |
T | Galatia |
R | Konya |
T | Irán |
T | Franciaország |
P | Párizs |
L | Troia |
Forrás: | gyal(134.839) |
T | Szeben vármegye |
Újegyház szék |
Forrás: | kf(450) |
L | Lukaillencfalva |
Forrás: | gyal(194.792) |
F | szepesi város |
T | Szepes vármegye |
F | észak-amerikai tó |
LV | Illinois szövetségi állam |
Illinois-folyó |
HV | Illinois |
T | Egyesült Államok |
P | Springfield |
HV | Illinois |
R | Mississippi-folyó |
Forrás: | gyal(60-61) |
T | Bihar vármegye |
bihari Mezőség |
F | Europa Meridionalis Orientalis |
L | Dalmatia |
T | Kwara szövetségi állam |
T | Etiópia |
T | Ecuador |
T | Nigéria |
P | Owerri |
T | Manipur |
Forrás: | gyal(541) |
T | Kolozs vármegye |
Nádasmente | |
X | Nádasmenti járás |
F | európai tó |
X | Finnország |
M: | Tartományi jogú város |
T | Koreai Köztársaság |
T | Dominikai Köztársaság |
T | Perzsa Birodalom |
F | óceán |
P | Andaman-tenger |
Arab-tenger | |
Bengál-öböl | |
Brit Indiai-óceáni terület | |
Szomáliai-öböl | |
Zanzibár-csatorna | |
X | Jubba |
Limpopo | |
Maputo-folyó | |
Murray-Darling | |
Rovuma | |
Shabeelle | |
Szunda-szoros | |
Zambezi |
F | afrikai sziget |
A | Amirante-szigetek |
Comore-szigetek | |
Madagaszkár-sziget | |
Mafia-sziget | |
Mauritius | |
Mayotte | |
Pemba-sziget | |
Réunion | |
Seychelle-szigetek | |
Zanzibár-sziget |
indiai-óceáni ausztráliai sziget
F | ausztráliai sziget |
A | Ashmore- és Cartier-szigetek |
Heard-sziget és McDonald-szigetek | |
Karácsony-sziget | |
Kókusz (Keeling)-szigetek | |
X | Ausztrália |
T | Egyesült Államok |
P | Indianapolis |
T | Indiana szövetségi állam |
F | észak-ázsiai folyó |
X | Jeges-tenger |
M: | 1946-tól Indonézia tartománya |
H | Holland-Timor |
T | Timor és a szomszédos szigetek |
P | Kupang |
M: | Közigazgatási beosztás: 24 tartomány (propinsi), 1 fővárosi kerület, 1 városi kerület |
F | délkelet-ázsiai állam |
P | Kis-Szunda-szigetek |
Maluku-szigetek | |
Nagy-Szunda-szigetek | |
Új-Guinea tartomány | |
X | Toba-tó |
Towuti-tó |
F | dél-ázsiai folyó |
X | Arab-tenger |
F | Észak-indiai alföld |
L | mocsár |
T | Észak-Kaukázus és az Alsó-Don vidéke |
T | Mozambik |
T | Appenzell kanton |
P | Appenzell város |
T | Tirol |
M: | A görög szigetvilág Kréta szigete nélkül |
T | Asiana dioecesis |
X | Graeciae insulae |
T | Graeciae insulae |
T | Kolumbia |
M: | Földrészek között elhelyezkedő beltenger |
F | beltenger |
A | Ádeni-öböl |
Amerikai-földközi-tenger | |
Ausztrál-ázsiai-földközi-tenger | |
Égei-tenger | |
Fekete-tenger | |
Földközi-tenger | |
Jeges-tenger | |
Márvány-tenger | |
Vörös-tenger |
L | Földközi-tenger |
L | Földközi-tenger |
T | Honduras |
M: | Egy földrész megsülyedt testébe ékelődnek be, gyakran nincs külön medencéjük |
F | beltenger |
A | Adriai-tenger |
Azovi-tenger | |
Balti-tenger | |
Fehér-tenger | |
Hudson-öböl | |
Japán-tenger | |
Perzsa-öböl |
T | Közép-Skócia északi része |
F | dél-afrikai hegység |
F | Asia Minor Occidentalis |
ókori Görögország | |
P | Ephesos |
Magnesia ad Meandrum | |
Smyrna |
T | Perzsa Birodalom |
T | atmoszféra |
X | visszaverődés |
T | Egyesült Államok |
P | Des Moines |
T | Perak |
F | magyarországi folyó |
R | Duna |
T | Hont vármegye |
Nógrád és Hont k. e. e. vármegye |
F | alföld |
T | Ír-sziget |
P | Moher-sziklák |
F | nyugat-európai sziget |
nyugat-európai természeti táj | |
P | Antrim-plató |
Donegal-hegység | |
Ír-alföld | |
Kerry-hegység | |
Mourne-hegység | |
Wicklow-hegység |
F | európai hegység |
A | Donegal-hegység |
Kerry-hegység | |
Mourne-hegység | |
Wicklow-hegység |
F | peremtenger |
T | Atlanti-óceán |
M: | Államformája köztársaság. Közigazgatási beosztás: 15 kormányzóság (muhafazat) és 3 autonóm régió |
F | közel-keleti állam |
P | Bagdad |
Bászra | |
Moszul | |
X | Al Hammári-tó |
Sadiyah-tó |
F | közel-keleti hegység |
F | közel-keleti természeti táj |
P | Afgán-medence |
Perzsa-medence |
F | tengerszoros |
X | Észak-Európa |
L | Nyugat-Irian |
T | Szibéria közigazgatási terület |
P | Uszt-ordinszkiji Burjátföld |
F | peremtenger |
T | Atlanti-óceán |
F | délkelet-ázsiai folyó |
X | Andaman-tenger |
F | földfelszíni medence |
T | Indokínai-félsziget |
R | Ob |
F | dél-európai sziget |
T | olasz szigetek |
T | Hokkaido-sziget |
L | Iszlamabád |
F | észak-amerikai tó |
X | Kanada |
T | Kuba |
LV | Ismailia kormányzóság |
Ismailia város |
HV | Ismailia |
T | Egyiptom |
P | Ismailia város |
X | Szuezi-csatorna |
H | Al Isma'liya |
El-Isma'iliya | |
HV | Ismailia |
T | Ismailia kormányzóság |
F | európai folyó |
X | Adriai-tenger |
Forrás: | gyal(698)kf(155-156) |
T | Alsóőrség |
Vas vármegye |
H | Iszik-Köl |
F | ázsiai tó |
X | Kirgizisztán |
M: | moldvai település Szucsava megyében |
Forrás: | gyal(649) |
T | Bukovina |
L | Korinthoszi-csatorna |
F | balkán-félszigeti hegység |
Forrás: | KSzN(8-9)kf(137-138) |
T | Alsó-Fehér vármegye |
Kis-Küküllő köze |
LV | Iszfahán tartomány |
Iszfahán város |
HV | Iszfahán |
T | Irán |
P | Iszfahán város |
HV | Iszfahán |
T | Iszfahán tartomány |
L | Isszik-Kul |
H | Islamabad |
F | főváros |
T | Nyugat-Punjab |
T | Márvány-tengeri régió |
Oszmán-Török Birodalom | |
E | Konstantinápoly |
L | ókori Itália |
M: | Történelmi régió, lényegében az Appennini-félsziget területe. A fogalom az ókorban fokozatosan bővült. A Kr.u-i 3. században Szardínia, Korzika, Szicília és a mai Észak-Olaszország is hozzá tartozott. |
H: | A történeti régiót egészében tárgyaló, időben és tárgyában általános munkák osztályozására használjuk. |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
A | középkori Itália |
ókori Itália | |
újkori Itália | |
T | Dél-Európa |
X | Appennini-félsziget |
F | ókori Itália |
T | Italia dioecesis |
P | Alpes Cottiae |
Flaminia | |
Liguria et Aemilia | |
Rhaetia | |
Tuscia et Annonaria | |
Venetia et Histria |
F | ókori Itália |
T | Nyugatrómai Birodalom |
P | Italia Annonaria |
Italia Suburbicaria | |
E | Italia provincia |
Forrás: | Pauly's Realencyclopädie, Britannica Hung., Ókori lexikon |
F | ókori Itália |
F | ókori Itália |
T | Italia dioecesis |
P | Apulia et Calabria |
Brutium | |
Campania | |
Corsica | |
Picenum | |
Samnium | |
Sardinia | |
Sicilia | |
Tuscia et Umbria | |
Valeria |
T | Arunachai Pradesh |
T | Paraguay |
T | Palesztina |
P | Caesarea Philippi |
Forrás: | gyal(130)kf(134) |
T | Krasznaköz |
Szatmár vármegye |
T | Ukrajna |
E | Kelet-Galícia |
T | Központi vidék a Feketeföld kivételével |
R | Tisza |
T | Guatemala |
M: | Állam. Közigazgatási beosztás: 23 körzet (sysla) |
F | észak-európai állam |
P | Reykjavik |
Surtsey | |
X | Izland szigete |
izlandi irodalom | |
izlandi nyelv | |
skandináv állam |
F | észak-európai sziget |
P | izlandi jégtakaró |
X | Eyja-fjord |
Faxaflói | |
Izland |
F | jégsivatag |
szárazföldi jégtakaró | |
T | Izland szigete |
F | észak-európai természeti táj |
T | Égei-tengeri régió |
Izmir történelmi tartomány | |
E | Szmirna |
P | Izmir |
R | Égei-tengeri régió |
H | 'Erec Izrael |
Dávid és Salamon királysága | |
Izrael Királyság | |
Jehud | |
Júda Királyság | |
Zsidó Királyság | |
F | közel-keleti állam |
ókori állam | |
P | Déli kerület |
Északi kerület | |
Haifa kerület | |
Jeruzsálem kerület | |
Központi kerület, Izr. | |
Tel Aviv kerület | |
E | Palesztina |
X | cionizmus |
Genezáreti-tó | |
Holt-tenger | |
izraeli irodalom | |
judaisztika | |
palesztin irodalom | |
Palesztin Önkormányzati Területek |
M: | Kr. e. 721-ben II. Sarukin asszír király elfoglalja Izraelt |
L | Izrael |
T | Udmurtföld |
Forrás: | hun(245) |
L | Krassóalmás |
F | észak-ázsiai hegység |
F | északi-kárpátoki hágó |
T | Mississippi szövetségi állam |
T | Rajasthan |
M: | 1528-ban teljesen török uralom alá kerül |
Forrás: | gyal(134) |
F | bánságok |
E | Boszniai bánság |
H | Dzsakarta |
F | főváros |
T | Jáva |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(541) |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |
T | Szibéria közigazgatási terület |
P | Jakutszk |
T | Jakutföld |
T | Veracruz |
T | Guatemala |
T | Taraba szövetségi állam |
T | Mexikó |
P | Guadalajara |
M: | Államformája alkotmányos monarchia. Közigazgatási beosztás: 14 egyházkerület (parish) |
F | közép-amerikai állam |
P | Kingston |
T | T'umen terület |
L | Dzsamu és Kasmír |
T | Norrland |
Skandináv-hegyvidék |
L | Svalbard |
F | távol-keleti folyó |
X | Kelet-kínai-tenger |
F | magyaroszági hegy |
T | Budai-hegység |
Forrás: | gyal(551)hun(358) |
T | Kemenesalja |
Vas vármegye |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
H | Nippon |
F | távol-keleti állam |
P | Hokkaido-sziget |
Honshu-sziget | |
Kyushu-sziget | |
Ryukyu-szigetek | |
Shikoku-sziget | |
X | Biwa-tó |
sintoizmus |
F | ázsiai sziget |
távol-keleti természeti táj | |
A | Hokkaido-sziget |
Honshu-sziget | |
Kyushu-sziget | |
Ryukyu-szigetek | |
Shikoku-sziget |
M: | Vegyes típusú tenger, megítélésében megoszlanak a vélemények |
F | intrakontinentális beltenger |
peremtenger | |
T | Csendes-óceán |
R | Amazonas-folyó |
F | közigazgatási terület |
T | Központi vidék a Feketeföld kivételével |
T | Amerikai csendes-óceáni-szigetek |
Forrás: | gyal(534-535) |
P | Jászság |
Kiskunság | |
Nagykunság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
Forrás: | gyal(534-535) |
L | Jásztelek |
Forrás: | gyal(355) |
F | egyházi földesúri bányaváros |
T | Abaúj-Torna vármegye |
M: | 1876-ig Szabolcs vm-hez tartozott |
Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
T | Hajdú vármegye |
Forrás: | gyal(534-535) |
H | Jászmihálytelek |
T | Jász-Nagykun-Szolnok vármegye |
Jászság |
L | Iasi város |
T | Nagy-Szunda-szigetek |
P | Jakarta |
T | Ausztrál-ázsiai-földközi-tenger |
X | Szunda-szoros |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
F | Északnyugati-Kárpátok |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
T | Missouri szövetségi állam |
L | gleccser |
Forrás: | gyal(541) |
T | Kolozs vármegye |
Nádasmente | |
X | Nádasmenti járás |
M: | Besorolását illetően megoszlanak a nézetek. Egyes szakmai források a legkisebb óceánként tartják számon |
H | Északi-jeges-tenger |
F | interkontinentális beltenger |
T | Atlanti-óceán |
P | Barents-tenger |
Csukcs-tenger | |
Kara-tenger | |
Kelet-szibériai-tenger | |
Laptyev-tenger | |
X | Indigirka |
Jenyiszej | |
Kolima | |
Léna | |
Mackenzie | |
Ob | |
Olenyok |
M: | A megfagyó talajvíz egyre növekvő hidrosztatikus nyomása megemeli a fagyott földfelszínt. Elérhetik a 90 m-es magasságot, és a 800 m átmérőt is |
H | Pingó |
T | szárazföld |
H | fagysivatag |
F | sivatag |
A | antarktiszi jégtakaró |
grönlandi jégtakaró | |
izlandi jégtakaró |
M: | Még a domborzat szintkülönbségeit is eltüntető hatalmas eljegesedés |
F | hidroszféra |
A | szárazföldi jégtakaró |
tengeri jégtakaró |
M: | Perzsa uralom alatt nevezték így Júda területét |
L | Izrael |
M: | 1989 szeptembere után. Államformája 1989 szeptembere után köztársaság. Közigazgatási beosztás: 11 kerület (liwa') |
H: | Korábban lásd "Dél-Jemen" vagy "Észak-Jemen" |
F | közel-keleti állam |
P | San'a' |
E | Dél-Jemen |
Észak-Jemen |
F | közel-keleti hegység |
F | észak-ázsiai folyó |
E | Angara |
X | Jeges-tenger |
F | főváros |
T | Örményország |
T | Csatorna-szigetek |
LV | Jeruzsálem kerület |
Jeruzsálem város |
HV | Jeruzsálem |
T | Izrael |
P | Jeruzsálem város |
H | Yerushalayim |
HV | Jeruzsálem |
F | főváros |
T | Jeruzsálem kerület |
Judea | |
P | Szent sír |
H | Csiangszu tartomány |
Kiangsu tartomány | |
T | Kína |
H | Csianghszi tartomány |
Kiangsi tartomány | |
T | Kína |
T | Nigéria |
P | Dutse |
H | Csilin tartomány |
Kirin tartomány | |
T | Kína |
T | Paraiba szövetségi állam |
Forrás: | gyal(697-698)kf(97-98) |
L | Vasjobbágyi |
T | Gauteng |
Forrás: | gyal(132) |
T | Nagysomkúti járás |
Szatmár vármegye | |
X | Kővár vidéke |
T | Amerikai csendes-óceáni-szigetek |
T | Malajzia |
P | Johor Naharu |
T | Johor |
F | peremtenger |
T | Földközi-tenger |
P | Korinthoszi-öböl |
Pátrai-öböl | |
X | Messinai-szoros |
Otrantói-szoros |
T | görög szigetvilág |
P | Kefalinía |
Korfu | |
Lefkáda | |
Zákinthosz |
T | Filisztea |
F | közel-keleti folyó |
R | Holt-tenger |
M: | Államformája alkotmányos monarchia. Közigazgatási beosztás: 8 kormányzóság (muhafazat) |
F | közel-keleti állam |
P | Ammán |
X | Holt-tenger |
T | Plateau szövetségi állam |
T | Mariföld |
T | Skandináv-hegyvidék |
T | Skandináv-hegyvidék |
M: | moldvai község Szucsava megyében |
Forrás: | gyal(649) |
T | Bukovina |
H | Giuba |
F | afrikai folyó |
X | Indiai-óceán |
LV | Alsó-Jubba körzet |
Középső-Jubba körzet |
M: | Kr. e. 587-ben Nebukadnezár elfoglalta. Kyrosz rendelete 538-ban engedélyezi a visszatérést Jeruzsálembe |
L | Izrael |
M: | Palesztina zsidók lakta részének hellén és római neve |
T | Palesztina |
P | Betlehem |
Hebron | |
Jeruzsálem város | |
Mamre |
M: | 1994-ig. 1992.04.27-től csak két tagköztársaság alkotja |
F | balkáni állam |
T | kisantant |
R | Bosznia és Hercegovina |
Horvátország | |
Macedónia | |
Montenegró | |
Szerbia | |
Szlovénia |
T | Argentína |
T | Déli-Mészkőalpok |
P | Triglav-csúcs, Szlov. |
T | Alaska szövetségi állam |
F | európai hegycsúcs |
T | Berni-Alpok |
X | Svájc |
F | Középső igazgatási területek |
T | Peru |
M: | Hivatalosan nem elismert svájci kanton. Lakosságának egy része ezen a néven próbálkozik kiválni a berni kantonból |
T | Bern kanton |
T | Franica-Mészkőalpok |
F | Keleti-Alpok |
A | Francia Jura |
Német Jura | |
Svájci Jura | |
= | jura |
T | Guatemala |
L | Yunnan tartomány |
L | Jylland |
H | Jütland |
F | félsziget |
T | Keski-Suomi |
Forrás: | gyal(495)hun(193-200) |
T | Hajdú vármegye |
= | kaba |
T | Észak-Kaukázus és az Alsó-Don vidéke |
P | Nalcsik |
F | főváros |
T | Afganisztán |
Forrás: | gyal(101.586) |
T | Kőhalom szék |
Nagy-Küküllő vármegye |
T | Mianmar |
P | Myitkyina |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
LV | Kaduna szövetségi állam |
Kaduna város |
HV | Kaduna |
T | Nigéria |
P | Kaduna város |
HV | Kaduna |
T | Kaduna szövetségi állam |
T | Galilea |
T | Egyiptom |
F | államforma |
A | Avar Kaganátus |
Kazár Kaganátus |
LV | Kairó kormányzóság |
Kairó város |
HV | Kairó |
T | Egyiptom |
P | Kairó város |
H | Al Qáhirah |
Cairo | |
El-Qahira | |
HV | Kairó |
F | főváros |
T | Kairó kormányzóság |
L | Fatimida Kalifátus |
Forrás: | gyal(73) |
T | Győr vármegye |
Sokoróalja |
F | Nagy-Britannia külbirtoka |
T | közép-amerikai sziget |
T | Nyugati tartomány, Kenya |
F | dél-afrikai természeti táj |
földfelszíni medence | |
trópusi sivatag |
Forrás: | gyal(102.667) |
T | Nagy-Küküllő vármegye |
Nagysink szék |
F | Medeo-Perzsia |
X | Akkád Birodalom |
L | Caledonia |
M: | A fanerozoikum első nagy hegységképződése |
F | hegységképződés |
R | Kaledóniai-hegységrendszer |
L | Glen More-árok |
M: | A mai Nyugat-Skandinávia, Skócia és Anglia területén ismerhetők fel a hajdani hegységrendszer lepusztult maradványai |
F | hegységrendszer |
E | kaledóniai hegységképződés |
M: | Mohamed halála (629) után az Arab Birodalomban kialakult uralkodási forma. Az államot a kalifa (utód) vezette, akinek a hatalma világi és időnként bizonyos fokig vallási jellegű is volt |
F | államforma |
A | Abbászida Kalifátus |
Almohád Birodalom | |
Almoravida Birodalom | |
Bagdadi Kalifátus | |
Fatimida Kalifátus | |
X | Arab Birodalom |
F | peremtenger |
T | Csendes-óceán |
X | Colorado-folyó1 |
L | Borneó |
T | Oroszország központi vidékének nyugati része |
T | Oroszország európai északnyugati része |
L | Calcutta |
F | európai tó |
X | Finnország |
Forrás: | kf(69)gyal(763) |
T | Belső-Somogy |
Somogy megye | |
Somogy vármegye |
T | Középső- és Alsó-Volga-vidék |
Forrás: | gyal(482) |
T | Göcsej |
Zala vármegye |
Forrás: | hun(169-170)kf(122-123) |
T | kalocsai Sárköz |
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
Forrás: | kf(83.122-123) |
HV | Sárköz |
T | Dunamellék |
P | Drágszél |
Homokmégy | |
Kalocsa | |
Öregcsertő | |
Szakmár | |
X | Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye |
poták |
M: | az 1556-ban megszünt Kalotai főesperesség területe |
Forrás: | kf(124)rnl11(169) |
P | Kalotaszeg |
Kiskalota | |
Középkalota | |
X | Bihar vármegye |
Kolozs vármegye |
Forrás: | gyal(541) |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |
mócok |
Forrás: | gyal(541)hun(687.710) |
F | erdélyi történeti-néprajzi táj |
T | Kalota |
P | Alszeg |
Felszeg | |
Nádasmente | |
X | Bánffyhunyadi járás |
Gyalui járás | |
Hidalmási járás | |
Nádasmenti járás |
Forrás: | gyal(541) |
HV | Szentkirály |
T | Felszeg |
Kolozs vármegye | |
X | Bánffyhunyadi járás |