A Magyar Életrajzi Lexikon a magyar történelem, kultúra és tudomány nevezetes - ma már nem élő - alakjait bemutató lexikon, amely teljes gyűjteményként a maga nemében egyedülálló Magyarországon. A lexikon 1994-ig négy kötetben, összesen több mint négyezer sűrű oldalon jelent meg az Akadémiai Kiadónál. A gyűjtemény, amely mintegy 20 ezer szócikket tartalmaz, közel harminc év kutatómunkájának az eredménye, amelyben több száz munkatárs vett részt. Az utolsó kötet adatgyűjtése 1990-ben fejeződött be. A lexikon azoknak a személyeknek az életrajzát mutatja be, akik emlékezetes nyomot hagytak a magyar történelem alakulásában, a politikai, tudományos, gazdasági és kulturális életben, a művészetek vagy a sport területén - akár mint híres, akár mint hírhedt emberek. Ez a gyűjtemény volt az első hazai kísérlet egy általános, a magyarság teljes történetét átfogó életrajzi lexikon megteremtésére. A mű eredeti megjelenése óta lehetőség nyílt több életrajz újrafogalmazására, további életrajzok felvételére, az adatok és bibliográfiák kiegészítésére. Az új, átdolgozott életrajzokat - akárcsak a korábbi kiadvány szövegét - Kenyeres Ágnes állította össze.

"A Magyar Életrajzi Lexikon megjelenése eseménye a magyar tudományos életnek; talán a legfontosabb hézagpótló munka [...]" - Czigány Lóránt, Új Látóhatár, München, 1967.

"1957 és 1962 között, 'kirúgásos' éveim alatt a Magyar Életrajzi Lexikon szerkesztésében segédkeztem. Sokan voltunk ott 56-osok. [...] Így kerültem az orvostörténettel kapcsolatba." - Antall József, Magyar Nemzet, 1990. április 20.

"[...] nemcsak szakmailag elsőrangú és hiteles lexikon [...] adatanyaga tiszta elrendezéssel várja, és önbecsülésre, a személyes nemzeti értékeink okán érzett örömre serkenti az érdeklődőt." - Tarján Tamás, Népszabadság, 1994. május 28.

"[...] műfajt teremtett a hazai lexikonírásban [...]. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar életrajzi lexikon első kiadása harmincezer példányban kelt el, azt követte több utánnyomás, és a sorozat ma antikváriumban sem található." - Hanthy Kinga, Magyar Nemzet, 2001. június 30.