Kezdőlap

Bonyhádi Jenő (Bonyhád, 1907. jan. 16.Bp., 1969. szept. 2.): újságíró, kiadói szerkesztő. A bonyhádi ev. gimn.-ban megkezdett tanulmányait nem fejezhette be, ezért lakatos, majd autószerelő szakmát tanult. 1929-ben külföldre ment, vasmunkásként dolgozott Franciao.-ban. 1931-ben hajófűtő lett Marseille-ben, és így jutott ki Alexandriába. Néhány hónapos egyiptomi tartózkodás után átment Palesztinába. 1932-ben tagja lett az illegális Palesztin Kommunista Pártnak. 1935-ben mozgalmi tevékenysége miatt másfél évi börtönbüntetést szenvedett, majd visszatoloncolták Mo.-ra. Hazatérése után vasmunkásként dolgozott, és tevékenyen részt vállalt az Országos Ifjúsági Bizottság (OIB) munkájában. 1937-ben egy munkásmozgalmi akció során hasbalőtték, ezt az eseményt „hűvösvölgyi merénylet” néven tartja nyilván a munkásmozgalom krónikája. 1940-től rendőri felügyelet alá helyezték, majd 1942-ben büntetőszázadba került, a háború vége Kassán érte. 1945 után Külügyi Ak.-t végzett. 1939-ben került kapcsolatba az újságírással – bár már 1937-től jelentek meg írásai a Gondolatban, a Világirodalmi Szemlében és a Magyar Hírlapban –, szervező lett az Esti Kurírnál, majd 1940-től az Újság lapellenőre volt. 1945-től a Szikra Lapkiadó tisztviselője, 1948-tól instruktor az MDP Központi Vezetőségének Sajtóosztályán. 1949-ben a külügymin.-ba került, ahol 1953-ig mint közel- és közép-keleti referens dolgozott. 1954-től 1958-ig a Magy. Újságírók Szövetsége politikai munkatársaként megszervezte és vezette a Szövetség könyvtárát, hírlaparchívumát és a gyors adatszolgáltatást. 1951-től nyolc éven át írta a Kossuth Rádió Naptár c. műsorszámát. Ezekben az években több hangjátéka is elhangzott. 1956. okt. 25-től a Partizánszövetség alakulatában fegyverrel vett részt a forradalom leverésében. 1959-től 1964-ig, nyugdíjazásáig a Corvina Kiadó m. nyelvű szerkesztőségének munkatársa volt. – F. m. Sajtótörténet. A hírközlés eszközeinek és módszereinek kialakulása és fejlődése a sajtó fellépése előtt (Bp., 1959); Sajtótörténet. A világsajtó kialakulása és fejlődése (Bp., 1959); Úttörőzsebkönyv (Bp., 1959).