Kezdőlap

Csánk Rottmann Elemér (Bp., 1897. júl. 11.Bp., 1969): építész. Építészmérnöki oklevelet 1923-ban szerzett a bp.-i műegy.-en. Ezután Pogány Móric és Tőry Emil építészek irodájában dolgozott. Tervei alapján bővítették a belügymin. épületét (1925–26). A húszas évek végéig főleg nagyobb szabású építkezések művezetési munkálataival tűnt ki, pl. a Korb Flóris és Kappéter Géza tervezte pécsi és szegedi egy.-i épületek, a szolnoki Bábaképző Intézet, a bp.-i MÁV Kórház építkezési munkálatai (1932). A harmincas évek végéig és a negyvenes évek elején több kórházat és egészségügyi épületet tervezett, melyek közül a Kútvölgyi úti Áll. Kórház épületét mind a modern homlokzatkiképzés, mind a belső térelosztás korszerű megoldásáért jelentős alkotásként tartja számon a m. építészettörténet. Fontosabb épületei: a Közegészségügyi és Bakteriológiai Int. (1938), a székesfehérvári Cisztercita Gimn., valamint nyaralók Zebegényben (1934). Több tervpályázaton és kiállításon szerepelt sikeresen. 1949-ig magánirodát vezetett, és irányításával kezdődött meg a Kúria épületének helyreállítása; majd a Középülettervező Intézet (utóbb Vállalat) (KÖZTI) Magasépítési Tervezőcsoport vezetője lett (1949). Ezután főként lakóházak, kultúrházak és ipari épületek tervezésével foglalkozott. Szakcikkei a kórházépítés tárgyköréből ismertek. – Irod. Györgyi Dénes: Új magyar építőművészet (Perspektíva, 1935. 7-8. sz.); Az állami alkalmazottak kórháza (Tér és Forma, 1943. 12. sz.); Kultúrház a Magdolnavárosban (Tér és Forma, 1948); Major Máté: Cs. R. E. (Magy. Építőművészet, 1969. 3.).