F. Rácz Kálmán (Lugos, 1910. szept. 1. – Bp., 1980. febr. 12.): író, műfordító. A középisk.-t Debrecenben végezte. A 30-as évek elején Bécsben, majd Párizsban élt, itt a Sorbonne-on nyelvészetet, irodalomtörténetet hallgatott. Első irodalmi próbálkozásai a Népszavában jelentek meg. 1938-1944 között az Újság, 1945 utána a Szabadság c. lap munkatársa. A háború előtt a Népszava, a Híd, majd a Fórum, a Csillag és a Kortárs közölte műveit. 1949-50-ben az Írószövetség titkára, 1952-57-ben a Népművelési Intézet osztályvezetője, 1964-től a Központi Sajtószolgálat irodalmi szerk.-je volt. Műfordítóként elsősorban a francia irodalom tolmácsolója, Zola, Sartre és mások műveit ültette magyarra, drámát írt Balzac: Eugénie Grandet c. regényéből. – M. Köd a Szajnán (r., Bp., 1941); Barátom, Bögölye (r., Bp., 1943); Szent Mihály útja (r., Bp., 1947); Lázadók (r., Bp., 1948); Barátok és ellenségek (r., Bp., 1950); Férfihűség (r., Bp., 1956); Csak Párizsban történhetett (elb., Bp., 1958); Utolsó alkalom (r., Bp., 1959); Éjszakai vallomás (r., Bp., 1960); Időhúzás (kisr., Bp., 1976); Eszter mosolya (elb., Bp., 1979). – Irod. Földeák János: F. R. K. köszöntése 60. születésnapján (Élet és Irod., 1970. 35. sz.); László Gyula: Elhunyt F. R. K. (Élet és Irod. 1980. 8. sz.); Berkes Erzsébet: F. R. K. (Magy. Nemzet, 1980. febr. 13.); Antal Gábor: F. R. K. (Magy. Nemzet, 1980. febr. 23.); Varga Imre: Az író-szervező F. R. K. (Magy. Nemzet, 1980. ápr. 11.).