Kezdőlap

Ferenc Ferdinánd (Graz, 1863. dec. 18.Szarajevo, 1914. jún. 28.): osztrák-estei főherceg, osztrák és magyar trónörökös. Károly Lajos főherceg, Ferenc József testvére és Mária Annunciata nápolyi kir. hercegnő legidősebb fia. 1896-ban Rudolf trónörökös halála után lett a Monarchia trónörököse. Ambiciózus, hatalomra törő politikus volt, nagy céltudatossággal munkálkodott a Monarchia ügyeire való befolyása állandó növelésén. Főleg a hadseregre gyakorolt közvetlen és közvetett befolyása volt jelentős. A Monarchia dualista rendszerének felszámolására, centralizált birodalom létrehozására törekedett. A dualizmust védelmező m. uralkodó körök ellen demagóg módszerekkel igyekezett kijátszani a nemzetiségi törekvéseket és az általános választójog jelszavát. A m. uralkodó osztályok összmonarchiai befolyásának ellensúlyozására, trialista szerkezetűvé kívánta átalakítani a birodalmat oly módon, hogy a délszláv területek hasonló autonómiát kaptak volna, mint amilyent a kiegyezés Mo. részére biztosított. Jelentős politikusokból befolyásos személyi kört gyűjtött maga köré s rajtuk keresztül igyekezett érvényre juttatni elképzeléseit a dualizmushoz feltétlenül ragaszkodó császárral szemben. Köréhez tartozott Conrad v. Hötzendorff vezérkari főnök, Ottokar Czernin diplomata, későbbi külügyminiszter. Törekvései céljaira számos nemzetiségi politikust gyűjtött maga köré (Maniu, Hodzsa Milán, Vajda-Voevod Sándor), akik a trónörökös ambícióit demokratikus-autonomista célok érvényesítésére is megkísérelték felhasználni. Magyar bizalmasa Kristóffy József, a Fejérváry-kormány belügyminisztere volt, aki a mo.-i általános titkos választójog megvalósítására igyekezett ~ befolyását felhasználni. Külpolitikai téren szélsőségesen agresszív, militarista politikát képviselt. 1914. jún. 28-án Szarajevóban, ahol egy hadgyakorlat alkalmával tartózkodott, Gavrilo Princip szerb diák, egy szerbiai nacionalista titkos szervezet tagja, feleségével együtt meggyilkolta. A gyilkosság okozta külpolitikai fejlemények az I. világháború közvetlen kiváltó okává váltak. – Irod. Eöttevényi Olivér: F. F. (Bp., 1942); Kiszling R.: Erzherzog Franz Ferdinand (Köln, 1953).