Kezdőlap

Fodor Ferenc (Tenke, 1887. márc. 5.Bp., 1962. máj. 23.): geográfus, kartográfus-történész. 1910-ben a bp.-i egy.-en bölcsészdoktorátust szerzett. 1911-től 1919-ig a karánsebesi főgimn. tanára. 1920-ban egy.-i magántanár és Teleki Pál mellett adjunktus a bp.-i közgazdasági egy.-en, 1928-ban egy.-i c. rk. tanár, 1940-től 1946-ig tankerületi főig. Gazdasági, tájföldrajzi, vízrajzi, kartográfia-történeti tanulmányok és monográfiák szerzője. Teleki Pálnak néprajzi és gazdasági térképei szerkesztésében munkatársa volt. – F. m. Magyarország gazdaságföldrajza (Bp., 1924); Szülőföld és honismeret (Bp., 1926); A Szörénység tájrajza (Bp., 1930; az MTA dicséretével kitüntetett munka); Egy palócfalu (Nagyvisnyó) életrajza (Bp., 1930); Magyar föld, magyar élet (Bp., 1937); Az elnemsodort falu (Bp., 1940); A Jászság életrajza (Bp., 1942; az MTA Serbán-díjával és az Ak. emlékéremmel jutalmazott mű); A magyar térképírás (1952–1954); Az „Institutum Geometricum” (Bp., 1954); A magyar kéziratos vízrajzi térképek katalógusa 1867-ig (I–III. Bp., 1954–1956); A magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben végzett felmérései és azok eredményei (Bp., 1957.; az MTA által jutalmazott pályamunka).