Kezdőlap

Györkösy Alajos, Jirka (Bp., 1896. jún. 15.Bp., 1973. ápr. 21.): klasszika-filológus, könyvtárigazgató. Az I. világháborúban 1915. márc.-tól 1916. jún.-ig katonai szolgálatot teljesített. Orosz hadifogságban volt, 1918. jún.-ban tért haza, majd az Eötvös Kollégium tagja lett. Az egy.-en latin-görög szakos tanárjelölt volt. 1922-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. (Doktori értekezésével megnyerte a kollégiumi Eötvös-díjat.) Tanári gyakorló évét a Tanárképző Intézet Gyakorló Gimn.- ában töltötte. 1923-ban szerezte meg a középiek. tanári oklevelet. Munkáját az MTA Könyvtárában kezdte mint ingyenes gyakornok. 1925- ben helyettes tanári, 1927-ben r. tanári kinevezést kapott a gyakorló gimn.-ban. 1929-ben és 1931-ben ösztöndíjat kapott görögo.-i tanulmányútra. Hosszabb ideig dolgozott az athéni német és osztrák régészeti intézetben; feldolgozta a színházra vonatkozó irodalmat, s hellénisztikus és római kori drámai előadásokra vonatkozó feliratokat gyűjtött. Kréta szigetén a herakleioni múz.-ban nagyszámú publikálatlan krétai agyagtáblát másolt le. Ugyanekkor Palesztinában és Egyiptomban is végzett kutatásokat. Kairóban a múz.-ok anyagát, Memphisben a halottkultusz emlékeit tanulmányozta. Kutatóútjának eredményeiről 1933-ban számolt be a hazai görög-latin kutatók orsz. értekezletén. A Philologiai Társ. 1934-ben másod-, 1941-ben első titkárrá választotta. 1935 óta Eckhardt Sándor és Huszti József mellett részt vett az Egyetemes Philologiai Közlöny szerkesztésében. 1936-ban az Orsz. Közoktatási Tanács tagjává nevezték ki; ő készítette az új latin és görög tantervet. 1937-ben a Bp.-i Tanárképző Intézetbe nyert beosztást, 1938-ban kinevezést. 1940-41-ben a klasszika-filológia tárgykörében a Bp.- i Áll. Középisk. Tanárvizsgáló Bizottság tagjává nevezték ki. Tagja volt a Parthenon Egyesületnek, melyet 1934-ben titkárként vezetett. 1945 után főállásban az Akad.-i Könyvtárban dolgozott. Ő vezette a főváros ostroma idején szétzilálódott könyvtári állomány rendezését. Az Akad. államosítása után, 1950-ben tudományos főmunkatárssá, majd 1955-ben a Könyvtár helyettesig.-jává nevezték ki.–M. Görög olvasókönyv gimnáziumok számára (Bp., 1928); Anthologia Latina. Szemelvények latin költőkből (Bp., 1928); Szemelvények Xenophon és Herodotos műveiből (Bp., 1929); Latin olvasókönyv. Több osztály és több középiskolatípus számára (Bp., 1932, 1933, 1935, 1936, 1937, 1938); A Kréta-kutatás mai állása, különös tekintettel az írásfejtésre (Kéziratban, felolvasás, 1933); „Aeolium carmenad Italos modos deduxisse” (Egyetemes Philologiai Közlöny, 1934); A Bimillennium Horatianum esztendeje (Bp., 1937); Latin-magyar szótár (Bp., 1956); Magyar-latin szótár (Bp., 1960).