Kezdőlap

Hillebrandt, Franz Anton (Bécs, 1719. ápr. 2.Bécs, 1797. jan. 25.): osztrák építész. 1734-től a bécsi ak. növendéke volt, majd Németo.-i és németalföldi utazások után 1739–40 között Würzburgban B. Neumann mellett dolgozott. 1757-től a m. kir. kamara építészeként négy évtizeden át vezette a mo.-i állami építkezéseket. A budai kir.-i palota építkezésének irányítása mellett Pozsonyban és Bp.-en főúri palotákat (Grassalkovich-, Apponyi-, Nyáry-, Esterházy-) tervezett, s az ő műve – többek között – a kincstári magtárépület, a vízikaszárnya, a prímási nyári palota s a pozsonyi várpalota új szárnya is. Az esztergomi prímási, nagyszombati egyetemi építkezések vezetésén s a székesfehérvári püspöki székesegyház főoltárának (s talán szentélyének) megtervezésén (1774) kívül ~ fejezte be a nagyváradi székesegyház építését, s az ő tervei szerint készült ugyanitt a püspöki palota és szeminárium épülete is. 1772-ben udvari főépítészi kinevezéssel – Pacassi utódaként – Bécsbe helyezték át, a m. kamaránál viselt állását azonban továbbra is megtartotta. Számos rendházátalakítás fűződik nevéhez, közülük a budavári klarisszakolostor épületének országgyűlési célokra történt átépítése (1783) volt a legjelentősebb. Utolsó ismert műve a pesti német színház és vigadó terve. – A kor stílusirányzataival együtt fejlődve, … késői műveiben a klasszicisztikus áramlathoz kapcsolódva tudott újat alkotni. Az osztrák barokk jelentékeny képviselője volt. – Irod. Kapossy János: F. A. H. 1719–1797 (Vázlat, Bp., n924).