Kezdőlap

Kármán Tódor (Bp., 1881. máj. 11.Aachen, 1963. máj. 7.): gépészmérnök, az aerodinamika világhírű művelője. ~ Mór fia. Oklevelét 1902-ben szerezte a bp.-i műegy.-en. Schimanek Emil és Bánki Donát mellett tanársegéd, 1906-tól Göttingenben Prandtl hallgatója, később tanársegéde. Felfedezte a mozgó hajó mögött keletkező, később róla elnevezett örvénysor törvényét. 1912-ben Aachenbe hívták meg tanárnak, egyben megbízták az Aeronautikai Kutató Intézet megszervezésével, majd vezetésével. Az I. világháború idején a fischamendi repülőtelepen szerkesztette meg. Petróczy Istvánnal és Zurovecz Vilmossal együttesen (PKZ helikopter) a könnyen sebezhető kötött léggömbök helyettesítésére kötéllel rögzített helikopterét. A Tanácsköztársaság idején a Műegy. meghívott előadója volt, s az Oktatásügyi Népbiztosság felsőoktatási osztályán a mérnökképzés reformjának előkészítésén dolgozott, erőteljesen szorgalmazta a műszaki felsőoktatás korszerű matematikai megalapozását. 1919-ben visszatért Aachenbe. 1926-ban a California Institute of Technology a Pasadenában létesítendő Guggenheim Aeronautical Laboratory megszervezésére hívta meg. 1930-ban a fasizálódó Németo.-ot elhagyta, s a pasadenai intézet ig.-ja lett. Tudományos munkásságát több mint száz tanulmánya és könyve őrzi. Megalkotta a határfelület elméletét, ezzel kapcsolatban a szárnyfelület alakítása és méretezése elméletét hangsebességen felüli repüléshez. Eredményei miatt ~t a hangsebességen felüli repülés atyjának nevezik. Fontos eredményeket ért el a szilárdságtan, képlékeny alakítás, kristályrács-szerkezet, súrlódási áramlási ellenállás, a szilárd rakétahajtóanyagok, a hőátadás és áramlási ellenállás összefüggése vizsgálatában, valamint a magnetohidrodinamikában. A NATO repülőügyi kutatási és fejlesztési elnöke volt. Számos amerikai, európai és ázsiai egy. és műszaki egy., 1962-ben a bp.-i Műszaki Egy. is tb. doktorává avatta: 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a First National Medal of Science-t. Tulajdonosa a Prandtl-emlékgyűrűnek, a Watt International Medalnak és a Gauss-éremnek. Főbb művei valamennyi világnyelven megjelentek. – M. Advances in Applied Mechanics (K. T. szerkesztésében); Mathematical Methods in Engineering (M. A. Biot-val közösen, New York-London, 1939); Colletted Works of Theodore von Kármán (New York, 1956); Matematikai módszerek műszaki feladatok megoldására (Bp., 1963). – Irod. A magyar műszaki értelmiség és a Műegyetem a Tanácsköztársaság idején (Bp., 1960); Nagy Ernő: K. T. (Élet és Tud. 1962. 43. sz.); Fonó Albert: K. T. (Fiz. Szle, 1963. 8. sz.); Varga József: K. T. (MTA Műsz. Tud. Oszt. Közl., 1964.)