Kezdőlap

Kazár Emil (Nagyvárad, 1843. jún. 23.Bp., 1922. máj. 15.): író, újságíró. 1864-től 1873-ig a Fővárosi Lapok, majd az Ellenőr munkatársa. 1877-ben a Kisfaludy Társ. tagja lett, de 1878-ban lemondott. 1879-től az Egyetértés szerkesztőségének tagja s hosszú időn át a Vasárnapi Ujság munkatársa. Tárcákat, bírálatokat, novellákat, regényeket, színműveket írt, amelyekben együttérzően, realista módon, olykor pesszimista hangon ábrázolta a fővárosi kisemberek életét. – F. m. Elbeszélések (I–II. Pest, 1863); Csendes órák (elb., Pest, 1864); Két kulacsos (színmű, Pest, 1869); Ősök és unokák (r., Bp., 1882); A szivárvány (elb., Bp., 1889); A ma holnap nélkül (elb., Bp. 1890); Össze-vissza (elb., I–II. Bp., 1897); Elbeszélések (Bp., 1901). – Irod. Schöpflin Aladár: Írók, könyvek, emlékek (Bp., 1925).