Kezdőlap

Kazinczy László (Szakálháza, 1892. máj. 6.Bp., 1978. jan. 4.): gépészmérnök a műszaki tudományok kandidátusa (1952). 1920-ban szerzett gépészmérnöki oklevelet a bp.-i műegy.-en. A bp.-i Magy. Áll. Vas-, Acél- és Gépgyáraknál (MÁVAG) helyezkedett el, itt lövegszerkesztéssel foglalkozott. 1928-ban a MÁVAG diósgyőri gyárában üzemvezető mérnök, 1932-től műhelyfőnök, 1942-től műszaki ig. 1939-ben egy.-i doktori címet nyert. 1946-48-ban a Gamma Finommechanikai Gyártmányokat Árusító Kft.-nél dolgozott. 1948-51-ben az Állami Ipari Tervező Iroda (1950-től Gépipari Tervező Iroda) osztályvezetője. 1951-től 1957-ig a Gamma Optikai Műveknél főkonstruktőr, nyugdíjba vonulása után, 1957-62-ben ugyanott műszaki tanácsadó. 1963-ban c. egy.-i tanár lett. Forgácsoláselméleti kutatásainak eredményei hazai viszonylatban máig is egyedülállóak. Az egy.-i oktatásba 1949-ben bevezette az ehhez kapcsolódó tárgyak tanítását, amelyeknek 1970-ig előadója volt. Számos közleménye jelent meg külföldi és m. szakfolyóiratokban, egy.-i jegyzeteket, tankönyveket és szakkönyveket is írt. – F. m. Az acél forgácsolása közben a forgácstőben létesülő alakváltozások vizsgálata (Bp., 1939); Szerszámgépek (I-II., egy.-i tankönyv, Bp., 1955); Fémforgácsoló szerszámgépek (Bp., 1967). – Irod. Hornung Andor: Forgácsoláselmélet és forgácsoló szerszámok (Bp., 1953); K. L. (Gépipar, 1978. 2. sz.).