Kezdőlap

Kerék Mihály (Cegléd, 1902. nov. 22.Bp., 1990. máj. 8.): szociográfus. A bp.-i Közgazdasági Egy.-en szerzett mezőgazdasági oklevelet, majd agrárpolitikából doktorált. 1924-ben kezdte pályáját a Magy. Mezőgazdák Szövetségénél. 1930-ban a Faluszövetséghez, 1933-ban a Magy. Gazdaszövetséghez került. Közben állami ösztöndíjjal tanulmányutat tett külföldön a német, lengyel és balti államok agrárviszonyait és birtokpolitikáját tanulmányozta. 1936-ban a Pénzintézeti Központhoz nevezték ki. Az 1930-as években a Magyar Szemle munkatársai közé tartozott, itt jelentek meg tanulmányai a földreform szükségességéről, végrehajtási módozatairól. Tanulmányai jelentek meg a Kelet Népében, a Válaszban, a Magyar Statisztikai Szemlében. 1937 nyarán előadást tartott a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma keretében szervezett dudari szociográfiai találkozón. 1938-tól 1944-ig a Belügymin.-ban Pest vármegye szociális teendőit látta el. Részt vett a felvidéki földbirtokrendezési ügyek kormánybiztosa mellett a felvidéki földreform lebonyolításában. 1939-től belső munkatársa volt a Magyar Nemzet c. napilapnak. 1945-ben a Független Kisgazdapárt képviseletében részt vett a földreform kidolgozásában, majd az Országos Földhivatal elnöke lett. 1949-től állástalan, 1954-től nyugdíjazásáig az Akadémiai Kiadó Lexikonszerkesztőségének munkatársa volt. A magyar földkérdés c. munkája az agrárirodalom alapművei közé tartozik. – F. m. Jelentés Szeged sz. kir. város kisbérlőinek helyzetéről (Bp., 1930); Adatok a magyar mezőgazdasági munkáscsaládok megélhetési viszonyaihoz (Bp., 1933)~ A jász telepesek sorsa Tolnában (Bp., 1934)~Földbirtokpolitika (Bp., 1934); A magyar paraszt választójoga (Bp., 1936); A telepítés félévszázada. A mezőgazdasági telepítés rendszere és eredményei Németországban 1886-1935-ig. (Bp., 1936); Új Mohács előtt? (Kecskemét, 1937); Izgató jelszavak helyett földet a magyar népnek! (Bp., 1937); A magyar földkérdés (Bp., 1939); A közjóléti szövetkezetek a földbirtokpolitika szolgálatában (Kassa, 1941); A magyar föld (Bp., 1941); Új magyar szociálpolitika (Bp., 1942); A földreform útja (Bp., 1942); Lakásügyés lakáspolitika (Bp., 1943). – Irod. Borbándi Gyula: K. M. és nemzedékem (Magy. Napló, 1990. 23. sz.).