Kezdőlap

Keszler Gyula (Tapolca, 1908. szept. 16.Bp., 1976. nov. 6.): gépészmérnök, közgazdasági mérnök, c. egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa (1971). A bp.-i műegy.-en gépészmérnöki oklevelet (1930), majd közgazdasági mérnöki oklevelet szerzett (1931). 1941-ben közgazdasági doktor. A csepeli Weiss Manfréd-gyár szerkesztési osztályán dolgozott (1934–36), 1936-ban a MÁV-hoz (Magy. Államvasutak) szerződött, s hosszú időn keresztül a bp.-i járműjavítókban beosztott mérnök és osztályvezető, majd 1953-tól a Közlekedés- és Postaügyi Min.-ban csoportvezető. 1949-ben a bp.-i műszaki egy. vasúti géptan tanszékén előadó, 1953-ban a közlekedési műszaki egy. oktatója, 1970-ig tanszékvezető docense. 1967-ben megszervezte a járműjavító szakmérnöki szakot, melynek haláláig vezetője volt. 1972-ben ment nyugdíjba. A hazai műszaki felsőoktatásban elsőként alakította ki a vasúti járművek javítástechnológiájának, majd a gépjárművek, az építő- és anyagmozgató gépek javítási-fenntartási technológiája feldolgozását. Számos közleménye jelent meg hazai és külföldi folyóiratokban. – F. m. Vasúti járművek fenntartása, javítása (Bp., 1960); Diesel- és villamos járművek javítása, fenntartása (I-II., Pelcz Józseffel, Bp., 1964); Vasúti jármű laprugók egyes élettartamnövelési lehetőségei (kandidátusi értekezés, Bp., 1969). – Irod. (N. n.): Dr. K. Gy. (Jövő Mérnöke, 1976. nov. 6.).