Kezdőlap

Lányi Sarolta (Székesfehérvár, 1891. jún. 6.Bp., 1975. nov. 10.): költő, műfordító, József Attila-díjas (1950, 1972). Apja ~ Ernő zeneszerző, bátyja ~ Viktor Géza zenekritikus, műfordító. Szabadkán szerzett tanítói oklevelet (1909). Első versei a szabadkai és a miskolci lapokban, majd a Vasárnapi Újságban és a Nyugatban jelentek meg. Költészete igen korán fogékonnyá vált a szociális kérdések iránt. 1911–18-ban Bp.-en tanítónő, kapcsolatba került a Nyugat több írójával és Osvát Ernővel. Az I. világháború idején háborúellenes verseket írt. Radikalizálódó világnézete kialakulásában nagy szerepe volt férjének, Czóbel Ernőnek, akivel 1915-ben kötött házasságot. Előbb Szabó Ervin hívei közé tartoztak, majd a Galilei Kör fiataljai között tevékenykedtek. Fordulatát a szocialista eszmék felé tükrözi Napjaim c. verseskötete (Bp., 1922). Ez évben követte korábban bebörtönzött, utóbb a fogolycsere-egyezmény révén kiszabadult férjét a SZU-ba. Itt írott versei csakúgy vallanak kommunista meggyőződéséről, mint a hazától való elszakítottság fájdalmas érzéséről. 1938-tól az Új Hang c. folyóirat, majd 1940-től a moszkvai Kossuth-rádió munkatársa. 1946-ban hazatért. Baumgarten-díjat kapott (1948). 1950-től 1956-ig az Irodalmi Újság belső munkatársa. 1957-ben vonult nyugalomba. Ezután több verseskötetet adott közre. Műfordításaival főleg orosz írókat szólaltatott meg magyarul. Verseit több nyelvre lefordították. – M. Ajándék (versek, Bp., 1912); A távozó (versek, Gyoma, 1915); Számlálatlan évek (válogatott versek, Bp., 1947); Kései ajándék (versek Bp., 1951); Őszi kert (versek, Bp., 1956); Énekszó (válogatott versek, Bp., 1963); Múlt és jelenidő (válogatott és új versek, műfordítások, Bp., 1966); Téli hajnal (versek, Bp., 1971); Feledni kár (válogatott versek, Bp., 1975). – Irod. Füst Milán: L. S. (Nyugat 1914. 23. sz.; 1922. 1. sz.); Domokos Mátyás: Interjú L. S.-val (Írók vallomásai, Bp., 1971); Földes Anna: Beszélgetés versben, prózában a nyolcvanéves L. S.-val (A nőszerepre: főszerep. Interjúk, Bp., 1972); Illés Lajos: L. S. (Kezdet és kibontakozás. Portrék, tanulmányok, Bp., 1974); Máriássy Judit: L. S. (Élet és Irod., 1975. 46. sz.); Elbert János: L. S. (Nagyvilág, 1976. 1. sz.); Bozóky Éva: L. S. (Könyvtáros, 1976. 1. sz.).