Kezdőlap

Márkus Emília (Szombathely, 1860. szept. 10.Bp., 1949. dec. 24.): színésznő, a Nemzeti Színháznak a századforduló idején Jászai Mari mellett legünnepeltebb drámai művésznője. ~ József főpolgármester húga. A Színitanoda elvégzése után 1877-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, melynek 1928-ban örökös és tiszteleti tagja lett. 1921-ben Greguss-díjat kapott. 1882-ben Pulszky Károlynak, az Orsz. Képtár ig.-jának, majd annak halála után 1903-ban Párdány Oszkárnak lett a felesége. Ő volt Paulay Ede társulatának egyik erőssége. Széles skálájú művész, aki minden szerepet egyforma sikerrel játszott. Sikereihez hozzájárult sokáig megőrzött szépsége, hajkoronája, melyért fénykorában „szőke csodának” becézték, valamint hangja és beszédművészete, mely egyformán érvényesült a klasszikus drámákban és a francia társadalmi színművekben. Játszotta klasszikus drámák lírai hősnőit, nagy hatással alakította modern drámák hősnőit is. Igazi területe azonban a századvégi francia dráma. Szerepet alakított az első m. filmben (A tánc, 1901). – F. sz. Júlia, Ofélia, Desdemona, Cordelia, Cleopatra, Cressida (Shakespeare darabjaiban); Margit (Goethe: Faust); Stuart Mária (Schiller); Melinda (Katona: Bánk bán); Éva (Madách: Az ember tragédiája); Fedora (Sardou); Francillen (Dumas); Gauthier Margit (Dumas: A kaméliás hölgy); Monna Vanna (Macterlinck); Nóra (Ibsen); Rebeka West (Ibsen: Rosmersholm); Alvingné (Ibsen: Kísértetek). – I. f. Aranyhajú Szfinksz (1914), A névtelen asszony (1918), Három sárkány (1936). – Irod. Szomory Emil: A függöny előtt és a függöny mögött (Bp., 1914); Csathó Kálmán: Ilyeneknek láttam őket (Bp., 1957); Nagy magyar színészek (Bp., 1957); Cenner Mihály: M. E. (Bp., 1962); Cenner Mihály: A szőke csoda (Film Színház Muzsika, 1965. szept.).