Kezdőlap

Mátyási József (Izsák, 1765. márc. 25.Kecskemét, 1849. jan. 5.): költő, ügyvéd. Apja ref. lelkész volt. Isk.-it Debrecenben végezte, ott szerzett ügyvédi. oklevelet. 1792-ben rövid tanulmányutat tett Németo.-ban. Erről írt útleírása (Frankfurti utazás 1792-ben ) kéziratban maradt. 1796-tól 1803-ig gr. Fekete János lovasgenerális titkára volt; közbenjárására a gróf több fiatal írót támogatott, köztük Csokonait is. 1803-tól 1828-ig pesti ügyvéd volt, ezután Kecskeméten élt. Vagyona nagy részét a kecskeméti ref. főisk.-ra hagyta. Népies hangú verseket írt, ezek közül több népdallá vált. – F. m. Semminél több valami (versek, Pozsony, 1794); A Kavallér- és dáma vagy a két egyforma lélek (vígjáték, bem. Pest, 1794); Kis ítélet napja, vagyis Kecskemét városának tizedik júliusi égése (Pest, 1794); Vélekedés, mellyet a magyar nyelv iránt ország eleibe tétetett tudós kérdésre, rövid és együgyű feleletül adott (Pest, 1806); A barátság és annak mestersége (Bölcselkedő költemény, Pest, 1821); Antológia Mátyási József költészetéből (Kecskemét, 1955). – Irod. Horváth János: A magyar irodalmi népiesség Faluditól Petőfiig (Bp., 1927); Mészöly Gedeon: M. J. frankfurti utazása (Széphalom, 1927); Vetéssy Géza: Egy elfeledett kecskeméti költő. M. J. élete és költészete (Kecskemét, 1941); Nagy Gábor: M. J. és a magyar polgári életeszmény kialakulása (Debrecen, 1944); Terbe Lajos: M. J. (Irod. tört. Közl. 1955. 3. sz.); Terbe. Lajos: A Gulyásnóta története (Irod. tört. Közl. 1956. 4. sz.); Kiss István: M. J. emlékezete (Petőfi Népe, 1965. márc. 20.).