Kezdőlap

Megyery Ella, Györffy Aladárné (Balassagyarmat, 1889. márc. 18.Bad Aibling, NSZK, 1962. márc. 9.): újságíró, író, szerkesztő. Irodalmi pályáját az I. világháború idején költőként kezdte A Hétben. Konfessió címmel egy verseskötete is megjelent (Bp., 1917). Később újságíró lett, 1941-ig belső munkatársa volt a Pesti Hírlapnak, 1936-tól 1939-ig szerk. az Ünnep c. képes hetilapot. Sokat utazott, bejárta egész Európát és É-Afrikát; élményeiről cikkekben, könyvekben számolt be. Erősen jobboldali beállítottságú volt, rokonszenvezett a fasiszta mozgalmakkal. 1944-ben Nyugatra menkült; Portugáliában és az NSZK-ban élt. Az emigráció jobboldali köreihez tartozott. 1947-től 1949-ig a landshuti Hungaria, 1953-tól 1954-ig a müncheni Új Hungaria lapokba írt, 1959–61-ben a Magyar Könyvbarátok (München) szerk.-je. – F. m. A Világvándora hercegnő. Hét országon keresztül (Útirajzok, Bp., 1928); Római notesz (Bp., 1929); Istenek, fáraók, emberek (útleírás, Bp., 193 5); Velencei notesz (Bp., 1937); Budapesti notesz (Bp., 1937); Franco Spanyolországában (Bp., 1938); Ejtőernyős vihámháború (Bp., 1941). – Irod. Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom (Köln-Detroit-Wien, 1966). – Szi. Megyery Sári: Én is voltam jávorfácska (visszaemlékezések, Párizs, 1975, Bp., 1979).