Kezdőlap

Mészöly Gedeon (Tabajd, 1880. jún. 10.Bp., 1960. máj. 29.): nyelvész, műfordító, egyetemi tanár, az MTA l. tagja (1921 – 49), a nyelvészeti tudományok doktora (1952). Egy.-i tanulmányait Kolozsvárt és Bp.-en végezte. Tanári oklevelének megszerzése után 1903-tól 1914-ig Kunszentmiklóson tanított. 1914-től az MTA kézirattárának őre, 1922-től a szegedi egy.-en az urál-altaji nyelvészet ny. r. tanára. Főleg a régi m. nyelv és irodalom kérdéseinek vizsgálatával foglalkozott. Jelentősek a m. kódexek nyelvére, a régi m. nyelvemlékekre vonatkozó stíluskritikai vizsgálatai és műfordításai is. Számos cikke és tanulmánya jelent meg a nyelvészeti szakfolyóiratokban, különösen az igeragozás, a birtokos személyragozás, a névragozás, a névmások és a határozószók történetének kérdéseiről. 1941-től 1944-ig szerk. a Nép és Nyelv c. folyóiratot. Lefordította m.-ra Puskin Anyegin c. verses regényét (Bp., 1945), Racine Phaedráját (Szeged, 1949). Több latin művet fordított és fordításelméleti tanulmányokat készített. Az Odisszeát a m. históriás énekek nyelvén és versformájában ültette át Ulisszes, azaz Homérosz Odisszeája magyarul címmel (Bp., 1959). Sajtó alá rendezte Gvadányi József Pöstyéni förödését (1921), Katona József Bánk bánját (1920), Madách Imre Az ember tragédiáját (1922), stilisztikailag átdolgozta Zrínyi Szigeti veszedelmét. – F. m. Tinódi Sebestyén (Nagykőrös, 1906); Az -ít képzőnek két rosszul olvasott alakjáról (Kunszentmiklós, 1910); A Döbrentei-kódex evangéliumai és a Müncheni kódex (Magyar Nyelv, 1913); A Döbrentei-kódex és az Apor-kódex második része (Irod. tört. Közl. 1915); Legrégibb bibliafordítóinkról (Magy. Nyelv, 1917); A Halotti Beszéd hangtörténeti és alaktani sajátosságai (Szeged, 1926); Földiekkel játszó… (regényes életrajz Csokonairól, Bp., 1935); Az Ómagyar Mária-siralom nyelvtörténeti és stílustörténeti magyarázata (Bp., 1944); Ómagyar szövegek nyelvtörténeti magyarázatokkal (Bp., 1956). – Irod. Bárczi Géza: M. G. (Magy. Nyelvőr, 1955); Péter László: M. G. munkássága (Szeged, 1955); Balázs János: In memoriam G. M. (Szeged, 1961); Nyíri Antal: M. G. (Szeged, 1961).