Kezdőlap

Moór Gyula (Brassó, 1888. aug. 11.Bp., 1950. febr. 3.): jogász, jogfilozófus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1925, r. 1942 – 49). A jogi doktorátus megszerzése után eperjesi jogak. tanár (1914), majd 1918-tól a kolozsvári (később szegedi), 1929-től a bp.-i egy. ny. r. tanára, az 1945 – 46. tanévben rektora volt. Kora jogtudományára újkantiánus jogfilozófiája nagy hatást gyakorolt. 1947-től 1948-ig Pfeiffer-párti ogy.-i képviselő volt. Polgári demokrata felfogása szembeállította a m. és német fasiszta törekvésekkel; másrészt azonban tagadta a marxista elméletet, az SZU történelmi jelentőségét. – F. m. Stammler helyes jogról szóló tana (Bp., 1911); Macht, Recht, Moral (Szeged, 1922); Bevezetés a jogfilozófiába (Bp., 1923); A logikum a jogban (Bp., 1928); Zum ewigen Frieden (Leipzig, 1930); A jogi személyek elmélete (Bp., 1931); A természetjog problémája (BP., 1934); Szociológia és jogbölcselet (Bp., 1934); A jogrendszer tagozódásának problémái (Bp., 1937); A jog mivolta az újabb kultúfilozófia megvilágításában (Bp., 1942); A szabad akarat problémája (Bp., 1943); A jogbölcselet problémái (Bp., 1945); A fasizmus és a nemzeti szocializmus bírálata (Bp., 1945); Tegnap és holnap közt (Bp., 1947). – Irod. Szabó Imre: A burzsoá állam és jogbölcselet Magyarországon (Bp., 1955).