Kezdőlap

Nagy Iván (Celldömölk, 1898. máj. 31.Bp., 1977. febr. 19.): művelődés-politikus, újságíró. 4 évet végzett a bp.-i műegy. vegyészmérnöki karán, majd a bp.-i tudományegy.-en államtudományi doktorrá avatták (1922). A Magy. Egy.-i és Főisk. Hallgatók Orsz. Szövetsége (MEFHOSZ) elnöke volt (1921–24). 1921-től a bp.-i A Nép cikkírója, 1924–26-ban Párizsban és Genfben ösztöndíjas, közben a Budapesti Hírlap cikkírója, majd politikai rovatvezetője (1927–29). 1929-től a Vallás- és Közoktatásügyi Min. egy.-i ügyosztályán előadó, 1933-tól segédtitkár volt. A m. kisebbségek, a rokonnépek s a nemzetiségi kérdés tanulmányozásáért, 1933-ban beutazta Európát, majd az USA-ban tanulmányozta az amerikai magyarság helyzetét. A Magy. Nemzetpolitikai Társaság (1926–44), a Collegium Hungaricum Szövetség elnöke, a Magy.–Finn, a Magy.–Észt és a Magy.–Japán Társ. alelnöke. A Tudományos Egy.-ek, Társulatok és Intézmények Orsz. Szövetségének titkára. Magántanár volt a pécsi egy.-en (1941–44). 1944-ben min.-i tanácsos; a nyilas puccs után a külügymin. sajtófőnöke és a kulturális osztály vezetője (1944. nov.–1945. márc.). Ny-ról hazahozták (1945. nov. 2.); 9 havi börtönre ítélték. Szabadulása után nyelvtanításból élt. – M. A nemzetiségi statisztika jelentősége a kisebbségi jogvédelem számára (Bp., 1928); Magyar–lengyel kapcsolatok és az ifjúság (Bp., 1930); A magyar diák külföldön egykor és most (Debrecen, 1935); Öt világrész magyarsága (Bp., 1935); Az amerikai magyarság (Pécs, 1939).