Kezdőlap

Négyesy László (Szentes, 1861. márc. 6.Bp., 1933. jan. 7.): irodalomtörténész, esztéta, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1896, r. 1918, t. 1931). Az egy.-et Bp.-en és Bécsben végezte. Bp.-en 1885-ben szerzett bölcsészdoktori és tanári diplomát. 1885-től egri, 1887-től szolnoki, 1891-től 1911-ig bp.-i gimn. tanár. 1893-ban magántanári képesítést nyert. 1911-től a m. irodalomtörténet, 1923-tól 1932-ig az esztétika ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. 1904-től a Kisfaludy Társ. tagja. A Magyar Irodalomtörténeti Társ. megalakulásától, 1911-től alelnöke, 1921-től haláláig elnöke. 1896-tól az Orsz. Magyar Középiskolai Tanáregyesület főtitkára, 1907-től elnöke. 1920 – 22-ben ngy.-i képviselő. Számos középisk. irodalomtörténeti, stilisztikai és poétikai tankönyvet írt. Magyar klasszikusok műveiből sok kiadást rendezeti sajtó alá. Bár a konzervatív esztétikai irányzat híve volt, tanítványai közül többen az új modern irányzat (Nyugat) úttörői lettek (stílusgyakorlatain kötöttek egész életre szóló barátságot Babits Mihály, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Tóth Árpád stb.). – F. m. Magyar verstan (Bp., 1886); A magyar verselmélet kritikai története (Bp., 1888); A mértékes magyar verselés története (Bp., 1892); Arany (Bp., 1917); Kazinczy pályája (Bp., 1931). – Irod. Emlékkönyv N. L. hetvenedik születésnapja alkalmából (Bp., 1931); Hekler Antal: Megemlékezés N. L.-ról (Bp., 1934); Kéky Lajos: N. L. emlékezete (MTA Emlékbeszédek, Bp., 1937): Pataky László: N. L. verselméleti munkáinak jelentőségéről (Eger, 1957); Juhász Gyula: Örökség (Bp., 1958); Kosztolányi Dezső: N. L. (Irók, festők, tudósok, II., Bp., 1958.)