Kezdőlap

Novobátzky Károly (Temesvár, 1884. márc. 3.Bp., 1967. dec. 20.): fizikus, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1947, r. 1949), Kossuth-díjas (1949, 1953). Egy.-i tanulmányait a bp.-i tudományegy.-en végezte, Eötvös-kollégista volt. Ezt követően vidéken középisk. tanár, majd 1919–1945 között a bp.-i Kölcsey Ferenc Gimn.-ban tanított. 1945 után a bp.-i tudományegy. Elméleti Fizikai Intézetének vezetője lett, itt dolgozott haláláig. Tudományos munkásságát mint középisk. tanár kezdte, érdeklődésének középpontjában a relativitáselmélet és az elektromágneses tér elmélete állott. Vizsgálatai az affin térelméletre, a projektív nem-euklideszi geometriára terjedtek ki, majd egy olyan geometriai elméletet dolgozott ki, mely lehetővé teszi az elektromágnesség geometriai értelmezését nem-lineáris vektortranszformáció bevezetésével. Az elektromágneses értelmezés alapján a fényelhajlás Kirchhoff-féle elméletét fejlesztette tovább. Az affin differenciálgeometriai térelméletben és a szigetelő anyagok elektrodinamikájában sikeresen alkalmazta a variációs elveket. A relativisztikus kvantummechanikában sikerült a statisztikus tárgyalást következetesen végigvinnie. A klasszikus elektrodinamika és optika, valamint a relativitáselmélet és kvantummechanika kapcsolatának tanulmányozásával az elektromágneses tér sajátságainak mélyebb feltárását érte el. Jelentős szerepe volt a hazai fizikusképzésben, nevéhez fűződik a korszerű, világszínvonalon álló elméleti fizika-oktatás megszervezése. Tanítványaiból kitűnő oktató–kutató kollektívát hozott létre; elméleti fizikai isk.-t alapított. Az MTA elnökségi tagja 1949-58-ban, alelnöke 1958-1967 között. 1966-tól az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tagja volt, kutatómunkájának elismeréseként a Társulat örökös t. elnökévé választotta. Az Acta Physica Academiae Scientiarum Hungaricae 1964-ben emlékkönyvet adott ki 80. születésnapja alkalmából. – F. m. A relativitás elmélete (Bp., 1947); Termodinamika (Bp., 1951); A fizikai megismerés úttörői (Bp., 1959); Elektrodinamika és optika (Neugebauer Tiborral, Bp., 1951, 1961; németül, Berlin, 1962). – Irod. Jánossy Lajos: N. K. 70 éves (Fiz. Szle, 1954. 1. sz.); Marx György: N. K. 75 éves (Fiz. Szle, 1959. 3. sz.); Marx György: A N.-iskola (Fiz. Szle, 1964. 2. sz.); Nagy Károly: N. K. (A Természet Világa, 1968. 2. sz.); Nagy Károly: N. K. (Magy. Tud., 1968. 3. sz.); Gombás Pál: N. K. (Fiz. Szle, 1968. 2. sz.); Ziermann Margit: N. K. (MTA III. Oszt. Közl., 1968. 1. sz.); Károlyházi Frigyes: N. K. (MTA III. Oszt. Közl., 1968. 3–4. sz.).