Kezdőlap

Ottlik Géza (Bp., 1912. máj. 9.Bp., 1990. okt. 9.): író, műfordító, József Attila-díjas (1981), Kossuth-díjas (1985), Szép Ernő-díjas (1988), Örkény-díjas (1990). Középisk.-i tanulmányait a kőszegi Hunyadi Mátyás katonai alreálisk.-ban kezdte, Bp.-en folytatta a Bocskai István katonai főreálisk.-ban. Itt érettségizett 1930-ban. A bp.-i tudományegy. természettudományi karán matematika-fizika szakon Fejér Lipót tanítványaként szerzett abszolutóriumot. Első elbeszélése (Egyedül) a Napkeleten jelent meg 1931-ben. Dolgozott a Magy. Rádió irodalmi osztályán. A Rádió irodalmi rovatáról tanulmánya jelent meg: Magyar Rádió vagy Európai Rádió. Egy műsorszóró terve (Magy. Szemle, 1935. m. sz.). Rendszeresen 1939-től írt novellákat, könyv- és színikritikákat a Nyugatban, a Tükörben, az Ezüstkorban, a Magyar Csillagban. Fordításában tűzte műsorra 1937-ben a Nemzeti Színház O'Neill Amerikai Elektra c. drámáját. 1945-1946-ban rövid ideig a Magy. Rádió dramaturgja volt. Huszonöt év magyar irodalma címmel húsz előadásból álló sorozata hangzott el a rádióban. Írásai az Új Idők, a Magyarok, a Válasz és az Újhold c. folyóiratokban jelentek meg, megszüntetésük után a Vigilia közölte cikkeit. Angol, amerikai, német, francia írók regényeit fordította magyarra. 1960 őszén kitűnő fordításaiért az angol kormány meghívására Londonban volt tanulmányúton. 1957-től több kiadásban jelentek meg novellái, esszéi, kisregényei. A Hajnali háztetők c. kisregényéből játékfilm készült (1988). A m. prózairodalom egyik legjelentősebb személyisége volt. Nevét századunk magyar és világirodalmában az Iskola a határon c. regénye örökítette meg. A regény rádióváltozata a Kossuth Rádióban sorozatban hangzott el 1992. ápr.-tól. – M. Hamiskártyások (elbeszélések, Bp., 1941); Hajnali háztetők (kisregény és elbeszélések, Bp., 1957, 1969, 1977, 1987); Iskola a határon (regény, Bp., 1959, 1968, 1975, 1976, 1977, 1980, 1981, 1983, 1993); Minden megvan (elbeszélések, Bp., 1969, 1991); Mai amerikai elbeszélők (antológia, vál., szerk., Ungvári Tamás utószavával, Bp., 1963, 1965); Adventures in Card Play (bridzsszakkönyv, Bp., 1979); Próza (esszék, tanulmányok, cikkek, kritikák Bp., 1980, 1988); Garabó Gereben (meseátdolgozás, Debreceni Gyöngyivel, Bp.; 1983); A Valencia-rejtély, Hajónapló, Pályákon (dráma, elbeszélések, Bp., 1989); Buda (r., Bp., 1993). – Irod. Lengyel Péter: Látogatóban (Kortárs magyar írók vallomásai Bp., 1971);  Lengyel Balázs: Köszöntő O. G. 60-ik születésnapján (Élet és Irod., 1972. 19. sz.): Tandori Dezső: O. G.-nak (Új Írás, 1975. 5. sz.); Pomogáts Béla: O. G. (P. B.: Sorsát kereső irodalom, Bp., 1975); Zeplényi Ferenc: Regény a határon (Irod. tört. Közl., 1982. 4. sz.); Szegedy-Maszák Mihály: Példázat a belső függetlenségről (Alföld, 1982. 10. sz); A hetvenéves O. G. köszöntése (Mozgó Világ, 1982. 5. sz.; Kortárs, 1982. 5. sz.); Lengyel Balázs (Élet és Irod., 1982. 19. sz.); Tarján Tamás (Kritika, 1982. 5. sz.); Balassa Péter, Czigány György (Jelenkor, 1982. 5. sz.); O. G. és a Vigilia (Vigilia, 1983. 4. sz.); Sükösd Mihály: O. (S. M.: Seregszemle, Bp., 1986); Beszélgetés O. G.-val (riporter Salamon István, Kortárs, 1986. m. sz.); A hetvenötéves O. G. köszöntése: Berkes Erzsébet (Magy. Nemzet, 1987. máj. 9.); Kabdebó Lóránt (Magy. Hírlap, 1987. máj. 9.): Nemeskürty István: A hetvenötéves O. G. szabadsága és embersége (Élet és Irod., 1987. 19. sz.); Horgas Béla: Olvasónapló O. kapitánynak (Újhold Évkönyv, Bp., 1988); Balassa Péter: Októberi áhítat. O. G. halálára (Magy. Hírlap. 1990. okt. 11.); Beszélgetéstöredék O. G.-val (riporter Salamon István, A Világ, 1990. 2. sz.); Rónay László: Kegyelemtan – O. G. (R. L.: Társunk az irodalom, Bp., 1990); In memoriam O. G. (Híd, 1990. 11-12. sz.); Tandori Dezső: Saint Mandé (Vigilia, 1990. 12. sz.); Huszonketten O. G.-ról (Magy. Napló, 1990. 44. sz.); Hornyik Miklós: Scott kapitány utolsó feljegyzése (Magy. Napló, 1990. 45. sz.); Olasz Sándor: O. G. halálára (Tiszatáj, 1991. 1. sz.); Tandori Dezső: A ló éve, 1990 (Palócföld, 1991. 1. sz.); Czigány György: O. G. Budán (Távlatok, 1991. 1. sz.); Perjés Géza: A ludovikásokról 1-2 (Hitel, 1991. 6., 7. sz); Tandori Dezső: Szabadiskola (Jelenkor, 1991. 10-11. sz.). – Szi. Tolnai Ottó: Hommage à O. G. (vers, Jelenkor, 1986. 1. sz.).