Öreg János (Pátka, 1838. jan. 16. – Debrecen, 1911. máj. 4.): tanár, filozófiai, pedagógiai és jogi író. 1856-tól Pesten a protestáns papnevelőben teológiát hallgatott. Tanulmányait az utrechti, brüsszeli, párizsi egy.-en folytatta. 1863-tól a szentesi, 1874 – 80 között a nagykőrösi, 1884-től a debreceni gimn.-ban tanított. 1891-től 1898-ig a debreceni főisk: n a bölcsészettan tanára. Közben 1879-ben a bp.-i egy.-en pedagógiából és filozófiából doktorátust szerzett. Mint jogbölcselő az újhegeliánus és újkantiánus irányzatok között eklektikus álláspontot képviselt. Mint filozófus. több tankönyvet írt. Herbert Spencer műveinek első fordítója, Losonczy Lászlóval együtt. – F. m. Nevelés és oktatástan (Kiss Áronnal, Bp., 1875); Gondolkodástan az egyetemesitő és lehozó rendszer alapján (Nagykőrös, 1877); Tapasztalati lélektan (Nagykőrös, 1884); A jog- és állambölcselet kézikönyve (Debrecen, 1897); A bölcseleti tudományok (Debrecen, 1898).