Kezdőlap

Pósaházi János (Sárospatak, 1628Gyulafehérvár, 1686. máj. 3.): tanár, filozófiai író. Tanulmányait Comenius, Tolnai Dali János tanítványaként Sárospatakon végezte, majd Lórántffy Zsuzsanna saját költségén Utrechtbe küldte, ahol V. Gisbert volt tanára. 1655-ben bölcsészetből magiszteri fokot nyert. Angliai tanulmányút után hazatért és 1657-től a bölcselet és szabad művészetek doktoraként a sárospataki kollégium tanára, a filozófiát saját tankönyveiből tanította. Nevelési elveiben Comenius nyomdokain haladt. Éles hitvitái voltak Kis Imre és Sámbár Mátyás jezsuitákkal. Amikor Báthori Zsófia 1671-ben a sárospataki kollégiumot elüldözte, távoznia kellett. A tanulóifjúsággal együtt egyelőre Debrecenbe vonult, majd 1672-ben Gyulafehérvárt telepedett le. ~ a kornak egyik legjobb (hazai) fizikáját írta meg (Philosophia naturalis, 1667), de utóbb Erdélybe menekülve, a vaskalapos protestáns ortodoxia híveként hadakozott a karteziánus és cocceianus filozófia ellen. – F. m. Theses philosophicae (Sárospatak 1661); Sámbárnak az három kérdéseire való felelet (H. n., 1666); A három kérdésre való summás választételeknek. . . megerősödése (H. n., 1666); Bensült veres kolop (H. n., 1666); Philosophia naturalis (Sárospatak, 1667, ebből szemelvények a Régi magyar filozófusok c. kötetben, bevezette Mátrai László, Bp., 1961); Görcsös bot (Sárospatak, 1668); Igazság istápja (Sárospatak, 1669). – Irod. Makkai Ernő: P. J. élete és filozófiája (Kolozsvár, 1942); M. Zemplén Jolán: P. J. az első magyar Philosophia Naturalis (1667) szerzője (Fiz. Szle, 1959. 2. sz.); Mátrai László: Régi magyar filozófusok XV – XVIII. sz. (Bp., 1961); Tordai Zádor: A magyar karteziánizmus történetének vázlata (Magy. Filoz. Szle, 1961. 1. sz.).