Kezdőlap

Reményi Ede, Hoffmann (Miskolc, 1828. jan. 17.San Francisco, USA, 1898. máj. 15.): hegedűművész, zeneszerző. ~ Antal öccse. Zenei tanulmányokat a bécsi konzervatóriumban Josef Böhmnél folytatott 1842 – 45 között. Hazatérve tevékeny szerepet játszott a szabadságharcban, Görgey kedvenc hegedűse volt. Emiatt utóbb (1849) külföldre kényszerült, útja Konstantinápolyon, Párizson, Londonon keresztül Amerikába vezetett. Mint képzett, kulturált hegedűművész tért vissza Európába, ahol rendkívül rövid idő alatt páratlan karriert futott be. Kapcsolatba került a kor több kiemelkedő zeneszerzőjével: 1852 – 53-ban a fiatal Brahmsot vitte magával hangversenyútjaira, 1853-ban Liszt Ferenc weimari köréhez kapcsolódott. 1854-ben hosszabb ideig Londonban működött, a királynő hegedűsévé nevezték ki. 1855-ben Amerikába távozott, 1860-ban amnesztiát kapott és hazatért. 15 éven át volt a m. zenei élet egyik központi, sokat ünnepelt egyénisége. Hangversenyeket adott az ország különböző városaiban, számos nagy jelentőségű alapítványt tett. 1870-ben rövid ideig a Nemzeti Színháznak volt hangversenymestere. Részt vett a Zeneak. megalapításában (1875), azután újra külföldre távozott. Párizs, London után, 1878 őszén pedig véglegesen az USA-ban telepedett le, ahonnan már csak koncertutakra jött át Európába. Így jutott el még egyszer 1891-ben Mo.-ra is. Egyik San Franciscó-i koncertjén érte utol a halál. – ~ a 19. sz.-i nemzeti zenekultúránk egyik legjelentősebb képviselője volt az előadóművészet területén. Hegedűjátéka, bármit is játszott, mindig valami jellegzetes magyaros cigányos kolorittól volt fényes, ami annak rendkívüli szuggesztív erőt, egyéni színt kölcsönzött. Kiváló hegedűvirtuóz volt, aki hangversenyein világszerte a m. zenét népszerűsítette. Zeneszerző tevékenysége kevésbé jelentős. – F. m. Eredeti magyar népdalok és csárdások: Nagy hallgató magyar (1863); Magyar hegedűverseny-darab (1865); virtuóz hegedű-átiratok. – Irod. Hampel József R. E, és régiségei (Archaeol. Ért. 1872); id. Ábrányi Kornél: Jellemképek a magyar zenevilágból (1900); id. Ábrányi Kornél: A magyar zene a 19-ik században (Bp., 1900); G. D. Kelley – G. P. Upton: E. R. Musician, Litterateur and Man (Chicago, 1906); a Miskolci Szemle R.-száma (1928. dec.); Lestyán Sándor: Liszt-vonatkozások R. E. ismeretlen leveleiben (Zenei Szle, 1944). – Szi. Arany János: R.-nek Emlékkönyvbe (vers, 1859); Lestyán Sándor: Repülj fecském (r., Bp., 1942); Zsigray Julianna: Tékozló élet (R. E. életregénye, Bp., 1963).