Réthly Antal (Bp., 1879. máj. 3. – Bp., 1975. szept. 21.): meteorológus, egyetemi tanár, a földrajztudományok doktora (1972). 1900-ban lépett az Orsz. Meteorológiai és Földmágnességi Intézet szolgálatába. 1903–04-ben az ógyallai obszervatóriumban dolgozott. Közben elvégezte a bp.-i tudományegy.-en a földrajz szakot. 1903-tól 1914-ig az egy. földrengéstani intézetében külső munkatárs. 1913-ban részt vett az első Adria-expedícióban. Kolozsvárott bölcsészdoktorrá avatták (1912), közben az éghajlatkutató osztályon volt asszisztens. 1917-ben az Áll. Kertészeti Tanintézetben, majd az Egy.-i Közgazdaságtudományi Karon éghajlattant adott elő. 1923-tól egy.-i magántanár. Kezdeményezte a Magy. Meteorológiai Társaság létrehozását és az Időjárás c. lap megindítását (1925), melynek szerk.-je volt (1925–26; 1945–47). 1925-től az International Society of Medical Hydrology (London) tagja. 1925–27-ben Töröko. kormányának meghívására igazgató-meteorológusként megszervezte a török meteorológiai szolgálatot, Ankarában obszervatóriumot létesített; Kemál Atatürk elnök Signum Laudisszal tüntette ki. Részt vett az első Éghajlati Atlasz szerkesztésében (1928–34). 1933-tól az Orsz. Meteorológiai Intézet ig -h.-e, 1936-tól ig.-ja, 1945 után újjászervezője is. 1943-tól egy.-i ny. r. tanár. 1948-ban vonult nyugalomba. Bevezette a rendszeres sugár- és földmágnességi méréseket, agrometeorológiai hálózatot szervezett, megkezdte a levegő szennyezettségéből való mintavételeket, bevezette a korszerű előrejelző szolgálatot. Több mint 250 tanulmánya jelent meg folyóiratokban. – F. m. Időjárás és éghajlat (Bp., 1921); Magyarország éghajlata (Bacsó Nándorral, Bp., 1938); Budapest éghajlata (Bp., 1947); A Kárpát-medencék földrengései (Bp., 1952); Időjárási események és elemi csapások Magyarországon (1700-ig; Bp., 1962; 1701-től 1800-ig; Bp., 1970). – Irod. Zách A.–Szakály J.: R. A. 95 éves (Időjárás, 1974. 4. sz.); R. A. (Időjárás, 1975. 5. sz.); Kádár László: Sermo supra sepulcrum Antonii R. (Földr. Közl., 1976. 1–2. sz.).