Kezdőlap

Teleki József, gróf (Pest, 1790. okt. 24.Pest, 1855. febr. 15.): Erdély kormányzója, történetíró, az MTA tagja (ig. 1830 t. 1838). László gr. (1764 – 1821) fia, ~ László gr. (1810 – 1861) féltestvére. Kolozsvári és pesti jogi tanulmányai után Pest vm., majd 1810-ben a budai helytartótanács szolgálatába lépett. 1812-ben külföldi útra indult, 2 évig a göttingeni egy.-en tanult, majd Németo.-ban, Hollandiában, Svájcban és É-Itáliában utazott. 1815-ben tért vissza Mo.-ra. 1824-ben a kir. Tábla bírája és a tiszamelléki ref. egyházkerület és a sárospataki kollégium főgondnoka, 1827-ben Csanád vm.-i, 1830-ban Szabolcs vm.-i főispán, 1832-ben a bécsi m. udvari kancellária tanácsosa. Részt vett az MTA szervezési munkálataiban, 1830-tól haláláig annak első elnöke. 1840-ben koronaőr és 1842-ben Erdély kormányzója. A szabadságharc után visszavonult a politikától és csak a tudománynak élt. Kezdetben nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott, majd irodalmi és történelmi tárgyú tanulmányai jelentek meg. 25 évi kutatómunkája után is befejezetlenül maradt nagy műve, a Hunyadiak kora Magyarországon. 25 000 kötetes könyvtárát az MTAnak adományozta, így megalapozván az Akadémiai Könyvtárat. Alapítványainak kamatát halála után drámai művek jutalmazására (Teleki-díj ), a könyvtár fejlesztésére, ill. a történettudományi osztály céljaira rendelte. – M. Hunyadi János eredete (Pest, 1851); Hunyadiak kora Magyarországon (I – IV., Pest, 1852 – 1854 és X. Okmánytár, Pest, 1853. Halála után jelent meg az V. 1856 és az Okmánytár XI – XII. kötete, 1855 – 1857, valamint a VI. 1. része Szabó Károly gondozásában és kiegészítéseivel, 1863). – Irod. Toldy Ferenc: Emlékbeszéd gr. T. J….felett (Pest, 1855. Gyász- és emlékbeszédek, I. Pest, 1872); Tompa Mihály: Mit örököl a haza nagy fiai után? Halotti beszéd…gr. T. J. felett Miskolc 1855); Csűry Bálint: T. J. gr. mint nyelvész (Bp., 1909); Ferenczi Zoltán: Az MTA könyvtárának megalapítása (Akad. Ért., 1926); Lukinich Imre: Gr. T. J. (Tükör, 1940); F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (Bp., 1959).