Kezdőlap

Tolnai Vilmos, Lehr (Pozsony, 1870. júl. 24.Sopron, 1937. júl. 29.): nyelvész, irodalomtörténész, egyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1908, r. 1934), Lehr Zsigmond tanár, műfordító fia. A bp.-i egy.-en 1892-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1893-tól a pozsonyi ev. líceum, 1897-től a bp.-i ev. főgimn., 1906-tól az Erzsébet Nőisk. polgári tanítóképző intézet tanára. 1925-től a pécsi egy.-en ny. r. tanára. Hosszú ideig vezette az MTA készülő új nagyszótárának gyűjtő munkálatait. Filológiai kutató munkásságát is magasrendű műveltsége és ízlése jellemzi. Eredményesen foglalkozott a szavak, szólások, dalok, mesemotívumok vándorlásának, egybeszövődésének, változásainak vizsgálatával. Jelentősek m. irodalomtörténeti tanulmányai. – F. m. A leoninus (Bp., 1892); Csokonai V. Mihály verstani nézetei (Bp., 1899); Magyarító szótár (Bp., 1900); Petőfi és a nyelvújítás (Petőfi Almanach, Bp., 1909); A szólásokról (Bp., 1910); A nyelvek szépségéről (Bp:, 1921); Bevezetés az irodalomtudományba (Bp., 1922); Halhatatlan magyar nyelv (Bp., 1928); A nyelvújítás elmélete és története (Bp., 1929); A tiszta magyarság szótára (Bp., 1932); A Madách-kérdés körül (Bp., 1934); A szólások (Bp., 1935). – Irod. Miklóssy Lajos: T. V. (Literatura, 1937. nov. 15. sz.); Sági István: T. V. (Magy. Nyelv, 1937); Kozocsa Sándor: T. V. halálára (Napkelet, 1937. II.); Előd Géza: T. V. (Nyugat, 1937. II.); Alszeghy Zsolt: T. V. (Irodalomtörténet, 1937); Birkás Géza: T. V. emlékezete (Pécs, 1938); Kozocsa Sándor: T. V. irodalmi munkássága (bibliográfiával, Bp. 1940).