Kezdőlap

Varjas Béla (Esztergom, 1911. jan. 11.Bp., 1985. ápr. 5.): irodalomtörténész, az irodalomtudományok doktora (1978). Esztergomban érettségizett 1929-ben. Az Eötvös Kollégium tagjaként a bp.-i Pázmány Péter Tudományegy. m.-német szakán 1934-ben középiskolai tanári oklevelet és bölcsészdoktori diplomát szerzett. (Doktori disszertációja: Erdély és irodalmunk nemzeti egysége, Bp., 1934). 1946-ban a Pázmány Péter Tudományegy.-en A XVI. század magyar irodalma tárgykörből magántanárrá habilitálták. 1978-ban az irodalomtudományok doktora minősítést A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei c. értekezésével nyerte el, s az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegy.) c. egy.-i tanára címet kapott. 1934-ben a Révai Kiadónál helyettes lektor, az 1934-1935-ös tanévben a Kölcsey Ferenc Reálgimn.-ban kisegítő tanár, 1935-1937-ig az OSZK-ban ADOB-gyakornok (Állástalan Diplomások Országos Bizottsága), 1937-1941-ig ugyanitt könyvtárnok, 1941-1945-ig középiskolai tanári státusban a Vallás- és Közoktatási Min. egy.-i ügyosztályán bölcsészkari referens; 1945-1948-ig az OSZK tudományos főmunkatársa, 1948-tól h. főig.-ja, 1949-1957-ig főig.-ja; 1957-től haláláig az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz és barokk kutatócsoportjának munkatársa; 1981-ben történt nyugállományba vonulásáig osztályvezetője. Az egy.-i oktatásban 1941-től 1946-ig Horváth János tanszékén proszeminárium-vezetőként, 1946-tól mint magántanár vett részt. 1949-től 1953-ig az ELTE által szervezett könyvtártudományi tanszéken vezetőtanár. Kutatási területe a m. irodalom XVI. századi alakulása, társadalomtörténeti vonatkozásai, műfajfejlődése közép-európai kitekintéssel; a könyvkiadás kezdeti története; Balassi költészete. Szerzőként és szerkesztőként részt vett a Magyar Irodalom Története I. kötetének munkájában (Bp. 1964), a Balassi és a XVI. század költői I-II. Magyar Remekírók (Bp. 1979) c. válogatás kiadásában. 1946-1957-ig szerk. a Magyar Könyvszemlét; fontos szerepet játszott a Régi Magyar Költők Tára 16. sz.-i sorozatának újraindításában. Megindította és szerk. a Bibliotheca Hungarica Antique sorozatot, (I.-XII. k., Bp., 1959-1983).– M. Erdély és irodalmunk nemzeti egysége (Bp. 1934); Balassa Bálintnak Istenes éneki (Bp. 1941); Enyedi György: Gismunda és Gisquardus széphistóriája. (Bevezetéssel ellátva közzéteszi, Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1942); XVI. századi magyar orvosi könyv. (Bevezetéssel közzéteszi, Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár, 1943); Balassa-kódex. (Bevezetésselés jegyzetekkel közzéteszi, Bp., 1944); A könyvtártudomány elvi alapja és rendszere (Az OSZK kiadványai XXXII. Bp., 1955); Heltai Gáspár: Magyar Krónika (Bevezette, Bp., 1963); Régi Magyar Költők Tára XVII. század, 5. köt. Szombatos énekek (Sajtó alá rend. Bp., 1970); A magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Bp., 1982).– Irod. Forgách Mihály és Justus Lipsius levélváltása. V. B. 60. születésnapjára közzéteszi az MTA Irod. tud. Intézete Reneszánsz-kutató csoportja (Bp. 1971); Klaniczay Tibor: A hetvenéves V. B. köszöntése (Irod. tört. Közl., 1981. 1. sz.). Klaniczay Tibor: Búcsú V. B.-tól (Élet és Irod., 1985. máj. 3.); Tarnai Andor: V. B. 1911-1985 (Irod. tört., 1985. 3. sz.); Havasi Zoltán: V. B. 1911-1985 (M. Könyvszle, 1985. 1. sz.); Kókay György: Búcsú a M. Könyvszle. egykori szerkesztőjétől (M. Könyvszle, 1985. r. sz.); Horváth Iván: V. B. 1911-1985 (Irod. tört. Közl., 1985. 2. sz.).