Kezdőlap

Zemplén Géza (Trencsén, 1883. okt. 26.Bp., 1956. júl. 24.): kémikus, műegyetemi tanár, az MTA tagja (l. 1923, r. 1927, ig, 1945. t. 1946); Kossuth-díjas (1948). ~ Győző öccse. Egy.-i tanulmányait az Eötvöskollégium tagjaként kezdte. 1904-ben a bp.-i tudományegy.-en bölcsészdoktori, 1905-ben középisk. tanári oklevelet szerzett. Ugyanebben az évben a selmecbányai főisk. kémiai tanszékére tanársegéddé, 1906-ban adjunktussá nevezték ki. 1907-ben állami ösztöndíjjal Berlinbe ment, ahol előbb Abderhalden osztályán az enzimek kémiájával foglalkozott, utóbb Fischer Emil közvetlen munkatársa lett. Mint ilyen főleg aminosavak szintézisével és az acetobróm-cellobióz élőállításával foglalkozott. Fischerrel közös munkásságának eredményei közé tartozik két optikailag aktív prolin szintézise, aminooxisavak és piperidon-származékok új szintézise. 1910-ben viszszatért Selmecbányára. 1912-ben a bp.-i egy. magántanára lett. 1913-tól a műegy. újonnan szervezett szerves kémiai tanszékének ny. r. tanára. Ez időben a szénhidrátok és enzimek kutatása foglalkoztatta. Az I. világháború alatt ipari problémákkal kezdett foglalkozni. Ekkor létesült kapcsolata a Chinoin gyárral. Jelentős szerepe volt szerves vegyiparunk kialakításában. Munkásságának fő eredményei a cukoracetátok nátriumetilátos szappanosítása, egy új cukorlebontó módszer kidolgozása, oligoszacharidok és glükozidok szintézise higanyacetátos módszerrel, úgyszintén több fontos glükozid szerkezetének felderítése és szintézise. Mint oktató is jelentős érdemeket szerzett. – F. m. Szerves kémia (Bp., 1952). – Irod. A bp.-i műszaki egyetem oktatóinak tudományos és műszaki alkotásai (Bp., 1952); Mester László: Z. G. 70 éves (Magy. Kém. L. 1953. 11. sz.); Bognár Rezső: Z. G. (Magy. Tud. 1956); Gerecs Árpád: Z. G. (Acta Chemica, 1959); Müller Sándor: Z. G. emlékezete (MTA Kém. Tud. Oszt. Közl. 1959. 2. sz. teljes bibliográfia Major Ádámtól).