239
A kistés-pusztai Csengő-zsomboly izometrikus térképe (Kárpát J. 1979)

A kistéspusztai Csengő-hegy Ördög-lik nevű barlangja a Bakony egyik legrégebben ismert kis ürege, amelyről sokáig csak annyit tudtunk, amennyit Bertalan Károly tömören összefoglalt: "Zsomboly Bakonynána határában, a Csengőhegy karsztos mészkőplatóján, kb. 480 m tszf. magasságban. Mélysége 13,5 m, de minthogy egyik oldala beomlott, kötél nélkül is le lehet jutni törmelékkel eltömött aljára, honnan egy vakkürtő indul fölfelé. Már Bél Mátyás is említi 'Ördög Lukja' néven 1736 körül, és azt írja róla, hogy a beléeresztett kacsa a Tikiri-tónál jött ki." A feljegyzett adatok szerint először Vasbányai Antal járt benne 1923-ban, majd Bertalan Károly 1934-ben, és 1961-ben a veszprémi barlangkutatók vizsgálták. Komolyabb kutatást 1963-ban a székesfehérvári Alba Regia csoport kezdett Zentai Ferenc vezetésével, amikor májusban egyhetes tábort rendeztek. A feltűnően hideg akna aljáról 40-50 vödör jeget termeltek ki, amikor egy lapos hasadék tűnt elő. Ezen keresztülcsúszva egy terem felső részébe jutottak, amelynek alját kitöltő üledékbe mélyített kutatógödrük már nem hozott újabb felfedezést. A nagyon eltömődött barlang további feltárását ezt követően már nem szorgalmazták. Az Alba Regia csoport tagjai a rég elhagyott kutatási területet mindig is adósságként kezelték, de csak 1979-ben kezdett munkához az öttagú brigád, de nem az impozáns sziklatöbör alján induló Öreg-likból, hanem attól 15 m-re egy újabb keletű felszakadást kezdtek megbontani. Keservesen haladt a munka a kezdetben mindössze három méter mélységig járható szűk, kacskaringós aknában. A már-már reménytelen bontás után, egy szűk nyíláson át egy teremnek tűnő, mély üregbe láthattak le a kockaszerűen repedezett falai miatt Mokka-teremnek nevezett részbe. A terem talpát alkotó álfenéken rövidesen kis nyílást fedeztek fel, ahol sikerült egy követ ledobniuk. A kő hosszan csengve pattogott, mígnem hangja elveszett. A munkát este is folytatták, amikor végre megnyílt az út! Előbb kötéllel próbáltak leereszkedni, de hamarosan kiderült, hogy csak hágcsóval lehet lemenni. Leszállt az est, mire visszaértek a hágcsóval, amelyen sikeresen lemásztak. A hófehér falú, csőszerű akna tíz méter mély volt, és alakja miatt Harang-aknának keresztelték el. Oldalából tágas, ferde kürtők haladtak a szomszédos Ördög-lyuk-barlang felé. A terem alsó sarkában szűk, omladékokkal kitöltött hasadékot fedeztek fel, amelyből csábító huzat fújt. A sebtében kibontott lyukon át szilvamag szelvényű hatalmas akna indult a sötétbe vesző mélység felé. Újabb hágcsó beszerelése vált szükségessé ahhoz, hogy az Óriás-aknán leereszkedve elérjék a zsomboly alját.

Az alsó-jura mészkőben kialakult, eróziós eredetű zsombolyban 1979-ben a felfedezéskor 65 m mélységbe tudtak lehatolni, 130 m összes hosszúságban. Jelenleg még nem találták meg a járható összeköttetést az Ördög-lyukkal, amely ugyanennek a barlangrendszernek eltömődött, régi bejárata. Természetesen a kutatók célja most nem az, hogy a barlangot fölfelé hosszabbítsák, inkább a feltáratlan mélységek felé tekintenek, hiszen a karsztvízszint még mélyen alattuk van.