Maulbertsch, Franz Anton (Langenargen, 1724 - Bécs, 1796)

Szent József
Mária és Erzsébet
Magyar szentek
Pásztorok imádása
Osztrák festő, Közép-Európa több országában működött freskófestőként. A bécsi akadémián elsősorban Paul Troger hatott rá. Legelső önálló freskóműve a bécsi piarista templom kupoláját díszíti. Ragyogó színvilág, könnyed, mozgalmas formák, rokokó elevenség jellemzi első alkotói korszakát, amelyet igen jelentős művek képviselnek Magyarországon is. A sümegi plébániatemplom freskóegyüttesét (1757-1758), amelyet Padányi Bíró Márton, veszprémi püspök megbízásából készített, legjelentősebb alkotásai között tartjuk számon. E korszakában festette a komáromi jezsuita templom elpusztult mennyezetképeit (1763), a bogoszlói (1763) és a féltoronyi kastély (1765), valamint a székesfehérvári karmelita templom (1769) freskóit. Az 1770-es évektől higgadtabb, egyszerűbb formálás jelentkezett műveiben. A váci (1770) és a győri (1772-1781) székesegyház, a pozsonyi prímási palotakápolna (1781) és a pápai plébániatemplom mennyezetének (1781-1782) freskóit végignézve igen szembetűnő e stílusváltás. Az egri líceum kápolnájának a mindenszentek gyülekezetét ábrázoló mennyezetképe (1792) már meglehetősen száraz formanyelvet mutat. Tartalmi változásokat jeleznek a későbarokk történeti festészet műfajába sorolható művei. A szombathelyi püspöki palota dísztermében a mennyezet allegorikus ábrázolását az oldalfalakon Sabaria történetének valós jelenetei kísérik (1783). Utolsó nagy vállakozásának, a szombathelyi székesegyház kifestésének befejezését már nem érte meg.

JKJ