CÍMLAP

Az 1956-os forradalom története

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Leckeszövegek

1. lecke Válság és útkeresés
2. lecke Forradalom és szabadságharc
3. lecke A szabadság napjai
4. lecke Megszállás és ellenállás
5. lecke Megtorlás és restauráció

Információ
Időrend
Források
Szakirodalom
Életrajzok
Lexikon
Memoárok/Visszaemlékezések
Táblázatok/Térképek
Ajánló irodalom
Felhasznált anyagok listája
Javasolt bejárási útvonalak
Tanári kézikönyv



Bevezetés

A rendszerváltás idején a jelenkor története iránt megmutatkozó felfokozott érdeklődés ugyan némileg visszaesett az elmúlt években, ám tagadhatatlan, hogy máig sokkal nagyobb figyelemmel követi az érdeklődők széles köre ennek az időszaknak a feldolgozásait, mint a korábbi korszakokat bemutató munkákat. Ez - és az a tagadhatatlan tény, hogy a jelenkortörténet ezer szállal kapcsolódik napjaink eseményeihez - különös felelősséget ruház tanárra és kutatóra egyaránt. E korról 1989-90 óta számos hazai és külföldi forráskiadvány, új elemzés látott napvilágot, de a szakma máig adós az igazán új szempontú általános korszaktörténettel.

Az informatika biztosította lehetőségeket igyekeztünk minél teljesebben kihasználni, hogy így tegyük könnyebbé, érdekesebbé, és nem utolsó sorban eredményesebbé a tanítást és a tanulást egyaránt. A SULINET digitális történelemóra különböző felhasználási módokat tesz lehetővé. Alkalmas többféle tanórai munkára, egyéni készülésre, felkészülésre érettségire vagy felvételire. Elsajátítható a tananyag pusztán a leckeszövegek alapján, ez színesíthető, gazdagítható az elérhető mellékszövegek segítségével, de a dokumentumok gazdagsága a forráselemzés mellett arra is lehetőséget biztosít, hogy a tanulók a leckeszöveg nélkül, kizárólag a közölt forrásokra támaszkodva maguk válaszoljanak meg kérdéseket, rajzoljanak meg folyamatokat.

Annak érdekében, hogy világos és érthető legyen, miért, milyen körülmények között került sor 1956-ban az egész nemzetet magával ragadó fegyveres felkelésre a rákosista önkényuralommal szemben, hogy ez a spontán megmozdulás miért válhatott forradalommá, szükséges volt az események tárgyalását annál a pontnál felvenni, amikor először ingott meg, bizonytalanodott el a rendszer: 1953-ban, Sztálin halálát követően. Három fejezetre osztva tárgyaljuk az 1956-os forradalom- és szabadságharc történetét: elsőként az október 23-i tüntetéstől a fordulatig, a társadalom követeléseinek Nagy Imre általi elfogadásáig terjedő időszakot, másodikként a november 4-i második szovjet beavatkozásig tartó napokat mutatjuk be, a harmadik pedig a november 4-e utáni ellenállásról ad képet. A forradalom történetének tárgyalása 1956. december 12-ével fejeződik be, amikor a Kádár-kormány feloszlatta a forradalom ezen időszakának legfontosabb intézményeit, a területi munkástanácsokat, letartóztatták a KMT vezetőit, és törvényerejű rendeletek sorával bénították meg a társadalmat. Az utolsó lecke a forradalmat követő megtorlás bemutatása mellett képet ad a korai Kádár-korszakról, azokról a folyamatokról, amelyek révén restaurálódott az 1956 előtti egypárti rendszer, miközben a hatalomgyakorlás módszerei, technikái jelentős mértékben meg is változtak.