{449.} II. A HIVATÁSOS SZÍNÉSZET INTÉZMÉNYESÜLÉSÉNEK KÍSÉRLETEI
(1790–1809)

1790 Kazinczy Ferenc az Orpheusban magyar színielőadások tervét veti fel a Budán rendezendő országgyűlés alatt; szervezőnek Ráday Pált kéri fel;

július 8–13. között Móricz György 3 tagú együttese előadásokat tart egy 1789-es guberniumi engedély alapján Szatmáron;

szeptember 21-én megalakul Kelemen Lászlóék társulata; október 15-én beadványban kérnek támogatást Pest vármegyétől;

október 25-én a budai Várszínházban az együttes bemutatja Simai Igazházi c. darabját, majd 27-én Pesten, a Rondellában megismétlik.
1791 januárban megfogalmazzák Kelemenék első működési szabályzatát;

július 20. Kolozsvár: Aranka György javaslata magyar „játszószín” felállítására.
1792 január 28. Kelemen László éves szerződést köt a Reischl-ház tulajdonosával; előadásaikat május 5-től tartják;

június 4. Bessenyei Gy. A filozófus c. vígjátékának ősbemutatója;

Nagyenyeden egy műkedvelő Theátrális Társaság Voltaire Brutusát adja elő;

október 2. A kolozsvári országgyűlés a nagyfejedelemség egész területére ad játékengedélyt a „nemes ifjak társulatának”;

november 27. A budai társaság röpiratot küld a vármegyékhez (valószínűleg Kármán József fogalmazásában);

december 17. az „Erdélyi Nemes Jádzó Társaság” első előadása a Rhédei-házban Kolozsvárt: Titkos ellenkezés v. Köleséri;

december 28.
Kelemenék szerződést kötnek Unwerth gróffal.
1793 március 13. Budán Shakespeare–Weisse: Romeo és Júlia (az első magyar Shakespeare-előadás);

március 23-tól a pest-budai színházak új bérlője Eugen Busch;

május 6. az első énekesjáték, a Pikkó herceg és Jutka-Perzsi bemutatója;
1793 augusztuss 1. Megjelenik az Erdélyi Játékos Gyűjtemény első darabja;

szeptember 15-től a kolozsvári színház Kótsi Patkó János „magánvállalkozása”;

december 3. Megalakul Aranka György Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társasága;

a budai színtársulat „alkotványt” fogalmaz meg.
{450.} 1794 június 4. Az erdélyi gubernium „theátrális biztost” rendel ki a társulat élére;

Pesten Eugen Busch Kreutzer-Theatert nyit népszórakoztató jelleggel;

szeptember 3. Szabolcs vármegye közadakozást hirdet meg a megyékben „magyar nemzeti játékszín” javára.
1795 január 13. A Helytartótanács letiltja Szabolcs megye gyűjtési akcióját;

április 14. Kolozsvárt a társulat országos felügyelet alá kerül gr. Teleki Lajos elnöksége alatt;
1796 Nagybányán Nagy János „Magyar Játzó Társaságot” szervez (valószínűleg Debrecenben is játszanak);

április 10. Pest vármegye deklarálja az első magyar hivatásos színtársulat feloszlatását.
1797 nyarán br. Wesselényi Miklós saját vállalkozásaként kezdi működtetni a kolozsvári társulatot, és szabályzatot ad ki Az erdélyi magyar játszószín constitutiója címmel.
1798 elején, május 2-ig Kolozsvárt Fekete Ferenc igazgatásával kétnyelvű (magyar–német) társulat játszik; júliustál októberig Zsibón, Wesselényinél, majd Nagyváradon játszanak;

Győrött, a Rába szigetén Reinpacher József kávés nyári színkört épített.
1799 Csurgón Csokonai Vitéz Mihály két vígjátékát (Cultura, Az özvegy Karnyóné) játszatja el diákjaival;

Kelemen László új társulatával Nagyváradon tart téli évadot.
1800 Kelemen László társulata Szegeden, Kecskeméten, Nagykőrösön, Gyöngyösön és Losoncon játszik.
1801 A pest-budai színházak bérletét Anton Jandl és Alois Czibulka veszi át.
1802 Az országgyűlésen a színügy több vármegye követi utasításában felbukkan;

a kolozsvári országgyűlés „theatralis commissio”-t szervez;

Wesselényi br. együttese Marosvásárhelyt, Zsibón, Debrecenben, Szegeden vendégszerepel;

Rehák József tervezete „a Nemzeti Theatrale lnstitutum” állandósításáról.
{451.} 1804 Debrecen városa megkapja a Károlyi-grófok tótmegyeri díszletkészletét;

Kolozsvárott táncjátékok is színre kerülnek.
1806 májusában Wesselényi kettéosztja társulatát: az egyik Marosvásárhelyre megy, a másik Debrecen felé indul;

Kultsár István cikkei a Hazai és Külföldi Tudósításokban.
1807 május 8. Pesten, a Rondellában megkezdi működését a második magyar színtársulat Schmidt A virtus próbaköve a szerencsétlenség c. érzékenyjátékával.
1808 Pesten leteszik a városi (német) színház alapkövét;
1809 február 24-től a pesti társulat a Hacker-fogadó emeleti tánctermében játszik;

patronálását Pest megye veszi át, vezetését Vida László vállalja; a pesti-budai színházakat Alois Czibulka bérli;

október 25. meghal id. br. Wesselényi Miklós;

a debreceni előadások az ún. „varga- vagy szűcs-színben” folynak;

megjelenik Benke József munkája, A Theátrum tzélja és haszna.