III. VÁNDORSZÍNÉSZET – HARC AZ ÁLLANDÓ SZÍNHÁZÉRT (1809–1837)

1810 Pest vármegye széles körű gyűjtést indít a színházügy támogatására;

először lép fel Pesten Széppataki Róza, a későbbi Déryné.
1811 Az országgyűlés vitái nem érnek el sikert az országos pártolás ügyében;

a pesti társulat élére Mérey Sándor kerül; a debreceni együttes igazgatója Ernyi Mihály.
1812 február 9-én megnyílik a pesti városi (német) színház;

február 12-től a Rondellát a magyar együttes használja;

az országgyűlésen az alsótáblán a német színház épületének részleges használatát követelik a magyar társulat számára, hiába;

Katona József „delectans actor”-ként a pesti együtteshez szerződik; megírja Luca széke c. darabját.
1813-tól 1817-ig Ráday Pál igazgatja a pesti Német Színházat;

a pesti magyar társulat igazgatója Kultsár István;

a pesti együttes Székesfejérvárt vendégszerepel;

Kolozsvárt elkészül a színházépület minden külső munkálata.

{452.} 1814 Kultsár István röpirata: Hazafiúi javallás; ugyancsak ő június 23-án színházépítési tervet jelent be Pest vármegyének, de a terv nem valósul meg;

a debreceni színház bérletét Sándorffy József főorvos veszi át, és Nagyváraddal együtt 1824-ig üzemelteti;

az Erdélyi Múzeum megindulásakor Döbrentei Gábor drámapályázatot ír ki.
1815 Lebontják a Rondellát. A második pesti társulat Miskolcra megy, ahol három „színházi biztost” állítanak élükre; onnan látogatják a környéket is;

Katona József megírja a Bánk bán első változatát.
1816 február 24. Miskolcon a város állandó színház építését határozza el;

Láng Ádám János társulatának előadásai Szabadkán.
1817 Nagyvárad kapja a Károlyi-grófok nagykárolyi kastélyszínházának felszerelését; megindul a Tudományos Gyűjtemény;

Bolyai Farkas: Öt Szomorú Játék;

Gombos Imre: Az esküvés.
1818 október 1-jén Székesfehérvárt megyei vezetéssel megalakult a Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság. Játszóhelyük a Pelikán-fogadó nagyterme. A következő években Pestet, Komáromot, Tatát, Győrt és Pápát is látogatják;

Aradon megépül Hirschl Jakab színháza;

Döbrentei Gábor cikke: Játékszíneink mostani állapotja.
1819 április 18. A tatárok Magyarországban ősbemutatója Székesfehérvárt; Katona József a székesfehérváriaknak átdolgozza a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezi az előadást;

május 23. Borsod megye adakozási fölhívása a magyar színügy pártolása érdekében;

Október 24–26. Székesfehérvárott három műből álló Kisfaludy Károly-ciklus (A kérők, Ilka, Stibor vajda), majd november 23-án A pártütők bemutatója.
1820 A miskolci társulat kettéválik; Déryné Székesfehérvárra szerződik.
1821 március 12. Kolozsvárt főúri műkedvelő előadással nyitják meg a Farkas utcai színházat. 13-ától a hivatásos színtársulat szolgáltatja a műsort;

Katona József tanulmánya a Tudományos Gyűjteményben: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?
{453.} 1823 augusztus 24-én Kisfaludy A tatárok Magyarországban c. művével megnyílik a miskolci színház.
1824 A székesfehérvári társulat két aligazgatójának vezetésével újabb pesti vendégjátékot bonyolít le. Rendszeresen kezdi látogatni Balatonfüredet;

Kolozsvárt a színház részvénytársasági alapon működik 1827-ig.
1825 Az 1825–27. évi pozsonyi országgyűlés újra napirendre tűzi a magyar színészet ügyét;

szeptember 16-tól december végéig a székesfehérvári együttes Pozsonyban játszik.
1826 márciustól a székesfehérvári társulat Dunántúli Színjátszó Társaság névvel működik és színi kerület kiépítésére tesz kísérletet;

Szabadkán, a Nagy Kávéház báltermében önálló színháztermet alakítanak ki;

Kölcsey Ferenc bírálata Theodor Körner Zrínyijéről;

Katona József egy színház tervrajzát készíti el a kecskeméti tanács számára.
1827 Kilényi Dávid együttese operaműsorral járja az országot (Erdélyországi Énekes Társaság).
1828 Az Erdélyországi Énekes Társaság egy részlege április–májusban Kassán játszik. Az ottani vezető 1829–33 között br. Berzeviczy Vince.
1829 december 30. Kisfaludy Károly Csalódások c. vígjátékának ősbemutatója Kassán.
1830 november 17. Megalakul Pesten a Magyar Tudós Társaság;

december 11-től 1831. március 26-ig megjelenik Kassán gr. Csáky Tivadar Nemzeti Játékszíni Tudósításának 16 száma;

a harmincas évektől rendszeres vendégjátékok a Délvidéken.
1831 május 25. Vas vármegye összehívott közgyűlésén, Celldömölkön a Dunántúli Színjátszó Társaság főigazgatójául Kisfaludy Sándort választják meg;

július 3-án Kisfaludy Sándor kezdeményezésére megnyílik a balatonfüredi kőszínház.
1832 Gr. Széchenyi István röpirata: Magyar játékszínről;

Benke József: A Pesten felállítandó magyar játékszínről.
1833 Kassán gr. Csáky Tivadar veszi át az együttes vezetését. Az anyavárosból kiindulva a Felvidék több városát is látogatják;

február 15. Kassán a Bánk bán ősbemutatója;

{454.} július 7-től a kassai prózai részleg Budán marad, és a jelképes bérleti díjért átengedett Várszínházban kezd játszani. Irányításukat Pest megye veszi kezébe (Fáy András, Döbrentei Gábor, majd Simontsits János);

Kecskeméten Király Sándor színházépületet emel;

a Magyar Tudós Társaság elindítja a Külföldi Játékszín sorozatot, és pályázatot ír ki: Miképp lehetne a magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani? (A válaszok Magyar játékszíni jutalmazott feleletek címmel 1834-ben jelennek meg);

elindul a Honművész, a Regélő melléklapja, és rendszeresen közöl országos színházi leveleket, kritikákat.
1835 augusztus 26. Pest vármegye közgyűlése „ideiglenes” magyar színház építését határozza el; az építkezés szeptember 28-án megindul;

november 29-én megalakul a Pesti Drámaírói Egyesület; Debrecenben felépül a Nánássy-féle színház; színház épül Lugoson.
1836 január 30. az országgyűlésen az alsótábla „nemzeti theátrumra” 400 ezer pengőforintot ajánl meg;

május 2. az 1836. XLI. tc. „A Pesten országos költségen felállítandó nemzeti játékszínről”.
1837 március 19. a budai magyar társulat utolsó előadása a Várszínházban;

június 14. Pest vármegye színházi bizottsága részvénytársaságot alapít, amelynek augusztus 1-jén átadják az új színház igazgatását;

július 26–27. a Pesti Magyar Színház igazgatásával Bajza Józsefet bízzák meg;