IV. A MAGYAR ROMANTIKA SZÍNHÁZA (1837–1849)

1837 augusztus 22. Megnyitják a Pesti Magyar Színházat (a továbbiakban: PMSz);

augusztus 29. Rossini: A szevillai borbély (a színház első operaelőadása);

szeptember 13. Schiller: Haramiák;

szeptember 28.
Lessing: Emilia Galotti;

„A Pesti Magyar Színésztársaság törvényei Bajza József igazgatása alatt”.
1838 április 30. Shakespeare: Lear király (PMSz);

június 6. Bajza József lemond az igazgatásról, amelyet öt éven át,

{455.} 1842. december 20-ig felváltva végez Szentkirályi Móric, Ilkey Sándor, Ráday Gedeon gr., Nyáry Pál, végül Simontsits János;

szeptember 13. Auber: Fra Diavolo (PMSz);

október 8. Gaál József: A peleskei nótárius (PMSz);

Egressy Gábor: Javaslat a színészet ügyében.
1839 január 30. Az első ismert magyar rendezőpéldány, Bayard–Théaulon: Az aggszínész és leánya, (rendező: Fáncsy Lajos, PMSz);

március 23. Egressy Gábor jutalomjátékául választja a Bánk bánt (1 előadás!; PMSz);

április 29. Bartay András: A csel c. operája;

a Pesti Magyar Színházhoz kapcsolódó színi tánciskola nyílik;

május 29. Mozart: Don Juan (PMSz);

november 16. Shakespeare: Hamlet (PMSz);

december 28. Beethoven: Fidelio (PMSz);

Bajza József: Szózat a Pesti Magyar Színház ügyében.
1840 április 27. Shakespeare: A velencei kalmár (PMSz);

május 12. az 1840. XLIV. tc. értelmében a PMSz „mint nemzeti tulajdon országos pártolás alá vétetik”; az országgyűlés nemzeti színházi választmányának elnöke gr. Teleki József; külön „kormányzó választmányt” szerveznek;

augusztus 8. Erkel: Báthory Mária; a színlapon először szerepel a Nemzeti Színház megnevezése (a továbbiakban: NSz).
1841 húsvéttól Simontsits János a színház igazgatója (1842. december 20-ig);

Szegeden id. Lendvay Márton és Egressy Gábor felváltva szerepel a Hamlet címszerepében;

július folyamán az Athenaeumban Egressy Gábor Színészeti stúdiumok c. cikksorozata jelenik meg;

szeptember 6. Teleki László: Kegyenc (NSz);

októbertől Szigligeti Ede az NSz titkára.
1842 Januártól az országgyűlési választmány új elnöke Gyürky Pál;

január 25. Shakespeare: Coriolanus (NSz);

február 26. Shakespeare: Julius Caesar, Vörösmarty Mihály fordításában (NSz);

az országban 8 középtársulat működik;

Latabár Endre és Szabó József megkezdi vidéki színigazgatói pályáját;

december 20. a Nemzeti igazgatását Bartay Endre veszi át (bérlő-igazgató) 1843. január 1-jétől 1845. január 18-ig;

decembertől az erdélyi országgyűlés foglalkozik a színház ügyeivel;

{456.} [Egressy G.]: Párbeszéd Szebeklébi [= Bajza] és Egressy Gábor között színészeti dolgokról.
1843 január 7. A kolozsvári országgyűlés színházi bizottságot választ, melynek elnöke Mikó Imre gróf;

február 18. Meyerbeer: Ördög Róbert (NSz);

április 1. Shakespeare: III. Richárd (NSz);

augusztus 19. Shakespeare: Macbeth (NSz);

november 27. Szigligeti: A szökött katona bemutatója a Nemzeti Színházban, a népszínmű beköszöntése;

Tarczy Lajos: A dráma hatása és literatúránk drámaszegénysége.
1844 január 27. Erkel: Hunyadi László (NSz);

március 9. Szigligeti: Két pisztoly (NSz);

Láng Boldizsár megkezdi vidéki igazgatói pályáját;

június 2. Elssler Fanny egyetlen vendégfellépése az NSz-ben;

október 26. Eötvös J.: Éljen az egyenlőség! (NSz);

november 18. Czakó Zs.: Kalmár és tengerész (NSz);

novembertől Ráday Gedeon gr. „országos főigazgató” (1849. június végéig).
1845 április 9. Szigligeti: Gritti (NSz);

augusztus 21. Czakó Zs.: Végrendelet (NSz);

november 1. A Nemzeti sikerrel újítja föl a Bánk bánt;

december 29. V. Hugo: Ruy Blas (NSz).
1846 Hollósy Kornélia az NSz tagja;

március 19. Schiller: Don Carlos (NSz);

június 1. Schiller: Stuart Mária (NSz);

augusztus 4. Donizetti: Lammermoori Lucia (NSz);

október 24-től az Életképek az NSz hivatalos közlönye;

novembertől a Havi–Szabó-társulat kezd Pécsett téli évadot;

decemberben Egressy Gábor cikkei a Pesti Hírlapban a vidéki színi körzetekről.
1847 január 1-jétől Campilli Frigyes az NSz balettmestere;

január 2. Verdi: Nabuccodonozor (NSz);

január 23. Szigligeti: Csikós (NSz);

január 3. Verdi: Ernani (NSz);

februárban leég a Pesti Német Színház;

április 1-jétől a Nemzetiben a „komoly” műveket Egressy és Lendvay, a vígjátékokat és népszínműveket Szentpétery, az operát Fáncsy rendezi;

Id. Károlyi Lajos Győrött kezdi színigazgatói pályáját;

június 12. a Giselle balettbemutatója (NSz);

{457.} június 28. Bajza József a Nemzeti aligazgatója (művészeti vezető);

június–júliusban Havi Mihály és Szabó József a „pécsi magyar dal- és tánctársulattal” nyugat-európai turnét bonyolít le (Ausztria, Itália, Franciaország, Belgium);

szeptember 13. Molière: Tartuffe (NSz);

szeptember 27. Hugó Károly: Bankár és báró (NSz);

szeptember 28. Doppler F.: Benyovszky (NSz);

december 13. Slowacki: Mazeppa (világbem., NSz).
1848 február 26. Verdi: Macbeth (NSz);

március 15. a „közönség kívánatára” műsorváltozás az NSz-ben: Bánk bán;

április 1.
a Nemzeti Színház új törvénykönyve életbe lép;

április 8-tól a felvonásközökben leeresztik az előfüggönyt;

május 23. Sepsy Károly igazgató Miskolcon Fegyverre, vidéki színészek! c. felhívását teszi közzé;

június 1. Erdélyi János lesz az NSz aligazgatója;

július 11. Flotow: Márta (NSz);

szeptember 16. Császár György: A kunok (NSz);

október 7. Debrecenben ismeretlen szerző Két Dózsa c. drámáját adják elő;

október 14. Szigeti József: Egy táblabíró a márciusi napokban (NSz);

november 25. Schiller: Tell Vilmos (NSz);

december 4. Szigligeti: II. Rákóczi Ferenc fogsága (NSz);

decembertől néhány nemzeti színházi tag Debrecenbe menekül;

december 18. Dobsa Lajos: Marczius Tizenötödike (NSz);

Kolozsvárt Bem leszerelteti a színészeket, hogy társulatot szervezzenek.
1849 július 1. az NSz vezetősége – Ráday Gedeon gr. és Erdélyi János – lemond.