V. MEGŐRZÉS VAGY TOVÁBBLÉPÉS? (1849–1873)

1849 július 17. az NSz igazgatását Simontsits János veszi át (1852. május 20-ig);

augusztus 9. a pesti német együttes első előadása az NSz épületében; az utolsó előadást november 13-án tartják;

október 10. betilják az Ármány és szerelem előadását;

novemberben Aradon Csernovics Péter „magánszínházként” bérli ki a Hirschl-épületet;

{458.} december 21. Szigligeti: Liliomfi (ősbem. az NSz-ben);

december 29. Doppler: Ilka és a huszártoborzó.
1850 január 14-től előzetes szövegcenzúrát vezetnek be;

májustól októberig Anna La Grange vendégfellépte az NSz-ben;

szeptembertől Kolozsvárt újra magyar társulat játszik;

november 18. Szigligeti: Vid (ősbem., NSz);

november 25-én jelenik meg a Theaterordnung.
1851 februárban Arany János verse a hazatérő Egressy Gáborhoz;

február 18. meghal Szerdahelyi József;

április 6. Tóth József első fellépése az NSz-ben;

Lucille Grahn balett-vendégjátéka;

július 17. Egressy Béni halála;

szeptember 5-től Rachel vendégjátéka;

szeptember: br. Augusz Antal, a budai helytartósági osztály alelnöke lesz az NSz fölé rendelt Comité elnöke.
1852 március 17. Shakespeare: Athéni Timon (NSz);

március–április: Ira Aldridge első vendégjátéka Magyarországon;

május 20. a Helytartótanács Festetics Leó grófot bízza meg az NSz igazgatásával (1854. december 21-ig);

augusztus 21. Bartha János halála;

november 27. Jókai: Dalma (NSz);

a debreceni tanács állandó színház építésére kér és kap engedélyt a kormányzattól.
1853 május 1. Pesten elkészül az Újvásártéri Német Színház;

november 22. Kolozsvárott a színház igazgatásával Bethlen Miklós grófot és Páll Sándort bízzák meg;

november–december: Maria Taglioni vendégfellépései;

december: kiadják a német nyelvű Instruktiont, az NSz számára;

Vahot Imre: Magyar Thália. Játékszíni Almanach.
1854 májusában gr. Festetics Leó azt javasolja, hogy az NSz legyen „udvari színház”;

december 16. Szabadka új színházát Latabár Endre társulatának előadásával nyitják meg;

december 21. az NSz igazgatását gr. Ráday Gedeon veszi át (1860. július 29-ig).
1855 Pécsett a téli évad a magyar színészeké;

augusztus 18. Benke József halála

október 31. Szigeti J.: A vén bakancsos és fia, a huszár (bem. NSz);

{459.} december 12. Gyulai Pál beszámolója Ristoriról és vitája Egressyvel;

december 18. Jókai: Könyves Kálmán (bem. NSz).
1856 május 9. Rossini: Tell Vilmos (bem. NSz);

június–júliusban Szabó József társulata sikerrel vendégszerepel Bécsben;

július 25. meghal Simontsits János;

júliustól Egressy 19 levele „a színi világból” a Magyar Sajtóban;

szeptember: Ristori hat estés vendégjátéka az NSz-ben;

Huszonnégy író s színész arckép-albuma.
1857 Először adják ki a Teleki-díjat. A nyertes Szigligeti Béldi Pálja, Jókai Dózsa Györgye a második helyre szorul;

Bulyovszky Lilla eltávozik az NSz-től, és német színésznőként folytatja pályáját;

Nagyváradon, ahol Molnár György nyári színkört építtet, Egressy nyolc legnagyobb szerepében lép fel;

szeptember 3. megnyílik a Miskolci Nemzeti Színház;

november 3. az NSz bemutatja Jókai Dózsa Györgyét, amely éles irodalompolitikai vitát vált ki.
1858 január 29. id. Lendvay Márton halála;

Buda városa megvásárolja a Nyári Színkör épületét;

március 10. színre kerülhet az erősen meghúzott Bánk bán;

április
ban elindul a gr. Károlyi György által kezdeményezett gyűjtés az NSz javára;

Molnár György önálló vidéki igazgató lesz (1861-ig);

szeptember 11. Mozart: Figaro lakodalma (bem. NSz);

december 13. meghal Szentpétery Zsigmond.
1859 április: Egressy Gábor nyugdíjba megy;

Prielle Kornélia végleg az NSz-hoz szerződik;

novemberben Havi Mihály megindítja a Kolozsvári Színházi Közlönyt;

december 27. Kolozsvárt Offenbach Eljegyzés lámpafénynél c. operettjének magyar nyelvű bemutatója,
1860 január 1. Egressy szerkesztésében megjelenik a Magyar Színházi Lap;

februárban Kolozsvárt gr. Mikó Imre gyűjtést indít a színház javára;

Reszler István Zágrábban kezdi színigazgatói pályáját;

júniusban Havi Mihály együttesének balsikerű vendégjátéka Bukarestben;

{460.} július 29. Nyéky Mihály veszi át az NSz igazgatását (1862 júniusáig).
1861 A Comité elnökségét gr. Károlyi György veszi át;

március 13. Debrecen városa 150 ezer forintot ajánl meg színházépítésre;

áprilistól Follinusz János veszi át a kolozsvári színház igazgatását (1866-ig);

április 6-ra összehívják az országgyűlést;

áprilistól Kassán Latabár Endre az igazgató 1873-ig;

áprilisban Molnár György kibéreli a Budai Nyári Színkört;

augusztus 12. Jókai Mór benyújtja a héttagú országgyűlési bizottság jelentését az NSz helyzetéről, de a vita az országgyűlés feloszlatása miatt elmarad;

szeptember 11. I. Ferenc József az ún. „fölkelési alapot”, 81 000 forintot a Kolozsvári Nemzeti Színháznak adományozza;

szeptember 14. Molnár György megnyitja a Budai Népszínházat;

novemberben Debrecenben megnyílik az ún. Reszler-féle színkör;

Újvidéken megnyílik a Szerb Nemzeti Színház; Festetics Leó: A Nemzeti Színházról.
1862 június 14-től Radnótfáy Nagy Sámuel az NSz igazgatója (1869. október 12-ig), aki 60 000 forintos támogatást szerez a színház számára;

június 26. Erkel Ferenc: Sarolta (bem. NSz);

augusztus 22-én megünneplik az NSz fennállásának 25 éves jubileumát;

Thalia. Zsebkönyv 1862-re A Budai Magyar Népszínház javára.
1863 január 17. a Budai Népszínház nagy sikere a Dunanan apó;

április:
megjelenik a Színházi Látcső (1864. március 19-ig);

május 10. rendelet egy Színészeti Tanoda felállításáról;

július 30. Dobsa Lajos és Reviczky Szevér petíciót ad át Ferenc József császárnak az NSz ügyében. Az akciót elfojtják;

szeptember 1. Paulay Ede és felesége, Gvozdanovits Júlia a Nemzetihez szerződik;

októberben Radnótfáy segélyalapot létesít az együttes szegény tagjainak megsegítésére;

november 20. Szigligeti A lelenc c. drámájának bemutatója lépés a népdráma kialakítása felé.
1864 január 14. Udvarhelyi Miklós halála;

júniusban fizetési nehézségek miatt az NSz színészei sztrájkot kezdeményeznek;
{461.} július–szeptember: hivatásos román színtársulat első vendégjátéka Erdélyben (Brassó);

Kolozsvárt a katolikus gimnáziumban román „secţe dramatica”-t szerveznek;

Aradon „színházbérlő társulat” alakul;

november 1-jén bezárja kapuit a Budai Népszínház.
1865 január 1. Shakespeare: Téli rege (bem. NSz);

január 2. megnyílik a Színészeti Tanoda. Igazgatója gr. Festetics Leó;

szeptember 15. Nemzeti Színházi Takarékegylet alakul;

szeptember 30. megjelenik az első magyar nyelvű nemzeti színházi szabályrendelet;

október 7. Debrecen új színházát, Ikalnitzky alkotását, a Bánk bánnal nyitják.
1866 februárban Ferenc József és felesége, Erzsébet királyné nyolc előadást néz meg az NSz-ben;

Kolozsvárott Fehérvári Antal veszi át a színház igazgatását (1872-ig); Follinusz János 1873-ig Arad, Pécs, Pozsony „kerületet” alakít ki;

július 1. Debrecenben tíz évre a Színügyegylet „intézőbizottsága” („intendatúra”) veszi át a színház irányítását; művészeti igazgatójuk Szabó József;

július 30. Egressy Gábor halála;

szeptemberben Győrött Hubay Gusztáv társulatához szerződik Jászai Mari (rendező: Molnár György);

október 14. Rákosi Jenő Aesopusának bemutatásával megjelenik az újromantikus irányzat;

Egressy Gábor: A színészet könyve.
1867 február 19. az alkotmány helyreállításának ünnepére díszelőadás az NSz-ben;

április 6. Erkel Ferenc: Dózsa György c. operájának ősbemutatója az NSz-ben;

június 1. a koronázás alkalmából díszelőadások a főváros összes színházában;

szeptember 28. a Budai Népszínházban megkezdődik Molnár György második ciklusa; a színpad kortináját Munkácsy Mihály festi; a színházügyek a Helytartótanácstól a Belügyminisztériumhoz kerülnek;

december 7. Kolozsvárt bemutatják Jósika Kálmán Rákóczy Júlia c. antiklerikális drámáját.
1868 {462.} Az NSz-ben három drámai rendező működik: Feleki Miklós, Szerdahelyi Kálmán és Paulay Ede;

március 11. Paulay első jelentős bemutatója a Hamlet;

április
ban az NSz új törvénykönyvet kap;

áprilistól Szegeden Aradi Gerő az igazgató;

májusban öttagú drámabíráló bizottság alakul;
júliusban Aradon szerb és román társulatok vendégjátéka;

szeptember 14. új NSz épülettervét nyújtják be a pesti tanácshoz, de megvalósítása elmarad;

szeptember 27. a cenzúrázatlan Bánk bán első előadása;

november 13. Szigligeti: A trónkereső (bem. NSz);

Molnár György: A népszínházi eszme.
1869 januárban Friebeisz István és Lönhardt Ede megalapítja az első magyar színházi ügynökséget, majd
novemberben elindítják A Színpad c. szaklapot;

februárban eladják az NSz tulajdonát képező dunaparti telket;

áprilisban Jókainé Laborfalvi Róza nyugdíjba vonul;

májusban Paulay Edét a Tanoda tanárává nevezik ki;

október 9. Radnótfáy Sámuel halála;

novemberben Tisza Kálmán belügyminiszter „ankétot” hív össze az NSz ügyében. Az „emlékiratot” hattagú
bizottság készíti el.

Orczy Bódog: Az 1869-i ankétbizottság jelentése.
1870 február 7. Buda tanácsa megtiltja területén a német nyelvű színjátszást;

március 1. meghal Tóth József;

március 13. bezárják a Budai Népszínházat, és szeptember 20-án felrobbantják az épületet;

március 21. Pesten öttagú bizottság kiáltványt ad ki a magyarországi román nemzeti színház ügyének érdekében;

áprilistól az NSz új tagjai: Helvey Laura, Nagy Imre, Rákosi Szidi, Újházi Ede;

Kolozsvárt Erzsébet királyné évi 15 000 forint segélyt juttat a színháznak;

nyarán Matei Millo társulatának vendégjátéka Erdélyben;

október 4. Orczy Bódog bárót nevezik ki az NSz igazgatójává (1873. március 31-ig);

októbertől decemberig Aradi Gerő társulata játszik a Várszínházban;

december 14. Beethoven 100. születésnapján az NSz-ben bemutatják Goethe Egmontját;

Szigligeti Ede: Nemzeti-színházi képcsarnok.
1871 {463.} január 1-jétől az NSz üzemelteti a Várszínházat;

március 11. Wagner: Tannhäuser (bem. NSz);

március 11. Kolozsvárt megünneplik a Farkas utcai színház megnyitásának 50. évfordulóját;

március 19. a Reform c. napilapban Rákosi Jenő közzéteszi egy pesti Népszínházra vonatkozó elképzeléseit;

április 6–8. az első magyar színészkongresszus;

május 12. Blaháné első fellépése az NSz-ben;

Mihail Pascaly vendégjátéka Erdélyben;

szeptemberben az NSz Richter Jánost szerződteti karmesternek;

október 18. Pest város tanácsa ajándéktelket szavaz meg egy népszínház javára;

december: br. Orczy kérésére a király évi 100 000 forintra emeli az NSz támogatását az udvartartás terhére;

Paulay Ede: A színészet elmélete.
1872 Wagner-egylet alakul Pesten;

március 25. megalakul a Pesti Magyar Népszínházat Alapító Társulat;

március 27. a második magyar színészkongresszus;

április 3. Jászai Mari, az NSz tagja, először lép fel Gertrudis szerepében;

április 30. Kolozsvárt a Színházi Választmány házi kezelésbe veszi a színházat; intendánsnak br. Huszár Sándort nevezik ki;

augusztus 8. leteszik a székesfehérvári állandó színház alapkövét;

augusztus 27. leég az NSz díszletraktára;

szeptember 29. Déryné halála Miskolcon;

október 30. Miklóssy Gyula igazgató megnyitja az általa épített pesti István téri színházat;

november 14. Szerdahelyi Kálmán halála;

december 27. Szigligeti 100. darabját, a Struenseet díszelőadásban mutatják be az NSz-ben; Szigligetit a király a Ferenc József rend lovagkeresztjével tünteti ki.
1873 februárban az országgyűlés összehívja a második ankétot az NSz ügyében;

Paulay Ede incidense után csak mint színész működhet; a rendezést helyette Feleki Miklós, Molnár György és Szigeti József veszi át;

Ybl Miklós megkezdi az Operaház tervezését;

március 24. Orczy Bódogot felmentik az igazgatás alól; Erkel Ferenc főzenegazgatói kinevezést kap; ideiglenesen, majd véglegesen Szigligeti Ede lesz az NSz igazgatója;

Latabár Endre végleg lemond a színigazgatásról;
{464.} június 20. meghal Balog István;

július 16. a Pest városi közgyűlés a Duna-parti telek eladásából származó összeget nem az NSz-nek tartja fönn, hanem az Opera telkének megvételére fordítja;

Kecskeméten megkezdi pályáját a századvég kiváló színigazgatója, Krecsányi Ignác;

Benkő Kálmán: Magyar Színvilág 1565–1872.