{1021.} BIBLIOGRÁFIA

ACSÁDY Ignác

     1944     A magyar jobbágyság története. 2. kiad. Budapest

A Duna menti népek…

          A Duna menti népek hagyományos műveltsége. Tanulmányok Andrásfalvy Bertalan tiszteletére (Szerk. HALÁSZ Péter) Budapest, 1991

ÁGOSTON Gábor

     1988     A szolnoki szandzsák 1591–92. évi összeírása. I. Zounuk, 3. 221–296. Szolnok

ALAPY Gyula

     1933     A csallóközi halászat története. Komárom

ALBERT Ernő

     1991     Adatok a ditrói tutajozás és szekeresség történetéhez. In: A Duna menti népek … 385–392.

     1994     „...A kártékony madar fejek administraltattak s el is temettettek.” KJNTÉ 2. 291–299. Kolozsvár

ALMÁSSY Dénes

     1978     A tiszai fahajók építése és szakszavai. Néprajzi Múzeum EA P. 97/1978.

ALMÁSSY Károly

     1993–94     Kisszerszámos halfogás a Tiszán és a Bodrogon. Halászat, 86. évf. 2. sz. 78–79, 3. sz. 117–119, 4. sz. 162–164; 87. évf. 1. sz. 11–14.

ALMÁSY György

     1903     Vándor-utam Ázsia szívébe. Budapest

ALT Jacob

     é. n.     Malerische Donaureise vom Ursprunge bis Belgrad. I–IV. Wien

ALT Jacob–RUMY Karl

     1826     Donau-Ansichten ... Wien

ALT Rudolf–SANDMANN Franz

     é. n.     Festői megtekintések Budára és Pestre. Wien

ALT Rudolf–SANDMANN Ferencz

     1845     Buda - Pest. Előadva 32 eredeti rajzolatban. Pesten

AMBRÓZY Béla

     1914     A méh. Budapest

ANDEL, Karol–MARKUŠ, Michal

     1971     Ŀudový transport v strednom Zemplíne. Sl. Nár. XIX. 377–410.

ANDRÁSFALVY Bertalan

     1957     A vörösbor Magyarországon. Szőlőművelésünk balkáni kapcsolatai. NÉ XXXIX. 49–69.

     1958     A lótej erjesztése és fogyasztása Bogyiszlón. Népr. K. III. 1–2. 228–230.

{1022.} ANDRÁSFALVY Bertalan

     1961a     Pekmez. Adatok törökkori szőlőkultúránk ismeretéhez. MTA Dunt. Kt. 87–95. Pécs

     1961b     Viehhaltung in einem Überschwemmungsgebiet der Donau im 18–19. Jahrhun-dert (Sárköz, Ungarn). VHO 581–608.

     1962     Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethn. XI. 293–375.

     1964     A Duna menti gyümölcsöskertek. Adatok a magyarországi déli Duna-szakasz népi gyümölcskultúrájának ismeretéhez. MTA Dunt. Ért. 1963. Pécs

     1965     A sárköziek gazdálkodása a XVIII. és a XIX. században. Dun. Dolg. 3. Pécs

     1968     A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig. I. rész. Kny. az MTA Dun. É. 1967–68. Dun. Tud. Gyűjt. 90. 315–337. Budapest

     1969a     Wald-Viehhaltung in Ost-Trasdanubien. VwH 391–401.

     1969b     The Maiden’s Fair. Makedonski Folklor. II. Skoplje

     1970a     A fok és jelentősége régi vízgazdálkodásunkban. In: KÁZMÉR Miklós–VÉGH József (szerk.): Névtudományi előadások. 224–228. Budapest

     1970b     A paraszti halászati jog a Duna mentén Tolna és Baranya megyében. Ethn. LXXXI. 316–326.

     1970c     A Duna menti árterületek népi gazdálkodása, Tolna és Baranya megyében. MTA Kézirattár D. 4748

     1970d     A mohácsiak állattartása 1686-tól 1848-ig. II. rész. Klny. Tanulmányok a Dél-Dunántúl történetéből. Dun. Tud. Gyűjt. 100. 153–191. Pécs

     1971     Állattartás. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 327–360. Tápé

     1972     Néprajzi jellegzetességek az észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. In: RÚZSÁS Lajos (szerk.): Az észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Dun. Tud. Gyűjt. 107. 123–167. Budapest

     1973     A Sárköz és a környező Duna menti települések ősi ártéri gazdálkodása és vízhasználatai a szabályozás előtt. VTF 6. Budapest

     1975     Duna mente népének ártéri gazdálkodása Tolna és Baranya megyében az ármentesítés befejezéséig. Tan. Tm. Tört. VII. Szekszárd

     1976a     Fischerei und allgemeine Wirtschaft in den Überschwemmungsgebieten Ungarns. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 59–64. Baja

     1976b     A mohácsiak halászata a XVIII. és XIX. században. Baranyai helytörténetírás. 339–347. Pécs

     1980     Néprajzi csoport, kistáj, régió. NK–NT XI–XII. 39–59.

     1982     Népi kultúra és életmód. In: FÜZES Miklós (szerk.): Sásd. 505–545. Sásd

     1985     Obstkultur des ungarischen Volkes. CIFU 6. 109–114. Studia Hungarica. Syktyvkar

     1997     Nyájszervezet – csordatartás. In: Honfogl. és népr. 85–94.

ANDRÁSFALVY Bertalan–ROKK, Zojzi

     1962     Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethn. XI. 293–373.

ANDRESKA, Jiři

     1972     Lidové nástroje řičního rybařství v Československu a přilehlých oblastech. Vĕdecké práce Zemĕdĕlského Muzea 12. 175–260.

ANFIMOV, M. A.

     1963     A földművelő gazdaság ökonómiai típusainak meghatározásához a XIX–XX. század fordulóján. AtSz V. 338–360.

ANGHI Csaba Geyza

     1935     A magyar pásztorkutyák terminológiája, jellegleírása és standardja. DSz IX. 163–170.

     1936     A magyar pásztorkutyák és a külföldi rokonfajták. Budapest

ANONYMUS

     1977     Gesta Hungarorum. (Ford. PAIS Dezső. Bev. és jegyz. GYÖRFFY György) Budapest

{1023.} ANTIPA, George

     1916     Pescăria şi pescuitul în România. Bucuresti

     1934     Az Alduna haltermelésének biológiai alapjai és mechanizmusa. (Ford. SCHILLER Rezső) Budapest

ANTOS Zoltán

     1991     Kézikönyv a sporthorgászatról. H. n.

APOR Péter

     1972     Metamorphosis Transylvaniae azaz Erdélynek változása (1736). Budapest

ÁRON Péter

     1987     A tanyásodás egyedi esete: a méheskertek (vagy méhkertek). AtSz XXIX. 317–327.

ASZTALOS István

     1968     Az állattenyésztés területi megoszlása Magyarországon. Budapest

AUMÜLLER, Stephan

     1979     Az etnobotanika jelenlegi helyzete Burgenlandban. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 103–111. Budapest

BABUS Jolán

     1959     A lónyai vizek néprajza. Népr. K. IV. 3. sz.

BÁCSKAI Vera

     1965     Magyar mezővárosok a XV. században. Budapest

     1986     Adalékok az 1840-es évek gabonakereskedelmének történetéhez. AtSz XXVIII. 262–272.

BÁCSKAI Vera–NAGY Lajos

     1984     Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest

BAKAY Kornél

     1978     A lovas íjásztól a sarkantyús lovagig. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Régészeti barangolások Magyarországon. 258–274. Budapest

BAKÓ Ferenc

     1951     A magyar paraszti mészégetés kutatása. MTA Társ. K. Muzeológiai sorozat I. 2. 283–330.

     1968a     A mészégetők életmódja a Bükk hegységben. EMÉ VI. 267–287.

     1968b     Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. NÉ L. 67–91.

     1983     Hegyek, erdők, emberek. In: SÁNDOR András (szerk.): Kilátás a kövekről. Bükki Nemzeti Park. 333–349. Budapest

     1991     Andornak. Adatok az Egri-völgy betelepülésének történetéhez. Agria XXV–XXVI. 459–498. Eger

BAKOS József

     1959     A tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse. EPFF 121. Eger

     1960     Újabb adatok a tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincséhez, történetéhez és irodalmához. EPFF 193. Eger

BALANYI Béla

     1994     A nagykőrösi szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermelés múltja. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 529–552. Szentendre

BALÁSHÁZY János

     1838     A’ háztartás’ és mezei gazdaság’ tudománya. I–II. Debrecen

     1844     Debreczen mint van ’s jövendője. Debrecen

BALASSA Iván

     1940     A debreceni cívis földművelésének munkamenete és műszókincse. Debrecen

     1946     Adatok a régi erdélyi méhészethez. Erd. Múz. LI. 127–129.

     1949a     A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethn. LX. 24–45.

     1949b     A vontatószekér keletkezésének és elterjedésének kérdése. Ethn. LX. 286–292.

     1955     Adatok a Békés és Csongrád megyei részesmunka és ledolgozás kérdéséhez (1850–1944). Ethn. LXVI. 187–224.

{1024.} BALASSA Iván

     1956     A kévébe kötött szálasgabona összerakása és számolása. Ethn. LXVII. 401–442.

     1957     A vadméh befogása Abaújban. Népr. K. II. 1–2. sz. 148.

     1960     A magyar kukorica. Néprajzi tanulmány. Budapest

     1961     Furmint. Nyr LXXXV. 94–96.

     1963     Karcsai mondák. ÚMNGy. XI. Budapest

     1964a     Földművelés a Hegyközben. Mezőgazdasági tanulmányok 1. Budapest

     1964b     Kezdetleges gabonatisztító eljárások. MMgMK 41–60.

     1968     A magyarországi faekék főbb típusai. MMgMK 157–196.

     1970a     Földrajzi neveink és a földhasználati módok. Nyelvtud. Ért. LXX. 209–213.

     1970b     A magyar ekés földművelés kezdetei. MMgMK 45–68.

     1971     V-shaped Plough-Slide in the Carpathian Basin. In: Studia... 157–174. Debrecen

     1972a     Haupttypen der Holzpflüge in Ungarn im 18. und 19. Jahrhundert. In: BALASSA, Iván (Red): Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 441–485. Budapest

     1972b     Kérdőív a hagyományos palóc szántóföldi földművelés kutatásához. Palóc Kutatás - Módszertani Közlemények XV. Eger

     1972c     Randbeschlagene Holzspaten in Mittel- und Osteuropa. In: Festschrift für Robert Wildhaber zum 70 Geburtstag. Basel

     1973a     Az eke és szántás története Magyarországon. Budapest

     1973b     Möglichkeit der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa. MMgMK 33–37.

     1973c     Makkoltatás a Kárpát-medence északkeleti részében a XVI–XIX. században. Ethn. LXXXIV. 53–79.

     1973d     A szőlőművelés és borkezelés változása a XVI–XVII. században Tokaj-Hegyalján. AtSz XVI. 1–12.

     1973e     A tokaj-hegyaljai német telepítések történetéhez. HOMÉ XII. 285–320. Miskolc

     1974a     Mivel járulhat hozzá a néprajztudomány a honfoglaló magyarság életmódjának kutatásához. Ethn. LXXXV. 575–585.

     1974b     Die Verbreitung der Kehrpflüge in Europa. In: In memoriam Antonio Jorge Dias. 39–59. Lisabon

     1975a     Lápok, falvak, emberek. Bodrogköz. Budapest.

     1975b     Jankó János 1868–1902. A múlt magyar tudósai. Budapest

     1975c     The Earliest Plaughsheres in Central Europe. Tools and Tillage. Vol. II. 242–255.

     1976     Wiedeketten (Pflugketten) in der Römerzeit. Mannus XLII. 89–93.

     1979a     A gépesítés kezdetei az európai mezőgazdaságban. In: GUNST Péter (szerk.): Mezőgazdaság, agrártudomány, agrártörténet. 303–316. Budapest

     1979b     Die Pflugschäre in Ungarn. In: Etnografszki i folkloriszticsni izszledvanija. 125–133. Szófia

     1981a     Az aratógazda. Ethn. XCII. 533–548.

     1981b     A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai. MMgMK 3–18.

     1982     Aratómunkások Magyarországon 1848-ig. MTA NyIK XXXIII. 235–289.

     1985a     A néprajztudomány és a magyar őstörténet. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Az őshazától a Kárpátokig. Budapest

     1985b     Az aratómunkások Magyarországon 1848–1944. At. Tan. 13. Budapest

     1987     Egy talajmegmunkáló eszköz: a hasogató Európában. MMgMK 341–373.

     1989     A palócok földművelésének jellemzői. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 17–202. Eger

     1990     A magyar gabonatermelés néprajza. Néprajz egyetemi hallgatóknak 7. Debrecen

     1991a     A henger és használata. MMgMK 95–126.

     1991b     Tokaj-Hegyalja szőleje és bora. Történeti-néprajzi tanulmány. Tokaj

     1991c     A harmatkása. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 147–162. Debrecen

{1025.} BALASSA Iván

     1994a     A megszántott föld elegyengetése: a rögtörő. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): In memoriam Sztrinkó István. Folk. Etn. 85. 135–152. Debrecen

     1994b     Az ásó és a vele végzett munka Magyarországon. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 423–457. Szentendre

     1994c     A futóhomok telkesítése. MMgMK 89–107.

     1994d     A magyar földművelés emlékei a 9–10. századból. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. 235–246. Budapest

     1996     Adatok a székelyföldi kepe és oszpora kérdéséhez. In: KOVÁCS András–SIPOS Gábor–TONK Sándor (szerk.): Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára 14–24. Kolozsvár

     1997a     A gabona vetőmag kiválasztása és előkészítése. AtSz XXXIX. 11–62.

     1997b     A borona néhány jelentése. In: KISS Gábor–ZAICZ Gábor (szerk.): Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. 24–28. Budapest

     1997c     Hagyományos időjóslás és időmágia Magyarországon a 18–20. században. HOMÉ XXXV–XXXVI. 567–592. Miskolc

     1998     Borona és boronálás. Agria XXXIV. 213–257. Eger

     1999     A gabona kézi vetése Magyarországon. HOMÉ XXXVIII. 1011–1063. Miskolc

BALASSA Iván–ORTUTAY Gyula

     1979     Magyar néprajz. Budapest

BALASSA M. Iván

     1970a     Kéziratos méhészkönyveink egyik típusa: a nagyváradi méhészkönyv. AtSz XII. 394–409.

     1970b     Élőfás méhtartás a Kárpát-medencében. Ethn. LXXXI. 531–544.

     1971     Méhesek a Hegyközben és a Bodrogközben. NÉ LIII. 83–104.

     1973     A hegyközi és a bodrogközi méhészet. A méhtartás évi menete. In: Diss. Ethn. I. 113–150. Budapest

BALÁZS Géza

     1982     A kazári népi erdőgazdálkodás munkamenete és szakszókincse. M. Csny. Dolg. 14. Budapest

     1998     A magyar pálinka. Budapest

BALÁZS János (szerk.)

     1989     Nyelvünk a Duna-tájon. Budapest

BALÁZS Lajos

     1967     A pusztai csárdák élete a nádudvari határban. Ethn. LXXVIII. 268–271.

BALÁZS Márton

     1942     Adatok Háromszék vármegye néprajzához. Sepsiszentgyörgy

BALÁZS Péter

     1980     Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Budapest

BÁLINT Csanád

     1971     A kutya a X–XII. századi magyar hitvilágban. MFMÉ 1971/1. 295–315.

BÁLINT Sándor

     1956     A szegedi galambászat. Népr. K. I. 26–48.

     1957     Szegedi Szótár. I–II. Budapest

     1959     A szegedi paprika termesztése. Ethn. LXX. 139–170.

     1962     A szegedi paprika. Budapest

     1968     A szegedi nép. Budapest

     1971     A régi szegedi pákászok és madarászok. MFMÉ 1971/1. 119–139. Szeged

     1976     A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. I. rész. MFMÉ 1974–75/2. Szeged

     1977a     A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. II. rész. MFMÉ 1976–77/2. Szeged

     1977b     Ünnepi kalendárium. Budapest

{1026.} BÁLINT Sándor

     1980     A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. rész. MFMÉ 1978–79/2. Szeged

BALKÁNYI Béla

     1913     A bolgár rendszerű öntözéses zöldségkertészetek szervezése Magyarországon. MgSz XXXI. 98–100.

BALKAY Adolf

     1926     A magyar solymászat története. Nimród Vadászújság, XIV. 357–361, 381–385, 400–401, 420–421, 441–442, 462–464.

BALLÓ István

     1899     Ló-orvosságok és kuruzslások a XVI. századból. MGtSz VI. 215–222.

BALOGH András

     1968     Magyarország nevezetes fái. Budapest

BALOGH István

     1936     Adatok a debreceni erdőgazdálkodás történetéhez. A vákáncsosok. DMK 6. 1–16. Debrecen

     1938     A jószág teleltetése Debrecen környékén. DMK 12. Debrecen

     1943     A hortobágyi pásztorkodás történelmi múltja. NÉ XXXV. 97–112.

     1957     A gabona betakarítása a XVI–XVII. században. Ethn. LXVIII. 270–291.

     1958     Pusztai legeltetési rend Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXIX. 535–566.

     1959a     Formen der extensiven Viehhaltung auf den Pussten von Debrecen. VHO 465–503.

     1959b     Szabolcs megyei pásztorösszeírás 1796-ból. Ethn. LXX. 291–312.

     1959c     Marhadög és orvoslása Debrecenben a XVIII. században. Népr. K. IV. 1–2. 303–309.

     1960     A magosligeti málévetőgép. JAMÉ III. 219–222. Nyíregyháza

     1961a     Adatok a román pásztorok XVIII. századi alföldi legeltetéséhez. Műv. Hagy. III. 213–218. Debrecen

     1961b     Különleges növénykultúrák a magyar mezőgazdaságban 1850–1945. Nyíregyháza

     1962     Az alföldi tanyásgazdálkodás az 1830–1840-es években. AtSz IV. 617–633.

     1963     Almáskertek a Szamos mentén. ÉT XIII. 43. sz. 1359–1363.

     1965/1972     A paraszti gazdálkodás és termelési technika. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában I. 349–428. Budapest (2. kiadás: 1972)

     1965–66     A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXVI. 161–186, LXXVII. 74–92, 229–253.

     1972     Geräte und Verfahren der Ernte in den zentralen Gebieten des Karpathen-beckens in 19. Jahrhundert. In: BALASSA Iván (Red.): Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 529–559. Budapest

     1973     A parasztság művelődése a két világháború között. Budapest

     1980     Egy tőkés tanyás gazdaság a 19. század második felében. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 272–312. Budapest

     1986     Debrecen mezőgazdálkodása a XVI. századtól az első világháborúig. DSz V. 3–17.

BALOGH József

     1836     Tanakodás az ekéről. Pest

BALOGH Lajos–KIRÁLY Lajos

     1976     Az állathangutánzó igék, hívogatók és terelők somogyi nyelvatlasza. Budapest

BALOGH László

     1986     Dolgozatok Szamosszeg néprajzából. JAM Kiadv. 21. Nyíregyháza

BALOGH Margit

     1903     Oláh Miklós Hungáriája. Oláh Miklós Hungáriája mint művelődéstörténeti kútfő. Művelődéstörténeti értekezések 8. Budapest

{1027.} BALTAY Mihály

     1938     Magyarországi sertésfajták és -hibridek. Budapest

BANNER János

     1912     A félhajó. NÉ XIII. 39–41.

     1923     Tarcsai halászok közt. Békéscsaba

     1925     A szegedi halászbárka. Dolg. FJTE Arch. Int. I. 75–94. Szeged

     1926     Halászat a Fekete-Körös torkolatánál. Dolg. FJTE Arch. Int. II. 210–218. Szeged

     1929a     Adalékok a haltaposáshoz – Halfogás kézzel. NNy I. 53–54.

     1929b     Levéltári adatok a szegedi halászathoz. NNy I. 117–118.

     1971     A békési rév. BÉ VI. 82–90. Békéscsaba

BARABÁS Endre

     1904     Udvarhely vármegye közgazdasági leírása. Budapest

     1907     Maros-Torda vármegye ... közgazdasági leírása. Budapest

BARABÁS Jenő

     1977     A magyarság anyagi műveltsége a VI–IX. században (A néprajzi kutatások tanulságai). In: BARTHA Antal–CZEGLÉDI Károly–RÓNA-TAS András (szerk.): Magyar őstörténeti tanulmányok. 15–22. Budapest

BARAN, Ludvík

     1952     Způsob dopravy přy senách na Horehroni. Ceský lid XXXIX. 85–88.

     1957     Smyky a sanĕ v zemich českých a na Slovensku. In: Ceskoslovenska Etnografie. IV. 333–347. Praha

     1973     Transport in Czechoslovakia as an Ethnographical and Social Phenomenon. In: Land Transport ... 57–89.

BARBARITS Lajos

     1965     A vetés gépesítésének kezdetei és elterjedése Magyarországon. Mgtört. Tan. 2. Budapest

BÁRCZI Géza

     1941     Magyar szófejtő szótár. Budapest

     1958     A magyar szókincs eredete. Budapest

     1963     A magyar nyelv életrajza. Budapest

BÁRDOSI János

     1959     A magyar Fertő tapogató halászata. Arr. I. 159–173. Győr

     1970     A fertői pontyfogó kürtő. Ethn. LXXXI. 491–505.

     1975–76     Chernel István fertői és hansági kutatásai (Különös tekintettel a népi halászatra). Klny. a Savaria 9–10. kötetéből. Szombathely

     1994     A magyar Fertő halászata. So. MK 1. Sopron

BÁRKÁNYI Ildikó

     1996     A Tisza szerepe a falu életében. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Mindszent története és népélete. 453–481. Mindszent

BARNA Gábor

     1971     Kerekólak a Hármas-Körös mentén. Ethn. LXXXII. 585–598.

     1972–74     Mitikus alakok a Hortobágy környéki falvak és a hortobágyi emberek hiedelemvilágában. Műv. Hagy. XV–XVI. 273–298. Debrecen

     1981     Zur kulturellen Bedeutung der Flösserei auf der Theiss und auf der Hármas-Kőrös. In: Trad. Transport ... 157–159.

     1988     A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. Ethn. XIC. 189–212.

BÁRSONY István

     1898     Víg világ. Mulattató történetek, kalandok, adomák a vadász-, erdész-, és a gazdaéletből, a falu és a puszta világából. Budapest

BÁRTH János

     1974     Kalocsa környéki ártéri kertek a XVIII–XIX. században. AtSz XVI. 213–233.

     1987     Pest-Pilis-Solt vármegye 1812. évi ár- és bérszabása. Cumania X. 155–205. Kecskemét

{1028.} BÁRTH János

     1997a     Település. MN IV. 7–88. Budapest

     1997b     Kalocsai kontraktusok. KMÉ 3. Kalocsa

BARTHA Antal

     1968     A IX–X. századi magyar társadalom. Budapest

BARTHA Elek

     1982     Virágszentelés Észak-Magyarországon. HOMK XX. 109–115. Miskolc

BARTHA Károly, N.

     1933     A Debreceni Vadásztársulat története 1873–1933. Debrecen

     1946     Favágó karám. Ethn. LVIII. 67–71.

BARTLETT William Henry–BEATEE William

     1844     The Danube, its History, Scenery and Topography. London

BARTÓCZ József

     1979     Mezei grófok és más mesterségek. Budapest

BAS Angelos

     1974a     O dravskih splavarjih. Slov. etn. XXV–XXVI. 143–156.

     1974b     Savinjski splavarji. Ljubljana

BASKAI TÓTH B.

     1966     Legelő- és rétművelés. Budapest

BASSERMANN-JORDAN, Friedrich

     1923     Geschichte des Weinbaus. I–II. Frankfurt am Main

BATHÓ Edit, H.

     1982     Egy XVIII. századi díszített méhkaptár a Jászságban. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 365–369. Debrecen

     1988a     Népi méhészkedés a Jászságban. Folk. Etn. 47. Debrecen

     1988b     Vannai István magyar méheskertje. Folk. Etn. 42. Debrecen

     1992     Az okszerű méhészkedés kialakulása a Jászságban. Zounuk, 7. 117–133. Szolnok

     1995     A méhészet szerepe a Jászság paraszti gazdálkodásában. Stud. Folk. Ethn. 36. Debrecen

BÁTKY Zsigmond

     1900     Adatok a fogazott élű sarló elterjedéséhez. NÉ I. 13–16, 54, 140–141.

     1901     A száldobhoz. NÉ II. 144–145.

     1903a     Ettek-e a magyarok nyereg alatt puhított húst? Ethn. XIV. 393–394.

     1903b     A halászó keszegfalvi ember. NÉ IV. 30–31.

     1905     Egy-két szó a „duga” halászó mód kaukázusi és magyar analógiájához. Ethn. XVI. 290–293.

     1906     Útmutató néprajzi múzeumok szervezéséhez. Budapest

     1910     A hajítófához. Ethn. XXI. 229–231.

     1921     Vótér. Ethn. XXXII. 123.

     1926     Szarvasagancs lőportartóink ornamentikájához. NÉ XVIII. 1–11

     1927     Szőlőmetsző kések a Néprajzi Múzeumban. NÉ XIX. 112–113.

     1928     Pásztor ivópoharak. Budapest

     1929     Földól – tüzelős ól. NÉ XXI. 11–15.

     1930     A magyar sátor és emlékei. NÉ XXII. 1–14.

     1931     Ugorok „juhászata”. Ethn. XLII. 90–91.

     1932     A magyar istálló (ól) eredetéhez. NNy IV. 1–6.

     1933     „Felkopik az álla”. NÉ XXV. 38–40.

     1935     Libicke és palóka. NNy VII. 219–221.

     1936     Halászati tárgynév magyarázatok. DSz X. 139–143.

     1941     Építkezés. In: Magy. Népr. I. (2. kiad.) 108–216.

BAUER, Martha

     1954     Der Weinbau des Nordburgenlandes in Volkskundlicher Betrachtung aus dem Burgenland. Heft 1. Eisenstadt

{1029.} BAY Ferenc

     1942     A győri Lloyd városáért és kereskedelméért, 1856–1936. Győr

BEAUDOUIN François

     1983     La navigation et les bateaux sur le Canal du Midi. Conflans-Sainte-Honorine

BECKER Heinrich

     1937     Schiffervolkskunde. Halle-Saale

BEDNÁRIK, Rudolf

     1943     Ŀudové požovníctvo na Slovensku. Turc. Sv. Martin

     1950     Systému žudového transportu. Časopis Muzeálnej Slovenskej Spoločnosti XLI. 4–16. Martin

     1957     Slovenské úle. Bratislava

BEKE Ödön

     1932     A magyar halnevek származása. Halászat, XXXIII. 41–42, 49–50, 71–73.

     1933     Halnév magyarázatok. Halászat, XXXIV. 18–19, 30–31, 51–52.

     1934     Halneveink történetéhez. Halászat, XXXV. 25–26.

     1935     Népies növényneveink történetéhez. Vasi Sz. II. 256–264, 381–390.

     1946     Tájszavaink történetéhez. Nyr LXX. 145–149.

     1948     Szókincs és néphagyomány. Értekezések a Nyelv- és Szépirodalomtudományi Osztály köréből. XXVI. 8. sz. Budapest

BÉL Mátyás

     1735–42     Notitia Hungariae Novae Historico Geographica. Wienna

     1968     Heves megye ismertetése, 1730–1735. Ford. SOÓS Imre. Eger

     1976–77     Vas vármegye leírása. Vasi Sz. XXX. 108–126, 241–257, 463–476, 567–582; XXXI. 60–80, 266–294, 446–469.

     1978     Bihar megye leírása. (Ford. P. SZALAY Emőke, bev., jegyz. CSORBA Csaba) BMÉ II. 51–107. Berettyóújfalu

     1984a     Magyarország népének élete 1730 táján. (Vál., s. a. r. és bev. WELLMANN Imre) Budapest

     1984b     Hungáriából Magyarország felé. Budapest

     1984c     Csongrád és Csanád megye leírása. MFMÉ 1980–81/2. 9–112. Szeged

     1992     Gömör vármegye leírása (1749). Göm. népr. XXXV. Debrecen

BELÉNYESY Márta

     1953     A halászat a XIV. században. Ethn. LXIV. 148–166.

     1954–55     A földművelés fejlődésének alapvető kérdései a XIV. században. Ethn. LXV. 387–415; LXVI. 57–98.

     1955a     Az erdei irtások parlaggazdálkodása. NMAÉ 1–2. sz. 60–62.

     1955b     Szőlő- és gyümölcstermelésünk a XIV. században. NÉ XXXVII. 11–31.

     1956a     Az állattartás a XIV. században Magyarországon. NÉ XXXVIII. 23–59.

     1956b     A földművelés Magyarországon a XIV. században. Sz 90. 517–555.

     1957a     Talajmegmunkálás Szolnok-Doboka, Kolozs, Torda és Alsó-Fehér megyékben a XV. században. Ethn. LXVIII. 599–608.

     1957b     Beregi falutörvények a XVIII. század fordulójáról. Népr. K. II. 1–2. 264–281.

     1958a     Kerített település és gazdálkodás kapcsolata néhány zalai irtásos falunál egy 1460-as határjárás alapján. Ethn. LXIX. 117–127.

     1958b     Adatok a régi hegyközségek történetéhez. Népr. K. III. 1–2. 280–296.

     1960     A permanens egymezős földhasználat és a két- és háromnyomásos rendszer kialakulása Magyarországon a középkorban. Ethn. LXXI. 81–106.

     1964     A parlagrendszer XV. századi kiterjedése Magyarországon. Ethn. LXXV. 321–349.

     1969     Hufengrösse und Zugtierbestand der bauerlichen Betriebe in Ungarn im 14–15. Jahrhundert. VWH 460–502.

BELHÁZY Jenő, bölcsházai

     1892     A vadászati ismeretek kézikönyve. I. Budapest

{1030.} BELLON Tibor

     1973a     Karcag város gazdálkodása. Földművelés. DJMK 34–35. Szolnok

     1973b     Adalékok a karcagi csárdák keletkezéséhez. SzMÉ 1973. 127–136. Szolnok

     1979a     Szeghalom paraszti gazdálkodása. In: MIKLYA Jenő–SZABÓ Ferenc (szerk.): Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok. 493–560. Szeghalom

     1979b     Nagykunság. Budapest

     1981     A köles termesztése és keleti párhuzamai. Ethn. XCII. 233–258.

     1984     Földművelés. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 549–572. Kecel

     1988     Termelés és értékesítés. In: KORKES Zsuzsa (szerk.): Bag. Néprajzi tanulmányok. I. Múz. Füz. 35. 103–155. Aszód

     1989     Ártéri gazdálkodás a Latorca mentén. In: Néprajzi tanulmányok az Ung vidékről. Néprajzi Közlések. V. 19–26. Bratislava

     1994a     Adatok Szabadszállás gazdálkodásához. Népr. D. 49. Szeged

     1994b     A Nagykunság földművelő gazdálkodása a XVIII–XIX. században. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 339–357. Szentendre

     1995     Homokba fúlt tanyák? In: FODOR Ferenc (szerk.): Csólyospálos. Tanulmányok Csólyospálos történetéből és népéletéből. 309–330. Csólyospálos

     1996a     Ártéri gazdálkodás az Alföldön az ármentesítés előtt. In: FRISNYÁK Sándor (szerk.): A Kárpát-medence történeti földrajza. 311–319. Nyíregyháza

     1996b     Beklen. A nagykunsági mezővárosok állattartó gazdálkodása a XVIII–XIX. században. Karcag

     1997     Földművelés, irtásgazdálkodás. In: Honfogl. és népr. 145–157.

BELLON Tibor–BOTKA János

     1982     Adatok a csépai földműveléshez. In: BARNA Gábor (szerk.): Csépa. Tanulmányok egy alföldi palóc kirajzás népéletéből. I. 153–175. Eger–Szolnok

BELLON Tibor–HAGYMÁSI Sándor

     1992     Túrkeve földművelése. In: ÖRSI Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe. I. 329–354. Túrkeve

BELLOSICS Bálint

     1893     Méhes babonák. Ethn. IV. 159.

     1901     Bajai czéhszokások. NÉ II. 126–130.

     1902     A halászó hetési ember. NÉ III. 29–32.

BENCSIK János

     1969     Pásztorkodás a Hortobágy északi területén a XVIII. század végétől. KKLTENI 22. Debrecen

     1970     Egy jobbágyközség gazdasági, társadalmi élete az úrbérrendezéstől a jobbágyfelszabadításig. In: SZENDREY István (szerk.): Magyar történeti tanulmányok. 49–91. Debrecen

     1971     Paraszti állattartás Hajdúböszörményben. KKLTENI 24. Debrecen

     1973a     Az „Irígyli” szőlőskert. HOMK 12. 92–98. Miskolc

     1973b     A gyűjtögető gazdálkodás emlékei a Tisza mentén, a volt alsó-szabolcsi falvakban. HMÉ I. 111–126. Hajdúböszörmény

     1974     A szarvasmarha paraszti tartása Hajdúnánáson a XVIII. század elejétől. Hajdúsági Közlemények 1. Hajdúböszörmény

     1975     A szőlőskertek építése Hajdúböszörményben. HMÉ II. 219–232. Hajdúböszörmény

     1978     A középkori halászat emlékét őrző helynevek a Közép-Tisza vidékéről. Ethn. LXXXIX. 272–285.

     1983     A gyűjtögető gazdálkodás emlékei. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 277–292. Békés

{1031.} BENCSIK János–NAGY László–NAGY MOLNÁR Miklós

     1993     Gyűjtögetés – zsákmányolás – teherhordás. In: GRIN Igor–KRUPA András (szerk.): Békéscsaba néprajza. 165–193. Békéscsaba

BENDA Borbála

     1999     Főúri halkereskedelem a XVII. századi Dunántúlon. Fons (Forráskutatás és történeti segédtudományok), VI. 3. sz. 293–325.

BENDA Gyula

     1973     Statisztikai adatok a magyar mezőgazdaság történetéhez 1767–1867. Számok és történelem 1. Budapest

     1988     A keszthelyi uradalom 1850 előtti hagyatéki és vagyoni összeírásai. I. Keszthely 1711–1820. Fontes Musei Ethnographiae, 1. Budapest

BENDA Gyula–HOFFMANN Tamás–SZILÁGYI Miklós–SZUHAY Péter

     1982     A magyar paraszti mezőgazdaság technikai újításai a 19–20. században. Budapest

BENE Zsuzsa

     1961     Die Schafzucht und die Verarbeitung der Schafmilch auf des Cserehát (Nordostungarn). VHO 559–579.

BENES, Emerich

     1934     Die ungarische Schweinezucht. Halle-Wittenberg

BENKŐ Samu

     1972     Murokország. Bukarest

BERANOVÁ, M.

     1901     Slavic Harvest and Harvesting Implements until the Beginning of the 15th Century. Ethnologia Slavica XXIII. 7–34.

BÉRCZY Károly (szerk.)

     1863     Hazai és külföldi vadászrajzok. Pest

BERECZKI Ibolya, T.

     1981     Pásztorkutya tartása a Tiszazugban. In: DANKó Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum 30. évfordulójára. 163–182. Túrkeve

     1982     A hal szerepe a tiszazugi falvak életében. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 335–352. Debrecen

BERECZKI Máté

     1875     Gyümölcsjegyzék a mezőkovácsházi kísérleti gyümölcstelepen... Budapest

     1889     Gyümölcsök rövid ismertetése. Gyümölcsészeti és Konyhakertészeti Füzetek, X. évf. VIII. 205–217; IX. 237–248; X. 269–280; XI. 301–312; XII. 333–343.

BEREND T. Iván–SZUHAY Miklós

     1978     A tőkés gazdaság története Magyarországon, 1848–1944. Budapest

BÉRES András

     1961     Treiber und Treibergeräte auf der Hirten auf den Pussten in der Umgebung von Debrecen. VHO 505–528.

     1962     Terelők és terelőeszközök a hortobágyi pásztorok kezén. DMÉ 1960–1961 151–203. Debrecen

     1964     Az „esett jószág” eltakarítása a Hortobágyon és környékén. Ethn. LXXV. 462–467.

     1965     A jószág sózása, sózóvályú. Ethn. LXXVI. 456–461.

     1974     Debrecen város legelőgazdálkodása a Hortobágyon a XIX. század elején. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve I. 159–190. Debrecen

BERG, Gösta

     1935     Sledges and Wheeled Vehicles. Nordiska Museets Handlingar 4. Stockholm

     1950–51     Wooden Traps. Folk-Liv, XIV–XV. 31–39. Stockholm

     1953–54     Wooden Traps. Folk-Liv, XVII–XVIII. 139–140. Stockholm

     1966     Medieval Mouse Traps. Stud. Ethn. Ups. XXVI. (Varia II.) 1–13.

     1971     Kopftragen in Schweden. Studia … 381–394.

{1032.} BERG, Kerstin G:

     1973     Some Sledges with Handles and their Relations to the Kick-sleigh. In: Land Transport ... 90–108.

BERRÁR Jolán–KÁROLY Sándor

     1984     Régi magyar glosszárium. Budapest

BERSCHÜTZ Sándor

     1966     Kutyanevek Baján és környékén. Nyr XC. 424–426.

BERZE NAGY János

     1940     Baranyai magyar néphagyományok. I–III. Pécs

BESZÉDES Valéria

     1995     Örökség – Kis magyar bácskai néprajz. Életjel könyvek 60. Szabadka

BETKOWSKI Jenő

     1952     A szolnoki hajósok, a csongrádi és mindszenti superok mesterszavai. Nyr LXXVI. 219–222.

     1953     A szolnoki hajósok, a csongrádi és mindszenti superok mesterszavai. Nyr LXXVII. 109–114.

     1954a     Adatok a szolnoki hajósok életéből. Ethn. LXV. 88–120.

     1954b     Képek az egykori szolnoki fahajózás történetéből. Jászkunság 2. sz. 1–7; 3. sz. 18–26.

     1955     Fahajók a Tiszán. A szolnoki fahajózás. Jászkunsági füzetek 2. Szolnok

     1961a     Tiszai hajósélet. DJMK 3–4. Szolnok

     1961b     A tiszai fahajók emléke. ML 5. sz. 17–21. Szolnok

     1968     A tiszai fahajók építése, javítása, népe. Szolnok

     1973     Képek az egykori szolnoki fahajózás történetéből. SzMÉ 159–167. Szolnok

BIÁS István, D.

     1941     A székely solymárok. Erdély, XXXVIII. 131–134.

BICHIGEAN Vasile

     1940     Plataritul pe Somes. Archiva Someseana, 157–180.

BIELENSTEIN, A.

     1907–18     Die Holzbauten und Holzgeräte der Letten. St. Petersburg–Petrograd

BIRKÁS Géza

     1948     Francia utazók Magyarországon. Szeged

BIRKET-SMITH, Kaj

     1969     A kultúra ösvényei. Általános etnológia. Budapest

BÍRÓ Friderika

     1988     Göcsej. Budapest

BÍRÓ József

     1971     Batthyány Tódor hajóépítő és hajózási kísérletei. KMÉ I. 239–265.

     1972     Képek a dunai hajózás múltjából. Természet Világa, 11. 497–500.

     1976     Kezdeményezések a Duna nemzetközi áruforgalmának kifejlesztésére a XVIII. század utolsó harmadában. Közlt. Sz. XXVI. 367–373.

     1977     A hajózás szerepe Magyarország közlekedésében a XVIII. század utolsó harmadában. KMÉ III. 171–213.

     1983     Vízi utak a XVIII. században. ÉT XXXVIII. 836–839.

BÍRÓ Vencel

     1940     Történeti rajzok. A régi Transsylvania. Cluj–Kolozsvár

BITÓ János

     1993     Az én kiskirályságom. (2. kiad.) Szeged

BOCKHORN, Olaf

     1973–78     Wagen und Schlitten im Mühlviertel. I–II. Linz

BOCSKOR János

     1838     A szép tavasz beköszöntésével a gyergyói tutajozó székelyeknek I. fáradtsága, II. jutalma. Nemz. Társ. 25–29, 33–37.

{1033.} BOCŞE, Maria

     1975     Sisteme tradiţionale de transport din Munţii Apuseni. Apulum, 13. 581–603. Alba Iulia

BODGÁL Ferenc

     1957     A rézöntés technikájához. Az edelényi juhászkampó. Ethn. LXX. 359–391.

     1960     A miskolci talyiga. Ethn. LXXI. 524–536.

     1962     Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. NÉ XLIV. 81–96.

     1965     A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Ethn. LXXVI. 521–546.

     1971     A kovácsok lógyógyítása. HOMÉ X. 457–486. Miskolc

BODNÁR Lajos

     1989     Méhesek Nagykapos környékén. HOMK 26. 132–137. Miskolc

BODÓ Sándor

     1974     Az igavonó szarvasmarha a Hortobágy vidékén. Műv. Hagy. XV–XVI. 47–80. Debrecen

     1979     Tokaj-Hegyalja, egy minőségi borvidék körülhatárolása. Ethn. XC. 480–491.

     1981a     A magyar állattartás történeti kérdéseihez. EMÉ XVIII. 291 –309. Eger

     1981b     Jochformen in Mitteleuropa. Trad. Transport 137–143. Budapest

     1990     A magyar paraszti termelés igaerejének története. Stud. Folk. Ethn. 26. Debrecen

     1992     A Bodrogköz állattartása. BKm 36. Miskolc

BODOKI Lajos

     1880     Franciaország vízi utainak és csatornahálózatának leírása. Budapest

     BOGÁTS Dénes, Cs.

     1943     Háromszéki oklevél-szójegyzék. Erdélyi tudományos füzetek 163. Kolozsvár

BOGDÁN István

     1973     Régi magyar mesterségek. Budapest

     1978     Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Budapest

     1991     Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek. Budapest

BOGDÁN István–MAKSAY Ferenc

     1967     Királyi öl és királyi hold. AtSz IX. 106–110.

BÓNA István

     1974     A középkor hajnala. A gepidák és a langobardok a Kárpát-medencében. Budapest

BÓNA Júlia

     1950     Halászélet a Tiszán. Híd, XIV. 243–252.

BORBÁS Vince

     1894     A sulyom pusztuló félben. Term. Tud. K. XXVI. 297–322.

BORBÍRÓ Virgil–VALLÓ István

     1956     Győr városépítéstörténete. Budapest

BORENICH Hugó

     1982     Az almási vontatók éneke. In: Horvátországi Magyarok Szövetsége Évkönyve 4. 314–317. Eszék

BORNE, M.–BENECKE, B.–DALLMER, G.

     1886     Handbuch der Fischzucht und Fischerei. Berlin

BOROSS Marietta

     1956     A nagybudapesti és Pest-környéki paradicsomkultúra gazdasági és néprajzi vizsgálata. NÉ XXXVIII. 129–161.

     1957     A csányi dinnyetermesztés eszközei. NÉ XXXIX. 257–272.

     1959     Adatok a csányi felesdinnyések életmódjának és kultúrájának alakulásához. Ethn. LXX. 579–621.

     1963a     A kecskeméti homoki zöldségtermelés. Ethn. LXXIV. 202–229.

     1963b     Méhlakások a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. NÉ XLV. 35–80.

{1034.} BOROSS Marietta

     1965     Zöldségtermelés a Fertő-tó déli partján (Adatok Hegykő, Fertőhomok és Hidegség zöldségtermeléséhez). Soproni Sz. XIX. 308–322.

     1968     A makói hagymatermesztés eszközanyaga. NÉ L. 127–154.

     1973     Bolgár és bolgár rendszerű kertészetek Magyarországon 1870–1945. Ethn. LXXXIV. 29–52.

     1974     Rákospalota mezőgazdaságának termeléstechnikája és néprajza. In: CZOMA László (szerk.): Tanulmányok Rákospalota-Pestújhely történetéből. 231–261. Budapest

     1980     Német kertész. MNL 3. 703–704.

     1983     A békési kertkultúra és szőlőművelés. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 425–460. Békés

     1986     A pesti német kertészcéh. In: EPERJESSY Ernő–KRUPA András (szerk.): A III. békéscsabai nemzetközi néprajzi nemzetiségkutató konferencia előadásai 2. 374–385. Budapest–Békéscsaba

BOROVSZKY Samu

     1900     Szeged története. Irta Reizner János. Sz XXXIV. 628–649.

BOROVSZKY Samu (szerk.)

     é. n. (1903)     Gömör-Kishont vármegye. Budapest

     é. n. (1909)     Bács-Bodrog vármegye. II. Budapest

     é. n. (1916)     Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. II. Budapest

     é. n.     Zemplén vármegye. Budapest

BORSOS Balázs

     1991     A bükkaljai kaptárkövek földtani és felszínalaktani vizsgálata. Földr. K. XXXIX. 3–4. sz. 121–137.

BORSOS Béla

     1982     Magyar vadász lőportartók. Budapest

BORZSÁK Endre

     1936     A régi istállók és a jószág takarmányozása Pest megye északi részében. NÉ XXVIII. 41–61.

     1937     Juhhús a népi táplálkozásban. Ethn. XLVIII. 199–202.

     1964     A meddőnyáj. Ethn. LXXV. 557–577.

BOSIĆ, Mila

     1982     Ribarske sprave is alati u Vojvodini. Novi Sad

BOTÁR Imre–KÁROLYI Zsigmond

     1971     A Tisza szabályozása. I–II. VTF 3–4. Budapest

BOTKA János

     1976     A csépai szőlőművelés. Tiszazugi Füzetek 6. Kunszentmárton–Szolnok

BÖDEI János

     1939     Madárfogók Göcsejből. Vasi Sz. VI. 162–167.

     1943     Adatok Zalabaksa gyűjtögető gazdálkodásához. NÉ XXXV. 69–96.

BŐDI Erzsébet

     1983     A gyűjtögető gazdálkodás emlékei Szirénfalván. 1. Gombászás; 2. Vadgyümölcsök és termések felhasználása; 3. Virágok, levelek, szárak, ágak és gyökerek gyűjtése. MK 41. sz. 63–66; 42. sz. 95–101; 43. sz. 66–72.

     1991     A természetes növénytakaró hasznosítása táplálkozás céljából az Ung vidékén. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 163–172. Debrecen

BÖKÖNYI Sándor

     1956     A szkíták kocsija. Budapest

     1961     Die Haustiere in Ungarn im Mittelalter auf Grund der Knochenfunde. VHO 83–111.

     1968     Az állattartás történeti fejlődése Közép- és Kelet-Európában. AtSz X. 272–342.

     1974     History of domestic Mammals in Central and Eastern Europe. Budapest

{1035.} BÖŐR László

     1978     Nagykőrös gazdasági és társadalmi viszonyai a két világháború között. In: NOVÁK László (szerk.): Tanulmányok Nagykőrös történetéből és néprajzából. AJMK I. 169–271. Nagykőrös

BÖRCSÖK Vince

     1963     A szőlő és must a szegedi tanyák népének téli táplálkozásában. Népr. D. 14. Szeged

     1970     A Szeged-vidéki szőlő telepítésének szerszám- és eszközanyaga. MFMÉ 1970/1. 101–118.

     1974     Szőlőőrzés, szüretelés és szüreti bál Szeged környékén. Ethn. LXXXV. 479–
493.

     1975     Adatok a pinceépítés, szőlőfeldolgozás és bortárolás hagyományaihoz a Szeged környéki homokon. MFMÉ 1974–75/1. 193–214.

     1978     Adatok a szegediek borkereskedelméről és borfogyasztásáról. MFMÉ 1976–77/1. 233–251.

BRANDT, Andres von

     1976     Zur fischereilichen Fangtechnik. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur euro-päischen traditionellen Fischerei. 35–43. Baja

     1984     Klassifizierung der fischereilichen Fangmethoden. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World. I. 27–48. Budapest

BRAUDEL Fernand

     1985     Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus, XV–XVIII. század. Budapest

BREHM Alfréd

     1929     Az állatok világa. III. Budapest

BRINGÉUS, Nils-Arvid

     1964     Höbagen. Relikt eller novation. Rig 47. 3. 65–85.

BUTURĂ, Valeriu

     1978     Etnografia poporului român. Cultura materială. Cluj–Napoca

BUTURAĆ Josip

     1961–62     Rijecno brodarstvo na Savi, Dunava i Tisi v polovici XIX. stoljeca. Archivski vjesnik. IV–V. 99–204. Zagreb

BUZA János

     1980     A hódoltság gazdagparaszti állattartásának néhány kérdése. Szénaárak 1660-ban. Ethn. XCI. 237–249.

CHAUNU Pierre

     1971     A klasszikus Európa. Budapest.

CHERNEL István, chernelházi

     1897     A lábszánkózás kézikönyve. Budapest

CHILDE, V. Gordon

     1954     The Diffusion of Wheeled Vehicles. EAF 2. 1–17. Berlin

CHMIELEWSKI, Stefan

     1960     Rybołowstwo. In: BURSZTA, Jozef (red.): Kultura ludowa Wielkopolski. I. 277–325. Poznań

CHOLNOKY Jenő

     1899     Közlekedés a khínai alföldön. Budapest

COMENIUS, Amos János

     1673     Janua linguae latinae reserata aurea... Kolozsvár

ČURČIĆ, Vejsil

     1912     Die volkstümliche Fischerei in Bosnien und der Herzegowina mit besonderer Berücksichtigung der Savefischerei bei Dőnja Dolina. Wissenschaftliche Mit-teilungen aus Bosnien und Herzegowina XII. 490–589. Wien

CVAR, N.

     1941     Narodno ribarstvo u okolici Siska na Kupi, Savi i Odri. Etnografska Istraživanija i Grada. III. 1–40. Zagreb

{1036.} CZAKÓ Sándor

     1978     Új szerszám született. Dunatáj 1978/3. sz. 69–76. Szekszárd

CZEGLÉDI János

     1969     Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethn. LXXX. 213–234, 431–446, 537–556.

CZEGLÉDY Károly

     1979     Új arab forrás a magyarok 942. évi spanyolországi kalandozásáról. MNy LXXV. 273–282.

CZÉRE Béla

     é. n. (1997) Magyarország közlekedése a 19. században (1780–1914). Budapest

CZIBULYA Ferenc

     1987     Bolgárkertészet magyar földön. Történetek és módszerek egy adatközlő bolgárkertész tollából. Budapest

CZIGÁNY Béla

     1965     Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. III. Arr. VII. 413–429.

CZIRBUSZ Géza

     1901     Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása – Dr. Jankó János: A magyar halászat eredete (…) Föld. K. XXIX. 33–48.

CZÖVEK István

     1816     Legújabb s hasznosabb Méhész Könyv... Pesten

CSABA József

     1947     Madár a vend népéletben. Ethn. LVIII. 114–116.

     1948     A vendek népi méhészkedéséről. Ethn. LIX. 125–128.

     1968     Adatok a felsőőrségi magyarok népi méhészkedéséhez. Ethn. LXXIX. 105–112.

     1971     Adatok a vendvidék népi méhészkedéséhez. Ethn. LXXXII. 70–73.

     1973     Csákánydoroszló népi halászata. Savaria, 4. (1966–1970) 137–167. Szombathely

     1975     Népi vadfogó eszközök és eljárások Csákánydoroszlóban. Savaria, 5–6. (1971–1972) 245–265. Szombathely

CSALLÁNY Gábor

     1907     Hálósúlyok a szentesi múzeumban. NÉ VIII. 44–49.

CSALOG József

     1936     A sárközi hálótanya. Ethn. XLVII. 142–143.

     1940     A Tolna megyei Sárköz népi halászata. NÉ XXXII. 233–249.

     1949     A húzóháló helyettesítése Bátán. Ethn. LX. 281.

     1960     Híd- és dorongutak Zalavár környékén. GMJÉ 137–149. Zalaegerszeg

CSALOG Zsolt

     1963     A kosárfonás ún. spiráltechnikája a magyar nyelvterületen. NÉ XLV. 5–34.

     1965     A kocsi és a szekér Szentes vidékén. Népr. K. X. 1–2. 3–44.

CSÁNKI Dezső

     é. n.     Somogy vármegye. Budapest

CSAPLOVICS János

     1816     A méhtartásnak új, hasznos és könnyű módja kettős köpűben. Miskolcz

     1829     Gemälde von Ungern. Pest

CSAPO Jósef

     1775     Új füves és virágos magyar kert, mellyben mindenik fünek és virágnak Neve, Neme, Ábrázatja, Természete és ezekhez képest különbféle Hasznai, értelmes-sen meg-jegyeztetnek. Posony

CSAPÓ Lajos

     1888     A sertéstenyésztés. Budapest

CSAPODY István

     1959     A Sopron környéki szelídgesztenyések. Soproni Sz. XIII. 238–256.

CSAPODY Vera–PRISTER Szaniszló

     1966     Magyar növénynevek szótára. Budapest

{1037.} CSÁTI SZABÓ György

     1792     Magyar-Országi Méhes Gazda. A’ki nem tsak a’ Méhekkel való természetes bánásról; hanem azoknak különös nyavalyáiról, meg-esméréséről, meg-orvoslásáról és más hozzá tartozandó dolgokról, kérdések és feleletek által tanít. Debreczen

CSEFKÓ Gyula

     1914     Verődisznó. MNy X. 319–320

     1921     Verő malac. MNy XVII. 217–320

     1922     A füredi nyereg. MNy XVIII. 125.

     1924     Pázsit-disznó. MNy XX. 29–30

     1926     Orrtőkék a lakóház előtt. NÉ XVIII. 137–139.

CSEH Edit

     1989     A Békés vármegyei parasztok válaszai az úrbéri kérdőpontokra. In: ERDMANN Gyula (szerk.): Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. 279–394. Gyula

CSERMÁK Géza

     1955     A néprajztudós Herman Ottó. Ethn. LXVI. 487–500.

     1956     A magyar hajózás múltjából. Budapest

CSIBA Lajos

     1958     A tejfalusi közbirtokosság történetéből. Népr. K. III. 4. sz. 311–337.

CSÍKVÁRI Jákó

     1883     A közlekedési eszközök története. II. Budapest

CSILLÉRY Klára, K

     1951     Az ácsolt láda. MTA Társ. K. 3. sor. I. köt. 231–284.

     1961     Pünkösdi leányevező Szeremléről. NÉ XLIII. 171–179.

CSIPPÉK János

     1907     Adatok a felvidéki „olejkárok”, házaló gyógyszerárusok történetéhez. NÉ VIII. 247–268.

     1910     Sáfrányosok a Felvidéken. NÉ XI. 226–242.

CSISZÁR Árpád

     1965     Csikólép és emberkoponya. Népr. K. X. 1–2. 379–385.

     1971     A beregi sertéstenyésztés. Ethn. LXXXII. 481–496.

     1974     Sertésmakkoltatás az északkeleti Erdővidéken. AtSz XVI. 234–246.

     1982     Az ökörtartás a szatmár-beregi kisparasztság életében. JAMÉ XV–XVII. 132–154. Nyíregyháza

CSISZÁR Mária

     1978     Földművelés a Mázsa patak (Szilágy m.) mentén. Kézirat

CSIZMADIA Andor

     1977     A falusi közösségek szervezete és működése Magyarországon 1848 és 1944 között. In: CSIZMADIA Andor (szerk.): Tanulmányok a falusi közösségekről. 35–53. Pécs

CSIZMÁS Sándor

     1987     A Békés városi zöldségtermő táj kialakulásának történelmi, közgazdasági és ökológiai jellemzői. BÉ XXII. 176–183.

CSOMA Zsigmond

     1980     Alsónémedi helye az alföldi borvidék homoki szőlő- és borkultúrájában. In: BA-LASSA Iván (szerk.): Alsónémedi története és néprajza. 303–335. Alsó-némedi

     1983a     Késes metszőollók Magyarországon. Az eszközváltás hatása a tőkeművelés- és metszési módokra. Ethn. XCIV. 51–66.

     1983b     Káposztáskertek a Káli-medencében. In: LACKOVITS Emőke (szerk.): Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. 17–33. Veszprém

     1986a     Nászéjszakák bora: a somlai. Budapest

     1986b     A kővágóörsi ürmös és a törökök emléke: a mustméz. In: S. LACKOVITS Emőke (szerk.): Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. 27–30. Veszprém

{1038.} CSOMA Zsigmond

     1986c     A kővágóörsi aszúborok és hírük. In: S. LACKOVITS Emőke (szerk.): Történeti és néprajzi dolgozatok a Káli-medencéből. 30–33. Veszprém

     1991     Kertészeti terményvásárok, mint a XIX. századi nagytáji munkamegosztás eredményei. MMgMK 1990–1991. 381–408.

     1994     Kertészeti vásártípusok a Kárpát-medencében (XVIII–XX. század). In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 61–67.

     1994–95     Szőlészeti, borászati hagyományok a megújulás és a közösség kötelékében. (Kap-csolatok, hatások és konfliktusok Dunántúl és Európa között a 17. század végétől a 20. század elejéig.) Centrál-Európa alapítványi könyvek 3. Debrecen–Budapest

     1998     Falusi környezet – nagyvárosi ellátás. Budapest a kert-, a szőlő- és bortörténet városa. Centrál-Európa alapítványi könyvek 7. Budapest

CSORBA András

     1834     Vezér a természetesen mívelt mezei gazdálkodásra... Pesten

CSORBA Csaba

     1975     Közlekedés, árucsere és városfejlődés a Szamos-vidéken a XIV–XV. században. In: DANKÓ Imre (szerk.): Csengeri krónika 166–184. Csenger

CSÖPÜS István

     1974     A magyar sertésállomány alakulása a második világháború időszakában. AtSz XIV. 196–214.

CSŐRE Pál

     1975     Adatok a középkori fakitermelés történetéhez Magyarországon. In: KOLOSS-VÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdaság története Magyarországon. 88–106. Budapest

     1994     A magyar vadászat története. Budapest

DÁM László

     1972–74     A hajdúszoboszlói belső legelő pásztorépítményei. Műv. Hagy. XV–XVI. 109– 137. Debrecen

     1995     A magyar népi állattartás és pásztorkodás. Néprajz egyetemi hallgatóknak 19. Debrecen

DANICSKA József

     1886     Néhány szó a halászati ügyről. Mindszent, II. 12. sz. (márc. 21.) 2; 13. sz. (márc. 28.) 3; 14. sz. (ápr. 4.) 2–3; 15. sz. (ápr. 11.) 2–3; 16. sz. (ápr. 18.) 2–3; 17. sz. (ápr. 25.) 3.

     1887     Ismét néhány szó a halászatról. Mindszent, III. 42. sz. (okt. 16.) 2–3; 43. sz. (okt. 23.) 3.

DANKÓ Imre

     1958     A bajai Jánoska-eresztés. Ethn. LXIX. 145–148.

     1962a     A Bihar megyei hidak vámja (1829). Népr. K. VII. 1. 230–232.

     1962b     Az alma-szimbolika magyar vonatkozásai. Ethn. LXXIII. 558–589.

     1963     Lápolás a Gyepesen. Népr. K. VIII. 2–4 sz. 369–377.

     1972     Bodrogközi halászszótár. HOMÉ XI. 449–505. Miskolc

     1973     Adalékok a régi mértékek funkció- és jelentésváltozásos továbbéléséhez. HOMÉ XII. 321–355. Miskolc

     1975     Adalék a debreceni kertségek életéhez. (A legrégibb debreceni kertségi szabályzat.) DMÉ 371–385. Debrecen

     1982     A vasfű, Verbena officinalis a sárréti néphagyományban. BMÉ 3. 225–252. Berettyóújfalu

DANTER Izabella

     1994     Zsákmányoló gazdálkodás Leléden. In: LISZKA József (szerk.): Leléd hagyomá-nyos gazdálkodása a XX. század első felében. 41–66. Komárom–Dunaszerdahely

{1039.} DARNAY Béla

     1956     Balaton-Szent-Györgyi Halász Czéh Contractusa (1826). Népr. K. I. 1–4. 245–252.

DÁVID Géza

     1982     A simontornyai szandzsák a 16. században. Budapest

DEÁK Geyza

     1911     Az ungvármegyei Tiszahát halászatáról. NÉ XII. 144–150.

DEDINSZKY Gyula

     1986     Szól a harang. Békéscsaba

DEGRÉ Alajos

     1939     Magyar halászati jog a középkorban. Budapest

     1977     A magyar nemesi (curialista) községek szervezete és gazdálkodása 1848 előtt a Dunántúlon. In: CSIZMADIA Andor (szerk.): Tanulmányok a falusi közösségekről. 55–71. Pécs

DÉKÁN István

     1972     Kalandozás a vadászat történetében. Budapest

DELI Mátyás–DELI József

     1867     Gyakorlati és elméleti sertéstenyésztés. Pest

DEMETER Zsófia–GELENCSÉR József–LUKÁCS László

     1990     Palotavárosi emlékek. Székesfehérvár-Palotaváros története és néprajza. Székesfehérvár

D[EREGNYŐI] VARGA László

     1983     Halászat az Ung-vidéki Szirénfalván és Csicserben. Honismeret, XI. 3. sz. 47–
48.

     1984     Népi halászati eszközök és módok a Latorca halászatában. Új Mindenes Gyűjtemény 3. 53–74. Bratislava

     1987     Hagyományos halászat az Ung-vidéken. Honismeret, XV. 3. sz. 52–54.

DIACONESCU, Ileana

     1976     Geräte und Methoden der volkstümlich-bäuerlichen Fischerei in Südwesten Rumäniens. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 73–87. Baja

DIAS, Jorge

     1971     Wie die Männer in Portugal Lasten tragen? In: Studia… 403–407. Debrecen

DIENES István

     1958     A honfoglaló magyarok fakengyele. Fol. Arch. X. 123–142.

DIMITROV Imre

     1973     Bulgárkertészkedés Kalocsán. In: KUCZY Károly (szerk.): Kalocsa vidéke és népe 1963–1973. 143–149. Kecskemét

DIÓSZEGI Vilmos

     1950     A zsákos tapogató kialakulása a Velencei tavon. Ethn. LXI. 208–222.

     1957a     Dobbal való kötés, oldás. Népr. K. II. 1–2. 128–134.

     1957b     Visszafelé számláló varázsversek. Népr. K. II. 3–4. 162–173.

DITZ Henrik

     1869     A magyar mezőgazdaság. Pest

DIXI

     1862     Sz. k. Kecskemét város nemes tette a gyümölcsészet és haszonkertészet érdekében. Falusi Gazda, II. 160. Pest

DOBÓ Ferenc

     1928     A sporthorgászok zsebkönyve. Hódmező-Vásárhely

DOBROSSY István

     1969     Az aszalás mint konzerválási mód. Ethn. LXXX. 514–536.

     1974     Juhtartó gazdatársulások a XX. század elején Kunmadarason. Műv. Hagy. XV–XVI. 93–108.

     1978     Dohánytermesztés a Nyírségben. Stud. Folk. Ethn. 2. Debrecen

{1040.} DOBROSSY István

     1979     A földművelés és gazdálkodás jellege, arányváltozásai Nyírlugoson. In: ERDÉSZ Sándor (s. a. rend.): Néprajzi kutatások Nyírlugoson. JAM Kiadv. 3–75. Nyíregyháza

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta

     1983     Termelés és életmód. Tíz község termelőszövetkezete. Stud. Folk. Ethn. 9. Debrecen

DOBROWOLSKI, Kazimierz

     1961     Die Haupttypen der Hirtenwanderungen in den Nordkarpaten vom 14. bis zum 20 Jahrhundert. VHO 113–146.

DÓKA Klára

     1970     A pesti céhrendszer válságának kibontakozása az 1840-es években. Budapest

     1987     A vízimunkálatok irányítása és jelentősége az ország gazdasági életében (1772–1918). Budapest

DOKTOR FODOR András

     1838     A Maroson mint Erdély legnagyobb folyóvizén mostan divatozó kereskedelemről, s ezt nagyon hátráltató okokról. Nemzeti Társalkodó, 137–143, 145–150.

DOMANOVSZKY György

     1942     A tihanyi pamukos halászat. NÉ XXXIV. 252–267.

DOMANOVSZKY Sándor

     1917/1979     Mázsaszekér. In: SZENTPÉTERY Imre (szerk.): Emlékkönyv Fejérpataky László életének hatvanadik, történetírói működésének negyvenedik, szemináriumi vezetőtanárságának harmincadik évfordulója ünnepére 35–74. Budapest (2. kiadás: In: DOMANOVSZKY Sándor /vál., s. a. rend. GLATZ Ferenc/: Gazdaság és társadalom a középkorban. 101–135. Budapest)

DOMOKOS Pál Péter

     1979     Bölényfogó vermek emléke Csíkban. Ethn. XC. 89–91.

DOMONKOS Ottó

     1955     Egy tiszántúli szőrtarisznyás műhely. NÉ XXXVII. 191–214.

     1967     A nyugat-magyarországi tyúkászatról. NÉ XLIX. 255–275.

DONGÓ Gy. Géza

     1913     A bodrogközi Malodgya, Tajba és Katron tavak halászatáról. Adalékok Zemplén vármegye történetéhez XIX. 124–127. Sátoraljaújhely

DORNER Béla

     1908     A sertés Magyarországban. Budapest

     1910     Az erdélyi szászok mezőgazdasága. Győr

     1912     Kaszáló- és legelőjavítás. Budapest

     1925     A sertés tenyésztése és hizlalása. Budapest

DOROGI Márton

     1969     Adatok a hajdúsági és nagykunsági állattartáshoz, különös tekintettel a ló, a szarvasmarha és a szamár betanítására. Népr. K. XIV. 3–4. sz. 44–124.

DÖMÖTÖR Sándor

     1951     Enyvfőzés fagyöngyből Kőszeghegyalján. Ethn. LXII. 426–431.

     1954     Bakhátas szántás és a nyugat-magyarországi eketípusok. NÉ XXXVI. 149–
164.

     1958     Hetési igafajták. Népr. K. III. 4. sz. 150–153.

     1960     Őrség. Budapest

     1961     Gesztenyetermelés Vas megyében. Népr. K. VI. 1. sz. 16–90.

DÖMÖTÖR Tekla

     1981     A magyar nép hiedelemvilága. Budapest

DRASKOVICH József

     1989     Egy XVIII. századi arisztokrata család mulattatója. Antonius atya históriái. In: ERDMANN Gyula (szerk.): Békés megye és környéke XVIII. századi történetéből. 179–278. Gyula

{1041.} DROBNJAKOVIĆ, Borivoje M.

     1934a     Szaobracsaj na Drini. Beograd

     1934b     Ribolov na Drini. Beograd

DUKA János

     1978     Csíkszentlélek tízeseiről. Népism. Dolg. 186–194. Bukarest

DUMPE, Linda

     1964     Ražas novakšanas veidu attistiba Latvija. Riga

DUNAVÖLGYI N.

     1853     Észrevételek némelly hazai ekék iránt. Gazdasági Lapok 43. sz. 507–508.

DUNĂRE, Nicolae

     1961     Trepanácia oviec ako l’udová praktika v karpatskom pastierstve. Sl. Nár. IX. 579–609.

     1964     A juhtartás, illetve pásztorkodás hagyományos típusai a románoknál. Ethn. LXXV. 247–272.

DUNĂRE, Nicolae (red.)

     1972     Ţara Birsei. I. Bucureşti

DVIHALLY Annamária

     1932     A budai szőlőművelés története. Budapest

ÉBER Ernő

     1961     A magyar állattenyésztés fejlődése. Budapest

ÉBNER Sándor lásd GÖNYEY Sándor

ECSEDI István

     1911     A debreceni fogatok. NÉ XII. 36–53.

     1912     A debreceni népi építkezés. NÉ XIII. 157–194.

     1913     Nomád pásztorenyhelyek a Hortobágy pusztán. NÉ XIV. 192–218.

     1914     A Hortobágy puszta és élete. Debrecen

     1922     A halvetők. A csíkgödrök. FE II. 169–170.

     1923–24     Néhány érdekes halászó mód. „Tiszaverés”. Ethn. XXXIV/XXXV. 42, 178.

     1925     Poros országutakon. Debrecen

     1926a     Rekesztő halászat a Tiszán és az alföldi kisvizeken. NÉ XVIII. 61–75.

     1926b     A jégszánka. NÉ XVIII. 144.

     1929     Hogyan készül az ótó, gomolya és a zsendice a szilajpásztorok kezén. NÉ XXI. 22–24.

     1930     Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. DMÉ 1930. 86–96. Debrecen

     1931     Listás gazda. Gazdasági evés. NNy III. 254–255.

     1933     Népies vadfogás és vadászat a debreceni határban és a Tiszántúlon. Debrecen

     1934     Népies halászat a Közép-Tiszán és a tiszántúli kisvizeken. DMÉ 1933. 123–308. Debrecen

EGERVÁRY Gyula, egervári

     1891     Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek, határozatok és döntvények gyűjteménye. Budapest

ÉGETŐ Melinda

     1970     A szőlő ültetése a Solt-vidéken. Ethn. LXXXI. 516–530.

     1973     Az Alföld és a Dunántúl szőlőművelésének kapcsolata. Szőlőművelés és borkészítés a racionalizálás előtt. In: Diss. Ethn. I. 195–251.

     1974     A szőlőművelés átalakulása a századfordulón a Solt-vidéken. Cumania II. 133–158. Kecskemét

     1975     XVIII–XIX. századi paraszti szőlőművelésünk néhány jellemző vonása. A solti példa. AtSz XVIII. 450–462.

     1980     Középkori szőlőművelésünk kérdéséhez. Ethn. XCI. 53–78.

     1983a     A lugasos szőlőművelés vizsgálata. NK–NT XIII. 119–149.

     1983b     Szőlőművelés Vásárhelyen a feudalizmus utolsó százötven esztendejében. In: DöMöTöR János–TáRKáNY SZüCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos Emlékkönyv. 171–211. Hódmezővásárhely

{1042.} ÉGETŐ Melinda

     1984     Szőlőművelés és népi borászat. In: BáRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 573–621. Kecel

     1985     Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból. Budapest

     1990     A hegyvám mértéke és kiszámítása a XVIII. században a Zala megyei Széchényi-birtokokon. AtSz XXXII. 73–84.

     1991     A balkáni vörösbor-kultúra hatása az Alföld szőlő- és borkultúrájára. In: A Duna menti népek... 269–275.

     1993a     Az alföldi paraszti szőlőművelés és borkészítés története a középkortól a múlt század közepéig. Budapest

     1993b     A szőlőskertek rendszerének kiépülése a Tiszántúlon a 18–19. század folyamán. NK–NT XVII. 37–56.

     1994     Szőlőhegyi települések kialakulása a Dunántúlon a 18–19. században. In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 35–42. Budapest

     1997     A honfoglalók szőlőművelési és borászati ismeretei. In: Honfogl. és népr. IV. 159–166.

     1999     A Kárpát-medence 16–18. századi borkultúrája. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. 145–153. Budapest

EGYED Ákos

     1975     A parasztság Erdélyben a századfordulón. Bukarest

EGYED Antal

     1986     Összeírás és korrajz Tolna vármegyéről (1829). Sajtó alá rend. és szerk. CSERNA Anna–KACZIÁN János. Szekszárd

ENTZ Ferenc

     1857–59     Kertészeti Füzetek. Pesten

ENTZ Ferenc–GYÜRKY Pál

     1868     Hazai szőlőszet. KFIKMKMK I. 1. Pest

ENTZ Ferenc–MÁLNAY Ignác–TÓTH Imre

     1869     Magyarország borászata. KFIKMKMK II. 2. Pest

ENYEDI György

     1964     Az állattenyésztés földrajza. Budapest

ENYEDI József

     1962     A káposzta jelentősége a nép életében Hajdúhadházon. Ethn. LXXIII. 404–
431.

     1963     A káposzta jelentősége a nép életében Hajdúhadházon. DMK I. Debrecen

EÖTVÖS Károly

     1968     A nagy per, mely ezer éve folyik, s még sincs vége 1–2. Budapest

EPERJESSY Géza

     1967     Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon 1686–1848. Budapest

ERDEI Ferenc

     1937     Futóhomok. Budapest

     1941     A makói hagyma iskolája. Makó

     1970     A belterjesség fogalom közgazdasági-agrárgazdasági értelmezése. Ethn. LXXXI. 167–186.

     1982     Makó társadalomrajza. Makói Múz. Füz. 27. Makó

ERDÉLYI István

     1967     Néprajzi jegyzetek Észak-Mongóliából. Ethn. LXXVIII. 122–126.

ERDÉLYI Tibor

     1941     Mezőkövesd mezőgazdasága. In: DALA József–ERDÉLYI Tibor (szerk.): Matyóföld. A híres Mezőkövesd. Budapest

ERDÉLYI Zoltán

     1956     Bazárkások. Népr. K. I. 1–4. 52–57.

{1043.} ERDÉLYI Zoltán

     1958     Faközelítés a Bernecebaráti környéki erdőkben. A „román szánkó”. Ethn. LXIX. 381–408.

     1959a     Az erdő néprajza. Útmutató füzetek a néprajzi adatgyűjtéshez. Budapest

     1959b     A bakonybéli villakészítők balkáni útjai. Néprk. K. IV. 4. 8–18.

ERDÉLYI Zsuzsanna

     1976     Hegyet hágék, lőtőt lépék. Budapest

ERDÉLYINÉ FEHÉR Julianna lásd FEHÉR Julianna, E.

ERDÉSZ Sándor

     1974     Nyírség. Budapest

ERDŐSI Ferenc

     1971     Adatok az egykori Dráva-hajózásról és annak Barcs fejlődésében betöltött szerepéről. In: KANYAR József (szerk.): Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv 2. 181–212. Kaposvár

ÉRI István–NAGY Lajos–NAGYBÁKAY Péter

     1975     A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere. I. Buda-
pest

ERIC Miran

     1993–94 Zacasno porocilo o deblaku iz Hotize. Zbornik soboskoga muzeja 3. 115–129. Murska Sobota

ÉRKÖVY Adolf

     1863     Az 1863. évi aszályosság a Magyar Alföldön. Pest

FÁBIÁN Margit

     1973     Halászat a bukovinai Andrásfalván. Ethn. LXXXIV. 345–352.

     1991     Adatok a moldvai Lészped község halászatához. In: A Duna menti népek... 179–183.

FÁBIÁNNÉ BICZO Ilona

     1913     Kiskunhalasi káposztavágó. NÉ XIV. 277–279.

FABÓ Bertalan

     1912     Lármafa. MNy VIII. 75.

FAGGYAS István

     1990     Gyógynövényismeret és az emberek gyógyítása Kelemérben. In: Göm. népr. XXVI. 47–66. Debrecen

FAJCSÁK Attila

     1990     Az egri szőlőművelés szokásai és hiedelmei. Studia Agriensia 10. Eger

FALKOWSKI, Ján

     1937     Zachodnie pogranicze Huculszczyzny. Lwów

     1938     Połnocno-wschodnie pogranicze Huculszczyzny. Lwów

FALLER Jenő

     1975     Jó szerencsét! Események, képek a bányászat múltjából. Budapest

FARKAS Árpád

     1944     Erdélyi méhészetek üzemi viszonyai és eredményei. Kolozsvár

FARKAS József

     1982     Fejezetek az Ecsedi-láp gazdálkodásához. Stud. Folk. Ethn. 8. Debrecen

     1992     A hagyományos földművelés Mátészalkán. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Máté-szalka néprajza. 35–56. Debrecen

FARKAS József

     1985     A város kereskedelmi élete és kereskedő társadalma. In: FARKAS József (szerk.): Szeged története 2. 1686–1849. 380–438. Szeged

FARKASFALVI FARKAS Ferenc

     1841     Sáfárkodó magyar gazda. 1–2. Pest

FAZEKAS Mihály

     1979     Kunmadaras juhászata. Karcag

     1994     Karcag népi táplálkozása. Folk. Etn. 80. Debrecen

{1044.} FEHÉR Julianna, E.

     1957     Adatok Bernecebaráti gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodásához. Népr. K. II. 3–4. 267–292.

FEHÉR Zoltán

     1987     Paprikás világ Bátyán – Egy fűszerpaprika-termelő falu a paprikamonopólium bevezetése idején. Forrás, XIX. 2. sz. 47–56. Kecskemét

FEHÉRVÁRYNÉ NAGY Magda

     1988     Parasztgazdaság a 20. század első felében. Gútai példa. Él. Trad. 2. Budapest

FÉJA Géza

     é. n. (1937)     Viharsarok. Budapest

FEJÉR Gábor

     1988     A makói állóorsós sajtó. MFMÉ 1987–1. 189–207. Szeged

FEKETE István

     1955     Halászat. Budapest

FÉL Edit

     1935     Harta néprajza. Budapest

     1937     Adatok Dunapataj néprajzához. NÉ XXIX. 350–366.

     1941     Kocs 1936-ban. Budapest

     1944     A nagycsalád és jogszokásai a Komárom megyei Martoson. Kisalföldi Közlemények I. sor. 2. sz. Budapest

FÉL Edit–HOFER Tamás

     1961a     Az átányi gazdálkodás ágai. Népr. K. VI. 2. 3–220.

     1961b     A parasztember szerszámai. Ethn. LXXII. 487–535.

     1967     Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Népr. K. XII. 3–4. sz.

     1969a     Proper Peasants. Traditional life in a Hungarian village. New York–Budapest

     1969b     A kalotaszentkirályi kelengye. Kísérlet a tárgyi világ rendjének feltárására. NÉ LI. 15–36

     1972     Bauerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Eine ethnographische Untersuchung über das ungarische Dorf Átány. Göttingen

     1974     Geräte der Átányer Bauer. Kopenhagen–Budapest

     1997     Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest

FELFÖLDI Barnabás

     1993     A Maros népi halászata. HOMK 28. 66–71. Miskolc

FELHŐ Ibolya (szerk.)

     1970     Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I. Dunántúl. Budapest

FENTON, Alexander

     1973     Transport with Pack-Horse and Slide-Car in Scotland. In: Land Transport ... 121–171. Křbenhavn

     1976     On the Mapping of Carts and Wagons in Europe. Ethnologia Europaea, IX. 1. 1–13. Paris–Münster–Copenhagen

     1991     Techniques of Land sowing: the Scottish evidence. NÉ LXXI–LXXIII. 25–36.

FÉNYES Dezső

     1934     Méhekereső. NÉ XXXVI. 104–105.

FÉNYES Elek

     1836–40     Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest

     1842–43     Magyarország statisticája. I–III. Pest

     1847     Magyarország leírása. I–II. Pest

     1851     Magyarország geographiai szótára. I–IV. Pest

FERENCZI Géza

     1961     Taplófeldolgozás Korondon. Ethn. LXXII. 100–111.

{1045.} FERENCZI Imre

     1960     Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz. Műv. Hagy. I–II. 5–35.

FERIZ

     1877     Halászat Romániában, Bukarest, 1877. april. Vas. Ú. XXIV. 18. sz. 278–279.

     1881     Hogyan fogják a farkast. Vas. Ú. XXVIII. 9. sz. 134–135.

FEYÉR Piroska

     1970     Szőlő- és borgaz7daságunk történetének alapjai. Budapest

FILEP Antal

     1959     Adatok a XVIII–XIX. század fordulójának népi gazdálkodásához. AtSz II. 153–161.

     1989     Adalékok Békés város erdőgazdálkodásához. Doc. Ethn. 13. 93–138.

     1999     Szőlőhegyi településtörténet. In: BENYÁK Zoltán–BENYÁK Ferenc (szerk.): Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. 155–168. Budapest

FINTA Sándor

     é. n.     Herdboy of Hungary. A kisbojtár. (Magyarra ford. DARÓCZY Sándor)
H. n.

FISCHER, F.

     1966     Blaue Sensen. Linz

FISCHER Frigyes (szerk.)

     1928     A halászati törvények és a rájuk vonatkozó rendeletek. Budapest

     1931     A magyar halászat összefoglaló ismertetése, szerepe és jövője a mezőgazdasági termelésben és a vízgazdálkodásban. Budapest

FODOR Ferenc

     1930     A Szörénység tájrajza. Budapest

     1957     Magyar vízimérnököknek a Tisza-völgyben a kiegyezés koráig végzett felmérései, vízi munkálatai és azok eredményei. Budapest

FODOR Ferenc

     1986     A napraforgó termelése, felhasználása és az olajsutulás Csólyospáloson. MFMÉ 1986/1. 71–85.

     1992     Gazdálkodás a tanyán. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Mórahalom. A település földje és népe. 379–413. Mórahalom

     1995     A gazdálkodás fejlődése. In: FODOR Ferenc (szerk.): Csólyospálos. Tanulmányok Csólyospálos történetéből és népéletéből. 247–297. Csólyospálos

     1998     Küzdelem a homokkal (A paraszti gazdálkodás). In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Öttömös. A település földje és népe. 253–269. Öttömös

FODOR István

     1975     Verecke híres útján... Budapest

FOGARASI J.

     1836     A tolnai jobbított ekéről. Társalkodó 31.

FORGÓ György

     1817     Rendkívül való szükség idején, a’ közönségesen szokásban lévő Gabona fajokon kívül, miből készíthetni még Kenyeret Hazánkban, ‘s mit találhatni még a’ mivel ollyankor táplálhassa magát a Szegénység? TGy X. 41–57.

FÖLDES László

     1957     A juhtartás típusai és építményei a Kárpát-medencében. Népr. K. II. 1–2. sz. 149–156.

     1958     Rideg lótartás a székelyeknél. Népr. K. III. 1–2. sz. 31–39.

     1960     Kosár, ‘karám, ól’. Ethn. LXI. 437–453.

     1961     Estena und Estena-Genossenschaft bei den Seclern. VHO 283–328.

     1962a     Egy alföldi juhtartó gazdaság. NÉ XLIV. 27–79.

     1962b     Közlekedés gyűjtemény 215–217. In: SZOLNOKY Lajos (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIV. 203–287.

     1963     Az állattartás és pásztorélet magyar néprajzi szakirodalma. Index Ethnographi-cus, VIII. 1–2. sz. Budapest

{1046.} FÖLDES László

     1965     Közlekedés-teherhordás gyűjtemény 199–204. In: Ifj. KODOLÁNYI János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1963–64. évi tárgygyűjtése. NÉ XLVII. 179–
395.

     1968     Az erdélyi vándorpásztorok állatfajtái a XIX. sz. első felében. Műv. Hagy. X. 231–246. Debrecen

     1969     Quellen zur Transhumance in Siebenbürgen – Walachei aus der ersten Hälfte des 19. Jahrhunderts. VWH 345–356.

     1971     A telek ‘földterület’ jelentéstörténete. MNy LXVII. 418–431.

     1981     Die geschichtliche Typologie der Pferdegebiße bei den Ungarn. In: Trad. Transport. 145–148.

     1982     A „vándorló Erdély”. Történeti-néprajzi vizsgálatok az Erdély-Havasalföld közötti transhumanceról. Ethn. XCIV. 353–589.

     1983     „Telkek” és költözködő falvak a honfoglaló és Árpád-kori magyarság gazdálkodásában. In: TŐKEI Ferenc (szerk.): Nomád társadalmak és államalakulatok. 327–348. Budapest

FRASER, H.

     1931     Beekeeping in Antiquity. London

FRECSKAY Jenő

     1901     Emlő, fékemlő, ere, eremlő. Nyr XXX. 192–193.

FUTÓ Róza, Szabóné

     1974     A sulyom gyűjtése és felhasználása a Takta mellékén. HOMK 13. 113–118. Miskolc

     1976     Növények szerepe a népi gyógyászatban Taktaszadán. HOMÉ V. 247–258. Miskolc

FÜLÖP Éva Mária

     1985     Halgazdálkodás a Tata-gesztesi Esterházy-uradalomban az 1740-es években. Klny. a MMgMK 1984–1985. évi kötetéből. 485–519. Budapest

FÜR Lajos

     1969     A csákvári uradalom a tőkés gazdálkodás útján 1870–1914. Budapest

     1970     Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón. MMgMk 1969 –1970. 267–284.

     1980     A „belterjes” tanya. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 216–271. Budapest

     1983a     Kertes tanyák a futóhomokon. At. Tan. 12. Budapest

     1983b     A zöldségtermelő tanyák kialakulása. MMgMK 1981–1982. 145–157.

FÜVESSY Anikó

     1971     A méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem Észak-Borsodban. Ethn. LXXXII. 28–43.

     1972     Méhlakások Észak-Borsodban. HOMÉ XI. 529–549. Miskolc

FÜZES Endre

     1984     A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest

FÜZES F. Miklós–SÁGI Károly

     1967     Régészeti és archeobotanikai adatok a pannóniai kontinuitás kérdéséhez. AtSz IX. 79–97.

     1968     A balatoni szőlőkultúra pannon gyökerei. Filológiai Közlemények, 347–364.

FÜZES Miklós

     1971     Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez. VMMK 10. 115–124. Veszprém

GAÁL Antal

     1976     A halászat módjai és eszközei Tiszabábolnán. In: DOBROSSY István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiadv. VII. 137–141. Miskolc

GAÁL Jenő

     1902     Berzeviczy Gergely élete és művei. Budapest

{1047.} GAÁL Károly

     1947     A gutai „rekeszt” és a vizafogócége. Ethn. LVIII. 252–257.

     1968     Die Volksfischerei im südlichen Burgenland. Veröffentlichungen des Instituts für Volkskunde der Universität Wien. Band 2. 65–87. Wien

     1969     Zum bauerlichen Gerätebestand im 19. und 20. Jahrhundert. Wien

GAÁL László

     1966     A magyar állattenyésztés múltja. Budapest

     1973     A szimentáli fajta egy évszázada Magyarországon, 1850–1950. AtSz XV. 51–
69.

     1978     A magyar növénytermesztés múltja. Budapest

GÁBORJÁN Alice

     1962     A magyar módra való bőrkikészítés problematikája. NÉ XLIV. 97–104.

GÁLFFY Mózes

     1960.     A méh neve a moldvai csángó nyelvjárásban. Studia Universitat Babes-Bolyai, Ser. IV. Fasc. 2. Philologia. 87–89. Kolozsvár–Cluj

GALGÓCZY Károly

     1854     Mezei gazda népszerű gyám- és vezérkönyve. I. Pest

     1855     Magyarország, a Szerb vajdaság s Temesi bánság mezőgazdasági statisticája. Pest

     1896     Nagy-Kőrös város monográfiája. Budapest

GÁLL Imre

     1944     A népies méhészkedés módja. Az alföldi falvak és tanyák kisgazdái számára. Kecskemét

GÁLL Imre

     1970     Régi magyar hidak. Budapest

GALLO, Ján

     1973     Príspevok k dejinám furmanstva v Gemeri. G. Nár. Štud. 1. 67–89. Rimavská Sobota

GARAY Ákos

     1911     Szlavóniai régi magyar faluk. NÉ XII. 221–248.

     1935     Tinófogás rudas pányvakötéllel. NÉ XXVII. 114–116.

     1936     Magyar nyergelés. NÉ XXVIII. 110–113.

GARDA Dezső

     1978     Gyergyóremetei erdőmunkások tegnap és ma. In: IMREH István (szerk.): Változó valóság. Szociológiai tanulmányok. 133–162. Bukarest

     1980     A gyergyóremetei tutajosok a XIX. században. Acta H. 85–95. Csíkszereda

     1991     Termelés és munkamegosztás a gyergyói földműves családban. Népr. L. 1. 90–101.

     1994     A gyergyói tutajozás társadalomnéprajzához. Népism. Dolg. 18–28. Bukarest

GAVAZZI, Milovan

     1978     Vrela i sudbine narodnih tradicija. Zagreb

GAZDA József

     1980     Így tudom, így mondom. A régi falu emlékezete. Bukarest

GAZDA Klára

     1970     Adatok a sepsiszentkirályi gyűjtögető gazdálkodáshoz. Aluta, I. 421–428. Sepsiszentgyörgy

     1980     Gyermekvilág Esztelneken. Bukarest

GECSÉNYI Lajos

     1966     Bártfa város hegyaljai szőlőgazdálkodása 1485–1563. AtSz VIII. 470–485.

GEDDE János

     1759     Ángliai méhes kert mely a’ Méhekkel való bánásnak mesterségét és titkait szemünk elejébe terjeszti... Eger

GELENCSÉR József

     1982     Egy sajátos erdőközösség Szentbékkállán. VMMK 16. 305–309. Veszprém

{1048.} GÉMES Balázs

     1977     A juhászok ládái és a juhászcéh kérdése Mezőföldön a XVIII–XIX. században. Kny. az SzBÁMÉ 1975–76. kötetéből. Szekszárd

GERSTNER Ferencz

     1828     Két értekezés a terh-szekerekről, utakról és azon kérdésről: valljon a hajókázó csatornák... A Moldva-vizét lehessen-e a Dunával hajókázó csatornával egyesíteni? Pesten

GIDAY Kálmán

     1941a     Lófej a méhek megrontása ellen. Ethn. LII. 73.

     1941b     Hogyan hizlalták a göbölyöket? Ethn. LII. 147.

     1943     A debreceni sőrések. Ethn. LIV. 255–256.

GLASER Lajos

     1930     Dunántúl középkori úthálózata. Sz 73–74. köt. 139–167, 257–285.

GLESZER Norbert

     1999     Kalászfejek zsolozsmája. Aratás és cséplés Óbecsén a XX. században. Újvidék

GOMBÁS András

     1963     Juhtartás Szentmihályon (Tiszavasvári). JAMÉ III. 223–248. Nyíregyháza

GOMBOCZ Zoltán

     1906     A bor. MNy II. 193–199.

     1908/1960     Honfoglalás előtti bolgár-török jövevényszavaink. Budapest

GONDA Béla

     1899     Magyarország belvízi hajózása. Budapest

GONDA Irén

     1988     Tojomány, tyúkmony, tikhaszon, tojás. ÉT XLIII. 20. sz. 626–628.

GOUTH Ernő

     1947     A kisgazda juhtenyésztése. Budapest

GÖCKENJAN, Hansgerd

     1997     Eskü és szerződés az altaji népeknél. In: Honfogl. és népr. 333–345.

GÖNCZI Ferenc

     1911     Halászás, rákászás és csíkászás Göcsej- és Hetésben. NÉ XII. 54–58.

     1914     Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár

     1941     1759. évbeli statutum a verébfejekkel való adózásról. Ethn. LII. 279–280.

GÖNYEY (ÉBNER) Sándor

     1925     A Bodrogköz lápi községeinek településföldrajzi vázlata. FE V. 65–102.

     1926     Adatok a Bodrog halászatához. NÉ XVIII. 11–20.

     1929     Ősi szállítóeszköz az alföldi lápokon. NNy I. 309–311.

     1931     A szőrtarisznyás mesterség Dunántúlon. NÉ XXIII. 165–169.

     1933     A zselici kanászélet. Ethn. XLIV. 150–156.

     1935     Ősfoglalkozások a Börzsöny hegységben. NÉ XXVII. 97–99.

     1937a     A Néprajzi Múzeum szigonygyűjteménye. NÉ XXIX. 171–183.

     1937b     Rókabödön a Bakonyban. NÉ XXIX. 445.

     1940a     Adatok Galgamácsa néprajzához. NÉ XXII. 22–51.

     1940b     Fafaragás a Börzsöny hegység községeiben. Ethn. LI. 228–235.

     1942a     A csíki szekér. NÉ XLIII. 273–274.

     1942b     Lófarokkötések Szilágy és Szatmár megyében. Ethn. LIII. 148–151.

     1942c     A Drávaszög néprajzi elkülönülése. A Drávaszög halászata. MIMÉ 42–52. Pécs

GÖRFÖL Jenő

     1976     Halászélet Jókán. Néprajzi Közlések. II. 87–99. Bratislava

GRÁFIK Imre

     1971     Szállítás és közlekedés Szentendre szigeten. Népr. K. XV. 1–4. sz.

     1972     A tulajdont jelölő jelek rendszere a népi műveltségben. NÉ LIV. 69–105.

     1973a     Folyami vontatás állati erővel. Kérdőívek és gyűjtési útmutatók 10. Budapest

     1973b     Az állati erővel végzett folyami vontatás. Ethn. LXXXIV. 482–510.

{1049.} GRÁFIK Imre

     1975a     Hajóvontatók. NÉ LVII. 67–112.

     1975b     „Ej uhnyem” Magyarországon. A régi hajóvontatás. ÉT XXX. 31. sz. 1443–1448.

     1976–78     A szállítás és közlekedés kutatása. Diss. Ethn. II. 123–151.

     1978     A hajóvontatás munkaszervezeti kérdései. NÉ LX. 9–55.

     1981     Schiffschleppen auf den ungarischen Flüssen. In: Trad. Transport. 147–154.

     1983a     Fából faragott csónakok. Dunatáj VI. 2. 52–61. Szekszárd

     1983b     A magyarországi fahajózás. Népr. K. XXVI.

     1983c     Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethn. XCIV. 1–35.

     1984     „Olyan az élete, mint a hajóhúzó lóé.” (Adatok a dunai hajózás folklórjához.) Forrás XVI. 6. sz. 32–42. Kecskemét

     1989     Hajósvállalkozók a Duna mentén a XIX. század közepén. In: JANKOVICS József–KÓSA László–NYERGES Judit–SEIDLER Wolfram (szerk.): A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 269–276. Budapest–Wien

     1989–91     The Transport Collection. NÉ LXXI–LXXIII. 55–60.

     1990     Vasi néprajzi tár – Fatörzsből vájt csónakok, bödönhajók. Vasvármegye IX. 12. sz. 5.

     1992     Hajózás és gabonakereskedelem. Folk. Etn. 65. Debrecen

     1993a     Szegedi vállalkozók a népi hajózásban a 19. század közepén. In: BÉKÉS Imre–JANKOVICS József–KÓSA László.–NYERGES Judit (szerk.): Régi és új pereg-rináció. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon III. 1724–1733. Budapest–Szeged

     1993b     Regionális áru- és terményforgalom a reformkori szegedi hajóhíd-kinyitási naplók alapján. AtSz I–IV. 39–90.

     1993c     Bödönhajók, fatörzsből vájt csónakok. Ethn. CIV. 373–391.

     1994a     Levéltári forrás a népi hajózás kutatásában. In: NOVÁK László (szerk.):
Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 129–136. Szentendre

     1994b     A dunai hajóvontatás ikonográfiája. Arr. 31–33. 266–287. Győr

     1994c     Egy törvényjavaslat motivációi – Széchenyi István közlekedés-fejlesztési elképzelései és a tiszai hajózás múltja. NÉ LXXVI. 5–22.

     1995     Modernizálódás és archaizmusok együttélése a magyarországi folyamhajózás történetében. (Kézirat – sajtó alatt!)

     1998     Reform és forradalom a magyarországi folyami szállításban. Közl. Sz. XLVIII. 7. 259–267.

     1999     „Van képem róla ...” A hajóvontatás képi ábrázolásának etnoszemiotikai elemzése. (Kézirat – sajtó alatt!)

     2000     Közlekedésgyűjtemény. In: FEJőS Zoltán (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. 131–148. Budapest

GREGOR Ferenc

     1966     A magyar ló- és szarvasmarha-tenyésztés hatása a szlovákra. Nyelvtud. Közl. LXVIII. 397–416.

     1970     Ung. kocsi „Wagen” und die Namen ähnlicher Fahrzeuge sowie einiger Bestandteile im Slovakischen. St.Sl. XVI. 195–198.

     1981     Újabb adatok a lovak és szarvasmarhák leírásához a XVII–XVIII. században. MNy LXXVII. 126–28

GRIGG, D. B.

     1980     A világ mezőgazdasági rendszerei. Budapest

GRÜN, Helene

     1968     Faßbinder, Faßboden. Handwerk und Kunst. Wien–München

GUB Jenő

     1994     Lótartás a Sóvidéken. KJNTÉ 2. 86–99. Kolozsvár

GUGLIA, Otto–SCHLAG, Gerald

     1986     Burgenland in alten Ansichten. Wien

{1050.} GULYÁS Mihály

     1983     Baromfitartás és feldolgozás Orosházán az első világháborúig. BMMK VII. 163–183. Békéscsaba

GUNDA Béla

     1934a     A magyar kétrúdú szekér eredete és a régi magyar ajonca-szekér. NÉ XXVI. 93–96.

     1934b     Kaparó- és merítőháló. NÉ XXVI. 62–63.

     1935     Néprajzi képek az Ormánságból. Búvár I. 301–305.

     1937a     Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. NÉ XXIX. 45–70.

     1937b     Előzetes jegyzetek az íjjas csapdák néprajzi problémájához. NÉ XXIX. 439–442.

     1937c     Juhszárnyék az Ormánságban. NÉ XXIX. 199–200.

     1937d     Délkelet-európai kultúrréteg a magyar népi mezőgazdálkodás szerszámanyagában. NÉ XXIX. 253–263.

     1938a     Összehasonlító néprajzi jegyzetek. Mediterrán eljárások a gesztenye feldolgozásában. NÉ XXX. 262–266.

     1938b     Asiatische Maulkorbformen in der ungarischen Hirtenkultur. Ethnos III. 1. 8–17.

     1938c     A magyarországi halászó hurkok eredete. NÉ XXX. 252–256.

     1938d     Földrajzi megfigyelések az Ormánságban. Földr. K. LXVI. 30–52.

     1938e     Sammelwirtschaft bei den Ungarn. Ungarische Jahrbücher, XVIII. 302–317. Berlin

     1938–39     Összehasonlító néprajzi jegyzetek. NÉ XXX. 262–266, XXXI. 229–231.

     1939a     A gyűjtögető gazdálkodás. 2. Az elvetett búzától a kenyérig (kérdőív). Budapest

     1939b     Összehasonlító néprajzi jegyzetek. NÉ XXXI. 229–231.

     1939c     Néprajzi vonatkozások régi francia vadászkönyvekben. NÉ XXXI. 247–260.

     1939d     Népi vadfogó eszközök Magyarországon. Búvár, V. 444–448.

     1939e     Egy madárhurok dunántúli elterjedéséről. Vasi Sz. VI. 90–92. Szombathely

     1939f     Ősi vadászmódok Eurázsiában és Afrikában. Búvár, V. 793–796.

     1940a     Die Armbrustfallon in Norsasien und ihre ethnologische Bedeutung. Ethnos, V. 35–53. Stockholm

     1940b     Adatok a bukovinai és moldvai magyarok vadfogó eszközeihez. NÉ XXXII. 199–201.

     1940c     Hótalpak, jégpatkók, gólyalábak. Kérdőív. Budapest

     1940d     Snöskorna hos Karpaternas folk. Pa skidor. Stockholm

     1940e     Bonnerja, Bizen: Ugrian Fishing Implements and some Indian Parallels. Ethn. LI. 101–102.

     1941     The Casting-Staff used by Hungarian Herdsmen and its Ethnological Signifi-cance. Man, XLI. Nos. 5. 18–19. London

     1942a     Nyestezés az Ormánságban. Nép és Nyelv, II. 143–148.

     1942b     Magyar–szláv néprajzi kapcsolatok. In: SZEKFÜ Gyula (szerk.): Magyarság és a szlávok. 205–206. Budapest

     1943a     Magyar hatás az erdélyi román népi műveltségre. NÉ XXXV. 1–32.

     1943b     A székely ló. Nép és Nyelv, III. 101–106.

     1945a     Farkasgégén eresztett... Erd. Múz. L. 101–104.

     1945b     A felmentő méhrajról szóló erdélyi mondák. Erd. Múz. L. 234–235.

     1946     Munka és kultusz a magyar parasztságnál. Kolozsvár

     1948     A gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Klny. a Magyar népkutatás kézikönyvéből. Budapest

     1949     Vándor román füvesek Erdélyben. Nyr LXXIII. 86–88.

     1951     Tőzeg szavunk tárgytörténetéhez. Nyr LXXV. 212–213.

     1954     Az orosz vengerec ‘házaló kereskedő’ jelentésének néprajzi vonatkozásai. Ethn. LXV. 76–87.

     1955a     Ŀudový transport v Žakarovciach. Sl. Nár. III. 150–212.

     1955b     Contributions a l’étude d’un type de pičge en Europe Orientale. Acta Ethn. IV. 91–98.

{1051.} GUNDA Béla

     1956     Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen

     1960     A gyűjtögető életmód emlékei a Gyalui havasokban. Műv. Hagy. I–II. 207–217. Budapest

     1961     Zusammenhänge zwischen Hofanlage und Viehzucht in Siebenbürgen. VHO 234–281.

     1964a     A finnugor varsák fejlődésének néhány kérdése. Műv. Hagy. VI. 115–127. Debrecen

     1964b     Olasz sajtkészítők Magyarországon. Ethn. LXXV. 599–600.

     1966a     Ethnographica Carpathica. Budapest

     1966b     Gaffeldrögen i Karpaterna. In: Kulturspeglingar. Studier tillägnade Sam Owen Jansson. 109–123. Stockholm

     1966c     ROHAN-CSERMÁK, Géza: Sturgeon Hooks of Eurasia. Műv. Hagy. VIII. 201–205. Debrecen

     1967a     Fish poisoning in the Carpathian area and in the Balkan Peninsula. In: Essays in Balkan ethnology. 1–33. Berkeley

     1967b     Relikty dawnego rybołowstwa w Karpatach. Etnografia Polska, 11. 385–395.

     1967c     Tejoltó növények a Kárpátokban. Ethn. LXXVIII. 161–175.

     1967d     Egy magyar vadászadoma és a valóság. Magyar Vadász, XX. 4. sz. 14.

     1968a     Rénszarvasbéklyók a szibériai népeknél. Ethn. LXXIX. 102–105.

     1968b     Bee-hunting in the Carpathian area. Acta Ethn. XVII. 1–62.

     1969     Die Jagd und Domestication des Kranichs bei den Ungarn. Anthropos, Vol. 63/64. 473–496. St. Augustin

     1970     Részletek a Magyar Néprajzi Lexikonból. DMÉ 1968. 219–253. Debrecen

     1971a     Borbás Vince és a magyar etnobotanika. Ethn. LXXXII. 1–13.

     1971b     A lófő etimológiájáról. MNy LXVII 466.

     1972     Marderfang in Karpaten-Gebirge. Zeitschrift für Ethnologie. Bd. 97. 283–298. Berlin

     1972–74     A nő helyzete a juhászközösségben Műv. Hagy. XV–XVI. 225–243. Debrecen

     1973a     Trapping und Hunting among the Hungarian People. Acta Ethn. XXII. 349–363.

     1973b     Sex and Semiotics. Journal of American Folklore, 86. 143–151.

     1973c     Mesterséges szarvátalakítás a magyar pásztoroknál. In: DANKÓ Imre (szerk.): Bajomi Krónika, 103–109. Biharnagybajom

     1974     Beziehungen zwischen den naturbedingten Faktoren und der Fischerei in den Karpaten. Acta Ethn. Slov. 1. 111–121. Bratislava

     1975a     Pásztorok és jelek. In: VOIGT Vilmos–SZÉPE György–SZERDAHELYI István (szerk.): Jel és közösség. 11–22. Budapest

     1975b     Ősi gyűjtögető tevékenység a mocsárvilágban. HMÉ II. 169–178. Hajdúböszörmény

     1976a     A gólyaláb (ném. Stelze, ang. stilt). Nyelvtud. Közl. 78. 314–321.

     1976b     A sárhajó használatához. Ethn. LXXXVII. 198–199.

     1976c     Néhány megjegyzés a szláv eredetű gombanevekhez. Ethn. LXXXVII. 226–228.

     1977a     Sommerschlitten im Nordungarn und in der Slowakei. Ethn. Slav. 8–9. 121–138. Bratislava

     1977b     Egy magyar vadászadoma. HOMÉ XVI. 219–225. Miskolc

     1977c     Borzfuvar. MNL I. 344–345.

     1977d     Gathering of Wild Plants among the Hungarian People. Acta Ethn. XXVI. 1–24.

     1978     Ŀudový transport v Gemeri. G. Nár. Stud. 3. 133–176. Rimavská Sobota

     1979     Ethnographica Carpatho-Balcanica. Budapest

     1981a     Die Probleme der traditionellen menschlichen Traggeräte auf der Balkanhalb-insel und in der Karpaten. In: Trad. Trans. 9–23.

     1981b     Művelődéstörténeti jegyzetek a magyar gyermekjátékokhoz. Ethn. XCII. 65–69.

{1052.} GUNDA Béla

     1982     Hagyományos teherhordó eszközök és tartóedények a szerémségi magyaroknál. HK 14. 201–233. Novi Sad

     1984a     A szatmári hagyományos népi műveltség etnogeográfiai helyzete. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. Folk. Etn. 16. 35–137. Debrecen

     1984b     Fish poisoning in the Carpathian area and in the Balkan Peninsula. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World, I. 181–222. Budapest

     1988a     A természetes növénytakaró és az ember. Agria, XXIV. 165–219 Eger

     1988b     Kulturális ökológiai megfigyelések a növénytermesztés kezdeteiről. HOMÉ XXV–XXVI. 467–481. Miskolc

     1989a     A rostaforgató asszony. Budapest

     1989b     A magyar etnobotanika európai távlatai. JAMÉ XXIV–XXVI. 13–22. Nyíregyháza

     1991     A színes lovú népek. In: HAJDÚ Mihály–KISS Jenő (szerk.): Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. 227–240. Budapest

     1991–92     Méhészkedés a magyarságnál. Agria, XXVII–XXVIII. 303–368. Eger

     1994     Egy osztrák kaszahámor. Ethn. CV. 193–195.

GUNDA, Béla (ed.)

     1984     The Fishing Culture of the World – Studies in Ethnology, Cultural Ecology und Folklore, I–II. Budapest

GUNDA Béla–RÁDULY Emil

     1975     The use of animal manure in the Great Hungarian Plain. Acta Ethn. XXIV. 431–440.

GUNST Péter

     1970     A mezőgazdasági termelés története Magyarországon 1920–1938. Budapest

     1976     A mezőgazdaság fejlődésének megrekedése a két világháború között (az 1920–30-as években). In: GUNST Péter–HOFFMANN Tamás (szerk.): A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században (1849–1949). 275–400. Budapest

     1987     A paraszti társadalom története Magyarországon a két világháború között. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 1. Budapest

GUNST Péter (szerk.)

     1960     Bibliographia Historiae Rerum Rusticarum Internationalis. Budapest

GUNST Péter–HOFFMANN Tamás (szerk.)

     1976     A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században. Budapest

GUNST Péter–LŐKÖS László (szerk.)

     1982     A mezőgazdaság története. Budapest

GUTTMANN Miklós

     1991     Adatok Nárai nyelvéhez, néprajzához. Szombathely

GYALLAY Domokos

     1959     Lófi székely – lófő székely. MNy LV. 218–226.

     1961     Lármafa. MNy LVII. 86.

GYÁRFÁS Tihamér

     1911     Adatok a vadászat történetéhez. Erdély, XX. 142–144.

GYIMESI Sándor

     1968     A kapitalizmus és a parasztgazdaság. Ethn. LXXIX. 149–162.

     1975     Városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet korában. Budapest

GYÖRFFY György

     1963–87     Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. Budapest

     1975     A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest

     1977     István király és műve. Budapest

GYÖRFFY István

     1908–09     A Nagykunság és környékének népies építkezése. NÉ IX. 1–18, 153–166, 223–244; X. 30–40, 65–78.

{1053.} GYÖRFFY István

     1911     Szatmármegyei szilvaaszalók. NÉ XII. 249–252.

     1916     Babonás hiedelmek és szokások a fekete-körösvölgyi magyaroknál. Ethn. XXVII. 81–89.

     1922     Nagykunsági krónika. Karcag

     1927     Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland. Debrecen

     1928a     Takarás és nyomtatás az Alföldön. NÉ XX. 1–46.

     1928b     A szilaj pásztorok. Karcag

     1932     Farkasgégén eresztett... Ethn. XLIII. 82–85.

     1933     Az ipolymenti halászat. NÉ XXV. 24–28.

     é. n. (1934)a     Halászat. In: A magyarság néprajza. II. Budapest, 64–106.

     é. n. (1934)b     Állattartás. In: A magyarság néprajza. II. 107–182. Budapest

     é. n. (1934)c     Vadászat. In: A magyarság néprajza. II. 27–63. Budapest

     é. n. (1934)d     Teherhordás, közlekedés, jármű. A magyarság néprajza. II. 247–273. Budapest

     1935     Vadméh keresés Biharban. NNy VII. 126–128.

     1936     Ló- és szamárhúsevés a magyar népnél. Ethn. XLVII. 323.

     1941a     Gazdálkodás. Magy. Népr. II. (2. kiad.) 5–225. Budapest

     1941b     Nagykunsági krónika. Budapest

     1943     Magyar falu magyar ház. Budapest

     1976     A matyók mezőgazdasága. In: Mezőkövesd város monográfiája 625–631. Mező-kövesd

     1983     Alföldi népélet. (Vál., szerk., bev. és jegyz.: SELMECZI KOVÁCS Attila.) Budapest

     1984     Nagykunsági krónika. (S. a. r. és utószó: BELLON Tibor.) Karcag

GYŐRFFY István (szegedi)

     1929–30     Tiszamenti „lépfa”. Aquila. A Magyar Királyi Madártani Intézet folyóirata, XXXVI–XXXVII. 21–23.

     1937     Viricselés a Székelyföldön. Ethn. XLVIII. 205–220.

GYŐRFFY Lajos

     1978     A „rettenetes esztendő”, az 1863. évi „nagyínség” emlékezete. SzMÉ 91–103. Szolnok

GYŐRIVÁNYI Sándor

     1967     A kötélgyártó kézműipar fejlődésének és a gazdasági kötéláruk választékának néhány agrártörténeti vonatkozása. AtSz IX. 328–346.

GYŐRY Jenő

     1937     Dorozsma régi életéről. Néprajzi adatok és más apróságok. Kiskundorozsma

GYULAI Ferenc

     1994     A Kárpát-medence haszonnövényei a 9–10. században. In: KOVÁCS László (szerk.): Honfoglalás és régészet. A honfoglalásról sok szemmel 1. 247–257. Budapest

GYULAI Rudolf

     1896     A Császári Királyi Szabadítékos Rév-Komáromi Biztosító Társaság története. Komárom.

HAÁZ Ferenc

     1932     Udvarhelyszéki székely szekér. NÉ XXIV. 10–19.

     1941     Pele- és mókusfogás Varságon. KENMÉRt. I. 153–155. Kolozsvár

     1942     Udvarhelyszéki famesterségek. Kolozsvár

HADFIELD Charles

     1969     British Canals an Illustrated History. London

HADROVICS László

     1985     Ungarische Elemente im Serbokroatischen. Budapest

HAGAR, Helmut

     1958     Der osteuropäische Arbeitsschlitten bei den Ostseefinnen. FUF XXXIII. Helsinki

{1054.} HAGYMÁSI Sándor

     1984     Mezőtúri aratók. Mezőt. Ht. Füz. 4. Mezőtúr

HAIDER Siegfried

     1994     Die Donauschiffer und ihre Zünfte. In: Litschel Helga (red.): Die Donau 158–186. Linz

HAJDÚ Mihály

     1963     A kasos méhészkedés hagyományai Orosháza környékén. SzKJMÉ 1961–1962. 171–235. Orosháza

     1972     Az orosházi méhészkedés szakszókincse. Nyelvtud. Dolg. 7. Budapest

HAJDÚ Péter

     1953     A magyarság kialakulásának előzményei. Budapest

     1962     Finnugor népek és nyelvek. Budapest

HÁLA József

     1987     A Börzsöny-vidéki kőbányászat és kőhasznosítás a XIX–XX. században. Diss. Ethn. 6. Budapest

HALÁSZ Péter

     1970     Az állati fehérje szerepe a hagyományos sertéstartásban. AtSz XII. 381–384.

     1973     A vöröshagyma termelése a bukovinai székelyeknél. AtSz XV. 507–525.

     1996     Az emberi erővel végzett teherhordás a moldvai magyaroknál. Ethn. CVII. 277–300.

HALÁSZNÉ ZELNIK Katalin

     1987     Moldvai csángó növénynevek. M. Csny. Dolg. 36. Budapest

HALMÁGYI Pál

     1982     Fejezetek a makói „Hagymaszövetkezet” történetéből (1900–1906). In: Múzeumi kutatások Csongrád megyében 1982. 189–197. Szeged

HÄMÄLÄINEN, A.

     1935     Beiträge zur Geschichte der primitiven Bienenzucht bei den finnisch-ugrischen Völkern. Journal de la Société Finno-Ougrienne XLVII. 1. Helsinki

HAMM, W.

     1858     Die landwirtschaftlichen Geräte und Maschinen Englands. Braunschweig

HANDERLA György

     1794     Uj méhész, vagyis a méheknek Magyar Hazánkhoz alkalmazott gondviselése. Pozsony–Komárom

HANDZIĆ Adem

     1976     Izgradnja lada kod Novog na Savi v XVI vijeku. In: Priloz za Orijentalu Filo-logiju – Orientalni Institut XXII–XXIII. 83–133. Sarajevo

HANKÓ Béla

     1928     A hal és a halgazdaság. Budapest

     1931     Magyarország halainak eredete és elterjedése. Közlemények a Tisza István Tudományegyetem Állattani Intézetéből 10. Debrecen

     1935a     A magyar ló eredete. DSz IX. 53–76.

     1935b     A magyar szarvasmarha egykori gazdasági jelentősége. DSz IX. 233–245.

     1936a     A magyar szarvasmarha eredete. Debrecen

     1936b     A magyar baromfi eredete és gazdasági jelentősége. DSz X. 46–55.

     1937     A magyar juh eredete, múltja és jelene. Tisia, II. 47–115. Debrecen

     1938     A kihalt ősi szalontai sertés. Kny. a Term. Tud. Közl.-ből. Budapest

     1939     Ősi magyar sertéseink. Tisia III. 321–388. Debrecen

     1940a     Ősi magyar háziállataink. Debrecen

     1940b     Ősi magyar kutyák. Debrecen

     1941     Az ősmagyar fekete juhnyáj. Debrecen

     1943     Székely lovak. Kolozsvár

     1954     A magyar háziállatok története. Budapest

     1957     Magyar házi szarvasmarháink eredete. Budapest

{1055.} HANUSZ István

     1903     A fák birodalmából. Budapest

     1905     Fűben, fában. Budapest

HANZÉLY János

     1960     Magyarország közútjainak története. Budapest

     HARKA Ákos

     1977     Halaink. – Képes határozó és elterjedési útmutató. Budapest

HARMATTA János

     1946     Színes lovú népek. MNy XLII. 26–34.

HARTYÁNYI Borbála–NOVÁKI Gyula–PATAY Árpád

     1968     Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig. MMgMK 1967–1968. 5–84. Budapest

HAVAS Sándor

     1858     Vízivadászat a Sárréten. Vadász és Versenylap, II. 269–273, 285–291, 301–307, 324–325.

HECKENAST Gusztáv

     1970     Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. Budapest

HEGEDŰS Lajos

     1950     Csal, csel. MNy XLVI. 123–129.

HEGYI Imre

     1957     Erdei fakitermelés Bakonycsernyén. Népr. K. II. 3–4. sz. 125–155.

     1958     A fa fuvarozása a bakonycsernyei erdőkben. Népr. K. III. 1–2. sz. 202–217.

     1970     Gyűjtögető gazdálkodás az északkeleti Bakonyban. (Kísérlet egy szintézisre.) Ethn. LXXXI. 442–452.

     1971     Magyar népi vadászeszközök és vadfogási módok. Nimród, III. 11. sz. 5–7.

     1975a     A népi erdőgazdálkodás jogszokásairól. In: KOLOSSVÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. 490–512. Budapest

     1975b     Népi természetismeret és erdei melléktermékek. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztály Közleményei, VIII–X. 169–180. Budapest

     1978     A népi erdőkiélés történeti formái. Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben. Budapest

HERCZEG Mihály

     1894     A bortermelés hazai fejlődése. MGSz I. 125–135.

HERCZEG Mihály

     1983     A szállítás és közlekedés eszközei Hódmezővásárhelyen. In: DÖMÖTÖR János–TÁRKÁNY SZÜCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos Emlékkönyv. 245–271. Hódmezővásárhely

HERKELY Károly

     1941a     Adatok Gömör megye népi erdőgazdálkodásához. NÉ XXXIII. 259–263.

     1941b     Népi erdőgazdálkodás Veszprém megyében. Ethn. LII. 54–58.

HERMAN Ottó

     1885a     Ősi nyomok a magyar népies halászatban. Budapest

     1885b     Ősi elemek a magyar népies halászeszközökben. AÉ V. 153–167.

     1887–88     A magyar halászat könyve. I–II. Budapest

     1892a     A halászat mint ősfoglalkozás és viszonya a néprajzhoz. Ethn. III. 253–262.

     1892b     A Balaton halásztopográfiája. Földr. K. XX. 218–223.

     1898     Ősfoglalkozások. 1. Halászat, 2. Pásztorélet. In: MATLEKOVICS Sándor (szerk.): Az 1896. évi Ezredéves Kiállítás eredményei, V. 651–763. Budapest

     1899a     A magyar ősfoglalkozások köréből, III. A beszélő szerszám. Term. Tud. Közl. XXXI. 262–271.

     1899b     A magyar ősfoglalkozások köréből. Budapest

     1900a     A doroszlói halászszerszám eredete. Term. Tud. Közl. XXXII. 255–257.

     1900b     Gróf Zichy Jenő harmadik ázsiai utazása. Budapesti Szemle CIV. köt., CCLXXXVII. sz. 176–193. Budapest

{1056.} HERMAN Ottó

     1901     A vejszék és varsák fogósságáról. Term. Tud. Közl. XXXIII. 57–74.

     1902     Ironga, szánkó, kecze. Term. Tud. Közl. XXXIV. 5–36.

     1903     A „Tonnára”. Term. Tud. Közl. XXXV. 375–392.

     1905a     Verő disznó, verő malac. MNy I. 414–415.

     1905b     Az ásó. MNy I. 280–281

     1909     A magyarok nagy ősfoglalkozása. Előtanulmányok. Budapest

     1910     Debreceni lófogatok. MNy VI. 49–58.

     1914     A magyar pásztorok nyelvkincse. Budapest

     1983     A pokol cséplője. H. O. gyűjtőnaplói, vitacikkei, levelei. (Vál. ERDŐDY Gábor.) Budapest

HOFER Tamás

     1951     XVIII. századi méhészhiedelmek. Ethn. LXII. 160–171.

     1955     Dél-Dunántúl településformáinak történetéhez. Ethn. LXVI. 125–186.

     1956     Hajdúböszörményi földművesek karámja (Az alföldi mezei életmód és az alföldi településformák kérdéséhez). Ethn. LXVII. 483–518.

     1957a     Csúsztató Nógrádból. NÉ XXXIX. 291–294.

     1957b     Vasfogó vermek a töröknek hódolt Baranyában. Ethn. LXVIII. 346–349.

     1960     A magyar kertes települések elterjedéseinek és típusainak kérdéséhez. Műv. Hagy. I–II. 331–350. Budapest

HOFER Tamás lásd még FÉL Edit–HOFER Tamás

HOFFMANN Tamás

     1956     Egy palóc falu földművelő technikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn. LXVII. 536–561.

     1963     A gabonaneműek nyomtatása a magyar parasztok gazdálkodásában. Budapest

     1967     A magyar tanya és a hagyományos mezőgazdaság üzemszervezetének felbomlása Európában. Ethn. LXXVIII. 130–137.

     1975     Néprajz és feudalizmus. Budapest

     1989     Karre, Wagen, Kutsche. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PALÁDI-KOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky 219–226. Székesfehérvár

     1994     A szántóföld művelése Európában. HOMÉ XXXII. 207–238. Miskolc

HOFFMANN Tamás lásd Gunst Péter

HOLÉCZY Mihály

     1825     Rév-Komáromnak esmértetése. TGy V. 3–34.

HOLUB József

     1960     A bortermelés Zala megyében 1526 előtt. GMJÉ 1950–1960. Zalaegerszeg

     1963     Zala megye középkori vízrajza. Függelék: 1. A malmok Zala megye vizein. 2. A halászat Zala megye vizein. GMK 23. Zalaegerszeg

HOMÉR Janka

     1932     Magyarország halászati földrajza. Vác

Honfogl. és népr.

          KOVÁCS László–PALÁDI-KOVÁCS Attila (szerk.): Honfoglalás és néprajz. A honfoglalásról sok szemmel. IV. Budapest, 1997

HONTHEGYI Mátyás

     1976     Horog van ezerféle. I–II. MH XXX. 8, 10. sz. 192–194, 254–256.

HOPPÁL Mihály

     1970     Egy falu kommunikációs rendszere. Budapest

HORVÁTH Adolf Olivér

     1960     Mecseki erdőtípus-tanulmányok. JPMÉ 39–53. Pécs

     1961     Antropogén hatás a Mecsek környék vegetációjában. JPMÉ 45–51. Pécs

HORVÁTH Ferenc

     1936     Adatok a „kalocsai paprika” múltjából. (Klny. a Kalocsai Néplap 1936. február 6–7. számából.) Kalocsa

{1057.} HORVÁTH István

     1978     Város a föld alatt. In: SZOMBATHY Viktor (szerk.): Régészeti barangolások Magyarországon. 293–343. Budapest

HORVÁTH László

     1990     Vadászok és orvvadászok a dualizmuskori Szabolcsban. Szabolcs-Szatmári Szemle, XXV. 1. sz. 43–47.

HORVÁTH Mihály

     1840     Az ipar és a kereskedés története Magyarországon a három utolsó század alatt. Buda

HORVÁTH Móric, Z.

     1859     Téli halászat a Balaton jegén. Vadász- és Versenylap, III. 9. sz. 137–140.

HORVÁTHOVÁ, Emilia–URBANCOVÁ, Viera (hrg.)

     1972     Die slowakische Volkskultur. Bratislava

HOSS József

     1966     Halászat, nádaratás és táplálkozás egy nagybereki községben (Somogyszentpál). Somogyi Múzeum 8. sz. Kaposvár

HÖCK, Alfred

     1967     Schweizer als Berufungsbezeichnung des Melkers. Schweizerisches Archiv für Volkskunde LVII. 6. 81–91.

HRENKÓ Pál–PAPP-VÁRY Árpád

     1990     Magyarország régi térképeken. Budapest

HUBSCHMIED, Johannes

     1955     Schläuche und Fäßer. Bern

HUNFALVY János

     1867a     Hazánk közlekedési eszközeiről. Pest

HUNFALVY János (szerk.)

     1867b     Gömör-Kishont törvényesen egyesült vármegyék leírása. Pest

HUNFALVY János–ROHBOCK Lajos

     1856–63     Magyarország és Erdély eredeti képekben. I–II. Darmstadt

HUNFALVY Pál

     1876     Magyarország ethnographiája. Budapest

     1888     Herman Ottónak magyar halászati könyve, nyelvi, társadalmi, néprajzi és régészeti tekintetben. Sz XXII. 216–241.

HUSKA, Miroslav A.

     1972     Slovenski pltnici. Martin

HUTTERER Miklós

     1967     Milimári. MNy. LXIII. 350–351.

IGALI MÉSZÁROS József

     1940     Jeges halászat. Búvár VI. 66–68. Budapest

IHRIG Dénes (szerk.)

     1973     A magyar vízszabályozás története. Budapest

IKVAI Nándor

     1961a     Adatok a jászsági csépformákhoz. Műv. Hagy. III. 149–158. Debrecen

     1961b     Néprajzi adatok a debreceni vaseszköz-lelethez. DMÉ 143–150. Debrecen

     1962     Szénamunka és takarmánykészítés a Zempléni-hegyvidéken. Ethn. LXXIII. 26–53.

     1966     A földalatti gabonatárolás Magyarországon. Ethn. LXXVII. 343–377.

     1967     Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műv. Hagy. IX. Debrecen

     1977     Földművelés az Ipoly és a Börzsöny között. In: IKVAI Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Stud. Com. V. 129–218. Szentendre

     1981a     A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. Ethn. XCII. 278–297.

     1981b     A földművelés jellemzői a Zempléni hegységben. In: SZABADFALVI József (szerk.): Néprajzi tanulmányok a Zempléni hegyvidékről. HOM Népr. Kiadv. X. 25–41. Miskolc

{1058.} IKVAI Nándor

     1985     A paraszti gazdálkodás és változásai a Tápió mentén a XVIII–XX. században. In: IKVAI Nándor (szerk.): Tápió mente néprajza. Stud. Com. XV. 171–318. Szentendre

ILA Bálint

     1957     Die walachische Bevölkerung der Herrschaften Murány, Csetnek und Kraszna-horka. Stud. Slav. III. 113–149.

     1966     A vlach pásztorok tretina adója. AtSz VIII. 303–331.

     1976     Gömör megye. I. A megye története 1773-ig. Budapest

ILIĆ Tanasije Z.

     1968     Zemunski brodograditelji – „superi” krajem XVIII veka. In: Zbornik za drustve-na nauke 51. 36–60. Novi Sad

IMPLOM József

     1935     Vadméhkeresés. NNy VII. 241.

     1964     A folyónevekből lett kutyanevekhez. Nyr LXXXVIII. 203–204.

IMRE Samu

     1941     A felsőőri földművelés. Debrecen

IMREH István

     1947     Székely falutörvények. Kolozsvár

     1973     A rendtartó székely falu. Bukarest

     1979     Erdélyi hétköznapok. Bukarest

     1983     A törvényhozó székely falu. Bukarest

INCZEFI Géza

     1961     A Tisza–Maros-szöge halászatának nyelvi emlékei. Klny. a Szegedi Pedagógiai Főiskola Évkönyvéből. Szeged

ISTVÁN Lajos

     1980     A korondi hagyományos állattartás köréből. Népism. Dolg. 1980. 47–59. Bukarest

     1991     A korondi toplászok mestersége. Honismeret, XIX. 1. sz. 75–79.

ISTVÁNFFY Gyula

     1911     A borsodmegyei palócok. Ethn. XII. 162, 222, 292, 393.

ITKONEN, T. I.

     1948     Suomen lappalaiset vuoteen 1945. I–II. Helsinki

IVÁNCSICS Nándor lásd IKVAI Nándor

IVÁNYI Béla

     1962     Adatok a magyar halászat történetéhez. MMgMK 1962. 106–115.

JABLONKAY Géza

     1968     Az alsóörsi közbirtokosság, a közös gazdálkodás egy régi formája (1816–1964). AtSz X. 180–203.

JACOBEIT Wolfgang

     1961     Schafhaltung und Schäfer in Zentraleuropa bis zum Beginn des 20. Jahrhun-derts. Berlin

JAKÓ Zsigmond

     1944     A gyalui vártartomány urbáriumai. Kolozsvár

JAKSA Eleonóra

     1997     Vadászó nemesek és úri vadászok. Honismeret, XXXV. 1. sz. 23–28.

     1998     A paraszti vadászat legális és féllegális lehetőségei Magyarországon a 18–19. században. NK–NT XIX. 69–90. Budapest

JANCO Stefan

     1971     Pltnicenie na Orave. Zbornik Oravského Muzea 2. 149–159.

JANITSÁRY Miklós

     1937     Millingezés – Elbeszélés az alsódunai halászok életéből. VH V. 34–36.

JANJIC Stjepan

     1971     Korablje na rijeci Kupi. Svjetlo VI/2. 123–130.

{1059.} JANKÓ Béla

     1967     A gőzhajózás kezdete a Dunán, „Carolina”, az első gőzhajó. Budapest

JANKÓ János

     1892     Kalotaszeg magyar népe. Budapest

     1892–93     Közlemények a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárából. Első sorozat: Halászati eszközök. 1. Uj-Zeeland, 2. Finnország. Ethn. III. 321–326; IV. 55–59.

     1893a     Torda, Aranyosszék, Torockó magyar (székely) népe. Budapest

     1893b     A torockói vasbányászat és kohászat. MMÉEK XXVII. (Kny. 1–53.)

     1895     Régi hazai lőportartók szarvasagancsból. Archeológiai Közlemények, XVIII. 81–117.

     1900a     A magyar halászat eredete. Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása I. köt. 1–2. rész. Budapest–Leipzig

     1900b     A doroszlói dob- és csukavarsák eredete. Term. Tud. Közl. XXXII. 309–312.

     1901     Turbukháló Erdélyben. NÉ II. 12–13.

     1902a     A balatonmelléki lakosság néprajza. Budapest

     1902b     A magyar halászat eredetéről – Válasz U.T. Sirelius bírálati megjegyzéseire. NÉ III. 37–47.

JANKÓ János–NÉCSEY István

     1901     Zárszó „A magyar halászat eredete” vitájához. Budapest

JANKÓ János–SEMAYER Vilibáld

     1900     Válasz Herman Ottó Úrnak a „Zichy Jenő gróf harmadik ázsiai utazása” czímű könyv I. kötetéről írt recenziójára. Budapest

JANKOVICH Miklós

     1967     Adatok a magyar szarvasmarha eredetének és hasznosításának kérdéséhez. AtSz IX. 420–431.

     1968     Pferde, Reiter, Völkerstürme. München

     1970     A magyar ló. AtSz XII. 253–267.

JANÓ Ákos

     1982     Fejezetek a szanki és móricgáti tanyás gazdálkodás múltjából. KJMK 1. Kecskemét

JASCHKE Franz

     1821     National-Kleidertrachten und Ansichten Von Ungarn, Croatien, Slavonie, der Banat, Siebenbürgen und der Bukowina. Wien

JENKINS, J. Geraint

     1961/1972     The English Farm Wagon. Reading (2. kiadás: 1972)

     1962     Agricultural Transport in Wales. Cardiff

JEŘABEK Richard

     1960     Karpatské vorastvi v 19. stoleti. Brno

JESZENSZKY Árpád

     1979     Adatok a magyar zöldségtermesztés múltjából. Kertgazdaság, XI. 1. sz. 74–82.

JÓKAI Mór

     1890     Sárga rózsa. Budapest

     1964a     Az arany ember. I–II. Budapest

     1964b     Bálványosvár (1883). Jókai Mór összes művei. Regények 43. Budapest

JORDÁN Károly

     1959     Bognár kisipar. Budapest

JUHÁSZ Antal

     1962     A tiszai tutajozás és a szegedi super mesterség. MFMÉ 1960–62. Szeged

     1966     A deszki hajóvontatók. MFMÉ 1964–65/1. 93–114. Szeged

     1968     A bakity. Adatok a homoki teherhordó eszközökről. MFMÉ 1968. 99–108. Szeged

     1974     Telekrendezés a szegedi tanyákon. Ethn. LXXXV. 276–314.

     1984     A deszki hajóvontatók. In: HEGYI András (szerk.): Deszk története és néprajza. 783–816. Szeged–Deszk

{1060.} JUHÁSZ Antal

     1991     Hajóács mesterség. MN III. 447–455.

     1996     Gazdálkodás és életmód. In: PÉTER László (szerk.): Röszke földje és népe. 291–327. Szeged

JUHÁSZ Antal–LELE József

     1971     Közlekedés, teherhordás. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 409–422. Tápé

JUHÁSZ Antal–MOLNÁR Imre

     1971     Gyűjtögetés, víziélet. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 257–269. Tápé

JUNG Károly

     1986     A „Máriaülte gaz” eredetmagyarázó mondatípus elterjedésének kérdéséhez. Létünk, 16. 51–56. Szabadka

KAÁN Károly

     1927     A Magyar Alföld. Budapest

KÁDÁR Lajos

     é. n.     Halászok (Regény). Budapest

     1959     Kolomp szól a ködből. Emlékek a régi pásztoréletből. Budapest

KÁDÁR Zsombor

     1993     Székelyföldi erdészet- és faipartörténeti jegyzetek. Erdt. K. XI. Budapest

KALAPIS Zoltán

     1993     Régi vízi világ a Bácskában és Bánátban. Újvidék

KÁLDY-NAGY Gyula

     1982     A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Forráskiadványok a Békés megyei Levéltárból 10. Békéscsaba

     1970     Magyarországi török adóösszeírások. Budapest

KÁLLAY Ferenc (= K. J.)

     1823     Magyar régiségek nyomozása. TGy VII. 3–38.

KÁLLAY István

     1972     Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában. Budapest

KALO Péter

     1816     A méhtartásnak különféle tartományokra... Eger

KÁNTOR Mihály

     1926     Bodrogközi adatok a sarlós aratáshoz. NÉ XVIII. 83–86.

KAPOSVÁRI Gyula

     1974     Szolnok mezőváros ipari és kereskedelmi vonatkozásairól. In: HOFER Tamás– KISBÁN Eszter–KAPOSVÁRI Gyula (szerk.): Paraszti társadalom és műveltség a 18–20. században. II. Mezővárosok. 9–24. Budapest–Szolnok

KARAMAN Igor

     1966     Trgovinska magistrala Sisak–Karlovac–Rijeka. In: JAZU Starine kniga 53. 263–312. Zagreb

     1972     Privzeda i drustvo hrvatske v 19. stoljecu. Zagreb

KARDOS László

     1943     Az Őrség népi táplálkozása. Budapest

KÁROLYI Zsigmond

     1960     A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon. Budapest

KÁROLYI Zsigmond–NEMES Gerzson

     1975     Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja, I. Az ősi ártéri gazdálkodás és a vízi munkálatok kezdetei, 895–1846. VTF 8. Budapest

KÁRPÁTI Kelemen

     1903     Néprajzi tárgyak a szombathelyi múzeumból. NÉ IV. 148–152.

KÁSZONI Zoltán

     1995–96     Régi halász-szerszámok Románia halasvizein. Halászat, 88. évf. 3. sz. 128–129; 4. sz. 171–174; 89. évf. 1. sz. 38–40; 2. sz. 80–82.

{1061.} KATONA Imre

     1948     A baromfi betegsége és gyógyítása Csongrádon. Ethn. LIX. 133–138.

     1949     A csongrádi baromfitartás szokásai és hiedelmei. Ethn. LX. 164–182.

     1957     A magyar kubikosok élete. Budapest

     1958–59     Népi állatorvoslás Csongrádban. Népr. K. III. 1–2. sz. 230–268; 3–4. sz. 128–149; IV. 1–2. sz. 147–162.

     1960     Az emberhámok főbb típusai és a kubikosnyakló. Ethn. LXXI. 381–388.

     1961     A kubikoskordé és a kordésmunka. Ethn. LXXII. 56–85.

     1962     Sárköz. Budapest

     1962–63     A kubikostalicska és a talicskásmunka. Ethn. LXXIII. 512–532; LXXIV. 13–
37.

     1963     Kubikos ásó és az ásózás. Népr. D. 11. Szeged

     1965     Átmeneti bérmunkaformák. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. 1848–1914. II. 382–433. Budapest

     1971     Baromfitartás Tiszaigaron. In: Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. 43–57. Túrkeve

     1978     Hagyományos baromfitartás Csongrádon. In: SIMON István (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből. 50–75. Csongrád

KÁZMÉR Miklós

     1993     Régi magyar családnevek szótára XIV–XVII. század. Budapest

KECSKÉS László

     1969     A komáromi szekeresgazdák. Irodalmi Szemle, XII. 10. sz. 885–905. Bratislava

     1978     Komáromi mesterségek. Bratislava

KECSKÉS Péter

     1966     Szőlőtermesztés a Mátraalján. Ethn. LXXVII. 495–516.

     1967     A szőlő talajművelése Észak-Magyarországon. NÉ XLIX. 219–253.

     1968     A szőlő telepítésének hagyományos és újabb eljárásai a Mátra alján. EMÉ VI. 295–309. Eger

     1984     Gyöngyös és a Mátraalja szőlőművelésének észak-magyarországi összefüggéseihez. In: HAVASY Péter–KECSKÉS Péter (szerk): Tanulmányok Gyöngyösről. 401–455. Gyöngyös

KECSKÉS Péter–PETHŐ Mária

     1974     A pannóniai szőlőművelés és mustnyerés tárgyi emlékeinek értékeléséhez. NÉ LVI. 131–159.

KELETI Ferenc

     1901     Orvhalászat a Balaton-melléken. Halászat, II. 17. sz. 111–113.

KELETI Károly

     1875     Magyarország szőlészeti statisztikája 1860–1873. Budapest

KEMECSI Lajos

     1998     Szekerek, kocsik, szánok. Paraszti járműkultúra Észak-Dunántúlon. Él. Trad. 8. Budapest

KEMÉNY Endre

     1869     Képek a hazai népéletből. Görgényi medvevadászok. Vas. Ú. XVI. 61–62.

KEMÉNY Gábor

     1972     Fo-kutya volt-e a fakutya? Nyr XCVI. 158–165.

KEMÉNY János

     1990     Viziboszorkány. (Harmadik kiadás, első: 1979) Bukarest

KENESSEY Albert

     1865     Német–magyar és magyar–német hajózási műszótár. Pest

     1868     Halászatunk s a haltenyésztés. Pest

     1869     Hajózási törvények. Pest

     1871     Statisztikai adatok a Magyar Korona területén 1870–ben forgalomban volt hazai uszákról. Buda

     1872     A kapaszkodó hajózásról. Budapest

{1062.} KENESSEY Kálmán

     1858     A szántóvető aranyszabályai. Pest

     1869     Nézetek a hazai halászat ügyében. Pest

KERECSÉNYI Edit, H

     1959     A baromfi ültetése és keltetése Galgamácsán. Népr. K. IV. 4. 204–243.

     1969     A népi méhészkedés története, formái és gyakorlata Nagykanizsa környékén. Népr. K. XIII. 3–4. sz.

     1968     Kéregedények a Thury György Múzeumban. Ethn. LXXXI. 545–555.

KERÉKGYÁRTÓ Adrienne, U.

     1992     A csíkiek Negyedfélmegye Havasáról. NÉ LXXIV. 5–47.

KERTÉSZ André

     1982     Hungarian Memories. Boston

KESZEGH István

     1956     A pecek. Ismeretlen mozgásgátló eszköz a tiszaigari gulyások kezén. Népr. K. I. 82–86.

KESZI-KOVÁCS László lásd KOVÁCS László, K.

KHÍN Antal

     1948     A csallóközi halászélet – A kishalászat szerszámjárása – A rekeszvörse, a vejsze és a barok. Halászat, XLVII. 57–58, 68–71, 87–88, 125–127, 168–170.

     1954     A Sió halászeszközei. Halászat, I. 9. sz. 13.

     1957     A magyar vizák története. MgMF 2. Budapest

     1960     A Velencei-tó halászata. MgMF 16. Budapest

     1962     A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve. MMgMK 1962. 84–92.

     1964     A Szelidi-tó halászata. MMgMK 1964. 99–116.

     1966     A somorjai halászcéh. MMgMK 1965–1966. 121–130.

     1970     A régi Csallóköz mint halászóhely. MMgMK 1969–1970. 157–266.

KIRÁLY István

     1962     Fejezetek a Somogy megyei szarvasmarhatenyésztés történetéből (1848–1945). Kaposvár

     1965     A bonyhádi tájfajta szarvasmarha kialakulása. AtSz VII. 550–570.

     1968     A szarvasmarhatenyésztés fejlődése Tolna megyében (1848–1944). AtSz X. 486–513.

KIRNER A. Bertalan

     1964     A békési vásár. EFMK 55–57. sz. Gyula

KISBÁN Eszter

     1987     „Köleskását hoztam, mégpedig cukrozva…” A cukor bevezetése a parasztoknál Magyarországon. Agria XIII. 239–265. Eger

     1997     Táplálkozáskultúra. MN IV. 419–581. Budapest

KISS Attila

     1964     A Kárpát-medence kora középkori szőlőművelésének kérdéséhez. AtSz VI. 143–149.

KISS Géza

     1937     Ormányság. Budapest

KISS Imre, É.

     1969     Adatok a szarvaskerep magyarországi termesztésének történetéhez. AtSz XI. 102–110.

KISS István, N.

     1960     16. századi dézsmajegyzékek. Budapest

     1968     A szőlőművelés terméshozamainak alakulása a XVII–XVIII. században. AtSz X. 78–90.

     1973     Szőlőmonokultúra a Hegyalján a 16–18. században. AtSz XV. 383–390.

     1974     A paraszti vadászat Magyarországon (XVI–XVIII. század). AtSz XVI. 66–71.

KISS Lajos

     1922     Beszterec – Egy lápi község leírása. FE II. 209–228.

{1063.} KISS Lajos

     1925     A hódmezővásárhelyi ember aprójószága. Ethn. XXXVI. 148–162.

     1926     A kasza a hódmezővásárhelyi ember kezén. NÉ XVIII. 86–93.

     1929     Földművelés a Rétközön. A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságainak kiadványai, V. 20. füzet. A Nyírségkutató Bizottság Dolgozatai, III. Debrecen

     1930a     A szegény ember malaca. MNy II. 135–143.

     1930b     A karikásostor. NÉ XXII. 142–145.

     1937a     Néprajzi tárgyak a Jósa Múzeumban. NÉ XXIX. 164–171.

     1937b     Díszített jármok Szabolcs vármegyében. NÉ XXIX. 308–320.

     1943a     A szegény asszony élete. Budapest

     1943b     A Nyírség halászata. Ethn. LIV. 20–55.

     1954     Nagyhalász. Ethn. LXV. 329–373.

     1958     Vásárhelyi hétköznapok. Budapest

     1961     Régi Rétköz. Budapest

     1981     A szegény emberek élete. I–II. (3. kiad.) Budapest

KISS Lajos (nyelvész)

     1988     Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Budapest

KISS Sándor, É.

     1972     A fácán a magyar nyelvemlékekben és a régebbi irodalmi forrásokban. AtSz XIV. 331–339.

     1974     Egy letűnt népi foglalatosság: a madarászat. Ethn. LXXXV. 91–98.

KŁODNICKI, Zygmunt

     1975     „Rezginia” in Europe. Ethnologia Europea, VIII. 2. 101–110.

     1992     Tradycyjne rybołowstwo śródlądowe w Polsce. Wrocław

KNÉZY Judit

     1977     Csököly népi gazdálkodása és táplálkozása (XVIII–XX. sz.). Somogyi Almanach 26. Kaposvár

KNIEZSA István

     1934     A tót és lengyel költözködő pásztorkodás magyar kapcsolatai. Ethn. XLV. 62–73.

     1950     Szláv jövevényszavaink a gazdasági élet köréből. MNy XLVI. 113–119.

     1955/1974     A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I. 1–2. Budapest (Második kiadás: 1974)

KÓCZIÁN Géza

     1979     Egyes Solanaceae fajok pszichotomimetikumként való használata a népgyógyászatban. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 11–12. – Népi orvoslás Magyarországon. 155–160. Budapest

     1984     Etnobotanikai vizsgálatok Répáshután. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 229–256. Miskolc

KÓCZIÁN Géza–PINTÉR István–GÁL Miklós–SZABÓ István–SZABÓ László

     1976     Etnobotanikai adatok Gyimesvölgyéből. Botanikai Közlemények, 63. köt. 29–36.

KÓCZIÁN Géza–SZABÓ István–SZABÓ László Gy.

     1977     Kalotaszegi népgyógyászati adatok. Gyógyszerészet, XXI. 5–17.

     1979     A Helleborus- (Hunyor-) fajok népgyógyászati felhasználására vonatkozó adatok. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 125–154. Budapest

KÓCZIÁNNÉ SZENTPÉTERI Erzsébet

     1977     Budapest kocsigyártóipara a századfordulón. Közlekedéstudományi Szemle, XXVII. 2. sz. 81–85.

KOCSIS Gyula

     1988     Hagyatéki leltárak. Cegléd 1850–1900. Ceglédi Füzetek, 24. Cegléd

KOCSIS Gyula–NAGY VARGA Vera

     1977     Perőcsény és Vámosmikola állattartása. In: IKVAI Nándor (szerk.): Börzsöny néprajza. Stud. Com. 5. 93–127. Szentendre

{1064.} KODOLÁNYI János

     1956     Adatok Vajszló lótartásához. Népr. K. I. 118–146.

     1958     Adatok a Nyugati-Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához. JPMÉ II. 147–178. Pécs

     1959     Morva miskároló az Ormánságban. Népr. K. IV. 1–4. 125–129.

     1975     Az észak-eurázsiai vadász-, halász- és réntartó kultúrák. In: HAJDU Péter (szerk.): Uráli népek. Nyelvrokonaink kultúrája és hagyományai. 141–167. Budapest

     1994     Uráli nyelvű vadászok Észak-Eurázsiában. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 187–200. Szentendre

     1997     Zsákmányolás–vadfogás, méhészet, gyűjtögetés. In: Honfogl. és népr. 47–60.

KOLLWENTZ Ödön

     1978     A közös gazdálkodású erdők története, különös tekintettel Baranya megye erdőbirtokosságaira. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei XI–XII. 5–48. Budapest

KOLOSSVÁRY Szabolcsné

     1975     A magyar erdőgazdálkodás történelmi fejlődése. In: KOLOSSVÁRY Szabolcsné (szerk.): Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. 15–79. Budapest

KOLOSVÁRY Bálint

     1923     Vadászati jog. Tanulmányok a jogtörténet, magánjogi dogmatika és a tételes magánjog köréből. Budapest

KOLOSVÁRY Gábor

     1928     Tiszavölgyi halászat és település. Budapest

KOMA Ján

     1954     Košikárstvo v Bardejove a na okoli. Slov. Nár. II. 348–385.

KOPCZYNSKA-JAWORSKA, Bronislawa

     1961     Das Hirtenwesen in den Polnischen Karpaten. VHO 389–438.

KOREN, Hans

     1972     Die steierischen Eggen. Übersicht und Bestandaufnahme. In: Volkskunde. Fest-gabe für Leopold Schmidt. Wien

KÓRIS Kálmán

     1905     Matyóföldi tüzelők és szénatartók. NÉ VI. 249–263.

KORIZMICS László

     1858     Jelentése a dunai hajózásról, s a magyar borok érdekében Konstantinápolyba tett útjának eredményeiről. Pest

     1867     Gazdasági levelek. Pest

KORIZMICS László–BENKŐ László–MÓRÓCZ István

     1855–56     Mezei gazdaság könyve. I–IV. Pest

KOROKNAI Ákos

     1974     Gazdasági és társadalmi viszonyok a dunai és a tiszai határőrvidéken a XVIII. század elején. Budapest

KOROMPAI Gábor

     1987     Az Alföld víziútjai. In: Alföldi Tanulmányok XI. 163–187. Békéscsaba

KOROMPAY Bertalan

     1939     Finnugor eredetű csapdáink kérdéséhez. I. A finn „pynna” változatai. NÉ XXXI. 239–247.

     1945     A finnugorság szerepe az eurázsiai vadászműveltségben. Ethn. LVI. 9–14.

     1953a     Die Bogenfalle bei den Finnougriern auf dem Wege aus Sibirien nach Europa und in den südlichen Verbreitungsgebieten. Acta Ethn. III. 23–90.

     1953b     Jankó János, a finnugor néprajzi kutatások úttörője. Nyelvtud. Közl. LV. 228–246.

     1956     A csiklétől a csikkentőig. NÉ XXXVIII 5–22.

     1961     Finnugor vagy eurázsiai? Egy archaikus madárfogó szerszámunk eredetéhez. NÉ XLIII. 21–30.

{1065.} KOROMPAY Bertalan

     1983     Csapdafélék. A vadászat összehasonlító néprajzához. Budapest

KÓS Károly

     1947a     Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának faekéi. Erd. Múz. LII. 81–94.

     1947b     A kalotaszegi kosarazó juhászat. Kny. Misc. Ethn. I. 3–28. Kolozsvár

     1949     Méhészkedés a Mezőségen. Ethn. LX. 158–164.

     1959     Kéziratos méhészkönyv Vajasdról. Népr. K. IV. 1–2. sz. 296–302.

     1968     Mihez kezdjünk a természetben? Bukarest

     1971     Kászoni adatok a népi vadfogáshoz. Aluta, II. 323–346. Sepsiszentgyörgy

     1972     Népélet és néphagyomány Bukarest

     1976     Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest

     1977     A faluekéről. Ethn. LXXXVIII. 259–269.

     1979     Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest

     1985     Mihez kezdjünk a természetben? Budapest

     1994     Népi földművelés a Mezőségen. Népism. Dolg. 88–119. Bukarest

     1999     Népi földművelés Kalotaszegen. Népr. LKK 7. Debrecen

KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–NAGY Jenő

     1972     Kászoni székely népművészet. Bukarest

     1978     Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest

KÓSA László

     1967     A gyulai zöldségtermelő körzet kialakulása. AtSz IX. 496–513.

     1969     Találmányok a paraszti gazdaságban. NK–NT II–III. 63–77.

     1970     „Buza szükségben felsegéllő jegyzések”. A burgonya a magyarországi táplálkozásban a XVIII. század végén és a XIX. század elején. Ethn. LXXI. 363–375.

     1978a     A földművelés néprajzi vizsgálatának néhány fontos vonása. 1945–1976. Diss. Ethn. II. 76–88. Budapest

     1978b     Murokország és más zöldségtermesztő vidékek. In: JÁVOR Kata–KÜLLŐS Imola–TÁTRAI Zsuzsanna (szerk.): Kis magyar néprajz a rádióban. 64–65. Budapest

     1980a     A burgonya Magyarországon. Budapest

     1980b     Káposzta. MNL III. 39–43.

     1990     Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon (1880–1920). Stud. Folk. Ethn. 27. Debrecen

KÓSA László–DIÓSZEGI Vilmos

     1982     ‘Vetés’. MNL V. 546–548.

KOSTIC Mita

     1959     O dunavsko-savskoj trgovini ladama, ladarima i ladarskim cehovima v XVIII–XIX veku do pojave zeleznica. Istorisko Ćasopis. IX–X. 259–294. Beograd

KOTHE, H.

     1953     Verbreitung und Alter der Stangenschleife. EAF 1. 74–94. Berlin

KOTICS József

     1988     Népi méhészkedés Gömörben. Göm. népr. XVIII. Debrecen

     1989a     A méhészper tanulságai. JAMÉ XXIV–XXVI. (1981–1983) 329–332. Nyíregyháza

     1989b     Szántóföldi növénytermesztés két ungvidéki faluban. In: Néprajzi tanulmányok az Ungvidékről. Néprajzi Közlések, V. 27–31. Bratislava

     1991a     Mézkereskedés Rozsnyón a XIX. században. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz. Tanulmányok Farkas József tiszteletére. 221–231. Debrecen

     1991b     Gömöri méz és viaszkereskedők. In: EPERJESSY Ernő–KRUPA András (szerk.): Nemzetiség – identitás. 265–269. Debrecen–Békéscsaba

     1992     Az alföldi méhészet folklórja. In: NOVÁK László (szerk.): Hiedelmek és szokások az Alföldön. II. 705–727. Nagykőrös

     1993     Okszerű méhészet – paraszti polgárosulás. Ethn. 104. 435–442.

{1066.} KOTICS József

     1994     Méhészet és paraszti életmód. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 24. 49–59. Szentendre

KOVÁCH Aladár

     1903     Lókultusz maradványa a tolnamegyei Sárközben. Ethn. XIV. 139–41.

     1904a     Adalék a tolnamegyei Sárköz régi halászatához. NÉ V. 299–309.

     1904b     A csikle. NÉ V. 50–56.

     1905     A csikkentő és tőr. NÉ VI. 179–184.

     1912     Kezdetleges épületek Tolna vármegyében. NÉ XIII. 207–238.

KOVÁCS Antal

     1987     A halászat szakszókincse a Felső-Szigetközben. M. Csny. Dolg. 33. Budapest

KOVÁCS Elemér

     1938     A velencei szákos tapogató. NÉ XXX. 323–324.

KOVÁCS Endre

     1993     Földművelés egy bácskai magyar faluban. Újvidék

KOVÁCS Ferenc

     1934     Erdei famegmunkáló eszközök Gyergyócsomafalván. Erd. Múz. XXXIX. 137–142. Kolozsvár

KOVÁCS István, B.

     1990     Adalékok Vály-völgy hagyományos gazdálkodásához. Göm. népr. XXIV. 43–64. Debrecen

KOVÁCS János

     1895     Szegedi emlékek. Szeged

     1901     Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged

KOVÁCS Júlia, B.

     1967     A szekérkaskészítés domokosi műszókincséből. NyIrK XI. 133–137. Kolozsvár

KOVÁCS László, É.

     1976     Erdei munkások életviszonyai Gömörszőlősön a XX. század első felében. In: DOBROSSY István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiadv. VII. 143–157. Miskolc

KOVÁCS László, K. (KESZI)

     1935     Adatok Tiszacsege néprajzához. NÉ XXVII. 99–103.

     1937     A Néprajzi Múzeum magyar ekéi. NÉ XXIX. 1–44.

     1938     Ackergeräte in Ungarn. Ung. Jahrbücher 263–301. Berlin

     1944     A kolozsvári hóstátiak temetkezése. Kolozsvár

     1947a     Adatok a bálványosváraljai fejős juhászathoz. Ethn. LVIII. 47–55, 191–210.

     1947b     A bálványosváraljai fejős juhászat. Népr. Tan. 2. 207–239. Kolozsvár

     1948a     A magyar földművelő gazdálkodás kutatása. Budapest

     1948b     A magyar népi közlekedés kutatása. Közlekedés, teherhordás, hír- és jeladás. Budapest

     1950     Die ungarische Dreschflegel und Dreschmethoden. Acta Ethn. I. 41–95.

     1961     Beiträge zur Frage der Esztena-Genossenschaft (Melkgenossenschaften) in der Siebenbürger Heide. VHO 329–361.

     1968     A közös fejős juhnyájak tejhaszonvételi formái Erdélyben 1900 körül. NK–NT I. 9–50.

     1969     Die traditionelle Milchwirtschaft bei den Ungarn.VWH 640–695.

     1970     Adatok tejkonzerválásunk egyik régi módjához. Ethn. LXXXI. 617–634.

     1981a     Der Leistenwagen im Karpatenbecken. In: Trad. Transport. 107–116.

     1981b     Az ugorok lovaskultúrája. In: Congressus Quartus Internationalis Fenno-Ugristarum. 1975. Pars IV. 177–184. Budapest

     1983     Die ungarischen Pferdegeschirre und ihre Beziehungen. FUF XLV. 168–185.

KOVÁCS László, K.–SZILÁGYI Miklós

     1977     Evező. MNL I. 747.

{1067.} KOVÁCS Miklós

     1960     A magyar tarka szarvasmarha története. Budapest

     1962     Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának történetéhez. MMgMK 1962. 44–62.

KOVÁCS Péter, K.

     1951     A járó-, vonó- és fejősjószág betanítása Tiszacsegén. Ethn. LXII. 370–395.

     1956     A falu tehene. NÉ XXXVIII. 277–302.

     1958     Szabados borjú. A borjúnevelés és összefüggéseinek kérdéséhez. Ethn. LXIX. 261–270.

KOVÁCS S. János

     1891     A méhekrül való hasznos beszéd. Ethn. II. 18–21.

KOVÁCS Sándor

     1956     A drávai hajósok és talpasok élete. In: IGAZ Mária–MORVAY Péter–SIMON Józsefné (szerk.): Népünk hagyományaiból. 59–70. Budapest

     1989     A drávai hajósok élete a 19. században. JPMÉ 33. 211–221. Pécs

KOZÁK László

     1921     Juhtenyésztés. Budapest

KŐHALMI Katalin, U.

     1972     A steppék nomádja lóháton, fegyverben. Budapest

KŐHEGYI Mihály

     1964     A folyónevekből lett kutyanevekhez. Nyr LXXXVIII. 205–206.

     1966     Még egyszer a folyónevekből lett kutyanevekről. Nyr XC. 423–424.

KÖLCSEY Ferenc

     1998     Minden munkái – szépprózai művek. (S. a. r. SZILÁGYI Márton.) Budapest

KŐSZEGHY Sándor

     1895     Régi méhészeti tanácsadó. MGtSz II. 57–60.

KÖVÉR Fidél

     1930     A Hanság földrajza. FE X. 3–47; 91–139.

KRALOVÁNSZKY U. Pál–TÖRÖK Tamás

     1961     Sertéstenyésztés. Budapest

KRAUSE, Eduard

     1904     Vorgeschichtliche Fischereigeräte und neuere Vergleichsstücke. (Eine ver-gleichende Studie als Beitrag zur Geschichte des Fischereiwesens.) Berlin

KRENEDITS Ödön

     1896     A kenderkötél a dunai hajózás szolgálatában. Zimony

KRESZ Mária

     1949     A hagyományokba való belenevelődés egy paraszt faluban. In: BÁRCZI Géza et al. (szerk.): Népr. Tan. 53–92. Budapest

KRIESCH János

     1868     Halaink és haltenyésztésünk. Pest

KRISTÓ Gyula

     1995     A honfoglaló magyarok életmódjáról. Sz 129. 1–62.

KRIZA Ildikó

     1988     A história továbbélése. MN V. 393–397.

KRUPA András

     1970     Negyedi káposztatermesztők Csanádalbertin és Nagybánhegyesen. BÉ V. 61–77. Békéscsaba

KRÜGER, Fritz

     1935, 1936     Hochpyrenäen. B. Hirtenkultur. Hamburg

KUCZY Károly

     1976     Vízi élet, népi hajózás Foktőn. Történeti, néprajzi és nyelvészeti tanulmányok 1. Kalocsa

KULINYI Zsigmond

     1901     Szeged új kora. Szeged

{1068.} KUNDEGRABER, Maria

     1968     Vom Heutragen und Heuziehen in Gottschee. Jahrbuch für Ostdeutsche Volks-kunde 11. 62–85. Marburg

KUNT Ernő

     1974     A „bakiszekér” Pányokon. HOMK 13. 119–124. Miskolc

KURUCZ Albert

     1964     Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás. HBMK 5. Debrecen

KUTHY Lajos

     1846     Hazai rejtelmek. Regény. Pest

LÁBADI Károly

     1987     Kopácsi vízi élet. Újvidék

     1994     Kopács – a víz melletti falu. Budapest

LAGERCRANTZ, S.

     1961     Observations on Block Traps. Orientalia Suecana, IX. 154–168. Uppsala

     1966     Spring-Pole Snares and their Mechanism. Stud. Ethn. Ups. XXVI. (Varia, II.) 15–133. Lund

LAKATOS Károly

     1891     Vadászati és madarászati emlékeimből. Szeged

     1903     A vadászmesterség könyve. (Szakvadász a gyakorlatban.) Szeged

     1912     A „pákász” (vagy „nádlaci”). NÉ XIII. 25–38.

     1967     Hajósélet a Tiszán. Jászkunság XIII. 181–185.

     1990     Vadászhit. (A magyar vadászbabonák és hiedelmek kultusza.) Budapest (Az 1910. évi 2. kiadás reprintje)

LAKÓ Elemér (szerk.)

     1983     Bornemisza Anna szakácskönyve 1680-ból. Bukarest

LAKÓ György (főszerk.)

     1967–71 A magyar szókészlet finnugor elemei. I–II. Budapest

LAKOS György

     1954     Halászélet. (Riportok.) Budapest

LAMBRECHT Kálmán

     1920     Herman Ottó, az utolsó magyar polihisztor élete és kora. Budapest

Land Transport…

          Land Transport in Europe. Edited by FENTON, Alexander–PODOLÁK, Jan–RASMUSSEN, Holger. Folkelios studier 4. Nationalmuseet. Kopenhavn, 1973.

LAPU Istvánné

     1983     Dinnyetermesztés Zsámbokon. Honismeret, XI. 6. sz. 29–32.

LÁSZLÓ Gyula

     1943     Kolozsvári Márton és György szobrának lószerszáma. Erdélyi Tudományos Intézet Évkönyve 1942. 75–170. Kolozsvár

     1944     A honfoglaló magyar nép élete. Budapest

     1977     Régészeti tanulmányok. Budapest

     1988     Árpád népe. Budapest

     1999     Múltunkról utódainknak. I–II. Budapest

LÁSZLÓ László

     1937     Kászoni jakabfalvi és bogszeghi László Ferenc „Az aranyember”. Magyar Családtörténeti Szemle, III. 5–6. sz. 87–93.

LATINÁK István

     1964     A szentgotthárdi kaszagyár. Technikatörténeti Szemle II. 1–2. sz. 67–94.

LÁZÁR Ferenc

     1957     Tüskés nyílvasak illesztési módja. Ethn. LXVIII. 161–166.

LÁZÁR István

     1899     Alsófehér vármegye népe. In: Alsófehér vármegye monográfiája. 1–2. 465–673. Nagyenyed

{1069.} LÁZÁR Kálmán

     1873     A szabad természetből. Képek és vázlatok. Házi könyvtár 12. Pest

LECHNER, Zdenka

     1958     Amici. Osjecki Zbornik VI. 205–211. Osijek

LEIBITZER, J.

     1833     Juhtartás vagyis legnevezetesebb oktatások a’ juhok’ nemesítéséről, számon-adásáról, eltartásáról ’s gondviseléséről. Pest

LESER, Paul

     1931     Entstehung und Verbreitung des Pfluges. Muenster i. w.

LESKOSCHEK, Franz

     1972     Schiffahrt und Flösserei auf der Drau. Zeitschrift des Historischen Vereines für Steiermark LXIII. 115–152. Graz

LEVANDER, Lars

     1943     Övre Dalarnes bondekultur unter 1800-talets förra hälft. I. Stockholm

LICHTENSTERN Joseph F. v.

     1803     Ueber die Schiffahrt auf der Muhr, besonders Stromaufwärte und über die hieraus entspringende Vortheile für das Komerz der österreichischen Erbstaaten. Wien

LIGERS, Ziedonis

     1947     Die Heuernte im Lettland. SAVk 44. 186–219.

     1954     Ethnographie Lettone. I. Bâle

LIGETI Lajos

     1943     Az uráli magyar őshaza. In: LIGETI Lajos (szerk.): A magyarság őstörténete 36–70. Budapest

     1962     A mongolok titkos története. Budapest

     1977     A magyar nyelv török kapcsolatai és ami körülöttük van. I. Budapest

     1980     Tátorján. MNy LXXVI. 129–143.

     1988     A magyar nyelv török kapcsolatai a honfoglalás előtt és az Árpád-korban. Budapest

LIMBACHER Frigyes–POSCH Károly

     1913     A Ruszt–Sopron–Pozsonyi borvidék. Szőlő- és borgazdasági monográfia. Budapest

LIMBACHER Károly

     1917     A bolgárrendszerű zöldségtermelés és a korai főzelék és zöldségfélék termelése. Lőcse

LINNUS, Ferdinand

     1939     Eesti vanem mesindus. I. Metsamesindus. Eesti Rahva Muuseumi Aastraamat, XII–XIII. (1936–1937) Tartu

LIPPAY János

     1662     Calendarium Oeconomicum Perpetuum. Nagyszombat

     1664     Posoni kert. Kiben minden kerti Munkák, Rendelések, Virágokkal, Vetemények-kel és Kerti Csömötékkel való baimolódások [...] leirattattnak [...] Első könyv. Virágos kert. Második könyv. Veteményes kert. Nagy-Szombat–Bécs

     1667     Posoni kert. Gyümölcsös kert. Bécs

LIPS, Julius

     1962     A dolgok eredete. Budapest

LISZKA József

     1986a     Adalékok egy kisalföld-peremi község gazdálkodási rendszeréhez. AJMK IV. 531–548. Nagykőrös

     1986b     Csúszó Szőgyénből. HOMK 24. 162–163. Miskolc

LITSCHEL Helga (red.)

     1994     Die Donau – Facetten eines europaeischen Stromes. (Katalog zur oberöster-reichischen Landesausstellung in Engelhartszell) Linz

LOMBOSSY

     1847     Az erdélyi tutajászat ismertetése. Hetilap 1200–1204, 1214–1219, 1245–1248.

{1070.} LOVÁNYI Gyula

     1943     Puli. MNy XXXIX. 28–32.

     1947     Lárma. MNy XLIV. 46–52.

LOVASSY Sándor

     1927     Magyarország gerinces állatai és gazdasági vonatkozásaik. Budapest

LUBY Margit

     1937     Az „aprómarha” a Szamos mentén és a Tiszaháton. NÉ XXIX. 203–206.

     1939     A szilva hazája. NÉ XXXI. 300–310.

     1943a     Adalékok az aprómarhához. NÉ XXXV. 177–1 82.

     1943b     Fogyó legelőkön. Budapest

LUKÁCS Károly

     1929     Jégi halászat a Balatonon. Term. Tud. Közl. LXI. 141–153.

     1934     Jégi halászat a Balatonon. Halászat, XXXV. 14–15, 21–25, 30–32, 39–41.

     1940a     Balatoni halászat két évszázad távlatában. Ethn. LI. 367–369.

     1940b     Fogas. MNy XXXVI. 132–134.

     1941     Bél Mátyás „Tractatus de Re Rustica Hungarorum” c. munkája és „Magyar-ország halairól és halászatáról” szóló fejezetének ismertetése. Magyar Biológiai Kutatóintézet Közleményei 1941. 109–143. Tihany

     1943a     A balatoni halászat múltjából. Klny. a Balaton c. folyóirat 1942–1943. évfolyamából. H. n.

     1943b     Fogas. MNy XXXIX. 156–157.

     1951     Tiszai hatás a balatoni halászatban. Ethn. LXII. 83–112.

     1953     Adatok a Fertő és Rábaköz halászatának történetéhez. Ethn. LXIV. 282–290.

LUKÁCS László

     1983     A mezőföldi tanyák kialakulása. Fejér Megyei Szemle, 35–55.

     1991     Beiträge zur regionalen Verbreitung des Dreschwagens. NÉ LXI–LXIII. 49–60.

     1994     A szekérrel nyomtatás területi elterjedéséhez. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 495–500. Szentendre

     1995     Hajóvontatók, halászok, vízimolnárok Kelet-Dunántúlon. In: LACKOVITS Emőke–LUKÁCS László–VARRÓ Ágnes: Íme az én népem. 44–45. Székesfehérvár

LUTS, Arved

     1959     Algelistest kalapüügiviisidest Eesti mererannikul. Etnografia Muuseumi Aasta-raamat XVI. 203–210. Tallin

     1970     Eesti kalapüügiriistad. Tallin

     1976     Über die Erforschung des volkstümlichen Fischfang in Estland. In: SOLYMOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 103–113. Baja

LÜKŐ Gábor

     1934     Régimódi méhészet Moldvában. NÉ XXVI. 47–48.

     1936     A moldvai csángók. I. A csángók kapcsolatai az erdélyi magyarsághoz. Budapest

     1965     Az ugor totemisztikus exogámia emlékei a magyar folklorban. Ethn. LXXVI. 32–90.

     1969     Noitarummun muistoja unkarilaisessa kansantaitessa. Kotiseutu, No. 6. 199–205. Helsinki

MACŮREK, J.

     1959     Valaši v zapadních Karpatech v 15.–18. stoleti. Ostrava

MÁDAI Gyula

     1965     Diósgyőri adatok a közös népi gazdálkodás és birtoklás múltjához. Tört. Évkönyv I. 125–143. Miskolc

     1967     Népi erdőgazdálkodás a Bükk néhány községében. Kézirat. DENIA 1062. ltsz.

     1971     Hagyományos fadöntés a Bükk-hegység borsodi erdőiben. HOMK 9. 104–109. Miskolc

     1980     Az erdő szerepe a bükki falvak népének életében. In: VIGA Gyula (szerk.): Nemzetiségi falvak a Bükk hegységben. 26–36. Miskolc

{1071.} MÁDAI Gyula

     1984     Hagyományos erdőgazdálkodás. In: SZABADFALVI József és VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 59–74. Miskolc

MADAR Ilona, P

     1973     Szekérkészítés és -használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban. Népr. K. XVIII. 81–273.

     1976     Adatok a sárrétudvariak gazdálkodásának történetéhez, különös tekintettel a lótartásra. AtSz XVIII. 419–471.

     1980     A nemesládonyi és tompaládonyi szekér. Savaria IX–X. 205–225.

     1993     Sárrétudvari néprajza. Debrecen

     1994     Alsó-Garam mente földművelése. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 359–405. Szentendre

     1997     Magyarrétfalu virágkultúrája. Népr. L. VI. 1–4. sz. 207–216.

MADARASSY László

     1906     Alföldi pásztorok szíjgyártó készsége. NÉ VII. 85–90.

     1907     Kiskunsági pásztor enyhelyek. 1. A cserény. NÉ VIII. 34–41.

     1908     A hajítófa. MNy IV. 226–228.

     1912     Nomád pásztorkodás a kecskeméti pusztaságon. Budapest

     1930a     Gesztenyeszüret a Zengő aljában. Budapesti Hírlap. Okt. 26. Budapest

     1930b     Palócföldi búzaszentelés. Ethn. XLI. 158–160.

     1931     A szentistváni matyó és lova. Ethn. XLII. 149.

     1932     A magyar kocsizás múltjából. Ethn. XLIII. 25–27.

MAGDA Pál

     1834     Neueste statistisch-geographische Beschreibung des Königreichs Ungarn, Croatien, Slavonien und der ungarischen Militär-Grenze. Leipzig

Magyar gazdasági ...

     1934–38     A magyar gazdasági irodalom első századainak könyvészete. I–II. Szerk. DÓCZY Jenő–WELLMANN Imre–BAKÁCS István. Budapest

MAGYAR Kálmán

     1973     Előzetes jelentés a barcsi bödönhajó feltárásáról. SMK I. 357–362. Kaposvár

MAGYAR Kázmér

     é. n.     A magyar paraszt (Apróságok felőle). Nagykőrös

     1914     A békó. NÉ XV. 192–217.

MAGYARI Márta

     1985a     A baromfinevelés néhány Ung vidéki faluban. HOMK XXIII. 100–103. Miskolc

     1985b     A baromfi ültetésének és keltetésének hagyományai a Medvesalján. Göm. népr. I. 123–132. Debrecen

MAGYARI-KOSSA Gyula

     1929–31     Magyar orvosi emlékek. I–III. Budapest

MAJLÁT Jolán

     1943     Egy alföldi cívis-város kialakulása. Nagykőrös gazdaság- és társadalomtörténete a megtelepedéstől a XVIII. század elejéig. Budapest

MAJOR Bálint

     1897     Tisza-Nagy-Rév község történelmi múltja. Kunszentmárton

MAJOR Miklós

     1998     Egy kertészcsalád élete és gazdálkodása Szilágynagyfaluban a 20. század derekán. Népr. L. VII. 1–2. sz. 149–160.

MAKAY Béla

     1977     Ősi halászmódszerek a Túr mentén. In: ERDÉSZ Sándor (szerk.): Honismereti kutatások Szabolcs-Szatmárban. IV. Néprajz. 123–153. Nyíregyháza

MAKKAI László

     1954     I. Rákóczi György birtokainak gazdasági iratai (1631–1648). Budapest

{1072.} MAKKAI László

     1957a     Paraszti és majorsági mezőgazdasági termelés a XVII. században. At. Tan. 2. Gödöllő–Budapest

     1957b     Hadik András az erdélyi mezőgazdaságról. AtSz I. 37–52.

     1957c     A mezővárosi földhasználat kialakulásának kérdései. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének 80. évfordulójára. 463–478. Kolozsvár–Bukarest

     1961     A magyar városfejlődés történetének vázlata. In: BORSOS József (szerk.): Vidéki városaink. 25–77. Budapest

     1974     Östliches Erbe und westliche Leihe in der ungarischen Landwirtschaft der Frühfeudalen Zeit (10–13. Jahrhundert). AtSz XVI. Suppl.

     1982     A feudális mezőgazdaság. In: GUNST Péter–LŐKÖS László (szerk.): A mezőgazdaság története. 35–61. Budapest

MAKSAY Ferenc (szerk.)

     1959     Urbáriumok (XVI–XVII. század). Budapest

MÁLNÁSI Ödön

     1928     A régi magyar juhászat. Budapest

MANDIBURA, M. D.

     1978     Poloninské gospodarstvo guculscsini drugoj polovini XIX.–30-h rokih XX. st. Kiev

MÁNDOKI László

     1959     Adatok a méhészet történetéhez a XVII. századból. AtSz II. 114–126.

MANGA János

     1977     Aratószokások, aratóénekek. NK–NT IX. 241–243.

     1979     Palócföld. Budapest

MARINOV, Vasil

     1973     Traditionelle Transportmittel in Bulgarien. Land Transport ... 347–394.

M[ARJALAKI] KISS Lajos

     1931     A Sajó népi halászata. NÉ XXXIII. 110–124.

MÁRKUS István

     1943     Kertek és tanyák Nagykőrösön a XVII–XVIII. században. Kecskemét

     1979     Nagykőrös. Budapest

MÁRKUS József

     1943     A részes juhtartás. Köztelek 1943. aug. 20. és klny. Budapest

MÁRKUS Mihály (= MARKUŠ, Michal)

     1937     Népi vadfogás módjai Nyíregyháza vidékén. NÉ XXIX. 345–350.

     1938     A nyíregyházi taliga. NÉ XXX. 213–221.

     1940     Adatok a juhászkampó felvidéki elterjedéséhez. NÉ XXXII. 203–205.

     1941a     Adatok a „kumet” magyarországi elterjedéséhez. NÉ XXXIII. 170–171.

     1941b     Gyűjtögetés a Csermosnya völgyében. NÉ XXXIII. 173–177.

     1943     Jolsvai kolomposok. In: GUNDA Béla (szerk.): Kodály Emlékkönyv, 245–264. Budapest

     1964     Magyar szarvasmarha az Alacsony Tátrában. Ethn. LXXV. 467–470.

     1973     Odbyt a spôsoby predaja šivetických hrnčiarskych výrobkov na prelome 19. a 20. storočia. Gemer 1. 91–105. Rimavská Sobota

     1979     A Kárpát-medence etnobotanikai problémái. Orvostörténeti Közlemények, Suppl. 11–12. Népi orvoslás Magyarországon. 113–123. Budapest

MÁRTHA Zsuzsanna

     1962     A magyar tyúk nemesítésének első időszaka. MMgMK 1962. 63–83.

     1968     A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig. MMgMK 1968. 243–264.

     1970     Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde. MMgMK 1970. 285–306.

     1975     A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében. MMgMK 1973–1974. 251–280.

{1073.} MARTINKA, Jožo

     1930–31     Slovenské rybárstvo. Sbornik muzeálnej slovenskej spoločnosti, XXIV. 111–149; XXV. 65–102.

MÁRTON Gyula

     1969     A moldvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai. Bukarest

     1970     Adatok egy szánalkatrész nevének ismeretéhez a romániai magyar nyelvjárásokban. NyIrK XIV. 243–256. Kolozsvár

MÁRTON László

     1965     A békési lótartás ismeretanyaga és szókincse. Népr. K. X. 1–2. sz. 290–361.

     1983     A békési földművelés és állattartás leírása. In: DANKÓ Imre (szerk.): Békés város néprajza. 333–423. Békés

MÁRTONFFY Károly

     1854     Eger szőllő-gazdászata. In: KUBINYI Ferenc–VAHOT Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország képekben. IV. 61–77. Pest

MATOLCSI János

     1968     A szarvasmarha testnagyságának változása a történelmi korszakokban Magyarország területén. AtSz X. 1–38.

     1975a     A háziállatok eredete. Budapest

     1975b     Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben. MMgMK 1973–1974. 229–249.

     1978     A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon. MMgMK 1975–1977.

     1982     Állattartás őseink korában. Budapest

MÁTYUS István, K.

     1787–93     Ó és Uj Diaetetica az az: az életnek és egésségnek fenntartására és gyámolga-tására, Istentől adattatott nevezetesebb Természeti Eszközök […] elészámlálása […] Hat Darabokra intézve […] Posonyban

Mednarodni...

     1977     Mednarodni Kulturnozgodovinski Simpozij Modinci 1977. Razvoj prometnih zvez v Pannonskem prostoru do 1918. leta. Maribor

MEDNYÁNSZKY Alajos

     1981     Festői utazás a Vág folyón Magyarországon (1825). Budapest

MEDVECZKY István–TAHY Béla

     1979     Útmutató a halászatról szóló jogszabályok alkalmazásához. Budapest

Méhészeti...

     1900     Méhészeti tanácsok 1718-ból. MGtSz VII. 223–224.

MELVILLE Ralph–REBER Horst–SUHR Norbert

     1986     Wenzel Hollar 1607–1677. Reisebilder vom Rhein. Mainz

MÉRI István

     1962     Az árkok szerepe Árpád-kori falvainkban. AÉ 89. 211–219.

MÉSZÖLY Gedeon

     1929     Mióta lovas nép a magyar? NNy I. 205–214.

     1936     A láp szó eredete és rokonsága. Szeg. Füz. III. 5–12.

     1944     Arc, orca, orcok. MNy XL. 122–123.

     1951     Az ugorkori vadászélet magyar szókincsbeli emlékei. Ethn. LXII. 277–290.

     1982     Népünk és nyelvünk. Válogatott tanulmányok. Budapest

Mezei gazdaság… lásd KORIZMICS László–BENKŐ László–MORÓCZ István

MIHÁLY Péter

     1975     A Pest megyei kaptárkövek topográfiája. Stud. Com. 3. 31–60. Szentendre

     1976     A Heves megyei kaptárkövek topográfiája. EMÉ, XIV. 245–292. Eger

     1979     A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kaptárkövek topográfiája. HOMÉ XVII–XVIII. 33–86. Miskolc

MIHOLOVIĆ, Katica

     1970     Karlovacki cehovii obrti u XVIII i XIX stoljecu. Zbornik 2. Historijski Archiv Karlovac 107–160. Karlovac

{1074.} MIKLÓS Zsuzsa

     1972     A debreceni vákáncsosok. DMÉ 237–272. Debrecen

MIKLÓSSY V. Vilmos

     1978     Festőnövények a csíki háziiparban. In: Népism. Dolg. 91–100. Bukarest

MIKÓ Sándor

     1970     Adatok a Sopron vármegyei halászat történetéhez. Soproni Sz 24. 366–374.

MILHOFFER Sándor

     1898     A mezei munkásviszonyok hazánkban. Budapest

MILOSEVIĆ-BREVINAĆ, Milorad

     1975     Szociologija szeoszkog szaobracsaja u Szrbiji. Beograd

MILOTAI Ferenc

     1832–33     Gazdasági katechisis. I–II. Kolozsvár

     1838     Az erdélyi gazda kézikönyve. I–II. Nagyenyed

MISIŃSKA, Maria

     1958     Rybołowstwo na Pilicy. Prace i materiały. Seria etnograficzna II. 7–23. Lodz

MISKOLCZY István

     1923     Magyarország az Anjouk korában. Budapest

MISKULIN Alajos

     1905     Magyar művelődéstörténeti mozzanatok Giovanni és Matteo Villani krónikái alapján. Budapest

MITTERPACHER, Lajos

     1777     Elementa rei rusticae in usum academiarum Regni Hungariae conscripta. Buda

     1779–94     Elementa rei rusticae in usum academiarum Regni Hungariae, Bécs (2. kiad. Bécs, 1816–1817)

MJARTAN, Jan

     1952     Ŀudové rybarstvo v Liptove. Národopisný Sborník XI. 101–189.

     1984     Ŀudové rybárstvo na Slovensku. Klenotnica Slovenskej Ŀudovej Kultúry, zv. 14. Bratislava

MOCSÁRY Antal

     1826     Nemes Nógrád Vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmértetése. I–IV. Pesten

MOGYORÓSI Sándor

     1989     Egy magyar méhészhiedelem antik vonatkozásairól. HOMK 26. 95–97. Miskolc

MOHAY Tamás

     1994     Egy naplóíró parasztember. Nagy Sándor élete és gazdálkodása a 20. század első felében Ipolynyéken. Diss. Ethn. VIII. Budapest

MOLDOVÁN Gergely

     1896     Alsófehér vármegye román népe. In: HEREPEI Károly–GÁSPÁR János–CSATÓ János–ÁVÉD Jákó–CSERNI Béla–SZILÁGYI Farkas: Alsófehér vármegye monográfiája. I. 2. Nagyenyed

MOLLAY Károly

     1941     Soproni élet a 15. század második felében. Soproni Sz. V. 2. 109–163.

     1960     A soproni szelídgesztenyések történetéhez. Soproni Sz. XIV. 66–70.

     1982     Német–magyar nyelvi érintkezések a XVI. század végéig. Budapest

MOLNÁR Ambrus

     1972     Nagyrábé népének gazdálkodása a török hódoltság után. AtSz XIV. 399–422.

MOLNÁR Aurél

     1984     Vízi zenebona. Budapest

MOLNÁR Balázs

     1957     Méhkeresés és mézzsákmányolás Domaházán. Ethn. LXVIII. 482–491.

     1966     A gyékényhám Komádiban. Ethn. LXXVII. 118–125.

     1974     Húsvéti asztal. Ethn. LXXXV. 396–411.

     1979     Mezőgazdasági népességünk szakismereteihez: a vetőmag kiválasztása és csávázása, a rozsolás, a tojás lámpázása. Ethn. XC. 560–577.

{1075.} MOLNÁR Benő

     1963–64     Dereglyézés a Vágon... Néprajzi Múzeum EA 7304.

MOLNÁR Gyula

     1964     Egy XVIII. századi gyógykovács-könyv receptjei. Ethn. LXXV. 458–462.

     1969     Népi halászat Konyáron. Ethn. LXXX. 107–119.

     1976     Egy észak-bihari falu hagyományos juhtartása. BMÉ I. 203–265. Berettyóújfalu

MOLNÁR Imre

     1971     Földművelés. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 361–408. Tápé

MOLNÁR István

     1947     Adatok a Hargita nyugati részének gyűjtögető gazdálkodásához. Misc. Ethn. Tom I. Erdélyi néprajzi tanulmányok 9. 49–57. Kolozsvár

     1955     Népi vadfogási módok az Ivó patak környékén. Sepsiszentgyörgyi Tartományi Múzeum Évkönyve. 65–77. Marosvásárhely

     1957     A középnyárádmenti kacor. Népr. K. II. 1–2. sz. 95–103.

     1963     A nyikómenti kézicséplés. Ethn. LXXIV. 474–492.

     1975     Népi vadfogás a Borszéki-medencében. Aluta, VI–VII. (1974–1975) 205–234. Sepsiszentgyörgy

     1980     Népi vadfogási módok a Görgényi-hegység déli övezetében. Acta H. I. 197–216. Csíkszereda

     1991     Az Alsó-Nyikómente földhasználati rendszerei a XVIII. századtól a kollektivizálásig. In: A Duna menti népek... 241–247.

MOLNÁR Kálmán

     1974     Adatok a Hargita népi erdőgazdálkodásához. A Székelykeresztúri Múzeum 25 éves jubileumi emlékkönyve. 307–325. Csíkszereda

     1978     A Hargita népi erdőgazdálkodásához. Népism. Dolg. 34–39. Bukarest

MOMIROVIĆ, Petar

     1972     Ribolov na Velikoj Moravi. Novi Sad

MOÓR Elemér

     1927     Eine Vorrichtung der ungarischen Sperrfischerei. Ungarische Jahrbücher, VII. 122–150.

     1932     A földműveléssel kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn. XLIII. 158–162.

     1933     Az állattartással kapcsolatos szokások, hiedelmek és babonák Rábagyarmaton. Ethn. XLIV. 57–64.

     1954     A magyar lótenyésztési és lovasterminológia szláv elemei szó-, nép- és művelődéstörténeti szempontból. MNy L. 67–76.

     1956     Die Ausbildung der Betriebsformen der ungarischen Landwirtschaft im Lichte der slawischen Lehnwörter. St. Sl. 2.

     1963a     Ketrec–katroc. MNy LIX. 472–474.

     1963b     A csalitojás elnevezései a népnyelvben és ez elnevezések művelődés- és néptörténeti tanulságai. Nyelvtud. Ért. 40. sz. 260–264.

     1963c     Slawischer Einfluss auf das Fischerei und Jagdwesen der Ungarn im Mittelalter im Lichte der sprachlichen Materials. Acta Ethn. XII. 1–56.

     1963d     Bor és szőlő. Nyelvtud. Közl. LXV. 413–423.

     1968     Palozsna. MNy LXIV. 216–217.

MÓRA Ferenc

     1917     Föl se hajózunk, le se hajózunk. Szegedi körkép. Pesti Napló, július 7. 5–8.

MÓRICZ Kálmán

     1993     Nagydobrony. Ungvár

MORVAY Endre

     1972     A Pest-budai repülőhíd. In: Tanulmányok Budapest múltjából. XIX. 131–151. Budapest

{1076.} MORVAY Gyula

     1929     Nyomtatás Tardoskedden. NÉ XXI. 51–53.

MORVAY Judit

     1960     A gazdálkodás alakulása Őrszentmiklóson. Népr. K. V. 1. sz. 135–164.

MORVAY Péter

     1936     Ághegyelés a Szamoson. NÉ XXVIII. 70–72.

     1937     Adatok az Alsó-Szamos halászatához. NÉ XXIX. 282–292.

     1938     Szokolya gazdálkodása. NÉ XXX. 282–287.

     1939     A Néprajzi Múzeum (Orsz. Magy. Történeti Múzeum Néprajzi Tára) jégpatkó gyűjteménye. NÉ XXXI. 1–14.

     1940     A pók vagy kukucska. NÉ XXXII. 191–196.

     1948     Milyen volt az egykori vizafogó? Ethn. LIX. 88–94.

MOSER, Oskar

     1977     Die Schlittenabfahrt vom Luschariberg. Österreichische Zeitschrift für Volkskunde XXXI. 189–212. Wien

MOSZYŃSKI, Kazimierz

     1929/1967     Kultura ludowa słowian. I. Kultura materialna. Kraków, Warszawa (2. kiadás 1967)

     1960     A vadfogó csapdák fejlődéstörténetének néhány kérdése Közép-Európában. Műv. Hagy. I–II. 193–205. Budapest

MOZSOLICS Amália

     1945     Őskori és népi kettős pohár és kulacs. Ethn. LVI. 18–22.

MUHI János

     1943     Bezdáni hajósok. Kalangya XII. 5. sz. 230–232.

MUNKÁCSI Bernát

     1893     A magyar népies halászat műnyelve. Ethn. IV. 165–208, 261–313.

MURÁDIN László

     1974     Háziállataink tartására szolgáló épületek neveinek belső és területi összefüggéseihez. NyIrK XIX. 133–141. Kolozsvár

     1977–78     Állathívogató és -űző szavak erdélyi nyelvföldrajza. NyIrK XXI. 161– 174, XXII. 41–56. Kolozsvár

MÜHL Nándor

     1964     A soproni szőlészet története 1845–1945. Sopron

MÜLLER Róbert

     1971     Adatok a honfoglaló magyarság földműveléséhez. Ethn. LXXXII. 249–261.

     1982     A mezőgazdasági vaseszközök fejlődése Magyarországon a késővaskortól a törökkor végéig. I–II. ZGy 19. Zalaegerszeg

NAGY Angéla

     1987     Adatok a kalocsai paprikakereskedelem történetéhez. In: SZTRINKÓ István (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1986. 108–115. Kecske-
mét

NAGY Benjámin

     1954     Adatok a magyar teherhordó eszközök használatához és elterjedéséhez. Ethn. LXV. 142–152.

NAGY CZIROK László

     1959     Pásztorélet a Kiskunságon. Budapest

     1963     Budártüzek mellett. Budapest

     1965     A lótenyésztés múltja és jelene a Kiskunságon. Népr. K. X. 1–2. sz. 131–289.

NAGY Elek

     1841     Székely gazdálkodás. MG I. 99–107.

NAGY Ferenc

     1979     „Vásárlaistrom” (Adatok a vásárok néprajzához). Ethn. XC. 510–515.

NAGY Gábor, O.

     1966/1976     Magyar szólások és közmondások. Budapest (2. kiadás 1976)

{1077.} NAGY Géza

     1900     A magyar halászat eredete. Ethn. XI. 241–249.

     1912     A honfoglalók Zemplénben. Ethn. XXIII. 213–222.

NAGY Géza

     1971     A nád aratása és felhasználása Karcsán. HOMK 9. 109–114. Miskolc

     1972     A karcsai bocskor. HOMK 10. 104–108. Miskolc

     1975     A kepések munkaszervezete és életmódja a Bodrogközben. HOMÉ XIII–XIV. 549–566. Miskolc

     1989     Gépi cséplés Karcsán. HOMK 26. 138–146. Miskolc

     1991     A gépi cséplés előtti szemnyerési módok Karcsán. HOMK 27. 340–349. Miskolc

     1998     A karcsai nők munkája a gabonatermesztésben. Népr. L. VII. 211–217.

NAGY Gyula

     1954     Takarás és nyomtatás a kardoskúti (Békés m.) Kérdő tanyán. Ethn. LXV. 167–197, 484–517.

     1959     Adatok Doboz gabonatermesztéséhez. GyEFM Kiadv. 7. Gyula

     1960     Cséplés vontatóból a Vásárhelyi-pusztán. Ethn. LXXI. 109–112.

     1962     A vontatók felemelése tekerővel. Ethn. LXXIII. 339–341.

     1963     Hagyományos földművelés a Vásárhelyi-pusztán. Népr. K. VII. 2. sz. Budapest

     1965     Földművelés. In: NAGY Gyula (szerk.): Orosháza néprajza. 109–185. Orosháza

     1968     Paraszti állattartás a Vásárhelyi-pusztán. Népr. K. XIII. 1–2. sz. Budapest

     1973     Hagyományos földművelés Vésztőn. In: SZABÓ Ferenc–LEINER Gyula (szerk.): Vésztő története. 437–480. Vésztő

     1975     Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. BMMKözl. 4. Békéscsaba

NAGY Gyula

     1974     A XVIII. És XIX. század vadászati, vadgazdálkodási emlékei Heves megyében. In: IZRAEL Gábor (szerk.): Vadászattörténet. 47–100. Budapest

NAGY Imre, T.

     1902     Csíkmegye közgazdasági leírása. Budapest

NAGY Jenő

     1940     Adatok a magyarvalkói (kalotaszeg) szénacsináláshoz. Ethn. LI 487–488.

NAGY KÁLÓZI Balázs

     1941     Fatengelyes ökörkordé. Ethn. LII. 72–73.

NAGY Margit, B.

     1973     Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest

NAGY Miklós

     1944     Szarvasmarha és bivalytenyésztés. In: FARKAS Árpád (szerk.): Erdély mezőgazdasága 118–184. Kolozsvár

NAGY MOLNÁR Miklós

     1992a     Tiszaörs gazdálkodásának fő jellemzői. In: SZABÓ István (szerk.): Tiszaörs. Tanulmányok a falu múltjából. Debrecen

     1992b     Adatok Imola gyűjtögető gazdálkodásához. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanul-mányok Faggyas István tiszteletére. Göm. népr. XXXIII. 45–52. Debrecen

NAGY Ödön

     1845     A sárréti föld és gazdaság Biharban. MG V. 92. sz.

NAGY Ödön

     1938     A mezőpaniti juhtenyésztés. Ethn. XLIX. 185–192.

NAGY Rózsa

     1942     Adatok a baranyamegyei Nagyváty növényekkel kapcsolatos szokásaihoz és néphagyományaihoz. Magyar Népnyelv, IV. 268–308. Debrecen

NAGY Sándor, K.

     1884     Biharország. Nagyvárad

     1888     A pákász története. Vácz

{1078.} NAGY-TÓTH Ferenc

     1998     Régi erdélyi almák. Kolozsvár

NAGY VARGA Vera

     1971     Tyúktenyésztés. In: KISS László–PATAKI Sándor (szerk.): Mezőcsát népi kultúrájából. 89–96. Budapest

NAGYBÁKAY Péter

     1981     Magyarországi céhbehívótáblák. Budapest

NAGYVÁTHY János

     1791     A’ szorgalmatos mezei gazda. I–II. Pest

     1821     Magyar practicus termesztő. 2. és 3. kiad. Pest

     1822     Magyar practicus tenyésztető. Pest

     1824     Magyar practicus termesztő. I–II. Pest

     1835     Magyar gazdatiszt. Pest

     1836     Magyar practicus tenyésztető. Pest

NÉMA Sándor

     1994     Adalékok a Győr megyei szőlőhegyi (hegybéli) települések kialakulásához az 1700-as évektől 1828-ig. Arr. 31–33. 126–137. Győr

     1995     A Győr-sokoróaljai szőlővidék hegyközségi törvényei, 1673–1825. Győr

NEMES Lajos

     1974     Az egri szőlőmunkások napszámbére a XVIII. század első felében. Archívum 3. 73–82. Eger

NEMES Mihály

     1901     Adalék a „vádvonás” halászó módhoz. NÉ II. 64–65.

NÉMETH Gábor

     1990     Hegyaljai mezővárosok „törvényei” a XVII–XVIII. században. A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai I. Budapest

NÉMETH Gyula

     1937     Tok halnevünk eredete és néhány szó a magyarság ősfoglalkozásairól. MNy XXXIII. 135–140.

     1943     Sólyom, karvaly. MNy XXXIX. 99–104.

NÉMETH Márton

     1967     Ampelográfiai album. Termesztett szőlőfajták. I. Budapest

NÉMETHY Endre

     1938     Kemenesalji hiedelmek a földművelés és állattenyésztés köréből. Ethn. XLIX. 230–231.

     1939     Népi hiedelmek és szokások Muraszemenyéről. NÉ XXXI. 62–64.

     1941     A tráglaháló és a vele való halászat Délzalában. NÉ XXXIII. 264–267.

NEWEKLOWSKY, Ernst

     1952–54 Die Schiffahrt und Flösserei im Raume der oberen Donau. 1–2. Linz

NOPCSA Ferenc

     1923–24     Úti jegyzetek egy amatőr etnográfus naplójából. Ethn. XXXIV–XXXV. 65–74.

NOVÁK László

     1975     A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében. Stud. Com. 3. 231–274. Szentendre

     1977     Gyoma településnéprajzi viszonyai és hagyományos paraszti gazdálkodása. In: SZABÓ Ferenc (szerk.): Gyomai tanulmányok. 505–574. Gyoma

     1980     Alsónémedi hagyományos gazdálkodási viszonyai a XVIII–XIX. században. In: BALASSA Iván (szerk.): Alsónémedi története és néprajza. 271–301. Alsó-némedi

     1986     A három város. Budapest

     1994     Adatok a Sóvidék határhasználatához és hagyományos paraszti gazdálkodásához (sarlós aratás) Parajdról. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 467–475. Szentendre

NOVÁKI Gyula lásd HARTYÁNYI Borbála P.

{1079.} NYÁRÁDY Mihály

     1930     Az őszi rozs termelése Ramocsaházán. NÉ XXXII. 84–101.

     1938     A régi Rétköz halászata. Ethn. XLIX. 156–174, 380–394.

     1941     Az igazi pákász. DSz XV. 101–109.

     1955     A tengeri népi termelése Ramocsaházán. NÉ XXXVII. 269–291.

     1956     A burgonya szerepe egy Szabolcs-Szatmár megyei község (Ramocsaháza) életében. Szabolcs-Szatmári Szemle 1956. 1–4. sz. 97–111. Nyíregyháza

     1959     Fajtaváltás a kéki juhtenyésztésben. Népr. K. IV. 1–2. 163–202.

NYEGRE László

     1900     Máramaros megye. Budapest

NYÍRI Antal

     1939     A zselicségi Szenna és vidéke magyar nyelvjárása. Kaposvár

     1948     A kihaló szentesi víziélet néprajzi és népnyelvi maradványai. Szeged

     1951     Szárnyék, szárnyakú... Nyr LXXV. 464–465.

     1958     „Pákász” szavunk története. Népr. Nyelvtud. II. 33–42.

     1963     A folyónevekből lett kutyanevekről. Nyr LXXXVII. 351–354.

OBREBSKI, J.

     1931     Przyczinki do lowiectwa wschodniej czesci pólwyspu Balkanskiego. Lud Slo-wianski. II. 165–181. Kraków

OLÁH Andor

     é. n.     „Fűbe-fába az orvosság!” Békés megyei népi orvoslás. I–II. Békéscsaba

OLÁH József

     1960     A robotmunka a sárospataki és regéci uradalmakban a XIX. század első felé-
ben. In: SZABÓ István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 271–338. Buda-
pest

OLÁH Miklós

     1891     Magyarország leírása 1536. In: SZAMOTA István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 518–555. Budapest

     1938     Hungária – Attila. Budapest

OLTVAI Ferenc–VINCZY Károlyné

     1968     A szegedi Zsótér-ház építése. MFMÉ 1966–67/1. 189–203. Szeged

ORBÁN Balázs

     1868–73     A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismereti szempontból. I–VI. Pest–Budapest

ORCZY Lőrinc

     1789     Két nagyságos elmének költeményes szüleményei. Pozsony

ORGOVÁNYI János

     1973     A tapló háziipari feldolgozásának zirci hagyományai. Veszprém megyei Honismereti Tanulmányok. II. 89–94. Veszprém

ORISKÓ István

     1942     Kötélkészítés hársfaháncsból. Ethn. LIII. 145–155.

OROSZ Endre

     1911     Közlemények az E. K. K. múzeumából. Vadászati felszerelések. Erdély, XX. 173–177.

     1912     Régi szigonyos halászatról a Kis-Szamos völgyében. Erdély XXI. 56–59.

     1929     Szigonyos halászat Vajdaszentiványon. – Nyárádmenti szigonyok. NÉ XXI. 19–21, 114.

OROSZ István

     1960     A hegyaljai mezővárosok társadalma a XVII. században. In: SZABó István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 3–70. Budapest

     1965     A differenciálódás és kisajátítás. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. II. 9–145. Budapest

     1976     Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII–XIX. században. HBMÉ III. 57–74. Hajdúböszörmény

{1080.} OROSZ István

     1980     A „rideg tanya”. In: PÖLÖSKEI Ferenc–SZABAD György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. 170–215. Budapest

     1981     Berettyóújfalu agrárviszonyai a XVII–XIX. században. In: VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 229–297. Berettyóújfalu

     1986     Az alföldi mezővárosi parasztság termelési eljárásai a XVIII. században és a XIX. század első felében. AJMK IV. 403–428. Nagykőrös

     1994     A dinnyés kertekről. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére, I. Stud. Com. 23. 407–411. Szentendre

     1997     Földbirtoklás, mezőgazdasági termelés és agrártársadalom Debrecenben 1850–1918 között. In: OROSZ István (főszerk.): Debrecen története 1849–1919. 3. Debrecen

OROSZI M.

     1857     A mély-mívelés. FG I. 12. sz. 98–99; 13. sz. 108–109; 14. sz. 114–115; 15. sz. 121–122; 16. sz. 131–132; 17. sz. 188–189.

OROSZI Sándor

     1994     Album a görgényi tutajozásról. MMgMK (1992–1994) 341–354.

     1995a     Az első nagykunsági vadásztársulatok. Zounuk, 10. 325–340. Szolnok

     1995b     Emlékezés a székely közösségek erdőire. Erdt. K. XVII. Budapest

     1996     Vadfajokból védett állatfajok. Erdt. K. XXI. Budapest

ORTVAY Tivadar

     1882     Magyarország régi vízrajza a XIII. század végéig. Budapest

     1903     Pozsony város története II. Pozsony

ÖRÖSI PÁL Zoltán

     1968     Méhek között. Budapest

PAÁL Gyula

     1914     Küszküllő. MNy X. 44.

PACH Zsigmond Pál

     1963     Nyugat-európai és magyarországi agrárfejlődés a XV–XVII. században. Budapest

     1971     Magyarország nyugati gyapjúszövet-importja a XV. és XVI. század közepén. TSz XIV. 24–34.

PAGET, John

     1987     Magyarország és Erdély (1839). Budapest

PAIS Dezső

     1926     Magyar Anonymus. Budapest

PAIS László

     1942     Zalai vadászszokás 1757-ből. Ethn. LIII. 235.

PAIS Sándor

     1964     A becsvölgyi gazdálkodás. Népr. K. IX. 2. Budapest

PÁK Dienes

     1829     Vadászattudomány. I–II. Buda

PALÁDI-KOVÁCS Attila

     1964     Az észak-hevesi juhászat építményei. EMÉ II. 369–394. Eger

     1965     A keleti palócok pásztorkodása. Műv. Hagy. VII. Debrecen

     1966a     Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethn. LXXVII. 295–296.

     1966b     A boza kultúrtörténeti hátteréhez. Műv. Hagy. VIII. 71–84. Debrecen

     1967     Paraszti bortermelés néhány abaúji faluban. KKLTENI 20. Debrecen

     1969a     Az abara. Egy szénatartó építmény a magyar parasztok gazdálkodásában. NK–NT II–III. 79–101.

     1969b     Die Schafhaltung der Grossfamilien bei den östlichen Palozen (Ungarn). VWH 402–416.

     1970a     A széna takarása a magyar parasztságnál. NK–NT IV. 7–38.

     1970b     Szüleség, szülés. MNy LXV. 90–93.

{1081.} PALÁDI-KOVÁCS Attila

     1971     Einige Bemerkungen über die Traggeräte der ungarischen Bauernschaft. Studia ... 409–426.

     1973a     A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszeréhez. Népr. K. XVIII. 1–79.

     1973b     Néhány megjegyzés a magyar parasztság teherhordó eszközeiről. Ethn. LXXXIV. 511–526.

     1973c     Transport in Hungary by Canvas Sheets on the Human Back. Land Transport ... 395–407.

     1973d     Batyuzó lepedők és elnevezésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. HOMÉ XII. 431–462. Miskolc

     1973e     Az anyagi kultúra alakulása néhány dél-alföldi (bánsági) magyar faluban. NK–NT VII. 291–326.

     1973f     Szállítás málhás lovakkal a Gömör-Tornai karsztvidéken. Ethn. LXXXIV. 549–558.

     1974     Szárított hús a pásztoroknál. Műv. Hagy. XV–XVII. 175–187. Debrecen

     1976     Egy népi teherhordó eszköz magyarországi elterjedtségének tanulságai. (Háti-tarisznya a palócoknál a 19–20. században) EMÉ XIV. 177–204. Eger

     1977a     Munkaerő és munkaszervezet a magyar parasztok rétgazdálkodásában. NK–NT X. 103–136.

     1977b     A gömöri magyar pásztorkodás. Ethn. LXXXVIII. 392–411.

     1979a     A magyar parasztság rétgazdálkodása. Budapest

     1979b     Régi szecskavágó eszközök. Múzeumi Kurír, 31. sz. 50–54.

     1980     A jászol kezdeti formái a magyar állattartásban. Ethn. XCI. 153–191.

     1981a     Hagyományos vízhordó módok és eszközök a Kárpát-medencében. Ethn. XCII. 307–333.

     1981b     Lúčne hospodárenia slovenských obivatežov horských oblasti v Maďarsku. In: Národopis Slovákov v Madarsku 3. 15–43. Budapest

     1981c     „Keleti hozadék” a magyar pásztorkultúrában. In: DANKÓ Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum 30. évfordulójára, 109–125. Túrkeve

     1981d     Gazdasági épületek Észak-Borsodban és Gömörben. A rakodó. HOMÉ XIX. 209–225. Miskolc

     1982a     A Barkóság és népe. BKm 15. Miskolc

     1982b     Piac és vándorárusítás a Losonc-vidéki magyar kertészfalvak életében. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 377–385. Debrecen

     1982c     Ein Wirtschaftsgebäude im Karpatenbecken, Abara (Heuberg). Acta Ethn. XXXI. 249–269.

     1983a     A lombtakarmány a magyar állattartásban. NK–NT XIII. 193–209.

     1983b     Élevage dans les hautes montagne en tant que type du systeme hongrois d’elevage. EFC 3. 71–80. Debrecen

     1984a     Hagyományos közlekedés és szállítás Répáshután. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta, egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 141–169. Miskolc

     1984b     A magyar szekér a Kárpát-medencében. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. Folk. Etn. 16. 157–168. Debrecen

     1985a     Régi bányászélet Gömörben. Ethn. XCVI. 297–323.

     1985b     Der ungarische Wagen im Karpatenbecken. EFC 4. 23–32. Debrecen

     1985c     Magyar tájak néprajzi felfedezői (A magyar néprajz klasszikusai). Budapest

     1987     Some Characteristics of Communication in an Industrial District (Northern Hungary). In: PALÁDI-KOVÁCS, Attila–SZARVAS, Zsuzsa (eds): Village and Town. 159–169. Budapest

     1988a     Favágók és más erdőjárók Dél-Gömörben. HOMÉ XXV–XXVI. 573–594. Miskolc

{1082.} PALÁDI-KOVÁCS Attila

     1988b     Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Göm. népr. XIV. Debrecen

     1989a     A szállítás és közlekedés hagyományos eszközei a Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 333–377. Eger

     1989b     Milchswirtschaft in Ungarn im 18. Jahrhundert. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PALÁDI-KOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 197–207. Székesfehérvár

     1990     „Keleti hozadék” – avagy zootechnika az ősmagyar korban. Magyar Tudomány XXXV. 291 –297.

     1991     Die Dreschflegel bei den Ungarn. NÉ LXXI–LXXIII. 37–47.

     1993a     Hungarian Hay Wagons in the Eighteenth and Nineteenth Centuries. Ed. CHEAPE, Hugh: Tools and Traditions pp. 101–106. Edinburgh

     1993b     A magyar állattartó kultúra korszakai. Kapcsolatok, változások és történeti rétegek a 19. század elejéig. Budapest

     1993c     Népi disznótartás Szútoron (Gömör m.). Névtani Értesítő, 15. 253–259. Budapest

     1997a     Szánfélék és szánrészek nevei. In: KISS Gábor és ZAICZ Gábor (szerk.): Szavak – nevek – szótárak. Írások Kiss Lajos 75. születésnapjára. 298–310. Budapest

     1997b     Szekerek és fogatok a honfoglalás korában. Ethn. CVIII. 175–203.

     1997c     A magyar lótartás jellege a honfoglalás korában. In: Honfogl. és népr. 95–107.

     1998a     Ochsen- und Pferdeschlitten im Karpatenbecken. 133–142. Tallin

     1998b     Paraszti járművek néhány 18. századi árszabás tükrében. In: KÜCSÁN József–SZENDE Katalin (szerk.): „Isten áldja a tisztes ipart.” Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. 365–377. Sopron

     1999a     Két felföldi szekértípus. Láncos lajtorja és nyári szekér. HOMÉ XXXVIII. 943–959. Miskolc

     1999b     Népi gazdálkodás a Bódva-völgyében. In: BODNÁR Mónika–RÉMIÁS Tibor (szerk.): Tanulmányok a Bódva-völgye múltjából. 235–372. Putnok.

     1999c     Trocknungsgeräte für Futtergras im Karpatenbecken. Ethnologia Slovaka et Slavica, Tom. 28–29, 27–41.

PALÁDI-KOVÁCS Attila–KÓSA László

     1979     Gereblye. MNL II. 279–282.

PÁLFFY Aladár, Tarcsafalvi

     1906     Méhész-babonák. Erdély, XV. 125–127.

PÁLFI Lőrinc

     1762     Erdélyi méhetske... Kolozsvár

PALKÓ Attila

     1979     Tutajozás a Maroson. Korunk Évkönyv, 202–212.

     1993     Tutajozás a Maroson a XVII. század végétől a XX. század első feléig. VIII. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 89–103. Veszprém

PALKÓ Attila–ZSIGMOND József

     1998     Magyaró hétköznapjai. Népi foglalkozások, mesterségek. Marosvásárhely

PÁLL István

     1985     A torma népi felhasználása Magyarországon. Ethn. XCVI. 340–351.

     1987     Szabolcs megye népi építkezése a XIX. század közepén. MNÉA 2. Szentendre

     1994     Gabonásvermek az Észak-Tiszántúlon a XVII–XIX. században. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 505–513. Szentendre

PÁLÓCZI HORVÁTH Lajos

     1986     Álompákász. Egy dzsentri gyermekkora. Budapest

PÁLOSNÉ NAGY Rózsa

     1988     Madárfogás lépvesszővel a gyöngyösi határban. Agria, XXIV. 297–306. Eger

     1991–92     Vadászavatás a Mátra alján. Agria, XXVII–XXVIII. 477–486. Eger

{1083.} PÁLOSNÉ NAGY Rózsa

     1994     Népi vadfogási módszerek Heves megyében. In: Cs. SCHWALM Edit (szerk.): Néprajzi kutatások Gyöngyös környékén. 49–56. Eger

PALOV József

     1985     Az öntözések múltja a Dél-Tiszántúlon. BMMK 8. Békéscsaba

PAMFILE, Tudor

     1913     Agricultura la Români. Bucureşti

PÁNTZÉL Dániel

     1801     Mezei gazdaságot tárgyazó Jegyzések... 1–2. Bécs

PAP Miklós

     1981     Bodrog-felsőtiszai halászrendtartások a XVII–XVIII. században. Borsodi Levéltári Évkönyv IV. 71–81. Miskolc

PÁPAY Tibor

     1993     A varsa kötése. Halászat, LXXXVI. 4. sz. 170–178.

PAPP Imre

     1982     A parasztember élete Szentes tanyavilágában. Válogatott néprajzi írások (szerk.: JUHÁSZ Antal). Szentes

PAPP József

     1972–74     Halászati jog a Hortobágy vizein. In: Tanulmányok a Hortobágy néprajzához Műv. Hagy. XV–XVI. 189–205. Debrecen

     1992     Tiszacsege történeti néprajza. Debrecen

     1997     Tiszabábolna története és néprajza. Debrecen

PAPP László

     1942     A föld megmunkálása Hosszúpályiban. In: VÉGH József (szerk.): Táj- és népkutatás a középiskolában. 62–71. Budapest

PAPP Zoltán Sándor

     1975     A beregdaróci emberek élete a századfordulón. Budapest

PAPP-VÁRY Árpád–HRENKÓ Pál

     1990     Magyarország régi térképeken. Budapest

PARIKOVÁ, Magdalena

     1979     Transport l’udsko silou. Slov. Nár. XXII. 449–473.

PATAKY András

     1963     A kopácsiak hiedelme a „vezérhal”-ról. Ethn. LXXIV. 500–501.

     1974     A kopácsi vejsze. Üzenet, IV. 828–841. Szabadka

PATAY Árpád

     1960     Az alföldi borvidék vázlatos története. MgMF 17. Budapest

     1964     Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon. MMgMK 95–114.

     1965     A szőlő termesztéstörténete hazánk területén a legrégebbi kortól a IX. század végéig (Kézirat). Kertészeti Egyetem Könyvtára. Budapest

PATAY Árpád lásd HARTYÁNYI Borbála P.

PATAY Pál

     1963     Évszázados harangok. Budapest

     1977     Régi harangok. Budapest

PAUER Arnold

     1926     Adatok a magyar kertkultúra történetéhez. Szombathely

PAULER Gyula–SZILÁGYI Sándor

     1900     A magyar honfoglalás kútfői. Budapest

PÁVAY VAJNA Ferenc

     1909     Ősegyszerű szállítási mód Erdélyben. NÉ X. 240–241.

PÁVEL Ágoston

     1942     Rigászás a Vendvidéken és az Őrségben. NÉ XXXIV. 141–163.

     1949     Töktermelés és olajütés Szalafőn. Ethn. LX. 139–154.

     1976     Válogatott tanulmányai és cikkei. Szombathely

{1084.} PAVLOVICS Leontije

     1968     Archiva Arona Despinica o trgovini Srbije i Austro-ugarske od 1808–1859. Sme-derevo

PEESCH, Reinhard

     1961     Die Fischerkommünen auf Rügen und Hiddensee. Berlin

     1965     Ein altslawischen Relikt der materiellen Kultur im Gebiet zwischen Elbe und Oder. DJbVk XI. 137–155.

PÉKH Gyula

     1954     Ismerkedjünk meg a dobóhálóval. Halászat, I. 8. sz. 11.

     1955     Hogyan dobjad? Halászat, II. 9. sz. 175.

PENEVA-SABEVA, Lili

     1971     Tradicionno lozarstvo I vinarstvo v Petricsko i Melnicsko. Izvesztyija na Etnog-rafszkija Insztitut i Muzej XIII. 53–93.

PENEVA-VINCZE, Lili

     1981     Hagyományőrzés és beilleszkedés a Magyarországon élő bolgárkertészek körében. Ethn. XCII. 452–459.

PÉNTEK János–SZABÓ T. E. Attila

     1976     Az alakor (Triticum monococcum L.) Erdélyben. Ethn. LXXXVII. 259–277.

PÉNTEK János–SZABÓ Attila

     1985     Ember és növényvilág. Kalotaszeg növényzete és népi növényismerete. Bukarest

PENYIGEI Dénes

     1980     Debrecen erdőgazdálkodása a XVIII században és a XIX. század első felében. Budapest

PERÉNYI József

     1956     A magyarok és a keleti szlávok kapcsolatai a honfoglalás előtt. In: KOVÁCS Endre (szerk.): Magyar–orosz történeti kapcsolatok. 5–51. Budapest

PERJÉS Géza

     1963     Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650–1715). Budapest

PERNEKI Mihály

     1976     A mezőhegyesi állami ménesbirtok gazdálkodása (1867–1900). AtSz XVIII. 322–375.

PETÁNOVICS Katalin

     1978     Népi vadfogás emlékei Keszthely környékén. VMMK XIII. 329–354. Veszprém

     1981     A Festeticsek balatonkeresztúri uradalmának kontraktusai (1772–1783). Zalai Gyűjtemény, 17. Zalaegerszeg

     1987     Vállus. Egy summásfalu néprajza. Budapest

     1991     A láp világa. In: A Duna menti népek... 165–169.

     1993     Orvhalászat Zalavárott. Ethn. CIV. 359–372.

PÉTER Katalin, R.

     1964     Szabad és dézsmás szőlők Zemplén megyében a XVII. század végén. AtSz VI. 170–188.

PETERCSÁK Tivadar

     1972     Népi sertéstartás Filkeházán. HOMÉ XI. 507–518. Miskolc

     1975     Adatok Filkeháza lótartásához. HOMÉ XIII–XIV. 537–47. Miskolc

     1976     Baromfitartás Filkeházán. HOMÉ XV. 231–247. Miskolc

     1977     Az erdő szerepe a hegyközi állattartásban. HOMÉ XVI. 297–310. Miskolc

     1978     Hegyköz. BKm 6. Miskolc

     1979     Közbirtokosságok, legeltetési társulatok a Hegyközben. HOMÉ XVII–XVIII. 261–280. Miskolc

     1981     Vándoriparosok a Zempléni-hegységben és a történeti Felső-Magyarországon. Ethn. XCII. 436–451.

     1982–83     A paraszti erdőhasználat néprajzi kutatása Észak-Magyarországon. Agria XIX. 375–392. Eger

{1085.} PETERCSÁK Tivadar

     1983     Népi szarvasmarhatartás a Zempléni Hegyközben. BKm 23. Miskolc

     1984     Erdőhasználat Gyöngyösön és környékén a XVIII–XX. században. In: HAVASSY Péter–KECSKÉS Péter (szerk.): Tanulmányok Gyöngyösről. 457–506. Gyöngyös

     1985     Népi erdőbirtoklás Heves megyében a XIX–XX. században. Agria XXI. 253–265. Eger

     1987a     Egy gazdasági közösség a XX. század első felében. (A felsőtárkányi „volt úrbéres gazdaközönség”) Agria XXIII. 145–160. Eger

     1987b     Közösen vásárolt paraszti erdők használata Észak-Magyarországon. In: BALÁZS Géza–VOIGT Vilmos (szerk.): Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. 131–134. Budapest

     1988a     A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban. In: BEREZNAI Zsuzsanna–VIGA Gyula (szerk.): Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából. 26–37. Eger–Miskolc

     1988b     Az erdő szerepe Észak-Magyarország népi állattartásában. Agria XXIV. 279– 296. Eger

     1989a     Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon. In: BALASSA M. Iván–CSERI Miklós–VIGA Gyula (szerk.): Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 325–336. Miskolc–Szentendre

     1989b     Erdőhasználat a Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. III. 235–331. Eger

     1992     Az erdő az Északi-középhegység paraszti gazdálkodásában (XVIII–XX. század) Stud. Folk. Ethn. 30. Debrecen

     1994     Központi és helyi szabályozás – népi gyakorlat az erdőhasználatban. In: KISBÁN Eszter (szerk.): Parasztkultúra, populáris kultúra és a központi irányítás. 43–55. Budapest

     1995–96     Földesúri szabályozás és népi gyakorlat az egri hóstyák erdőhasználatában. Agria XXXI–XXXII. 273–285. Eger

     1997a     Bárd, fejsze, fűrész. A fakitermelés eszközei. Agria XXXIII. 423–435. Eger

     1997b     A magyar népi erdőbirtoklás főbb típusai a jobbágyfelszabadítás után. Ethn. CVIII. 205–217.

     1999     Paraszti gazdasági közösségek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. HOMÉ XXXVIII. 927–942. Miskolc

PÉTERFI Márton

     1905     A páringi juhászat. NÉ VI. 196–207.

PETHE Ferenc

     1796     Gazdaságot Tzélozó Ujság (folyóirat)

     1797     Vizsgálódó Magyar Gazda (folyóirat)

     1805–13     Pallérozott mezei gazdaság, I–III. Sopron–Bécs

     1815a     Természethistória és mesterségtudomány. Bécs

     1815b     Magyar-eke – Az okos Magyar-eke’ leírásának fojtatása’ végezete (szerzősége feltételezhető). NG XIII. 193–207; XIV. 209–220.

     1815c     Természethistóriai és mesterségtudomány. Bécs

     1817     Az ‘okos kormányú eke’ leírása, ide hajtogatott rajzolatjával együtt. NG

PETŐ Mária, R.

     1973     A pannóniai szarvasmarhatartás emlékanyaga. AtSz XV. 70–74.

PETROVIĆ, Nikola

     1978     Plovidba i privreda srednjeg podunavlja o doba merkantilizma. Beograd

     1982     Hajózás és gazdálkodás a Közép-Duna-medencében a merkantilizmus korában. Beograd –Novi Sad

PETTKÓ-SZANDTNER Tibor

     1931     A magyar kocsizás. Budapest

PICKL, Othmar

     1977     Mur und Drau als Verkehrswege nach dem Südosten. In: MSM 225–240.

{1086.} PIGGOTT, Stuart

     1983     The Earliest Wheeled Transport from the Atlantic Coast to the Caspian Sea. Thames and Hudson

PILLICH László–VETÉSI László–VINCZE Zoltán

     1984     A kolozsvári magyar hóstáti közösség népesedési és szerkezeti alakulása (1899–1980). In: EGYED Péter (szerk.): Változó valóság 1984. Városkutatás. 54–113. Bukarest

PISZTORY Mór

     1871     Győrváros gabonakereskedése összehasonlítva Pestvároséval. Győri Közlöny 17. 69–70; 18. 73; 19. 77–78; 20. 81; 21. 86; 22. 91–92.

PITTIONI, R.

     1962     Eine Tret-Falle aus Bad Tatzmannsdorf, Burgenland. Burg. Hbl. Vol. 24. Nr. 3. 186–191.

PLÁNDER Ferenc

     1970     Göcsejről (1832). Zalaegerszeg

PÓCS Éva

     1964     Zagyvarékas néphite. NK IX. 3–4. sz.

     1965     A karácsonyi vacsora és a karácsonyi asztal hiedelemköre. Népr. K. X. 3–4. sz.

     1974     Az alávetés. Adatok a vetéstechnika fejlődéséhez. Ethn. LXXXV. 38–48.

     1990     Néphit. MN VII. 527–592.

PODOLÁK, Ján

     1967     Pastierstvo v oblasti Vysokých Tatier. Bratislava

     1982     Tradicné ovciarstvo na Slovensku. Bratislava

     1992     Die Traditionelle Schafhaltung in der Slowakei. Stud. Folk. Ethn. 31. Debre-
cen

POLÁNYI Károly

     1984     Kereskedelem, piac és pénz az ókori Görögországban. Budapest

POLONEC, Andrej

     1943     O pltnictve na Slovensku. Bratislava

POVÁZSAY László

     1989     Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához. In: RÉTHY Zsigmond (szerk.): Dobozi tanulmányok. BMMK 14. 337–372. Békéscsaba

PRASLICKOVA, Maria

     1979     Brádstvo a Vostinárstvo v západnom Gemeri. Rimaszombat

PRICKLER, Harald

     1965     Burgenländischer Ausbruch seit mehr als dreihundert Jahren? Burg. Hb 27. 87–91.

PRINZ Gyula

     é. n. (1938)     Az országutak. In: PRINZ Gyula–CHOLNOKY Jenő et alii: Magyar földrajz. Magyar föld – magyar faj. III. 47–71. Budapest

PRISZTER Szaniszló lásd CSAPODY Vera

PRODAN, D.

     1976     Urbăriile Ţării Făgăraşului. Vol. II. (1651–1680) Bucureşti

PRODAN, D.–URSUŢIU, L.–URSUŢIU, M.

     1970     Urbăriile Ţării Făgăraşului. Vol. I. (1601–1650) Bucureşti

PROMINTZER, Werner Josef

     1994     Die historische Ruderschiffahrt und die „Schopperei”. In: LITSCHEL, Helga (red.): Die Donau. 178–189. Linz

PUSZTAINÉ MADAR Ilona lásd MADAR Ilona, P.

PUTSCHKE, Wolfgang

     1971     Sachtypologie der Landfahrzeuge. Schriften zur Volksforschung Band 4. Mar-burg

r. s.

     1872     Hajóvontatók a Dunán. Vas. Ú. XXIV. 293–294.

{1087.} RAB János

     1982     Újabb népgyógyászati adatok Gyimesből. Gyógyszerészet, XXVI. 325–328.

RAB János–TANKÓ Péter–TANKÓ Magdolna

     1981     Népi növényismeret Gyimesbükkön. Népis. Dolg. 23–38. Bukarest

RÁCZ Gábor–FÜZI József (szerk.)

     1973     Kovászna megye gyógynövényei. Sepsiszentgyörgy

RADVÁNSZKY Béla

     1879–86     Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. Budapest

RAJNISS LAJOS

     1959     Madárbeszolgáltatás a XVIII. században. Aquila. A Madártani Intézet Évkönyve LXVI. 301–302.

RÁKOS István

     1990     Határhasználat és tulajdonviszonyok Szegeden és Hódmezővásárhelyen a feudalizmus utolsó évszázadában (1750–1848). AtSz XXX. 128–146.

RÄNK, Gustav

     1934     Peipsi kalastusest. Őpetatud Eesti Seltsi Kirjad, II. Tartu

     1966     Fran mjölk till ost. Nordiska museet handlingar 66. Lund

RAPAICS Raymund

     1918     Az Alföld növényföldrajzi jelleme. Erd. Kk. 20. sz. Budapest

     1930     A gesztenye északi és keleti határa a Magyar Medence peremén. Pótfüzet a Term. Tud. Közl.-höz

     1934     A kenyér és a táplálékot szolgáltató növényeink története. Budapest

     1938     A kadarkaszőlő és vörösboraink. Term. Tud. Közl. 70. kötet, 529–536.

     1940a     Magyar kertek. A kertművészet Magyarországon. Budapest

     1940b     A magyar gyümölcs. Budapest

RAPCSÁNYI Jakab

     1934     Baja. Budapest

RASSOW, Margarethe

     1958     Fischersprache und Brauchtum im Lande zwischen dem Darss und der unteren Oder. Veröffentlichungen des Instituts für deutsche Sprache und Literatur. Band 12. Berlin

RAVAZDI András

     1792     Méh-tolmács. Debrecen

REGULY Antal

     1975     Palóc jegyzetei, 1857. Sajtó alá rend.: SELMECZI KOVÁCS Attila. Eger

REIZNER János

     1899–1900 Szeged története. I–IV. Szeged

REMÉNYI Antal

     1973     Erdők között élünk. In: Veszprém megyei honismereti tanulmányok. II. 81–88. Veszprém

REÖTHY Ferenc

     1975     A Balaton halászóhelyei. SA 23. Kaposvár

     1983     A balatoni halászat, 1885–1978. AtSz XXV. 199–238.

RÉPÁSSY Miklós

     1899     Halászati társulatok. Halászat, I. 4. sz. 13–15.

     1902     Halászatunk és haltenyésztésünk. Budapest

     1903a     A halászati társulatok működése. Budapest

     1903b     A Tisza halászata hajdan és most. Budapest

     1914     Édesvízi halászat és halgazdaság. A m. kir. földművelésügyi miniszter kiadványa, 15. Budapest

RÉTHI Lajos

     1882     Retyezáti fajdvadászat. Vas. Ú. XXIX. 491–492.

REUTER Camillo

     1971     Dereglye. Nyr XCV. 99–103.

{1088.} RÉVFALVINÉ KERN Zita

     1992     A paksi halászat szakszókincse. M. Csny. Dolg. 52. Budapest

RIEDL, Adalbert

     1962     Die Hirtenzunft im Burgenland. Ein Beitrag zur Geschichte des Hirtenwesens im burgenlandischen Raum. Eisenstadt

RODICZKY Jenő

     1892     A juh és gyapjú ismertetése. Budapest

     1902     A hazai vadászat múltjából és jelenéből. Budapest

ROHAN-CSERMÁK, Géza de

     1963     Sturgeon hooks of Eurasia. New York

RÓHEIM Géza

     1916     A luczaszék. (Második közlemény.) NÉ XVII. 15–52.

RÓNA TAS András

     1961     Nomádok nyomában. Budapest

     1996     A honfoglaló magyar nép. Budapest

ROSKA Márton

     1912     Madárfogó hurkok. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Érem- és Régiségtárából. III. 368–370. Kolozsvár

     1933     A széki Csukástó középlészás vejszéje. NÉ XXV. 90–91.

     1939     Az erdélyi halastavak őskori vonatkozásai. NÉ XXXI. 221–228.

     1943     Adatok Erdély szigonyos halászatához. Adatok az Iza halászatához. KENMÉRT III. 187–193.

     1944     Adatok Szolnok-Doboka megye halászatához. KENMTMNT IV. 125–130.

ROT Sándor

     1968     A magyar nyelv fejlődése. A magyar–keleti szláv nyelvi kapcsolatok. Kijev–Uzsgorod

     1989     A magyar-ukrán nyelvi kölcsönzés. In: BALÁZS János (szerk.): Nyelvünk a Duna-tájon. 351–401. Budapest

ROZS András

     1988     A sellyei uradalom javai 1747-ben. Baranyai Helytörténetírás. Baranya megyei levéltári évkönyv 1987/1988. 83–121. Pécs

RUDENKO, I. Sergei

     1970     The Frozen Tombs of Siberia. The Pazyryk Burials of Iron Age Horsemen. Berkeley and Los Angeles

RUFFY Pál

     1882     A halászati törvényjavaslat és vízi jogunk. HL II. 2. sz. 18–22.

RUSSEL, Ronald

     1991     The Country Canal. London

RUZITSKA Lajos

     1964     A magyar vasútépítések története 1914-ig. Budapest

RUZSÁS Lajos

     1960     A szőlőművelés átalakulása Baranyában a XIX. században. MTA Dunántúli Tudományos Intézete. Értekezések. 149–188. Budapest

     1964     A baranyai parasztság élete és küzdelme a nagybirtokkal, 1711–1848. Budapest

     1966     A városi fejlődés a XVIII–XIX. századi Dél-Magyarországon. (A városi fejlődés gazdasági alapjai). Értekezések 1964–1965. 287–321. Budapest

SAÁD Andor

     1963     A kaptárkövekről. EMÉ I. 81–93. Eger

     1972     Adatok a kaptárkövek eredetének, korának és rendeltetésének meghatározásához. HOMÉ XI. 105–121. Miskolc

SÁFRÁNY Zsuzsa

     1979     A gyermekhordozó kendők Baranyában. SzBÁMÉ VIII–IX. 258–260. Szekszárd

SÁGI Károly

     1971     A balatoni „fakutya”. VMMK X. 347–358. Veszprém

{1089.} SÁGI Károly

     1981     Adatok a Kis-Balaton halászatának történetéhez. Somogyi Honismereti Híradó, 2. sz. 44–64. Kaposvár

SAJÓHELYI István

     1945     Magyarország mezőgazdasági viszonyai. Budapest

SAJÓVÖLGYI Péter

     1895     A dorogmai vesszőmunka-ipar. Ethn. VI. 393–395.

SAL Éva, K.

     1958     Les és csal, csel szavaink történetéhez. Nyelvtud. Közl. LX. 159–163.

     1959     Még egyszer a *les-ről. Nyelvtud. Közl. LXI. 367–368.

SÁNDOR Gábor

     1941     A kolozsvári Hóstát emberi erővel végzett teherhordozási módjai és eszközei. Magyar Népnyelv III. 238–274. Debrecen–Kolozsvár

     1944     A hóstátiak szénavontatása. Kolozsvár

SÁNDOR István

     1956     Otthon és summásság a mezőkövesdi matyók életében. NÉ XXXVIIII. 185–196.

SÁNDOR Mihályné

     1982     Két szőlőskerti törvény- és jegyzőkönyv Berettyóújfaluban. BMÉ III. 177–189. Berettyóújfalu

SÁNDOR Vilmos

     1959     A budapesti malomipar kialakulása 1839–1880. In: Tanulmányok Budapest múltjából XIII. 315–422. Budapest

SÁNDORFI Károly

     1927     A magyar belvízi hajózási jog vázlata. Budapest

SÁRFY Ede

     1958–59     Hogyan szerkesszünk varsát? Halászat, V. 12. sz. 224; VI. 2. sz. 28.

SÁRKÁNY Mihály

     1978     A gazdaság átalakulása. In: BODROGI Tibor (szerk.): Varsány. Tanulmányok egy északmagyarországi falu társadalomnéprajzához. 63–150. Budapest

SÁRKÁNY PÁL–VALLUS PÁL (szerk.)

     1971     A vadászat kézikönyve. Budapest

SARZIN, Jenny–PETERSHAGEN, Henning

     1997     Schopper, Schiffer, Donaufischer. Ulm

SCHAEFER, Kurt

     1995     Historische Donauschiffe und deren Bauweise. In: Weisses Gold ... 257–266.

SCHAMS Ferenc

     1832–33     Ungarns Weinbau in seinem ganzen Umfange... I–II. Pest

SCHANDL József

     1904     A juhtenyésztés múlt és jelen irányairól. Budapest

     1947     A juh tenyésztése. Budapest

SCHANDL József–HORN Artur–KERTÉSZ Ferenc

     1956     Sertéstenyésztés. Budapest

SCHENK Jakab

     1899     Halászat a vajai réten. A Természet, II. 12. sz. 6–9.

SCHEUERMEIER, Paul

     1943–56     Bauernwerk in Italien, der italienischen und rätoromanischen Schweiz. Erlenbach–Zürich

SCHIER, Bruno

     1939     Der Bienenstand in Mitteleuropa. Volksgeogr. Forsch. 2. Leipzig

SCHMIDT, Leopold

     1957–58     Der einbenige Melkschemel in den österreichischen Alpenländern. Folk. Liv. XXI–XXII. 135 –156.

     1959     Der Ringstock der Hirten im Burgenland und in der Dreiländerecke. Burg. Hbl. XXII.

{1090.} SCHMIDT, Leopold

     1962     Der Heubogen im südlichen Burgenland. DJbVk VIII. 351–360.

     1966     Volksglaube und Volksbrauch. Berlin

SCHMOLKE, W

     1938     Transport und Transportgeräte in den französischen Zentralpyrenäen. Hamburg

SCHRAM Ferenc

     1959     A kolozsvári halász-céh szabályai 1725-ből. Népr. K. IV. 4. sz. 295–302.

     1961     Méhészeti kéziratok a XVII. századból. AtSz III. 514–521.

     1963     Peretsényi Nagy László leírása az Arad megyei szőlőművelésről (1805). AtSz V. 159–175.

     1970–82     Magyarországi boszorkányperek (1529–1768). I–III. Budapest

SCHREY Elemér

     1935     A Balaton orvhalászatáról. Halászat, XXXVI. 32–34, 46–47, 51–52, 60–61, 69–70.

SCHUHARDT, Hugo

     1900a     Halászati műszók. Nyr XXIX. 56–65.

     1900b     Jankó, Dr. Johann: Herkunft der magyarischen Fischerei. Mit einem vorläufigen Bericht des Grafen Eugen Zichy. Mittheilungen der Anthropologischen Gessel-schaft in Wien, XXX. 158–167.

SCHWALM Edit, Cs.

     1985     Az egri népviselet változása a XIX. század közepétől az 1950-es évekig. In: PETERCSÁK Tivadar (szerk.): Mezővárosi kultúra Heves megyében. 51–64. Budapest–Eger

SCHWARTNER, Martin

     1809     Statistik des Königreichs Ungarn. Erster Teil. Ofen

SCHWARTZ Elemér

     1932     Szent Kristóf a modern közlekedés védőszentje. Ethn. XLIII. 1–7.

SEBESTYÉN Ádám

     1976     Gazdálkodás a bukovinai Andrásfalván. Szekszárd

SEBESTYÉN Irén, N.

     1951     Az uráli népek régi lakóhelyeinek kérdéséhez. MTA NyIK I. 351–406.

SEBESTYÉN Károly, Cs.

     1907     A lugoshelyi halászat. NÉ VIII. 111–114.

     1930     A honfoglaló magyarság földművelése. Budapest

     1933     A magyarok íjja és nyila. Szeged

     1934     Ősmagyarok lóversenyei. Szeg. Füz. 7–12. sz.

     1935     Az ősmagyarok halászata. NÉ XXVII. 106–108.

SEEMAYER Vilmos

     1926     Szemestermények eltartása a Mura mentén. NÉ XVIII. 27–35.

     1934     Szántás faekével Zalában és Somogyban. NÉ XXVI. 89–92.

     1935     Pajtáskertek Nemespátrón. NÉ XXVI. 36–45.

SELIGO, A.

     1914     Die Fanggeräte der deutschen Binnenfischerei. Berlin

SELMECZI KOVÁCS Attila

     1970     A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában. MMgMK 1969–1970. 85–120.

     1971     Adatok a nyomtatómunka termelékenységéhez Észak-Magyarország középső területéről. AtSz XIII. 375–385.

     1977     Mezőgazdasági eszközkapcsolatok: marokszedő kampó – kévekötőfa. Ethn. LXXXVIII. 270–301.

     1979     Der Garbenbindenstock im Karpatenbecken. Műv. Hagy. XIX. 75–84.

     1983     Der Kollergang im Karpatenbecken. Műv. Hagy. XXI. 101–112. Debrecen

     1984     A mezőgazdasági eszközkultúra. In: SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. HOM Népr. Kiadv. XIII. 125–140. Miskolc

{1091.} SELMECZI KOVÁCS Attila

     1988     A „sváb szórómalom” Magyarországon. Ethn. XCIX. 178–188.

     1993     A magyarországi olajnövény-kultúra. Történeti-néprajzi monográfia. Budapest

SELMECZI László

     1967     Adatok a kengyel történetéhez és tipológiájához Magyarországon. AtSz IX. 99–105.

     1970     Adatok a ló-igaerő betanításához. Ethn. LXXXI. 598–616.

SENKIV, I.

     1981     Die Hirtenkultur der Huzulen. Marburg/Lahn

SIMONFFY Emil

     1960     Úrbéri birtokrendezések Zala megyében a jobbágyfelszabadítás után. In: SZABÓ István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 339–414. Budapest

     1965     A parasztföld és a tagosítás. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. I. 207–264. Budapest

SIMONJENKO, I.

     1961     Almenwirtschaftliche Schafzucht in ukrainischen Bevölkerung in den Wald-karpaten im 19. und Beginn des 20 Jahrhunderts. VHO 363–388.

SINGHOFFER József–PEIJCSIK Imre

     1892     Hazánk halászata. Budapest

SIPOS István

     1968     Miskároló – miskováló. MNy LXIV. 78–83.

SIPOS Jenőné SOMODI Mária

     1986     A makói hagymatermesztés szakszókincse. M. Csny. Dolg. 29. Budapest

SIPOS Zsuzsanna

     1959     Adalékok egy alföldi község kertkultúrájának kialakulásához. AtSz II. 190–216.

SIRELIUS, Uuno Taavi

     1906     Über die Sperrfischerei bei den finnisch-ugrischen Völkern. Eine vergleichende ethnographische Untersuchung. Helsingfors

     1906–08     Suomalaisten kalastus. Helsinki

     1934     Die Volkskultur Finnlands. I. Jagd und Fischerei in Finnlands. Berlin–Leipzig

SKAPUR, Hasan

     1962     Rijeni saobraaj na donjem toku Sane i Une. In: Zbornik Krajijkih Muzeja Banja Luka–Bihac–Dvar–Jajce–Priedor. I. 181–192.

SKOLKA András

     1988     A Békés vármegyei Mezőberény történeti-topográfiai leírása. „Fekete könyvek” kultúrtörténeti sorozat 12. (Ford., bev., jegyz. SOÓS István.) Békéscsaba

SMJ (= SINGHOFFER M. József)

     1917a     A régi jó időkből (I. A pesti czéhélet; II. Halászat Budapest vidékén; III. Halásztanya a Tiszán. Halszárítás és halfüstölés; IV. Halszállítás). Halászat, XVIII. 78–81, 98–103, 110–113, 138–141.

     1917b     Tiszatörés. Halászat, XVIII. 216–217.

     1917c     Az orvhalászat fészkéből. Halászat, XVIII. 71–72.

     1918a     A varsahalászat. Halászat, XIX. 11–12.

     1918b     Hálókról és azok konzerválásáról. Halászat, XIX. 18–20.

     1918c     Csajkás halászok. Halászat, XIX. 102–103.

     1919     Ahogy az öregek halásztak. Halászat, XX. 20–23.

SÓFALVINÉ TAMÁS Márta

     1985     A konyhakerti növénytermesztés szokásai és hiedelmei a Káli-medencében. VMMK 17. (1984) 681–685. Veszprém

SOLYMOS Ede

     1948     „Nyomó”. Ethn. LIX. 163–164.

     1952a     Egyéni és szövetkezeti halászat a Velencei tavon. Ethn. LXIII. 112–126.

     1952b     A Velencei-tó halászainak mesternyelve. Nyr LXXVI. 214–219, 357–361.

     1955a     Bérlő és szövetkezeti halászat a Duna alsó szakaszán. Ethn. LXVI. 445–470.

{1092.} SOLYMOS Ede

     1955b     Milling. Tericsfa. Nyr LXXIX. 458–459.

     1956     Barok – meg a szúró tápli. Halászat, III. 6. sz. 108.

     1957     A borító halászszerszámok fejlődése Magyarországon. Ethn. LXVIII. 445–468.

     1958a     Rekesztő halászat a Velencei tavon. AR A sorozat, 6. sz. Székesfehérvár

     1958b     Laptoló, laptolás. Nyr LXXXII. 485–486.

     1958c     A Baja környéki erdővágók nyelve. Nyr LXXXII. 364–366.

     1959     Halászélet a Duna magyarországi szakaszain. Ethn. LXX. 407–430.

     1960     Adatok a Fehér-Körös halászatához. EFMK 14. Gyula

     1962     Nagybaracskai halászat. Népkutató Füzetek II. 3–4. sz. 54–73. Kecskemét

     1964     Fischertypen des ungarländischen Dunaugebietes. Acta Ethn. XIII. 133–157.

     1965     Dunai halászat. Népi halászat a magyar Dunán. Budapest

     1967     Adatok a pécsi és mohácsi halászcéh történetéhez. JPMÉ 1967. 183–191. Pécs

     1969     Levéltári adatok a szegedi halászat történetéhez. MFMÉ 1969/1. 41–54. Szeged

     1970     A termelési mód változásainak hatása a magyar népi halászatra. Ethn. LXXXI. 388–397.

     1974     Typenkatalog des Fischereisammlung des Türr István Museums zu Baja. Cuma-nia II. Ethnographia. 15–73. Kecskemét

     1976a     Die südslawischen Beziehungen der ungarischen Donaufischerei. In: SOLY-MOS, Ede (red.): Studien zur europäischen traditionellen Fischerei. 65–72.
Baja

     1976b     Halászat. In: A Zentai Múzeum állandó kiállításának vezetője – Vodic stalne postavke Senćanskog Muzeja. 7–18. Zenta–Senta

     1976c     A bajai fokhagymavásár. Múzeumi Kurir, 20. sz. 84–87. Debrecen

     1976–78     Halászati kutatásaink eredményei. Eredmények és feladatok az anyagi kultúra kutatásában. Diss. Ethn. II. 61–75.

     1979     A tolnai halászcéh. SzBÁMÉ VIII–IX. 133–177. Szekszárd

     1984a     A bajai halászcéh. Cumania, 8. 377–436.

     1984b     A természeti környezet elemi kihasználásának emlékei. In: BÁRTH János (szerk.): Kecel története és néprajza. 509–519. Kecel

     1984c     Über den Ursprung und die Verbreitung des Schleppbeutelnetzes. In: GUNDA, Béla (ed.): The Fishing Culture of the World. I. 387–406. Budapest

     1987a     Magyarországi halászcéhek és artikulusaik. Cumania X. 339–374. Kecskemét

     1987b     A keszthelyi halászcéh. Zalai Múzeum, I. 191–214. Zalaegerszeg

     1990     Tiszaverés – köcsögézés. Forrás, XXII. 9. sz. 64–67.

     1992a     A superok. Bajai Honpolgár, 3. 15–16.

     1992b     A hajóvontatás. 1–2. Bajai Honpolgár, 4. 14–15; 5. 18–19.

     1992c     A tutajozás. Bajai Honpolgár, 7. 17–18.

     1994     Adatok a Mosoni Felső Halászati Társulat történetéhez. Arr. 31–33, 307–316. Győr

     1995     Bérlőhalászat a Dunaföldvár-bátai Dunaszakaszon. In: SZÉKELYNÉ KŐRÖSI Ilona (szerk.): Múzeumi kutatások Bács-Kiskun megyében 1994. 63–68. Kecskemét

     1996     A Velencei-tó halászata. Budapest

SOLYMOS Ede–SOLYMOSNÉ GÖLDNER Márta

     1978     A kalocsai érsekuradalom halászati szerződései 1725–1916. Cumania V. Ethnog-raphia. 43–96. Kecskemét

     1979     Győri halkereskedők Baranyában a 18. században. JPMÉ XXIII. (1978) 271–284. Pécs

SOLYMOSSY Sándor

     1933     A vas babonás ereje. Ethn. XLIV. 97–117.

     1943     Hitvilág. Magy. Népr. IV. 286–339.

SÓLYMOSY László

     1939     Adatok a nyomórúd lekötésének módozataihoz. NÉ XXXI. 216–221.

{1093.} SOMOGYI Imre

     1943     Kertmagyarország felé. (2. kiad.) Budapest

SOÓ Rezső

     1959     Az Alföld növényzete kialakulásának mai megítélése és vitás kérdései. Földrajzi Értesítő VIII. 1–27. Budapest

SOÓS Imre

     1974     A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII. században. Archívum II. 5–32. Eger

     1975     Heves megye községei 1867-ig. Eger

SORN, Joze

     1977     Modernizacija cestnega in vodnega omrezja v casu od leta 1713 do 1830 na ozemlju danasnje Socialisticne Republike Slovenije. MSM 59–86.

SŐREGI János

     1935     Vadméz szedés tilosban. DMÉ 1934. 101–102. Debrecen

SŐTÉR Kálmán

     1908     A méh és világa. Budapest

SPORZON Pál

     1903     A kisgazda mezőgazdasági gépei. Debrecen

St-R.

     1914     „Tisza-verés”. Halászat, XV. 8. sz. 86–87.

STANDEISKY Andor

     1976     Hogyan vadásztak ugor kori eleink? ÉT XXXI. 733–736.

STEBLER, F. G.

     1903     Alp- und Weidewirtschaft. Ein Handbuch für Viehzüchter und Alpwirte. Berlin

STERBETZ István

     1987     Csalimadarakkal, lesgödörből. Nimród, CVIII. 6. sz. 314.

Studia

          Studia Ethnographica et Folkloristica in honorem Béla Gunda. Redigerunt SZABADFALVI, József–UJVÁRY Zoltán. (Műv. Hagy. XIII–XIV.) Debrecen, 1971

STULLI, Bernard

     1977     Prometni problemi Hrvatske od pocetka 18. stoljeca do 1918. godine. MSM 87–118.

SUGÁR István

     1979     Az egri püspökség és káptalan középkori vizafogó szegyéi a Tiszán. Archívum, IX. 5–33. Eger

SULMAN, Mirko

     1952     Maiden Markets. RAD Vojvoďanskih Muzeja. Novi Sad

SUPPAN, C. V.

     1902     Wasserstrassen und Bienenschiffahrt. Berlin-Grunewald

SURÁNYI Dezső

     1981     Bolgárkertészek Cegléden és hatásuk a város zöldségtermesztésére. AtSz XXIII. 163–187.

     1982     A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Budapest

     1985     Kerti növények regénye. Budapest

SZABADFALVI József

     1956     Méhészkedés a szatmári Erdőháton. Ethn. LXVII. 451–482.

     1957     A viaszfeldolgozás és gyertyakészítés ismeretéhez. NÉ XXXIX. 245–255.

     1961     A magyar mézsörkészítés. Műv. Hagy. III. 107–128. Debrecen

     1963     Juhmakkoltatás az északkelet-magyarországi hegyvidéken. Műv. Hagy. V. 131–143. Debrecen

     1964     A gazdasági év vége és az őszi pásztorünnepek. Műv. Hagy. IV. 19–64. Debrecen

     1966     Nomád teleltetési rendszer az Alföldön. Műv. Hagy. VIII. 85–136. Debrecen

     1967     Népi méhészkedés a Zempléni hegyvidék középső részén. Ethn. LXXVIII. 41–67.

{1094.} SZABADFALVI József

     1968a     Migráció és makkoltatás az Alföld keleti peremvidékén. Műv. Hagy. X. 55–84. Debrecen

     1968b     Makkoltatás a Zempléni-hegységben. Ethn. LXXXIX. 62–75.

     1968c     A magyar takarmánygazdálkodás honfoglalás előtti rétegéhez. Ethn. LXXIX. 338–349.

     1969     A magyar állattenyésztés tipológiai és terminológiai problémáihoz. NK–NT II– III. 45–62.

     1970a     Az extenzív állattenyésztés Magyarországon. Műv. Hagy. XII. Debrecen

     1970b     Az akol típusa és funkciója. NK–NT IV. 39–80.

     1971     Migrationsformen in ungarischen Hirtentum. In: Studia... 703–721.

     1972a     Migration und Mastnutzung im östlichen Randgebiet der Grossen Ungarischen Tiefebene. Acta Ethn. XXI. 317–345.

     1972b     Az extenzív sertéstenyésztés emlékei Magyarországon. DMÉ 1969–70. 283–332. Debrecen

     1979     Zur extensiven Schweinezucht auf der Grossen Ungarischen Tiefebene. EFC 1. 53–62. Debrecen

     1981a     Pásztori jelzések, pusztai híradás Nádudvaron. Ethn. XCII. 478–481.

     1981b     Egy 17. századi méhészkönyv kéziratos variánsa. HOMÉ XX. 201–210. Miskolc

     1984a     Tanulmányok a magyar pásztorkodás köréből. Stud. Folk. Ethn. 10. Debrecen

     1984b     Adatok a jármi juhászathoz. In: UJVáRY Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szat-már néprajzához. Folk. Ethn. 16. 197–216. Debrecen

     1986     Mézeskalácsosság Debrecenben. HBMK 46. Debrecen

     1987a     Kosarazás, telkesítés, fektetés és társai. Folk. Trad. IV. 189–205.

     1987b     Az ősi sertésfajták Magyarországon. Agria XXIII. 161–173. Eger

     1989a     A méhek tavaszi kibocsátásának napjai. JAMÉ XXIV–XXVI. (1981–1983) 147–153. Nyíregyháza

     1989b     1816-ban Miskolcon megjelent méhészkönyv. Csaplovics János: A’ méhtartásnak új, könnyű, és hasznos módja kettős-köpűkben. Miskolcon 1816-dik Esztendőben. HOMK 26. 125–131. Miskolc

     1989c     Intensive Schweinerassen in Ungarn. In: GUNDA, Béla–LUKÁCS, László–PA-LÁDI-KOVÁCS, Attila (hrg.): Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenk-schrift für Zsigmond Bátky. 213–218. Székesfehérvár

     1991a     Az alföld ősi tüzelőanyagai. Ethn. CII. 310–337.

     1991b     A sertés Magyarországon. Debrecen

     1992     A magyar méhészkedés múltja. Debrecen

     1997     Pásztorművészet. In: FüGEDI Márta (szerk.): Borsod-Abaúj-Zemplén megye népművészete. 77–106. Miskolc

     1999     A csáva szó jelentéséhez és eredetéhez. Emlékkönyv Mező András tiszteletére. (Sajtó alatt)

SZABADFALVI József–HOPPÁL Mihály

     1980     Méhészet. MNL III. 549–552.

SZABÓ Attila–PÉNTEK János

     1980     Kerti virágok és dísznövények Kalotaszegen. Népism. Dolg. 100–114. Bukarest

SZABÓ Ferenc

     1966     Dél-tiszántúli munkásszerződések (1889–1944) Népr. K. XI. 3–4. sz.

     1971     Korai aratósztrájkok Békés megyében. BÉ VI. 476–483.

     1974     A Dél-Alföld pusztai csárdái. Ethn. LXXXV. 333–344.

SZABÓ Géza

     1985     A gyűjtögetéssel történő termésbetakarítás szókincséhez: lécskál, mezgerél – mezgél. MNy LXXXI. 475–480.

SZABÓ István (történész)

     1930     Tiszai halászat a XVIII. században. NNy II. 293–295.

{1095.} SZABÓ István (történész)

     1966a     A falurendszer kialakulása Magyarországon (X–XV. század). Budapest

     1966b     Ungarns Landwirtschaft von der Mitte des 14. Jahrhunderts bis zu den 1530er Jahren. AtSz VIII. Supplementum

     1969     A középkori magyar falu. Budapest

     1975     A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. At. Tan. 2. Budapest

     1976     Jobbágyok-parasztok. Értekezések a magyar parasztság történetéből. Budapest

     1978     A magyar mezőgazdaság története a XIV. századtól az 1530-as évekig. Budapest

SZABÓ István, Cs.

     1992     Sertéstartás a békési Sárréten és peremvidékén. Folk. Etn. 70. Debrecen

SZABÓ István–SZABÓ László

     1977     Az erdő szerepe az Ipoly-völgy községeinek életében a jobbágyfelszabadítás után. Stud. Com. 5. 71–92. Szentendre

SZABÓ J. Győző

     1982–83     A gyöngyöspatai szőlőmunkás eszközei a középkorból. Agria 19. 135–186. Eger

SZABÓ József

     1793     A vátzi gabona. Vác

SZABÓ Kálmán

     1918     Ősi halászat nyomai Kecskemét környékén. Ethn. XXIX. 115–128.

     1932     Csöngettyű és kolomp a kecskeméti pásztorság kezén. NÉ XXIV. 68–75.

     1934     Kecskemét szőlő- és gyümölcstermelésének múltja. Kecskemét

     1935     Milyen szerszámokkal halászott az alföldi magyar nép a XVI. században. Buvár, VIII. 572.

     1937     Kecskeméti Múzeum halászati gyűjteménye. NÉ XXIX. 136–163, 376–415.

     1938     Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bibliotheca Humanitatis Historica 3. Budapest

     1942     Kecskemét pásztorélete. NÉ XXXIV. 1–62.

     1943     Adatok a régi kecskeméti szekér felszereléséhez. NÉ XXXV. 182–184.

     1965     A kecskeméti állattenyésztés szókincse. Népr. K. X. 1–2. 45–130.

SZABÓ Károly

     1973     A kaptáras méhészkedés kialakulása Debrecenben. AtSz XV. 156–175.

     1976     Csáti Szabó György, Debrecen hírneves méhesgazdája a XVIII. században. AtSz XVIII.163–178.

     1977     Méhészkedés ősi módon Debrecenben. AtSz XIX. 154–177.

SZABÓ Lajos

     1991     Aszály a Nagykunságban a XVIII. század végén. Zounuk 6. 99–112. Szolnok

SZABÓ Lajos

     1981     A halászat emlékei Taktaszadán. In: VIGA Gyula (szerk.): Néprajzi dolgozatok Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. HOM. Népr. Kiadv. XII. 41–78. Miskolc

SZABÓ László

     1968     Munkaszervezet és termelékenység a magyar parasztságnál a XIX–XX. században. DJMK 15–18. Szolnok

     1973     A jászdózsai fokhagymatermesztés. In: SZABÓ László (szerk.): Jászdózsa és a palócság. Palóc kutatás – tematikus és lokális monográfiák. I. 287–308. Eger–Szolnok

     1978     Lépes madarászás Szolnok környékén. ML 31–32. sz. 86–96. Szolnok

     1982a     Jászság. Budapest

     1982b     A parasztüzem szervezetének néprajzi vizsgálata. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 271–291. Debrecen

     1989     A palócok társadalomnéprajza. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok. II. 237–415. Eger

     1993     Társadalomnéprajz. Debrecen

     1997     A munka néprajza. Debrecen

{1096.} SZABÓ Mátyás

     1955     Fiatal állatok szopását megakadályozó eszközök és eljárások. A Néprajzi Múzeum „palóka” gyűjteménye. NÉ XXXVII. 131–166.

     1956     Primitív sonkolypréselő eljárás Algyőn. NÉ LVIII. 219–221.

     1957     A Körös és Berettyó alsó folyása vidékének rétgazdálkodása. Népr. K. II. 3–4. sz. 1–94.

     1967     Az északi (skandináv) lótartás áttekintése. Ethn. LXXVIII. 95–121.

     1970     Herdar och husdjur. Lund

SZABÓ T. Attila

     1958     A szemen szedett hazugság elődei. Nyr LXXII. 369–373.

     1961     A kolozsvári fejenhordás történetéhez. Ethn LXXII. 618–620.

     1971     A gyermekló és rokonsága. In: SZABÓ T. Attila: A szó és az ember. 391–411. Bukarest

     1977     A galambbúgos nagykapu az erdélyi régiségben. Ethn. LXXXVIII. 302–328.

SZABÓ T. E. Attila lásd PÉNTEK János

SZÁDECZKY Béla

     1911     I. Apafi Mihály fejedelem udvartartása. Budapest

SZÁDECZKY Lajos

     1906     Halmágyi István naplói... Magyar könyvek és naplók a XVI–XVIII. századból. Budapest

SZAKÁLY Ferenc

     1969     Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata után (1526–1566). Tan. Tm. Tört. 2. 5–85. Szekszárd

     1979     A Közép-Duna menti bortermelés fénykora (a XVI. század derekán). Dunatáj II. 2. sz. 12–24. Szekszárd

SZALAY Ferenc

     1978     A makói hagyma változatos karrierje. Tiszatáj, XXXII. 7. sz. 25–30.

SZÁMADÓ Ernő

     1976     Régi érmelléki halászat. Népism. Dolg. 85–91. Bukarest

SZAMOTA István

     1891     Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Budapest

     1892     Régi magyar utazók Európában. Nagybecskerek

     1894     Természetrajzi és halászati nevek régi okiratokban 1600-ig. Term. Tud. Közl. XXVI. 435–439, 491–495.

SZÁNTÓ Imre

     1952     A majorsági gazdálkodás uralkodóvá válása, a parasztság nagyarányú kisajátításának kezdetei. In: SPIRA György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711–1790. 221–298. Budapest

SZANYI Mária

     1971     Gyűjtögetés a növényvilágból. In: KISS László–PATAKI Sándor (szerk.): Mezőcsát népi kultúrájából. Mezőcsáti helytörténeti füzetek 3. 32–60. Mezőcsát

     1976     A gyűjtögető gazdálkodás emlékei Jánokon. Néprajzi közlések 2. 36–86. Bratislava

SZÁSZ Imre

     1984     Ez elment vadászni... Budapest

SZÁSZ Lőrinc

     1971     A gyergyócsomafalvi fakitermelők szakszókincse. NyIrK. XV. 223–233.

SZATHMÁRI Károly

     1864     Baja szerepe Magyarország kereskedelmében és lehető összekapcsolása az alföldi vasúttal. Pest

SZEBENI Géza

     1962     A csíki juhászat. Ethn. LXXIII. 54–89.

SZÉCHENYI István

     1848     Javaslat a magyar közlekedési ügy rendezéséről. Pozsony

{1097.} SZÉCHENYI István

     1982     Napló. Budapest

SZÉKELY A.

     1858     Eredeti vadászatok. Vas. Ú. V. 367.

SZÉKELY Ádám

     1980     A harcsa és horgászata. Budapest

SZÉKELY Ferenc

     1983     Vadriasztás a marosszéki Vadasdon. Népism. Dolg. 43–54. Bukarest

SZÉKELY György

     1953     A jobbágyság földesúri terheinek növelése és az erőszakapparátus további kiépítése. In: SZÉKELY György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. 276–319. Budapest

     1972     A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon. In: KRA-LOVÁNSZKY Alán (szerk.): Székesfehérvár évszázadai. 45–72. Székesfehérvár

     1981     A hónapok munkái és a középkori művészet. AtSz XXIII. 1–30.

SZEKERES Gyula

     1987     Kerékgyártómesterség Hajdúböszörményben. Folk. Etn. 37. Debrecen

SZÉKI VESMÁS Márton lásd VESMÁR Márton, SZÉKI

SZEMZŐ Béla (szerk.)

     1979     A cukorrépa-termesztés Magyarországon 1808–1938. Budapest

SZENDREY Ákos

     1938     Népi társasmunkák és összejöveteleik. Ethn. XLIX. 273–286.

     1941     A magyar nép jelnyelve. Ethn. LII. 260–265.

SZENDREY István

     1962     A községi alkalmazottak, feladataik és javadalmazásuk a derecskei uradalomban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Történelmi Intézetének évkönyve I. 69–84. Debrecen

SZENDREY Zsigmond

     1932     Vadászbabonák. NNy IV. 28–29.

     1937     A növény-, állat- és ásványvilág a varázslatokban. Ethn. XLVIII. 154–166.

     1938b     A nép élő hitvilága. Ethn. XLIX. 257–273.

SZENDREY Zsigmond–SZENDREY Ákos

     1939     A néprajzi gyűjtések és a magyar babonaszótár terve. NÉ. XXXI. 111–118.

     1940a     Részletek a készülő magyar babonaszótárból. Ethn. LI. 195–210; 321–336.

     1940b     Mutató a magyar szokás- és babonaszótárból. NÉ XXXII. 78–87.

     1943     Gazdasági élet (hiedelmei). Magy. Népr. IV. 209–239.

SZENTKLÁRAY Jenő

     1885     A dunai hajóhadak története. Budapest

SZENTMIHÁLYI Imre

     1974     Bőrhíd. Ethn. LXXXV. 85–89.

SZEREMLEI Samu

     1911     Hódmező-Vásárhely története. IV. Hódmezővásárhely

SZIGETI Gyula

     1763     Méhész könyv... Nagy-Enyed

SZIKLAI György

     1982     Tanuljunk meg hálót kötni. MH XXXVI. 1. sz. 16–17.

SZIKSZAI Fabricius Balázs

     1590/1906     – – latin–magyar szójegyzéke 1590-ből. Közzétette, bev., magy. MELICH János. Budapest

SZILÁDY Zoltán

     1924     A Maros melléki diósvölgyek. Botanikai Közlemények XXVI. 38–41.

     1934     Vackorligetek Erdélyben. Term. Tud. K. LXVI. évf. 254.

SZILÁGYI István (szerk.)

     1876     Máramaros vármegye egyetemes leírása. Budapest

{1098.} SZILÁGYI Miklós

     1961     A magyarországi borítóhalászat fejlődésének néhány kérdése. Műv. Hagy. III. 187–200. Debrecen

     1963     Egy kezdetleges halfogási mód és európai elterjedése. Műv. Hagy. V. 165–175. Debrecen

     1964     Adatok állattartásunk egy kevéssé kutatott problémájához. Ethn. LXXV. 279–282.

     1966     Adatok a Nagykunság XVIII. századi néprajzához. Szolnok Megyei Múzeumi Adattár 5. Szolnok

     1968a     Újabb adatok a sárréti pákászok életének megismeréséhez. BÉ III. 2. sz. 250–254.

     1968b     A Nagy-Kunság juhászata a XVIII. század végén. Ethn. LXXIX. 350–367.

     1971     Halászat. In: JUHÁSZ Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 271–295. Tápé

     1973a     Halászat a Cegléd környéki kisvizeken. Stud. Com. 2. 173–185. Szentendre

     1973b     Jég alatti halászat a Sárréten 1811-ben. In: DANKÓ Imre (szerk.): Bajomi krónika. Néprajzi és helytörténeti antológia Szűcs Sándor 70. születésnapjára. 123–131. Biharnagybajom

     1973c     Tiszaverés. SzMÉ 1973. 253–260. Szolnok

     1974a     A halászat szerepe Kunszentmárton XVIII. századi gazdálkodásában. In: TÓTH János (szerk.): Jubileumi évkönyv a Jász Múzeum alapításának 100. évfordulójára. 145–152. Jászberény

     1974b     Halásztapogató. In: SZABÓ László–CSALOG Zsolt (szerk.): Szolnok megye néprajzi atlasza. I/1. 222–226. Szolnok

     1975a     A kerék mint a földterületmérés eszköze. MK II. 17. sz. 29–30. Debrecen

     1975b     Halászati üzemformák a Tisza vidékén a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXXVI. 521–536.

     1977a     A rekesz. Az áradások jelentősége a tiszai halászatban. NK–NT X. 161–188.

     1977b     A szárított hal. Halkonzerválási módok a magyar halászok gyakorlatában. SzBÁMÉ VI–VII. 137–171. Szekszárd

     1977c     A Békés megyei mezővárosok termelési szervezete a XVIII–XIX. század fordulóján. Ethn. LXXXVIII. 224–246.

     1978a     A magyar halászat néprajzi kutatásának elméleti és módszertani problémái. Cumania V. Ethnographia. 7–41. Kecskemét

     1978b     A halászat jelentősége a paraszti önellátásban és árutermelésben. AtSz XX. 81–100.

     1978c     A lovak tulajdonjegyei Gyomán 1828–1831-ben. Ethn. LXXXIX. 286–290.

     1979     Egy tolnai halász mondja. Dunatáj, II. 3. sz. 61–70. Szekszárd

     1980     A Hernád halászata. BKm 10. Miskolc

     1981     Egy „elemi ismeret” aktualizálásai – Halfogás kézzel. Ethn. XCII. 334–349.

     1982a     Az „ősi ártéri gazdálkodás” elméletéhez. SzBÁMÉ X–XI. 299–312. Szekszárd

     1982b     A halászati tilalmak és a napi gyakorlat. In: BALASSA Iván–UJVÁRY Zoltán (szerk.): Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 353–363. Debrecen

     1982c     Paraszti vadászat a Nagykunságban. Jászkunság, XXVIII. 4. sz. 33–37.

     1983     Egy mindszenti halász a Tisza múlt századi halászatáról. Forrás, XV. 1. sz. 67–76.

     1984     A sárközi halászat bekapcsolódása a nemzeti piacba. Egy győri halkereskedő-vállalkozó konfliktusai. In: HOFER Tamás (szerk.): Történeti antropológia. Antropológiai írások, 8–10. sz. 336–351. Budapest

     1986a     A Mindszent-algyői uradalom halászati szerződései (1832–1861). MFMÉ 1984–85/1. 143–166. Szeged

     1986b     A csongrádi halászati bérlő kisajátítása 1919-ben. In: BÁLINT Gyula György (szerk.): Mozaikok Csongrád város történetéből 1986. 58–62. Csongrád

     1986c     Az „ősfoglalkozások” Ecsedi István kutatásaiban. In: Ecsedi István születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékülés előadásai. HBMK 44. sz. 29–36. Debrecen

{1099.} SZILÁGYI Miklós

     1987a     Vízi élet, halászat. In: HEGYI András (szerk.): Algyő és népe. 345–375. Szeged

     1987b     Egy múlt századi halászemlékirat. História, IX. 3. sz. 25–26.

     1988a     Ahogyan a törvény megszületett. In: 1888. XIX. törvénycikk a halászatról és végrehajtási utasítása. (Hasonmás kiadás.) 5–40. Veszprém

     1988b     A fonyódi vizek halászati bérlete az 1840-es években. Somogy, XVI. 3. sz. 89–93. Kaposvár

     1989a     Néphagyomány – népi mentalitás – állami igazgatás az orvhalászat tükrében. Él. Trad. 3. sz. Budapest

     1989b     Mezőberényi és gyomai halászati szerződések a 19. század első feléből. In: FILEP Antal–ÉGETŐ Melinda (szerk.): Történeti-néprajzi források a XVIII–XIX. századból. Doc. Ethn. 13. sz. 207–228. Budapest

     1990     Szándékok és eredmények a vidéki múzeumok néprajzi gyűjteményeinek megalapozásában (1920 előtt). Ethn. CI. 1–50.

     1991a     Gazdaságnéprajzi adatok a Szernye-mocsár vidékéről. In: A Dunamenti népek... 147–152.

     1991b     A gazdálkodás változásai Nagydobronyban. In: MANKÓ Mária (szerk.): Beregi életképek. 39–65. Nyíregyháza

     1992a     Halászó vizek – halásztársadalom – halászati technika. A tiszai halászat történeti-néprajzi elemzése. Stud. Folk. Ethn. 29. Debrecen

     1992b     Hiedelmek és élménytörténetek az óriás harcsákról. In: VIGA Gyula (szerk.): Kultúra és Tradíció. Tanulmányok Ujváry Zoltán tiszteletére. 471–485. Miskolc

     1992c     A rétség gazdasági jelentősége a 18–19. század fordulóján. In: ÖRSI Julianna (szerk.): Túrkeve földje és népe. I. 219–269. Túrkeve

     1993a     A gabonanyomtatás utóélete a kisújszállási parasztgazdaságokban. Ethn. CIV. 415–421.

     1993b     Egy alföldi mezőváros külső kapcsolatai a 18. század második felében. NK–NT XVII. 201–220.

     1994     Az aratógépek az alföldi parasztgazdaságokban. In: NOVÁK László (szerk.): Néprajzi tanulmányok Ikvai Nándor emlékére. Stud. Com. 23. 477–494. Szentendre

     1995     A tiszai halászat. Az eszközök és fogási módok történeti változásai. Budapest

     1997a     A halételek mint férfiételek. In: ROMSICS Imre–KISBÁN Eszter (szerk.): A táplálkozáskultúra változatai a 18–20. században. 117–132. Kalocsa

     1997b     A „régi vizes világ” néhány étele mint múlt-szimbólum. In: KUTI Klára (szerk.): Morzsák. Tanulmányok Kisbán Eszter tiszteletére. 81–103. Budapest

     1997c     Halászat. In: Honfogl. és népr. 61–68.

     1998a     A paraszti gazdálkodás Homokmégyen a XX. században. In: ROMSICS Imre (szerk.): Tanulmányok Homokmégy történetéből és néprajzából. 297–370. Homokmégy

     1998b     Halászati bérlet és szabad halászat a jobbágyfelszabadítás után. NK–NT XIX. 43–67.

     1999     Angária – dézsma – robot. Ethn. 110. 241–253.

SZILÁGYI Sámuel

     1774     Az ausztriai paraszt ifjúságot... mezei gazdaságra oktató kézi könyvetske. Pozsony

SZINNYEI József

     1863     Adatok Rév-Komárom halászatához. Vas. Ú. X. 14. sz. 119, 130–131.

SZIRBIK Miklós

     1979     Makó városának leírása 1835–1836. Makói Múz. Füz. 22. Makó

SZIRMAY Antal

     1807     Hungaria in parabolis, sive commentarii in adagia, et dicteria Hungarorum. Buda

{1100.} SZLAVKOVSZKY László Imréné

     1987     A Szeged melletti Fehértó halászati szakszókincse. M. Csny. Dolg. 37. Budapest

SZOLNOKY Lajos

     1987     A burgonya és kukorica termelésénél használt fontosabb kapatípusok a 20. század első felében – A kerek kapák változatai – A hegyes kapák változatai – A sarkos kapák változatai. In: BARABÁS Jenő (szerk.): MNA II. 89–92. térkép

SZOMJAS-SCHIFFERT György

     1972     Hajnal vagyon, szép piros. Énekes várvirrasztók és órakiáltók. Budapest

SZŐKE Béla

     1948     Az érsekújvári régi halászat emlékei. Ethn. LIX. 128–132.

     1962     A honfoglaló és kora Árpád-kori magyarság régészeti emlékei. Régészeti tanulmányok 1. Budapest

SZTRIPSZKY Hiador

     1902     Adatok Erdély őshalászatához. NÉ III. 157–178.

     1903a     Adatok Erdély őshalászatához. II. A mezőségi tavak őshalászata. III. A Feketeügy halászatához. NÉ IV. 158–196, 221–226, 279–290.

     1903b     A magyar halászat történetéhez. NÉ IV. 317–318.

     1904     A szabolcsi morotvák halászatából. NÉ V. 233–240.

     1908     Az erdélyi halászat ismeretéhez. Régi és mai halastavak. Kolozsvár

     1909     Ősfoglalkozási dolgok Mármarosból. NÉ X. 214–222.

SZUHÁNYI János

     1795     Szorgalmatos méhész. Az-az a’ méhekkel való bánásról kérdésekben és feleletekben oktatás. Pest

SZUHAY Péter

     1982     A Szendrő környéki falvak paraszti gazdálkodása a kapitalizmus időszakában. BKm 14. Miskolc

SZUNYI Béla

     1938     Nyiltvízi halállományunk megmentése. VH VI. 167–168, 180, 189–190.

SZŰCS Jenő

     1993     Az utolsó Árpádok. Budapest

SZŰCS Judit

     1983     Halászat, vadászat, madarászat Szentesen. Klny. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményeiből. Szeged

SZŰCS Mihály

     1914     Szeged mezőgazdasága. Szeged

SZŰCS Sándor

     1937     A nagysárréti juhászat. DSz XI. 167–173.

     1938a     A veszettorvosok a Nagysárréten. Ethn. XLIX. 394–399.

     1938b     Néprajzi vonatkozások Biharvármegyében. In: NADÁNYI Zoltán (szerk.): Bihar-vármegye. Magyar városok és vármegyék monográfiája XXV. 164–245. Budapest

     1940     A Nagysárrét népi disznótartása. Debreceni Szemle, XIV. 7. sz. 145–154.

     1942     A régi Sárrét világa. Budapest

     1946a     Pusztai szabadok. Budapest

     1946b     Pusztai krónika. Budapest

     1957     Pusztai szabadok. Rajzok a régi Alföld életéből. Budapest

     1977     Régi magyar vízivilág. Budapest

     1992     A régi Sárrét világa. Budapest

TÁBORI György

     1966     A kőrösi faúsztatás történetéből. BÉ III. 41–50.

TABORSKY Ottó

     1937     Művelődéstörténeti adatok Ferenc király 1817-i erdélyi utazásához. In: Emlékkönyv Domanovszky Sándor születése hatvanadik fordulójának ünnepére. 562–576. Budapest

{1101.} TAGÁN Galimdsán

     1936a     A lóbetegségek és azok gyógyítása a kirgizeknél és a baskíroknál. Ethn. XLVII. 310–13.

     1936b     A ló első meghátalása, betörése a baskíroknál. NÉ XXVIII. 121–124.

     1937a     A baskír szénakészítés. NÉ XIX. 416–423.

     1937b     Adalékok a baskír és kirgiz lótenyésztéshez. Ethn. XLVIII. 71–79.

     1938     A közlekedés módja és eszközei a baskíroknál és kirgizeknél. NÉ XXX. 221–236.

     1939     Pusztafalu gazdálkodása. NÉ XXXI. 142–156.

     1941     Erdei méhkeresés Székelyvarságon. NÉ XXXIII. 331–337.

     1943     Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. NÉ XXXV. 32–55.

TAGÁNYI Károly

     1894     A háromnyomású rendszer behozatala Erdélybe. MGtSz I. 21–26.

     1895     A földközösség történetéhez Zomboron. MGtSz II. 291–296.

     1896–1908     Magyar erdészeti oklevéltár. I–III. Budapest

     1900     Lóistállók hiánya 1520-ban. MGtSz VII. 282.

TAKÁCS Lajos

     1951     Munkábanevelés, tapasztalatátadás a várongi kepésaratóknál. Ethn. LXII. 396–402.

     1958     A dunai hajóvontató út Tolna megyei szakasza. Népr. K. III. 4. sz. 359–362.

     1962     Hanttörő. NÉ XLIV. 315–322.

     1963     Ültetőfák Magyarországon. Ethn. LXXIV. 350–373.

     1964a     A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest

     1964b     A szántóföldi irtás kérdéséhez. Ethn. LXXV. 233–245.

     1964c     Az irtásos gazdálkodás néhány jellegzetessége a göcseji szegekben. Ethn. LXXV. 489–522.

     1964d     A magyar mezőgazdaság kettősségének kérdéséhez. MTA NyIK XXI. 23–27.

     1965     A tüskeborona készítése és használata Várongon. NÉ XLVII. 315–328.

     1966a     Lápi gazdálkodás és irtás a Kisbalatonon. NÉ XLVIII. 167–196.

     1966b     Irtásföldek és irtási eszközök (irtókések) az Őrségben és a Fertő-Rábavidéken. Ethn. LXXVII. 12–48.

     1966c     Berki pásztorok a Kisbalaton szigetein. Népr. K. XI. 1–2. sz. 3–24.

     1967a     Kaszasarlók Magyarországon. Ethn. LXXVIII. 1–21.

     1967b     Ág- és vesszővágók a Közép-Tisza menti ártereken. NÉ XLIX. 187–216.

     1968–69     Kaszaszerű vágóeszközeink történetéhez. I–II. NÉ L. 35–49, LI. 37–56.

     1969     A kötözőbot Magyarországon. Ethn. LXXX. 1–21.

     1970a     A magyarországi rövid kaszák történetéhez. Ethn. LXXXI. 187–220.

     1970b     A magyar sarló korai történetéhez. NÉ LII. 48–55.

     1972a     Sensesicheln in Ungarn. In: BALASSA, Ivan (red.) Getreidebau in Ost- und Mitteleuropa. 561–582. Budapest

     1972b     A Néprajzi Múzeum magyar gyűjteményének katalógusa. NÉ LIV. 19–46.

     1973     Bozótkések és rokon szerszámok a Dunántúlon. Ethn. LXXXIV. 243–273.

     1974     Ásóbotok, ásók, kapák. NÉ LVI. 121–130.

     1976     Egy irtásfalu földművelése. Budapest

     1977     Részes aratás a Várong körüli pusztákon. NK–NT X. 137–159.

     1978     A Kis-Balaton és környéke. SA 27–29. sz. Kaposvár

     1980     Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Budapest

     1985a     A tüskeborona készítése és használata Várongon. In: Dombovári kalendárium. 5–14. Dombóvár

     1985b     A cserélhető (rövid és hosszú) karfás szekér eredetéhez. Ethn. XCVI. 327–329.

     1986     A jobbágyok vadászata a feudális kor végén. AtSz XXVIII. 419–446.

     1987     Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Budapest

     1991     Tanulmányok a gabonatermesztés és az erdőgazdálkodás köréből a XVII–XIX. században. Doc. Ethn. 15. Budapest

{1102.} TAKÁCS Péter

     1991     Úrbéresek vallomása Szabolcsban 1772. Budapest

TAKÁTS Gyula

     1986     Somogyi pásztorvilág. Kaposvár

TAKÁTS Sándor

     1897     A komáromi vizahalászat a XVI. században. MGtSz IV. 425–445, 485–509.

     1900a     A dunai hajózás a XVI. és XVII. században. MGtSz VII. 97–123, 145–177, 193–223, 341–374, 289–319.

     1900b     Méz és viasz kivitelünk a XVI–XVIII. században. MGtSz VII. 474–478.

     1902     A bécsi halkereskedők kiváltságai Magyarországon 1328-tól 1714-ig. MGtSz IX. 49–72.

     1903     Régi pásztori élet. Nyr XXXII. 86–91, 154–159.

     1904     Hajóépítők telepítése Magyarországban a XVI., XVII. és a XVIII. században. MGtSz XI. 81–117.

     1915–17     Rajzok a török világból. I–III. Bp.

     1927     Szegény magyarok. Budapest

     é. n.[1928]     Emlékezzünk eleinkről. Budapest

     1961a     A régi magyar borkötők. In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. S. a. r. BENDA Kálmán. 73–80. Budapest

     1961b     A magyar sernevelő. In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. S. a. r. BENDA Kálmán. 96–104. Budapest

     1961c     Ló, kocsis és hőkös. (1921) In: TAKÁTS Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. 221–225. Budapest

TÁLASI István

     1936a     A jószág enyhelye a kiskun pusztákon. Ethn. XLVII. 161–183.

     1936b     A Kiskunság népi állattartása. Budapest

     1938     Kidobolás, kiharangozás Szentgálon. Ethn. XLIX. 222.

     1939     A bakonyi pásztorkodás. Ethn. L. 9–39.

     1942a     Változás-vizsgálatok a népi állattenyésztés köréből. NÉ XXXIV. 203–220.

     1942b     Adatok a Bakony erdei életéhez. NÉ XXXIV. 164–172.

     1946a     Az Alföld néprajzi kutatásának kérdései. Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve I. (1944–1945) 1–35. Szeged

     1946b     Kállay Ferenc és az alföldi nomád gazdálkodás. Ethn. LVII. 13–19.

     1948     Néprajzi életünk kibontakozása. Budapest

     1949     Research into Hungarian Peasant Farming, Poaching and Fishing. Folia Ethnog-raphica 1. 44–71.

     1955     Az anyagi kultúra vizsgálatának tíz éve (1945–1955). Ethn. LXVI. 5–56.

     1957     A termelés és a nyelv kapcsolata arató műveleteinkben. Ethn. LXVIII. 217–251.

     1971     Az eszközváltás első 100 éve a magyarországi aratóműveletekben és későbbi következményei (Eszköz- és munkatörténeti vázlat). NK–NT V–VI. 297–305.

     1972     A magyar agrárgeográfia kutatásának negyed százada. In: Bethlen Gábor Gimnázium jubileumi évkönyve. 25–42. Hódmezővásárhely

     1974     Az aratási eszközváltás egy kísérleti szakasza (1817–1868). Ethn. LXXXV. 330–333.

     1977     Kiskunság. Budapest

     1978     Az európai aratóműveletek néprajzi vizsgálatának főbb eredményei. MTA NyIK XXX. 309–343.

     1979–80     Néprajzi tanulmányok, írások. Diss. Ethn. III–IV. Budapest

TAMÁS Lajos

     1964     A román cea és hais állatterelő szavak történetéhez. In: BENKŐ Loránd (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. 360–362. Budapest

     1966     Etymologisch-historisches Wörterbuch der ungarischen Elemente in Rumänien. Budapest

{1103.} TARISZNYÁS Márton

     1970     A gyergyói kereskedelem néprajzi vonatkozásaiból. Aluta 407–413. Sepsiszent-györgy

     1978     A gyűjtögető gazdálkodás hagyományai Gyergyóban. In: Népism. Dolg. 25–33. Bukarest

     1982     Gyergyó történeti néprajza. Bukarest

TÁRKÁNY SZÜCS Ernő

     1944     A juhtartás népi jogszabályai Bálványosváralján. (Erdélyi Tudományos Füzetek 189. – Klny. az Erdélyi Múzeum 1944. évi 3–4. számából) Kolozsvár

     1961     Vásárhelyi testamentumok. Budapest

     1981     Magyar jogi népszokások. Budapest

     1965     A jószágok égetett tulajdonjegyei Magyarországon. Ethn. LXXVI. 187–199, 359–410.

     1983     A vásárhelyi „baromgazdaság” In: DÖMÖTÖR János–TÁRKÁNY SZÜCS Ernő (szerk.): Kiss Lajos emlékkönyv. 139–170. Hódmezővásárhely

TARR László

     1968     A kocsi története. Budapest

TASNER Dénes

     1868     Javaslat halászatunk és haltenyésztésünk érdekében. Pest

TÉGLÁS Gábor

     1910     A rómaiak hadihajószolgálata Pannonia és Moesia területén Diocletianusig. MMÉEK 155–171.

     1911     A rómaiak kereskedelmi hajózása Pannoniában (A dunai hajózás emlékei). MMÉEK 449–457.

TERBÓCS Attila

     1998     Italozás a régi Nagykőrösön (1770–1780). In: BARABÁS Máté–TERBÓCS Attila (szerk.): Terítéken. Egyetemi dolgozatok Kisbán Eszter 60. születésnapja alkalmából. Dolgozatok a Tárgyi Néprajz Tanszékről. I. 23–42. Budapest

TESSEDIK, Samuel

     1804     Ueber die Kultur und Benutzung der sogenannten Székes-Felder in der Gegend an der Theiss. Patriotisches Wochenblatt für Ungarn. 3.

THESCHEDIK Samuel

     1786     A paraszt ember Magyar Országban mitsoda és mi lehetne... Pécs

THEUWISSEN, J.

     1969     Het landbouwoertuig in de Ethnographie van de Kempen. Antwerpen–Utrecht

TIKOS Béla

     1950     Növénynevek a Hortobágyról. Nyr LXXIV. 368–371.

     1951     Adatok a hortobágyi növénynevek kérdéséhez. Nyr LXXV. 268–272, 341–347, 425–431.

TIMAFFY László

     1941     Szilajpásztorkodás a Szigetközben. Földgömb XII. 221–226.

     1959     Szigetközi krónika. Néprajzi Múzeum EA P. 35/1959.

     1961     Das Hirtenwesen auf den Donauinseln (Szigetköz, Westungarn). VHO 609–645.

     1963     Kisalföldi csörgősbotok. Ethn. LXXIV. 161–180.

     1966     Igás lószerszámok a Kisalföldön. NÉ XLVIII. 223–236.

     1967     Kumetok a Kisalföldön. Ethn. LXXVIII. 176–188.

     1969     Rindereinzelanspannung in Westungarn. NVC 195–204. Brno–Praha

     1972     A szénagazdálkodás néhány sajátsága a Szigetközben. Arr. X. 185–198. Győr

     1975     Szigetközi krónika. Győr–Mosonmagyaróvár

     1979     Kisalföldi kocsik, szekerek. Arr. XXI. 117–144. Győr

     1980     Szigetköz. Budapest

     1985     A kisalföldi kocsik és szekerek szakszókincsének nyelvatlasza és szótára. M. Csny. Dolg. 22. Budapest

{1104.} TIMAFFY László

     1987     Juhászat az Alsó-Garam mentén. BALÁZS Géza–VOIGT Vilmos (szerk.): Arator. Dolgozatok Balassa Iván 70. születésnapja tiszteletére. 111–123. Buda-
pest

     1991     Rábaköz és a Hanság. Győr

T. K. [Tagányi Károly]

     1899     Károlyi Sándor gróf kurucz generális utasításai a tiszai halászatról 1725–30-ból. MGtSz VI. 373–380.

TKALAĆ, Krunoslav

     1973     Sava kao plovni put v 18., 19. stoljecu. In: Radovi centra ... JAZU v Vinkovcima 2. 213–246. Zagreb

TOLNAY Sándor

     1795     Barmokat orvosló könyv. Pest

TORBÁGYI-NOVÁK József Lajos

     1926     Kapubálványfejek. NÉ XVIII. 169–178.

TÓTH Ferenc

     1967     A makói talicska. MFMÉ 1966/67. 119–130. Szeged

     1969     A makói hagyma történetének néhány fejezete. MFMÉ 1969/1. 55–85. Szeged

     1982     Egy makói hagymás család életútja. Makói Múzeum Füzetei 26. Makó

     1998a     A makói hagyma. Makó monográfiája. II. Makó

     1998b     Hagyományos hagymatermelés Makón. MFMÉ Studia Ethnographicae 2. 75–117. Szeged

TÓTH Tibor

     1983     A dunántúli kisüzemek termelése és gazdálkodása az 1930-as években. (Kísérlet néhány matematikai-statisztikai eljárás alkalmazására.) Budapest

     1988     A magyar mezőgazdaság struktúrája az 1930-as években. Budapest

TÓTH Zoltán

     1920–22     Legrégibb feszítő zabláinkról. AÉ XXXIX. 71–83.

TÖMÖRKÉNY István

     1902     Vizenjárók és kétkezi munkások. Szeged

     1906     Szegedi vizenjárók. NÉ VII. 193–201.

     1957     A Szent Mihály a jégben (Elbeszélések). Budapest

     1963     Munkák és napok a Tisza partján. Budapest

TÖRŐ László

     1968     Legeltetési rend a Hortobágyon. Műv. Hagy. X. 265–279. Debrecen

TÖRÖK Katalin

     1970     A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. MMgMK 1969–1970. 135–152.

TREMEL, Franz

     1946     Schiffahrt und Flösserei auf der Mur. Jahresbericht des Akademischen Gymna-siums in Graz. 3–51. Graz

TURI Károly

     1931     Cséplés Cegléden. NNy III. 52–56, 123–140.

TURI MÉSZÁROS István

     1928     Adalékok az alföldi gazdálkodáshoz. NÉ XX. 105–113.

TYŁKOWA, Danuta

     1981     Traditionelle Formen des Wassertransportes in den Polnischen Karpaten. In: Trad. Transport. 37–41.

UGHY István

     1994     Agancs és szaru lőportartók a pápai múzeum gyűjtőterületéről, valamint egy keresztúri szaru rajza. VMMK 19–20. (1993–1994) 471–473. Veszprém

ÚJFALVY Sándor

     1940     Erdély régibb vadászatai. Erdély, XXXVII. 137–139.

{1105.} UJVÁRY Zoltán

     1957     A vadon termő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. NÉ XXXIX. 231–244.

     1959     A látófa emléke a konyári legelőn. Ethn. LXX. 440–442.

     1969     Az agrárkultusz kutatása a magyar és az európai folklórban. Műv. Hagy. XI. Debrecen

     1977     Agrármunkákhoz kapcsolódó műrokonság. MK III. 4. sz. 78–81.

     1983     Játék és maszk. Dramatikus népszokások. I. Debrecen

UMEK, Ema

     1964     Trgovski promet po Savi v XVIII stoljetju. Kronika XII/3. 194–200. Ljubljana

UNGER Emil

     1939     A magyar búvárhalász. Búvár, V. 3. sz. 188–192.

     ÜRMÖSSYNÉ NAGY Julianna

     1929     Régi utazások Magyarországon. NNy I. 54–58, 119–122.

     ÜRÖGDI György

     1979     Hogyan utaztak a régi rómaiak? Budapest

VAHOT Imre

     1854     A kecskeméti szőllő- és gyümölcstermelés. In: KUBINYI Ferenc–VAHOT Imre (szerk.): Magyar- és Erdélyország képekben. I. 114–118. Pest

VAJKAI (WAGENHUBER) Aurél

     1937a     Adatok a veszettség gyógyításához. Ethn. XLIII. 82–83.

     1937b     Kutyabűvölés. Ethn. XLIII. 83–85.

     1938a     Adatok a Bakony gyűjtögető és vadfogó életmódjához. Vasi Sz. V. 152–163.

     1938b     A parasztszőlőművelés és bortermelés Veszprém megye déli részében. NÉ XXX. 15–48, 172–204.

     1939–40     Római emlékek a Dunántúl néprajzában. In: TÖRÖK Gyula (szerk.): Majorossy Imre Múzeum 1939–1940. évi Értesítője. 40–52. Pécs

     1940     Adatok Tóköz néprajzához. Dunántúli Szemle VII. 282–296. Szombathely

     1941a     Adatok a Veszprém vármegyei magyarság és németség teherhordásához. Nép és Nyelv, I. 88–92. Kolozsvár

     1941b     A gyűjtögető gazdálkodás Cserszegtomajon. NÉ XXXIII. 231–258.

     1943a     Népi orvoslás a Borsa völgyében. Kolozsvár

     1943b     A szentgáli juhászat. Budapest

     1945     Adatok Szentgál gyűjtögető életmódjához. Ethn. LVI. 37–40.

     1947     „A’ lovak betegségekről való orvosságok”. Ethn. LVIII. 116–120.

     1948     Népünk természetismerete. Budapest

     1958a     A batár. Ethn. LXIX. 455–457.

     1958b     Szelídített vaddisznókonda a Bakonyban. Veszprémi Szemle I. 310–344.

     1959a     Szentgál. Egy bakonyi falu néprajza. Budapest

     1959b     A Bakony néprajza. Budapest

     1964     Balatonmellék. Budapest

VAJNA Károly

     1906     Hajóvontatás. In: Hazai régi büntetések I. 531–543. Budapest

VAKARCS Kálmán

     1956     Halászat Szentgotthárd környékén. Népr. K. I. 1–4. sz. 216–221.

VAKARELSKI, Christo

     1956–57     Die bulgarischen wandernden Hirtenhütten. Acta Ethn. V. 1–78, VI. 1–40.

     1966     Áruszállítás málhás állatokkal a bolgároknál. Ethn. LXXVII. 378–389.

VALLÓ Albert

     1904     Tacska. Nyr XXXIII. 50.

VALONEN, Niilo

     1952     Geflechte und andere Arbeiten aus Birkenrindenstreifen unter besonderer Berücksichtigung finnischer Tradition. Kansatieteellinen Arkisto IX. Helsinki

{1106.} VÁLYI Elek

     1893     Erdélyrészi almafajok. Gyümölcskertész

VÁMSZER Géza

     1959     A Csík megyei háziállatok elnevezései, keresztnevei, hajtó, hívogató, elűző (riasztó) és megállító szavai. Népr. K. IV. 1–2. 237–251.

     1977     Életforma és anyagi műveltség. Bukarest

VARGA Gyula

     1956     Vándorjuhászok a kismarjai szíken. Ethn. LXVII. 109–123.

     1960     Kismarja. Egy szabad paraszt község a feudalizmus bomlásának korszakában. In: SZABó István (szerk.): Agrártörténeti tanulmányok. 71–137. Budapest

     1961     Hauptformen der bauerlichen Rinderhaltung in der Berettyóniederung (Südost-ungarn). VHO 529–557.

     1965/1972     A parasztgazdaság munkaeszközei. In: SZABÓ István (szerk.): A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, 1848–1914. I. 267–348. Budapest (2. kiadás 1972)

     1972     A szarvasmarha egy bihari falu gazdálkodásában. DMÉ LI. 1969 –70. 333–428. Debrecen

     1973a     A mezőberényi paraszti gazdálkodás. In: SZABÓ Ferenc: Mezőberény története. II. 227–262. Mezőberény

     1973b     Vésztő népi állattartása. In: SZABÓ Ferenc (szerk.): Vésztő története. 481–503. Vésztő

     1974     A bolgárkertek és a magyar konyhakertkultúra. DMÉ 1972. 387–401. Debrecen

     1975a     A derecskei hagyma- és zöldségtermesztés. DMÉ 1973. 259–280. Debrecen

     1975b     Hajdúszoboszló agrártörténete. In: DANKÓ Imre (szerk.): Hajdúszoboszló monográfiája. 399–446. Hajdúszoboszló

     1976a     Az érmelléki szőlőkultúra. Bihari dolgozatok 3. Berettyóújfalu

     1976b     Lokális gazdasági társulatok Hajdú-Bihar megye mezővárosaiban. Ethn. LXXXVII. 161–174.

     1978     Egy falu az országban (Kismarja életrajza a felszabadulásig). HBMK 33. Debrecen

     1981     Berettyóújfalu gazdaságnéprajza a két világháború között. In: VARGA Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 417–432. Berettyóújfalu

     1984     Szénavágók a Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében. DMÉ LXIII. 453–497. Debrecen

     1985     A bárándi agrártermelés 1700–1985. In: BALASSA Iván (szerk.): Báránd története és néprajza. 273–232. Báránd

     1988     A zellertermesztés hagyománya Monostorpályiban. DMÉ 1987. 169–183. Debrecen

     1993     A hajdúbagosi és a konyári dinnye. DMÉ 1991. 175–191. Debrecen

     1997a     A derecskei négyes nyomás. Népr. L. VI. 131–138.

     1997b     Terménytárolók. MN IV. 199–205.

     1998     Érmelléki szőlőhegyek rendszabályai a XIX. század végéről. In: RÁCZ István (szerk.): Szabó István emlékkönyv. 268–286. Debrecen

VARGA János

     1952     A földközösség megerősödése és bomlása a XVIII. században. In: SPIRA György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon, 1711–1790. 7–48. Budapest

     1967     A jobbágyi földbirtoklás típusai és problémái, 1767–1849. Budapest

     1969     Jobbágyrendszer a magyarországi feudalizmus kései századaiban, 1556–1767. Budapest

VARGHA László

     1940     Boglyakemence alakú baromfiólak az Alföldön. NÉ XXXII. 345–360.

VÁRKONYI Ágnes, R. (szerk.)

     1993     Európa híres kertje. Budapest

{1107.} VÁSÁRHELYI István

     1959     A Szinva és a Garadnavölgy népies halászata és annak eszközei. Borsodi Szemle III. 6. sz. 59–62. Miskolc

     1961     Magyarország halai írásban és képben. Borsodi Szemle Könyvtára 1. Miskolc

     1968     A harcsa. Budapest

VASS Előd

     1979     A szegedi és csongrádi náhije 1548. évi török adóösszeírásai. In: FARKAS József (szerk.): Tanulmányok Csongrád megye történetéből. 5–80. Szeged

     1980     Kalocsa környékének török kori adóösszeírásai. Kalocsai múzeumi dolgozatok 4. Kalocsa

VASS Tibor

     1977     Jelbeszéd az ózdi finomhengerműben. BKm 5. Miskolc

VEDRES István

     1825     A sivány homok használhatása. Szeged

     1805     A Tiszát a Dunával öszvekaptsoló új hajókázható tsatorna. Szeged

VÉGH Antal

     1972     Erdőháton, Nyíren. Budapest

VÉGH József

     1939     A kaskötés Békésen. NÉ XXXI. 41–47.

VERES László

     1982     Az erdőbirtok szerepe a diósgyőri uradalom gazdálkodásában a 18. század második felében. HOMÉ XXI. 165–176. Miskolc

VERES Péter

     1985     Magyarok a Kaukázus előterében. Ethn. XCVI. 114–126.

     1988     Finno-Ugric ancient Homeland and the Honey-Bee Problem. Műv. Hagy. XXIII–XXIV. 75–81.

VERESS Endre

     1928     Erdélyiek legeltetése Moldva Havasalföldjében. Magyar Gazdák Szemléje, XXXIII. 162–178, 209–228, 289–308. Budapest

VESMÁS Márton, SZÉKI

     1774     Erdélyi méhes kert... Kolozsvár

VESZELSZKY Antal

     1795     A magyarországi méhtartás rövid tudománya. Vátz

     1798     A´ növevény-plánták´ országából való erdei és mezei gyüjtemény, vagy-is fa- és fűszeres könyv. Pesthen

     1799     Száz esztendős kalendárium... Buda

VIGA Gyula

     1976     Mezőkövesdi adatok a szemnyeréshez. HOMK XV. 117–127. Miskolc

     1979     Adatok állatgyógyításunkhoz: a „zabolázás”. HOMK 17. 133–137. Miskolc

     1980a     A Bükk-hegység szlovák meszeseinek kereskedő útjai az Alföldre. Ethn LXXXXI. 252–258.

     1980b     A gönczi „kólya”. HOMK 18. 96–100. Miskolc

     1981     Népi kecsketartás Magyarországon. BKm 12. Miskolc

     1982     Szamártartás Magyarországon. Ethn. XCII. 448–462.

     1986     Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. BKm. 23. Miskolc

     1990     Árucsere és migráció Észak-Magyarországon. Debrecen–Miskolc

     1991     A jármi dinnye. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Régió és kultúra. Tanulmányok Szatmár néprajzáról Gunda Béla tiszteletére. 91–124. Debrecen

     1993     A tárkányi Tisza-kertek. Az ártéri gyümölcsösök hasznosításának formáihoz. Ethn. CIV. 425–434.

     1996     Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájából. Officina Musei, 4. Miskolc

{1108.} VIGA Gyula

     1997     Néhány szempont a tök (Cucurbita pepo, Cucurbita maxima) magyarországi termesztéséhez és hasznosításához. Népr. L. VI. 1–4. sz. 199–206.

VIGA Gyula–VISZÓCZKY Ilona

     1997–98     A nagydobosi sütőtök. JAMÉ XXXIX–XL. 185–201. Nyíregyháza

VÍGH József

     1981     Vizek, halak, emberek. (2. bőv. kiad.) Budapest

     1987     A magyar horgászat krónikája. Budapest

VIIRES, Ants

     1964     Der Heubogen in Osteuropa. DJbVk 10. 280–291.

     1971     Über die Herkunft und Verbreitung des Krummholzes im Pferdegeschirr. In: Studia... 427–449.

     1980     Talurahva veovahendid. Tallin

VILKUNA, Kustaa

     1950     Über die obugrischen und samojedischen Pfeile und Köcher. In: Memoires de la Société Finno-Ougrienne XCVIII. 343–384. Helsinki

     1964     Paikalisjuhlia yli oman kylän ja pitäjän rajojen. In: Kihlakunta ja häävuode. Helsinki

     1975     Unternehmen Lachsfang. Helsinki

     1984     Apáink munkája. Ősi finn mesterségek. Budapest

VINCZE Ernő

     1983     A méhész is szakmunkás. Budapest

VINCZE István

     1957     Magyar szőlőmetszőkések és metszésmódok. NÉ XXXIX. 71–101.

     1958a     Magyar borsajtók. Ethn. LXIX. 1–27.

     1958b     Magyar borpincék. NÉ XL. 83–104.

     1960a     Szőlőművelés és eszközei a borsodi Hegyközben. Népr. K. V. 3–4. sz. 123–144.

     1960b     Szőlőművelés és bortermelés a borsodi Hegyközben. Kandidátusi értekezés tézisei. Budapest

     1960c     A borkészítés módjai és eszközei, különös tekintettel a borsodi Hegyközre. Ethn. LXXI. 1–26.

     1961     A szőlőhegy birtoklása és rendje. Népr. K. VI. 1. sz. 94–106.

     1971     Történeti-néprajzi összehasonlító vizsgálatok a kelet-európai szőlőkultúra körében. NK–NT V–VI. 310–314.

     1975     Taposók és prések. (Adatok a kelet–európai borkultúra történetéhez.) Ethn. LXXXVI. 104–152.

     1984     A bortárolók történeti formái: verem – dolium – hordó. Ethn. XCV. 2–9.

VINCZE Klára

     1958     Kecskemét szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésének fejlődése. Megyei Statisztikai Értesítő Közlemények. Kecskemét

VISKI Károly

     1926     Hajós-cégér. NÉ XXX.

     1932a     Tihany őshalászata. NÉ XXIV. 37–54.

     1932b     Adatok Udvarhelyszék néprajzához. Pelészés és makkászás. Almaecet. NÉ XXIV. 112–117.

VITA Zsigmond

     1958     A népi szőlőművelés hagyományai Nagyenyed vidékén. Népism. Dolg. 51–63. Bukarest

VLADIKOV, Vadim

     1926     Ribi podkarpatszkoj Ruszi i glavnyijsie szposzobi lovli. Uzsgorod

VLADUTIU, J.

     1961     Almenwirtschaftliche Viehhaltung und Transhumance im Brangebiet (Südost-karpaten, Rumänien). WHO 197–241.

{1109.} VÖNÖCZKY-SCHENK J.

     1958     Die Geschichte der ungarischen Falknerei. Aquila, LXV. 161–173.

VÖŐ István

     1970     Magyar nyelvjárási szövegek. Kolozsvár-Cluj

VÖRÖS Antal

     1964     A belterjes gazdálkodás és állattenyésztés Moson megyében, 1896–1914. AtSz VI. 84–112, 313–346.

     1965     A tejgazdaságok kialakulása a Dunántúlon, 1880–1895. AtSz VII. 471–495.

VÖRÖS Károly

     1965     Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért 1850–1881. Arr. 7. 471–493. Győr

VUIA, Romulus

     1943     Vinatoarea si curse taranesti din Tara Haţegului şi Regiunea Padulenior. Carpatii, XI. No. 12. 310–320. Sibiu

VUKANOVIC, T. P.

     1968     Productive forces of Serbia at the time of the First Serbian Insurrection 1804–1813. Bulletin de Musee de Vranje. IV/1–125.

VUTSKITS György

     1902     Balatoni halászfurfangok. Halászat, III. 12. sz. 86–89.

WAKARELSKI, Chr. lásd VAKARELSKI, Christo

WALLNER Ernő

     1941     A Bakony erdőtakarójának átalakulása a XVIII. század végéig. Földr. K. LXIX. 1–29.

     1942     A Bakony erdőtakarójának pusztulása a XIX. században. Földr. K. LXX. 32–42.

     1943     A Bakony erdőtakarójának jelen képe. Földr. K. LXXI. 260–277.

WEBER, Max

     1979     Gazdaságtörténet. Válogatott tanulmányok. Budapest

WEINHOLD, Rudolf

     1965     Gemeinsamkeiten und Wechselbeziehungen zwischen der ungarischen und deutschen Weinkultur. In: Europa et Hungaria (Congressus Ethnographicus in Hungaria 16–2. X. 1963) 163–180. Budapest

     1975     Vivat Bacchus. Eine Kulturgeschichte des Weines und des Weinbaus. Leipzig

WEISS, Dieter

     1984     Mit Kraxe und Wagen. Stainz

WEISS, Richard

     1941     Das Alpwesen Graubündens. Erlenbach–Zürich

WELLMANN Imre

     1933     A gödöllői Grassalkovich uradalom gazdálkodása különös tekintettel az 1770–1815. esztendőkre. Tanulmányok a magyar mezőgazdaság történetéhez. Szerk. DOMANOVSZKY Sándor. Budapest

     1961     Földművelési rendszerek Magyarországon a XVIII. században. AtSz III. 344–370.

     1965     Királyi mérték és mérő alá való föld. AtSz VII. 236–243.

     1967     A parasztság sorsa Pest megyében kétszáz évvel ezelőtt tulajdon vallomásai tükrében. Mgtört. Tan. 3. Budapest

     1979     A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. At. Tan. 6. Budapest

     1980     Közösségi rend és egyéni törekvések a 18. századi falu életében. TSz XXIII. 376–449.

WENZEL Gusztáv

     1887     Magyarország mezőgazdaságának története. Budapest

WIEGAND J. lásd SZILÁGYI Sámuel

WIEGELMANN, Günter

     1969     Erste Ergebnisse der ADV-Umfragen zur alten bauerlichen Arbeit. Bonn

{1110.} WILHELM Sándor

     1994     Hagyományos halászat az Érmelléken. In: Népism. Dolg. 1994. 59–75. Bukarest

WLASICS György

     1845     A gyümölcsfa tenyésztése. MG 79. sz. 1306–1316.

Weisses Gold

     1995     WURSTER W. H.–BRUNNER M.–LOIBL R.–BRUNNER A. (hrg.): Weisses Gold. Passau. Von Reichtum einer europaeischen Stadt. Passau. (Katalog zur Ausstellung)

YOUNGER, William

     1966     Gods, men, and wine. Cleveland

Z. G.

     1863     Képek a hazai népéletből XXIX. Hajóvontatók a Dunán. Vas. Ú. 26. 228–229.

ZABOS Géza

     1983     Horgászoknak a Tiszáról. Budapest

ZAKÁL György, Nemes-Népi

     1985     Eőrséghnek Leirása ugymint: Annak természete, Története, Lakosai, ezeknek szokásai, nyelvszokása a’ mellyeket öszve szedegetett Nemes-Népi Zakál György 1818dik Esztendőben. (Szerk., bev.: VÖRÖS Ottó.) Szombathely

ZAKARIÁS Erzsébet

     1995     Nemi szerepek a növénytermesztésben Erdővidéken. KJNTÉ 3. 27–33. Kolozsvár

ZALAI-GAÁL István

     1983     A Mórágy-tűzkődombi horog – A neolitikus „aktív” halászat kérdései a Kárpát-medencében. AÉ 110. 231–242.

ZATEZALO Duro

     1970     Kupa kao plovni put v XVIII i XIX stoljecu. Zbornik 2. Historijski Archiv Karlovac 7–104. Karlovac

ZENTAI János

     1962     Cuni szőlőmetszőkések. JPMÉ 363–368. Pécs

     1965     Hevesi dinnyések Ormánságban. JPMÉ 1964. 193–204. Pécs

     1966     Egy letűnt életforma utolsó képviselője az Ormánságban. A kólészó. JPMÉ 1965. 181–201. Pécs

     1971     Két adat az Ormánság népének régi életéből. Almabor és borecet készítése. JPMÉ XIV–XV. Pécs

ZEUNER, F. E.

     1963     A History of Domesticated Animals. New York–Evanston

ZILAHY Lajos

     1975     Egy paraszti szőlőhegy szervezete és működése a XIX. században. BÉ X. 331–345.

ZIMÁNYI Vera

     1976     Magyarország az európai gazdaságban, 1600–1650. Budapest

ZIMÁNYI Vera–MAKKAI László–KIRILLY Zsigmondné–N. KISS István

     1968     Mezőgazdasági termelés és termelékenység Magyarországon a késői feudalizmus korában. AtSz X. 39–93.

ZIMMER Ferenc

     1940     A „fogas”. Budapest

ZIMMERMANN Ágoston

     1906     A patkó eredetéről, vonatkozással az Árpádház-korabeli magyar leletekre. MGtSz XIII. 53–68.

ZIMMERMANN Ágoston–ZIMMERMANN Gusztáv

     1944     A házimacska. Budapest

ŽIVKOVIĆ, Olivera

     1956     Ribolov i ribarske sprave na Tamišu. Rad Vojvodanskich Muzeja, Vol. 5. 194–204. Novi Sad

{1111.} ZMEEV, Racso

     1973     Ribolovit v Tutrakan ot minaloto go nasi dni. Szilisztra

ZNAMIEROWSKA-PRÜFFEROWA, Maria

     1957     Rybackie narzędzia kolne w Polsce i w krajach sasiednich. Toruń

ZOLNAY László

     1971     Vadászatok a régi Magyarországon. Budapest

ZOLTAI Lajos

     1914     A debreceniek szőlőműveléséről és szőlőkertjeiről. NÉ XV. 57–68.

     1934     Mikor keletkeztek Debrecen határában a pusztai csárdák? DSz VIII. 271–282.

     1936     Ismeretlen szeletek Debrecen múltjából. I. Debrecen élete a XVII. század elejei főbírói számadások tükrében. Debrecen

ZÓLYOMI József

     1968     Észak-Cserhát állattartásának másfél százada. AtSz X. 439–478.

     1975     Adatok Nógrád megye parasztságának XVII–XIX. századi történetéhez. NMMÉ XXI. 15–125. Salgótarján

     1984     Az állat haszna az Észak-Cserhát falvaiban. NMMÉ X. 265–313. Salgótarján

     1989     Az állattartás ágazatai Palócföldön. In: BAKÓ Ferenc (szerk.): Palócok III. 83–234. Eger

ZUMTHOR, Paul

     1985     Hollandia hétköznapjai Rembrandt korában. Budapest

ZSIGMOND József

     1980     Régi halászat a Felső-Maros menti Magyarón. Népism. Dolg. 1980. 37–46. Bukarest

     1992     Ős-Marosszéki Havasok Közbirtokossága. KJNTÉ 1. 37–46. Kolozsvár

ZSÓTÉR János

     1842     Hajósi jó rendviszonos kötelességek és általános rendszabályok. Szeged

ZSOVA Ilona

     1971     Baromfitartás egy bodrogközi faluban. In: KOVÁCS Dániel (szerk.): Abaúj és Zemplén népéletéből. 35–47. Sátoraljaújhely

ZSUPOS Zoltán

     1985     Népi növényismeret a Medvesalján. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Göm. népr. I. 29–54. Debrecen

     1987a     Esztár néprajza. Folk. Etn. 30. Debrecen

     1987b     Dél-Gömör gyűjtögető gazdálkodása. Göm. népr. X. Debrecen

     1990     Gyűjtögetés, halászat, méhészet. In: UJVÁRY Zoltán (szerk.): Bakonszeg története és néprajza. 289–317. Bakonszeg