{705.} ÁR- ÉS BÉRSZABÁLYZATOK


FEJEZETEK

BEVEZETÉS

Az egyes iparágak gyűjtése közben árjegyzékekre bukkantam még működő műhelyekben, az 1950 körüli években, ezek a készítmények körét tükrözték. Nagy segítséget adtak a műhely munkájának a leírására, ritkán készített termékek felidézésére, a vásári körzetben kedvelt áruféleségek feljegyzésére. Ilyen módszerrel dolgoztam fel a szentendrei mézeskalácsos és gyertyaöntő, a keszthelyi köteles-, a szarvasi tarisznya- és pokrócszövő műhely munkáját. A városi és falusi szükségletekre készült termékek az anyagi kultúra szélesebb körű elterjedésének, a vásári körzetek méreteinek, a város és falu természetes kapcsolatainak vizsgálatát eredményezték. Az egyes műhelyek vagy helységek kézművesiparágai történetének felderítéséhez pedig, a céhes anyagot bevonva, elkerülhetetlenné vált az árszabások felhasználása is. Természetesen erre a néprajzi és a történeti irodalomban, illetve folyóiratok forrásközléseiben találtunk példát.

A történeti és gazdaságtörténeti munkákban, jogszabálygyűjteményekben, az egyes helységek, városok céhtörténetét tárgyaló kisebb-nagyobb művekben és sok elszórt közleményben a múlt századi folyóiratokban, az árszabások közzététele tekintetében más-más indítékokat találunk. A Tudományos Gyűjtemény az 1835. évfolyamban A Mesteremberek mívjei árának 1668-dik esztendőben Poson, Nagy-Szombath, Bazin és Szent György szabad Királyi Városok által lett meghatározása címen közli a huszonhárom iparágat magába foglaló limitáció teljes szövegét. Gyurikovits György pár mondatos bevezetőjében világosan megjelöli a közlés célját: „Úgy vélekedem, nem teszek alávaló, vagy haszontalan munkát, s nem okozok unalmat azoknak, a kik anyanyelvünk ügyében semmit tsekélységnek nem tekintenek, a mi annak akármely szakaszában gyarapodására mutat: ha figyelemgerjesztés végett egy műszerek árának régi szabását … ezen betses folyóiratunkban közrebotsátom. Minthogy pedig ezen Irományban a régi Szint úgy elavult, mint még divatban lévő Magyar Műszavaknak és kifejezéseknek nevezetes száma foglaltatik, nem kételkedhetni, hogy azoknak felélesztésükkel azon híján, melly a hazai nyelvünkben ezen óldalról éreztetni látszatik, kipótoltathatik. A történeti tekintetre nézve ítéletem szerént – nevezetesen ezen Iromány két okból: először, mert bizonyságul szolgál arra, hogy a Magyar nyelv az fentemlített században a megnevezett Városokban nagyobb divatban vala, mint az utánna következendő és a mostani időben, másodszor megesmertet bennünket az előkori mesterségeknek és mívességeknek állapottyokkal, s Elődeink szokásaival házi gazdálkodásuk és kiművelődésük voltáról. Ezen két szempontból tekintvén, reménylem, senki ezen közlést rosszalni nem fogja” (TGy 1835. I. 81–82). A Történelmi Tár évfolyamaiban, az 1870-1880-as években, gyakori a főúri és fejedelmi leltárak közlése, {706.} amit ártörténeti, művelődéstörténeti szempontból egyaránt fontosnak tartottak közlőik. A Szitnya várába (Hont m.) bevitt áruk jegyzékének pontos idejét és íróját ugyan nem tudta megállapítani Deák Farkas. „Bárki is írta légyen azonban, egyike legérdekesebb fajta iratoknak s a szakemberek bizonnyal méltányolni fogják részletező leírásait, a laikus olvasók pedig meg fogják látni, hogy a XVII. században is volt fényűzés, czifraság elég, s hogy önékesítés nemes mesterségében a férfiak akkor sem maradtak el a nőktől s ép oly tarkán, ép oly gazdagon, sőt sokkal drágábban öltözködtek, mint az asszonyok” (TT 1879. 144). P. Szatmáry Károly pedig egy magyar fejedelmi kincstár közléséhez a következőképpen kezdte bevezetőjét: „Régi fejedelmi, egyházi és főúri kincstárak leírása mindig különös érdekkel bír. Ha azokat jól szemügyre vesszük, kitűnik, hogy az nemcsak régi magyar szótár, hanem egy darab míveltségtörténet is, sőt sorakozik ehhez egy kis családi és politikai történet is” (TT 1881. 763). De szaporíthatnánk a példákat a Századok, a Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, a céhtörténeti munkák lapjairól is. A közölt anyag mennyiségénél fogva azonban külön is ki kell emelnünk Kolosváry Sándor–Óvári Kelemen A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye (Corpus statutorum Hungariae municipalium. I–V. Budapest, 1885–1897) c. hatalmas munkáját. A szerzők az előszóban elismerik a történettudomány jeles művelőinek európai színvonalú munkásságát, mégis azt írják, ,,… hogy történetíróink nagy többsége szellemi munka erejét eddig csaknem egyedül a nemzet politikai történetének megírására összpontosította … szerény nézetünk szerint nem hiány nélkül való egész az mind addig, a míg a szellemi és társadalmi életnek minden nyilvánulásai: a vallás, erkölcs, nyelv, tudomány, művészet, ipar, gazdaság és jog stb. fejlődésének pházisai, az érintett eseményekkel kapcsolatban fel nem öleltetnek” (Kolosváry–Óvári 1885–1897: I. VI). Az elmaradás a kútfők elégtelen feltárásában keresendő. Munkájukban – a jogalkotás fejlődésének összegezésén túl – hatalmas anyagot szolgáltattak az általuk felsorolt területek kutatásához forrásközléseikkel.

Szádeczky Lajos céhtörténeti munkájában (1913) tudatosan használja fel az árszabásokat, éppen az imént említett kötetek alapos ismeretében, a céhek életének, munkájának teljesebb megismerése érdekében, a céhek és városok, földesurak viszonyának megvilágítására, sőt a céhek visszaéléseinek példázatára. Ezeken túl törekedett az árszabások történeti kialakulását bemutatni a középkortól kezdve, városi, fejedelmi, királyi limitációkon keresztül. Idézi az 1625-ös, az 1659-es országgyűlésen hozott törvénycikkeket, majd azok 1715-ben, 1723-ban történt megerősítéseit és kötelező betartásuk szorgalmazását. Az Erdély ipara a fejedelemség korában (1542–1690) c. fejezetben közöltekből világosan kitűnik, hogy ebben az időszakban Erdélyben a központi irányítás és törvényhozás sokkal többet tett az ipar és kereskedelem ügyében, mint a magyarországi, török által meg nem szállt országrészre vonatkozó országgyűlési törvények 1625-ig. 1556 és 1609 között egy sor árszabás látott napvilágot János Zsigmond és Báthori Gábor fejedelemsége alatt. A törvények betartása persze ott sem volt mentes a hiányosságoktól, amit a magas büntetések kilátásba helyezése is bizonyít. Szádeczky Lajos az Erdélyi Országgyűlési Emlékek köteteinek gazdag anyagát feldolgozva, de nem kimerítve, a kézművesek gyarapodásáról, egyre több iparág ellenőrzés alá vonásáról tájékoztat könyvében. Összehasonlítást is tesz: 1571-ben 20 iparág összesen 100 tétellel, 1609-ben 30 iparág 466 tétellel, az 1626-ban készült árszabásban pedig 40 iparág körülbelül 600 tétellel rendelkezett, tehát a kézművesség gyarapodása mellett a választék bővülése is jól kimutatható. Néhány részletező példát is ad: szíjgyártó 1571-ben 12, 1592-ben 35, 1609-ben 51, szabó {707.} 1571-ben 9, 1609-ben 26, kereskedő 1571-ben 6, 1609-ben pedig 38 tételben sorolta fel készítményeit, áruját (Szádeczky 1913: I. 49–155).

Azt hiszem, nem szükséges részletesebben bizonyítani, hogy milyen lehetőségeket rejtenek magukban például egy-egy város vagy megye, akár országrésznyi terület árszabásainak sorozatai 300-400 évet is átfogva. Rendkívül megkönnyítik a forrásanyag felkutatását, melyekből a szükségletek változását, a munkamegosztás, technikai fejlődés fokozódását, illetve visszaesését vizsgálhatjuk. A kézműipar által előállított termelőeszközök és fogyasztási javak termékstruktúráját elemezve közelebb jutunk például a falu anyagi kultúrája alakulásának pontosabb megrajzolásához. Mód nyílhat a táji jellegzetességek kitapintására, a divat változására és terjedésére, az életmód változásának elemi összetevőire. Hiteles forrásanyaghoz juthatunk a háziipar bizonyos területeinek történeti feltárásához, területi elhelyezkedésére, méreteire vonatkozóan.

E sok kecsegtető lehetőség ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy például már a 16. században szokássá vált a megyék közötti árszabáskölcsönzés, egy újabb limitáció előkészítése alkalmával. Sokszor szóról szóra egyeznek a tételek, csak az árakban mutatkozik némi különbség. De ezek is tanulsággal szolgálhatnak például a nyersanyagok bőségére vagy éppen szűkös voltára, tehát nem hagyhatók figyelmen kívül. Éppen a nagyobb anyag áttekintése alapján lehet majd megállapítani ezek használhatóságát, inthet bennünket óvatosságra.

A kézműipar és a népművészet együttes vizsgálatára példát adó Györffy István A cifraszűr c. munkájában (1930) éppen Szádeczky nyomán jutott el a céhes anyaghoz, de az Erdélyben Gyulafehérvárott 1627-ben kiadott árszabáshoz is. Az egyes tájegységek tárgyalásába mindenhol bevonta a céhek szabályait, jegyzőkönyveit és az árszabásokat is. Tehát a példa adva volt 1930 óta a néprajztudomány számára, csak éppen kevés követőre talált. A Néprajzi Közlemények első köteteiben több árjegyzék, hagyatéki leltár közlése az 1950-es években újból felhívta a figyelmet ezekre a forrásokra, de nem sok sikerrel. A kovácsok munkáját kutató Bodgál Ferenc, az asztalosság területén K. Csilléry Klára, a kerámiában Kresz Mária, a viseletkutatásban Gáborján Alice és Domonkos Ottó, a mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban pedig Takács Lajos használta e forráscsoportot többé-kevésbé rendszeresen.

E forráscsoport rendszeres használatára buzdítva közöltem 1961-ben egy 17. századi magyar nyelvű árszabást a Soproni Szemlében, majd 1962-ben a Néprajzi Értesítőben a süvegviselettel kapcsolatosan (Domonkos O. 1961; 1962).

A kézművesség írott és tárgyi emlékeinek feltárását, 1972-1976 között a veszprémi múzeum kezdeményezésére, elvégezte a Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézműipartörténeti Munkabizottsága. Az ország múzeumaiban és levéltáraiban őrzött emlékek adatlapjainak kitöltésében közel száz önkéntes munkatárs vett részt. A mintegy 300 ezer adatot számítógép rendszerezte, az eredmény A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere, két kötetben (Éri–Nagy–Nagybákay 1975–1976). E munkának a tapasztalatai és eredményei serkentették arra a Munkabizottságot, hogy az ár- és bérszabályzatok hasonló feltárását és közzétételét tűzze ki célul 1976-ban. Ebben a munkában elsőrendűen leváltárosok és néhány muzeológus vett részt. Az előkészítést, majd az első eredményeket a III. és IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium vitatta meg 1976-ban, illetve 1980-ban. A számítógépes adatfeldolgozás a céhkataszter kódrendszerét továbbfejlesztette, de ahhoz szervesen kapcsolódik. Az ár- és bérszabályzatok néprajzi forrásértékének jelentőségét bizonyítandó jelent meg az Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához c. sorozat 8. köteteként egy válogatás a soproni és Sopron megyei árszabásokból (Domonkos O. 1980a).

{708.} A számítógépes rendszerezés 1984-ben elkészült, több mint 3700 adatlap kereken 17 ezer adata került kiadásra két kötetben 1986-ban, A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463–1848 címen. Az iparcikkek mellett a mezőgazdasági munkák bérei, egyes termékei is megtalálhatók a mutatókban. A kívánt árszabás őrzőhelyét, kibocsátásának idejét, a kiadó hatóságot, a szövegek nyelvét, területi hatályát, az iparágak, bérek, termékek csoportosítását, valamint az árszabás pontos levéltári jelzetét is adja a kataszter (Domonkos O.–Kiss M.–Nagybákay P. 1986).

Az alábbiakban egy 1793-as Somogy megyei árszabást közlünk példának, bemutatva 21 iparág termékeinek sokaságát. Természetesen ennél bővebb, az iparágak szélesebb munkamegosztását tükröző árszabások is vannak a királyi városokban, fejlettebb megyékben, de a falusi általánosat ez talán jobban tükrözi. A szerencsés véletlen pedig Tolna megyéből őrzött meg egy bérszabályzatot a mesteremberekre, legényeikre, valamint a mezőgazdasági napszámosokra, szolgákra vonatkozóan 1812-ből. A bérszabályzat a mesterembereket osztályokba is sorolta, figyelembe véve a munka nehézségi fokát. A legények esztendei, illetve heti bérét összevetve az egyes iparcikkek árával kapunk képet azok értékéről, de az egyes szakmák közötti különbségekről is.

SOMOGY VÁRMEGYE ÁRSZABÁSA 1793-BÓL

Anno 1793 6a Marty In Oppido Kaposvár Co(mi)t(a)tui Simigh(iensis) ingerem sub Praesidio…

Erga propositam per Deputationem hanc Opificib(us) in praesentiam ejusdem Deputationis constitutis quaestionem illam, an inmir(?) in Ambitu Cottus ilius Fullones, vulgo Csapok reperiantur, responsum exstitit ex parte Opificum, Opifices hoc nomine compellatos nullos imnino reperiri, sequaciter Causapearios Materialia sua Veszprimio, aliusque ex Locis extra gremialib(us) procurare solitos esse, unde respectu Fullonum nulla hic refiexione occurrere quiunte deventum est prinum ad Causa pearios.

(1793. március 6-án, Kaposvár városában, Somogy megyében, … elöljárósága alatt…

Ezen küldöttség beadványa tekintetében, ugyanezen küldöttség jelenlevő kézművesei egyetértéssel arra a kérdésre, vajon a megye körzetében kallósok, a nép nyelvén csapók, találhatók-e, az a válasz született a kézművesek részéről, ezen névvel illetett kézműves egy sem található, következésképpen a szűrszabók anyagjaikat Veszprémben és más, külső helyekről szokták beszerezni, mivel pedig a kallósok tekintetében itt semmiféle visszajelzéssel nem találkozni, az ügy átmegy először is a szűrszabókhoz.)

Szür Szabok. F. d. x.
Ezen Mester Emberek Limitatioja azon fundáltatik, hogy most a végh szür adatik 15, 13, 12 f. Fuar és szerszám egy vég-szürhöz szükséges limitáltatik 57 x mellyekre nézve a kész szür munkája bérével edgyüt kőzép ára, egy vég szürnek hozza valo szükséges készülettel találtatván 14 f 24 x következendőképpen limitálta(tott).
Legnagyobb őreg szür mellynek hossza 2 1/4 Sing, egy Singet 2. Schuchal értvén következendőképpen ezen Szürben találtatik 8 Sing Szür poszto, az illyennek ára limitaltatik 4 50
Középszerü hosszu szürnek hosza lesz 2. Sing, találtatik pedig mind őszve benne 7. Sing ennek ára: 4
A leg kissebnek hossza 1 1/2 Sing, átollában van benne 4 Sing poszto 2 25
A melly szürök pedig ezen Classificált szürökön kivül találtatnak, minthogy sok némüségehez képest classificálni mindeniket nem lehet, mivel ki hoszabb, ki rövidebb, azoknak az árok is ezekhez aproportionáltassék. Az leg nagyobb Szür Dolmánnak hosza lészen egy Sing, és egy fertály, kiben áltollában vagyon 4 Sing, annak ára lészen 2 25
{709.} Második Classisbeli Szür Dolmánnak hosza lészen egy Sing, és 2. ujnyi, az az egy furás átollában, vagyon benne 3 Sing, az árra lészen 1 75
Harmadik Classisbéli Szür Dolmánnak Hosza egy Sing átollában vagyon benne 2 1/4 sing, az ára lészen 1 25
Negyedik Classisbéli Szür Dolmánnak Hosza 3/4 Sing átollában vagyon benne 2 1/4 Sing, az ára lészen 1
Mivel pedig ezen Szür Dolmányok(nak) Classificatioján kivül is, még ki hoszabb valamelyest, ki pedig rövidebb, azoknak az árra is valamint az hoszu Szüröké ezen Classificatioban bé zárt Szür Dolmányokhoz aproportionáltassék; Ezen Deputatio alkalmatosságával keménnyen tilalmaztatik, hogy egy átolján sem az hoszu Szürőkben, sem Szür Dolmányokban az egy szegélen, és Sodrásson kivül semminemü Tzifra ne találtassék, azon Czifra Szürők pedig, mellyek az Mester Embereknél már készen találtatnak azok reánk jövő Sz: Iván Napig sub Iño proclusi(?), az mind adathatnak, adassanak, mellyek pedig azután megmaradnának, vagy kiszétetnének, ámbár czifrák lennének is ezen Limitatio szerint distrabáltassanak, mind a kőzőnségessek.
Ezen Deputatio szükségesnek találja, hogy T. N. Somogy Vármegye által N. Veszprém Várm(egye) requiráltassék, hogy az Csapo Mester Emberek(nek) ugy régulázza, hogy az Vég Szürőknek hoszában, és Szelességiben az régi, és articulosokban is comprehendált mértékkel éljenek, és azok is Limittáltassanak.
Csizmadiák.
Minek elötte ezen Csizmazia Mester Emberek(nek) munkája Limitatiora ment volna, az Deputatio az Török Kordován árát, mellynek 20. for., az kaposi Kordovánnak pedig 16 forént vetetik az Mester Emberek(nek) önnön vallások szerint vévén föl, mellyben vagyon 10 darab, egy darabbul pedig ugyan magok vallások szerint egy pár egész, és egy fél csizma kerül némelly Papucs, vagy fejelisnek maradott darabon kivül, az Bélést pedig, vagyis Szattyánt felényire, az az 10 for. számlálván az fontos Talpat melly az mint állétyák 20 for vétetik, és lészen belőle 25 pár, egy pár Csizmárapedig efféle Talpon, és hozza tartozando Sinyort, Csirizt, és más az illyétin approlékot 51 xřra számlálván limitáltatik.
Egy pár Uri Embernek való első fáró Tőrők Kordovány Csizma Arany, vagy ezüst Sinyora Patkó, vagy Sarkantyu nélkül. 3 50
Ugyan egy pár Uri Embernek való első fáro Tőrők Kordovány Csizma Selem sinyorra Patko vagy Sarkantyu nélkül 3
Kissebnek, kissebb az árra.
Aszonynak valo Tőrök Kordovány első fára Stéklis Csizma 2
Kissebbnek kissebb az árra.
Aszonyok(nak) nagy Czipellös Tőrők Kordovány(bul) első fára 1
Kissebbnek kissebb az árra.
Tobak Kordoványbúl valo egy pár öreg férfi csizma első fárra selem sinyořa 2 50
Kissebbnek kissebb az árra.
Aszonynak őreg Csizma Tobak Kordovány(bul) 1 50
Aszonynak való Czipellős első fára Tobak Kordovány alacsony Talpra. 70
Kissebbnek, kissebb az árra.
Kocsisnak valo Tehény bőr Csizma első fára szőr, sinyořa, Patkó, Sarkantyu nélkül 2 25
Egy pár Csizma Varrástul mindent az csináltató adván 50
{710.} Egy pár csizmátul midőn kordoványon kivül mindent az tsináltató ád 1
Egy pár Csizma fejellés férfiunak, ha Torokban ell metzi, és Steklire 1 25
Kisebb fejre és patkora 1
Egy pár aszony Csizma fejellés 85
10 Esztendőn alul valo Gyermek Csizmája fejellés(éért) 50
Egy pár Papucs sarkassan 60
Sarkatlan Papucs 50
Kissebb Papucs 10 Esztendős va(loknak) 40
Leg őrebb (öregebb) Steklis kardovánbéli Csizma első fára selem sinyora, ha maga ád szárt az Csizmazija 1 50
Stekli nélkül 1 35
Tehény bör Topánka első fárra szőr sinyořa 1 30
Kissebbnek kissebb az árra.
Egy pár végik való Talpalás jo Talpb(ól) 40
Alább való Talpnak kissebb az árra.
Fél talpalás mellék fottal edgyüt 23 1/2
Mellék folt nélkül 20
Gomb Kötők
Ezen Mester Emberek is az Deputatio által az Arany, és Ezüst, selem mostani árához képest meg kérdeztetvén következendö modon füzettetnek ugymint
Az Selemre Arany Buréttásnak réfe 40
Czérnára do do 30
Selemre ezüst buréttásnak réffe 25
Czérnára do do 20
Selem Buréttás do réfe 5
Bétsi szőrb(ől) vert sinyornak réffe, ha mindeneket a Gazda ád 3 1/2
Selem sinyornak verését, ha mindent a Gazda ád 1 1/2
Arannyal, és Ezüstel vertt sinyornak réffe, ha mindent az Gazda ád 3 1/2
Mente Gombháznak valo merő Arany sinyor(nak) réffe 45
Alább valónak hasonló Aranyb(ul) 35
Hasonló Ezüst sinyor(nak) réffe 30
do alább valónak 25
Selemb(ül) makkos, és rojtos Rántzra valo 30
Arannyal tarkán gombházok(nak) való selmes kotzkás merő sinyor 20
Vitéz kötes, és három Spárgás Selem Rántzra való 60
Jo selem Mente Kötö közönséges, nem sodrott 30
Szőrb(ől) való kőzőnséges rántzra 11 1/2
Szőrb(öl) valo kőzőnséges, és rántzra való 20
Szőr mente kötő 10
Selem Gomb egy ruhára Makkal, és egy felül rojtra 3
Dtto két felül rojtal 4
Rojt nélkül egy felül 1 50
Ugyan ollyan formán két felül 2 25
Eővnek selemmel való Gombozássa, minden Gomb 10
Fonyás Vitéz Kötes rojtokkal, és hasonlo rántzra való 1
Kovátsok.
Ugyan ezen Kováts Mester Emberek is az Deputatio eleiben biratatván, és az mostani időhez képest a (fa-)szén égetés is, és más ezen Mesterséghez valo környül állások is azon Deputatiotul fől vétetvén fog füzetettni.
{711.} Magyar Logos Kocsi Vassallástul, az Gazda vasáb(ul) 9
Györi Kocsi vasalástul az Gazda vasáb(ul) 5 50
Logos Kocsi Kerék egész singgel való vasalásával 50
Avét Sing fől huzása 25
Paraszt Győri Kocsi Kerék egész singre való vasallása 40
Darab singre 35
Hoszu marok vas fől ütés 15
Karikas marok vas csinálása 5
Egy ütkőző marok vas csinyálása 15
Egy Lo patkó fől ütes Kovács Szegeivel, 5
Egy Lo patko fől ütéstül Gazda szegeivel 3 1/2
Őkőr szekér vassalástul 6
Egy Ló patko Kovács vasáb(ul), és szegeivel fől ütéstül dtto föl ütés nélkül, a mind meg alkuhatik 20
Egy Kocsi első Tengöl nyelves ruddal való uj vasallásal 25
Hasonló Tengől merő Rudra 75
Hátulsó Szekér, vagy Kocsi Tengel vassalás 60
Logos Kocsi hátulsó Tengöle, és Kecske Bakra való vassalása 1 50
Ha pedig merő bakra lészen 3
Uj csoroszla tsinyálás 15
Tsoroszla Nádlás, ha nyakik lészen nádolva 20
d° Ha tsak a hegyén lészen nádolva 10
Egy Szántó vass egész nádlássatul 40
Fél Nádlásatul 25
Eke nád tsinálás 5
Ujj Lapos vasnak, mellyett az Boltban vesznek és Lepén vasnak neveztetik, megcsinálása és fől verésse 35
Oreg fejsze Aczélózás 12
Egy fejsze fok csinyálás 10
Kankalékos kutra való vődőrnek vassalása az fogantékjával, és hozza szükséges minden készületel 1
Az alább való Munkának az árra is alább lesz.
Az kőzőnséges vődőr pedig két Karikára és vas fogantékra 15
Egy kappa Nádlástul fokáig 20
Kissebb Kapa Nádlástul 15
Főrhéncz uj vassalás csatló pálczákkal 40
Kiss Afa (Kisafa) ujj vassalás 30
Derég szeg (derékszeg) csinyálás 10
Lőcs káva csinyálás ujj 10
Kerék szég 2
Kurung vas hegyi Nádlása fü aczillal edgyüt 30
Kurung vas nyakának nádlása 1
Egy belső pengóért 4
Egy külső d° 1 1/2
Főrhéncz szeg 3 1/2
Malom Csakány élesétes 1 1/2
Aczélozás d° 10
Avét vass, ha valamire verettetik, akkor azoknak fele füzettessék.
{712.} Kőtél-Jartok.
Mivel mostanában ezen Kötéljárto Mester Embernek Szája vallása szerint az Kendernek Mázsája 11 F kővetkezésképpen funtya d 11, ahoz képest fog nekik füzettettni. Bor vonyo kötélnek jo kenderb(ül) fontya 33
Hátulsó szála Istráng 5
Első szála Istráng Posztillionnak való 10
Kőzőnséges hatulsó Istráng 4
Első Közőnséges hoszu Postilion Istráng 8
Rudalló Kötélnek őlle szálla 8
Simpla Kőtéfék Szálla 4
Rúdallo Kőtél(nek) öle csőpőb(ül) (csepüből) 5
Duppla kőtéfék szálla 8
Őkőr Kőtél csatos 5
Csatt nélkül d° 4
Egy csapónak való Heftes Magzagnak fontya 40
Tehény Kőtél Csatt nélkül 2 1/2
Egy szál az approbb Kőtelekbül nagyobb szerü 3 1/2
Kissebb szerü 2 1/2
Leg kissebb szerü 1 1/2
Nyakló jo Qualitású 25
d° Alább való 20
Ruha Száraztó Kőtélnek őlle száláb(ul) 5
d° Alább valonak ölle 2
Spagátának fonttya 40
Egy nyüg Ló szőrrel vegyest 4
Hevedernek őlle 15
Keskennyebb 7
Kender hám 20
Pányva Kőtélnek őle Ló szőrel vegyest 8
Magyar válto Mives, és Németh Szabók.
Egy selem posztó Dolmány varrása Szattyánal 85
Gombház nélkül egy selem poszto mentétül 60
Hosszas Gomb házokkal vagy vitéz kőtésekkel való mentét(ül) 70
Egy bélélt Nadrágért 35
Kissebb bélelt Nadrágért 25
Egy kőzőnséges Posztob(ul) való vaszonyal bélelt Nadrágért 30
Egy öreg béleletlen Nadrágért 25
Kissebb béleletlen Nadrágért 20
Szolgának való vásári Mente 50
Egy Kalpag posztóval bélelve 20
Egy Magyar Köpönyeg Kőzőnség(es) 35
Egy Közőnséges Szoknya 25
Egy pár Salavárdi varrás 15
Egy kőzőnséges Tarsol varrás 25
Nagy bélelt Magyar Kőpőnyeg 75
Rővid Nyári Mente bélésével edgyütt 1
Egy hosszabb is ugy 1
Egy Aszonynak való Magyar Mente rövid csipkés vagy paszományos 2
d° Szoknyástul 1
{713.} Német Kőpenyeg ujjas 75
Annál jobb, kinek selemmel lesz(nek) ki varva lukjai 1
Kaputt ezüsttel, vagy Arannyal kivarrott lukakra 1 50
Kamizol, vagy is Németh Dolmány varrás 1
Plundra 65
Közönséges Német Plundra, és Camizol varrás 3 20
Paszományos Köpönyeg 1
Ugyan ollyan Paszomány nélkül 70
Rövid Aszony rékli 40
Pamukkal tőltött hasonló rékli 60
Pántlikával prémzett Pamukos Rékli 65
Hasonló Zubbon egy, vagy két esztendős Gyer(eknek) 60
Egy Kőzőnséges Gyermek(nek) 45
Nagyobb Gyermek(nek) való kőzőnséges Zubbon 55
Mégis nagyobbnak 12 esztendősnek d° 60
Német vál előli sinyořal füzéssel 2 30
Kőzőnséges, és füzés nélkül d° 1 50
Feő Aszonyok(nak) való magyar vál mostani mod szerint csipke, vagy paszománnyal és hal csontal 1 75
Paszomány vagy csipke nélkül 1 50
Hal csont nélkül Kőzőnséges Laibl 20
Bársony, vagy selem Férfiunak Arannyal vagy ezüsttel füzőtt Laibl Gombokkal, Zsebekkel 50
Férfi Laibl mostani modon, gazdagon paszományos 3. sorjával 1
Schlaff Rock 60
Az Asszonyi őltőzetek sok, és változo némüségekhez képést Limitatioban nem vetetnek, hanem alku szerint mennyenek.
Magyar Vásáros Szabok.
Ezen Mester Emberek(nek) be-vallások szerint vétetik Nagy Szombati Failandis világos, és Sötét Kék Posztonak réffe 2. f. Sötét Kék Pukai posztonak réffe Küszőgen l. f. 45 x. Sopronba 1. f 39. x. Tatában pedig 1. f 36 x. Világos Kék Pukai; és Sötét Kék Karazsiai Küszőgen 1. f 30. x. És ezekhez képest egy Aszonynak való leg nagyobb mentéhez kell nyegyedfél réf nagy Szombati fajlandis Posztó, mellynek réffe az mint főllebb iratott 2. f. az kerületire 12. réf Sinyor, mellynek az árra 36 x. rántzra való 36 x Kész Gombok 30 × 4 réf sinyor az Gombházokhoz 12 x varrás 1. f. 30 x. Szücs munka pedig az nyakán, és az ujján roka Torok, egyébut pedig roka mállal prémezve és az béllése birkával eőszvességessen mégyen 17 f. és igy az egész mente készülne föl 27. f. mivel pedig kivált az Szücs munka és más hoža tarozandok is igen főlősleg számláltatnának ezen Mester Emberektül, limitáltatik az ollatin le irt hošzu Ašzony mente 25
Rövid Paraszt Aszony Mente róka hátra 12
Férfiunak Selem munkára roka hátra 13
Férfiunak fekete birka prémre, és Béllésre, Selem szerszámra, Pozsonyi Gombra, hosszu 11
do Kissebb 10
{714.} d° Annál = is Kissebb 9
Férfiunak fekete Birkára szőr sinorra leg nagyobb 10
Férfiunak leg nagyobb Dolmány Selem sinořa, és Szatyánra, Pozsonyi Gombra 7
d° Kissebb 6
d° Annál is Kissebb 5
Férfiunak fekete Birkára Szőr Sinorra leg nagyobb Mente 10
d° Kissebb 9
d° Annál is Kisebb 8
Mind ezek pedig fajlandis posztob(ól) lenni értetődnek.

     

Sötétkék pukai poszto Világoskék Pukai poszto Skék Karazsia poszto Vkék Karaszia poszto
F. d. F. d. F. d. F. d.
Egy Nadrág, a mellyben tőbb vagyon egy réfnél, három rendü selem buréttásra 2 50 2 40 2 35 2 30
Ennél kisebb nadrág egy réf Posztob(ul) azon készületre 2 1 90 1 85 1 70
Egy rendü selem sinorra, a mellyben egy réfnél több vagyon 1 90 1 80 1 75 1 60
Nadrág egy réf Posztobul egy rendü selem sinorra 1 70 1 60 1 55 1 40
Nadrág 3/4 réf Postob(ul) egy rendü selem sinorra I 60 1 55 1 50 1 35
Nadrág, mellyben egy réfnél tőbb vagyon, har(om) rendű szőr sinorra 2 1 90 1 85 1 40
Nadrág, mellyben egy réfnél több vagyon, egy rendü szőr sinorra 1 80 1 70 1 65 1 50
Nadrág, mellyben egy réf vagyon egy rendü szőr sinorra 1 70 1 60 1 55 1 40
Nadrág, mellyben 3/4 réf vagyon egy rendü szőr sinorra 1 60 1 55 1 45 1 30

Magyar Vargák.

Az Bőrnek árra, a mint mostanában vétetik, az Deputatiok(or) találtatott egy pár Őkőr Bőrnek árra 16 F, Egy pár Tehén bőr(nek) árra 10 F. Egy pár Lóó Bőrnek árra 3 F. És mivel ezen Mester Emberek kőzőtt kiváltképpen való rendetlenség találtatna abban, hogy az emlétett 3 féle Bőrt egy arányossan adnák és azon képtelenül fől emelt áron annyira, hogy kivált a szégén adozó nép ell szenvedhetetlenül károsodna, annak okáért az Bőr, és ahoz tartozandók Catentusban vétetődvén, és Classificáltatván fog adatni.

F. d. x.
Egy pár Bocskor őkőr bőrb(ül), melly csipő bocskornak neveztetik, és első Qualitásu 40
Ennél alább valo csipö bocskornak kivül oldal és hámos bocskor ugyan őkőr bőrbül 35
Jo stál bocskor ugyan őkőr bőrb(ül) 25
Ezzek után valo dirib, darab Gyermek(nek) való egy pár 10
Egy pár Tehény börbül való csipu bocskor 22
Egy pár alább való oldal Bocskor ugyan Tehény bőr 30
Jó stál Bocskor hassonlókippen Tehény bőr 14
Az többi Aprolék Gyemek(nek) való egy pár bocskor 15
Egy pár Lóó Bőr csipü Bocskor 30
Egy pár oldal bocskor Lóó bőrb(ül) 20
Egy pár Máá1 Bocskor Lóó bőrbül 10
{715.} Ugyan Lóó Bőrb(ül) aprolék Bocskornak párja 10
Egy pár Tehény Bőr saru szolgának való 2
Kissebbnek 1 75
Őreg saru Talpalás 40
Kissebnek kissebb az árra
Öreg saru fejellés 1 15
Kissebnek kissebb az árra
Saru Topánka őregnek 1 20
Kissebbnek, kissebb az árra.
Egy pár jo Bőr Kapczka, 60
Kissebbnek kissebb az árra.
Egy őreg őkör Bőrnek készétése 50
Tehény és Ifju marhának bőre készétése 40
Alább való bőrnek készétése 30
Esztendős borju bőr készétése feketére 40
Vőrősre dtto 20
Egy Lóó Bocskornak valo készététtéset(ül) 40

Németh Vargák.

Magok vallása szerint ezen Mester Emberek(nek) vagyon egy kőtésben tíz kordován bőr, mellynek kőtése 16 F vétetik, egy az ollyan bőrb(ől) pedig kerül hat pár czipellős, egy bőrre pedig esik 1. F 36 x. ebbül kővetkezésképpen minden egy pár czipellőre esik 16 x, Talpért, mellyet hasonlóképpen 16 F vesznek, és egybül lészen 35. pár, egy pár Czipellore esik 30 x. Stekkért számláltatik 13 x az Legény Bére 15 x az hozza szükséges Aprolék 9 x mind ezek tehát ezen modon az Deputatiotúl eőszve vétetvén, ismét azt is tekéntetben vévén, hogy némellykor bocskor talpat is tesznek, az után fog adatni.

F. d. X.
Férfiunak való czipellős 1 25
Kilencz, vagy tiz esztendős Leánykának 60
Apro Gyermeknek való czipellős 30
Aszonnak való egy pár kiss szerü czipellős 95
Egy pár be szegett Pántlikával fehér steklis ugyan Aszony czipellő nagyobb 1
Alább valonak, és kissebb(nek) az árra is kisebb
Egy pár Férfiunak való Pantoffli 80
Aszonynak, való Pantoffli Pántlika nélkül 70
D° Pántlikával 75
Egy pár Fistleder Stivli 4
Kisseb(bnek) kissebb az árra.
Magyar uj csizma Német fejre 3 25
Stivfli (!), és Magyar csizma németre való fejelés 1 50
Aszony stivli 2 50
Annak fejelésse 1 25
Uri személlyek(nek) való Krádli czipellő 1 10
Damaska, vagy selem czipő 1 40
Viaszkos Stifti 5
Postilion(Postillon) Stifti viaszkolva 6
Ezen rendbéli munkák penig fordétott bőrb(ül) vagy szinekre föstöttb(ül) 10 d lésznek drágábbak. Hall zsirral készétett bőr minden Species 2 x olcsobb lesz a kordovánnál.
{716.} Szücsök.
Hasonlóképpen ezen Szüts Mester Emberek is az Deputatio előtt meg jelentek, és mindennémü szükséges Eszközöket, mellyek Mesterségekhez tartozandók fől vévén, munkájoknak árra ekképpen határoztatott meg. Egy öreg Hosszu mente Prémezéstül, és béléstül midőn minden az Gazdăé 1 50
Aszonyi hasonló mentétül ugyan azon modon 2
Férfiunak kissebb, és alább valo mente a midőn minden a Gazdáé 75
Aszonyi Kuroczos mente hasonlo modon 1
Kész Tábla Béléssel az midőn béleltetik az munka 50
Egy Aszonyi hosszú mente fehér bárány béléssel bélőlve, kivül Roka mállal prémezve, midőn minden a Szücsé 15
Alább való Hoszú mente 13
Szolgak(nak) hasonló béléssel, és fekete birkával prémzet mente 6
Ennél alább való hasonlo prémzett mente 5
Férfiunak egy őreg mente hosszú, midőn a Szücs rokát, s béllést ád hozzá 10
Alább való d° 8
Kődmen fehér prémes 3
Bugya, vagy prém nélkül való Kődmen 2 50
Kődmen fekete prémre 3 50
Ezek nagy Kődmenek lévén, kisseb(nek) kissebb az ára.
Ezen alkalmatossággal az czifra Kődmenek varrattása keményen tilalmaztatik, és egyszer smind minden ebbéli mester Emberek(nek) tudtára adatik, hogy az melly czifra Kődmenek már készen vannak azokat az mint ell adhátyák az reánk jővő Sz. Iván napig, ell adják, más külömben azon nap után, ha ollyatén Kődmenek találtatnak, tsak ugy fog(nak) adatni, mindaz kőzőnségessek, az többszőr emlétett kőzőnséges Kődmenek pedig ez mai naptul az mostani Limitatio szerint fog adatni.
Aszonyi ujjas Kődmeny leg nagyobb 1 50
Annál kissebb(nek) az árra is kisebb
Férfiunak hasonlo Ködmen Pruszli 1 25
Magyar Bárány bőrbül 1 50
Kissebbnek kissebb az árra.
Aszony Kődmen Pruszli magyar birkáb(ul) 1
Róka bőr csáválás 10
Nyest bőr csáválás 10
Juh bőr csáválás 10
Bárány bőr csáválás 6
Hasi Bárány bőr csáválás 5
Farkas bőr csáválás 30
Egy pár Róka láb Kesztyü 50
Vidra bőr csáválás 15
Egy kőzőnséges Kődmentul, ha mindent az Gazda ád, készétéssel edgyütt 50
Ha maga a Szücs ád prémet, irhát a kőzőnséges Kődmenhez 75
Kesztyüt vidra, vagy roka lábbal Gazdáébul 20
Takácsok
30-as Vászony(nak) réfféért, melly(nek) 1. funtyáb(ul) 4 réff lészen 7
28-as melly(nek) 1. ftyáb 4 réff lészen 6
26-as melly(nek) 1. ftyáb 3 1/2 réfflészen 5
22. 21. 5
20-as 4 1/2
18-as 4 1/2
{717.} 16-as 4 1/2
14-estül 4
12-ötül 3 1/2
10-tül 3
9-es. 8-as. 7-es 6-ostul. 2 1/2
Párnának való kittőltül, melly vékonyabb 5 1/2
Melly vastagabb 5
Merő Sávolos Abrosznak réffétül 9
Asztal Keszkenőnek valótul 5
Asztal keszkenőknek valo Kamuka szővés réffétül 7
Abrosznak való Kamuka szővés réffétül 8
Mellynek penig szélessége lészen eőt fertály 9
Minnyájának tudtára adattatik, hogy ennek utánna sem az vetéséért, sem pedig az Csirizért semmit venni ne merészellenek.
Fazokasok, vagy Gőlőncsérek.
Minden egy darab mázos, kupáskálha fől rakás nélkül 5
de az fől rakással edgyütt 6
Apro Táblás Kálha mázos minden egy darab az fől rakással edgyütt 4
Fől rakás nélkül 3 1/2
Egy egész Táblás Kálha Teteivel pártázzatyával fől rakással 8
Egy iczés Korso csap álla 1 1/2
Egy iczés kivül belőll mázsos Korsó 5
Egy hasonlo mészelles (messzelyes) mázsos 2 1/2
Egy pintes kivül, belől mázsos korsó 8
Három iczés kivül, belől mázsos Korsó 12
Tobbi pedig, amellyik nagyobb lészen, minden pintül egy, egy pénzel nagyobb lészen az árra.
Egy funtos mázsós fazék 1 1/2
Két funtos mázsos fazék 2 1/2
Munkások(nak) valo leggnagyobb Tál máz nélkül 10
Mázsós 15
Annál kissebb egy pénzel alább, és igy a leg kissebb-Kőzépszerü Labos, melly belüll egészen mázós 8
Ennél nagyobb egy iczével 9
És igy a proportione a Többi
Egy darab kőzőnséges vőrős Kálha 1 1/2
Paraszt Kálha föl rakássért, ha a Gazda enni, innya ád, darab számra 1/2 pénz, maga kenyerin pedig d 1. Ugy hogy a Czéh egy általán a fél rakásban tilalmat ne tegyen, hanem akár kinél vásárlott Kálhákat, akár mellyik Gelencsér(nek) szabad lesz meg rakni.
Szíjártók, és Nyereg jártok
Ezen Mester Emberek is a Deputatio előtt meg jelenvén, Munkájok az mostani környüállásokhoz tikőr, Tehény, és Lóó börőknek árokhoz, és más egyébb szükséges eszkőzőkhez kepest határoztatik meg ugy mind:
Egy Nyakló láncza nélkül 1
d° Lánczal edgyütt 1 50
Ordinari Bocskor szi egy pár 25
A ki szélessebbet akar, alku szerint mégyen.
Őkőr hajto ostor karikástul 30
{718.} d° karika nélkül ostor 25
Alább való ostor 20
Lóó hajto ostor nagyobb 4
d° kissebb 5
Kőzőnséges két águ korbács 30
Nadrág szi öregnek 25
Kissebbnek kissebb az ára
Közönséges tőrőtt szibül Kantár, vagy Kőtőfék szár 20
Egy jo Kőtőfék szárostul 1
Szirmos duppla Kötőfék száros 1 50
Szirmos forgo Karikás egy jo Kőtőfék 1 25
Szir(om) nélkül való duppla Kőtőfék szárostul 1
Őreg bőrnek készéttésétül, és törésé(ért) mindent hozzá adván az szijárto 1 50
Kissebb bőrnek a készéttése oltsobb
Egy pintes Csutora buréttás szijastul 35
Egy Kantár zabla nélkül szárostul 1
d° Kalán zablával pedig edgyütt 1 20
Egy duppla Német Kantár fék nélkül csattal. 1
Napszáma akár szijártonak, akar Nyeregjártonak az Gazda Italán, s – Ételén, és midőn minden az Gazdáé 25
Magok Kenyerén, ha minden más kőlőmben az Gazdáé 40
Egy Logos Kocsi bőrezéstül, midőn mindent ád az Gazda 2 50
d° Az maga Kenyerén 3 50
Hasonlo Kocsi bőrezés, midőn maga ád bőrt az Mester ember, és minden hozza tartozandokat, ugy nem külömben az fődeles Kocsinak borezése nem Limitáltatik mivel sok, és Külőmbféle képpen készétetnek, és azok (nak) változásait bizonyos Sum(m)ához defigálni lehetetlen hanem szabad alkura hagyattatnak. Hat Lora való Franczia Szerszám minden hozzátartozando Kőtőfékekkel és Kőtőfék szárokkal zabbla nélkül szi Istrángra, fekete csatokra, hal zsiral készétve gyeplüvel jó készétett bőrbül 60
Hasonló Szerszám négy lora szy Istráng farhám 40
Hatulsó szerszám két Lóra szy Istrángal kőrüljáró, és járto szira Kantárral, Gyeplüvel, Kőtőfékkel Szi Istrángra 26
Első hasonló két Lóra való Szerszám mindenkép az mi hozzá Szükséges 12
Négy Lóra való szerszám, melly farmatringon tart Szy Istráng, és Szy tartoval 32
Két hátulso hasonlo szerszám 17
Egy hátulsó Gyépplü magánossan markalattal edgyüt 1 25
Első, pedig ugyan hasonló két szerszám 15
Első Lovakra való hosz(sz)u Gyepplü Perecz nélkül 2
Tarto szy magánossan egy pár 2
Első szy Istráng egy pár 2 50
Hat Lóra első szy Istráng 4
Egy kőrül járó Szi hozza tsatokkal tartozandó 1
Egy pár hátulsó szy Istráng magánossan 2 25
Egy kőrül járó Istráng 2 50
Sráglás Magyar, vagy is Farhám négy Lora Szy Istráng nélkül, kantárokkal 26
Hasonló egy pár hátulsó Hám Gyeplüvel és Kantárral 16
Első hasonlo d° 10
Tőrőtt Szibul való bélelt szügyellő Magyar nyereghez való 75
Füzött rostos Farmatring két rojtra 60
{719.} Türőtt szibül való farmatring Parasztok(nak) 60
Egy pár dup(p)la Kengyel szi 85
Alább való Kengyel Szi 60
Egy meg füzött terhelő Kerélő Szijjal edgyütt 1
Egy Heveder fől rántó Szijjal edgyüt 70
Egy czafrangos Kantár Szárostúl 1 50
Egész nyereg Szerszám közönség(es) 5 50
Egy pár Kancza Hám 1 25
Fekete bőrb(ül) való Kárd Szy Szirommal kivarrott 1
Ordinari Kard Szy Szirom nélkül 75
Egy pár jora való Hermet(?) Szy 8
Egy fől rántó Szy 15
Cziffra nyereg szerszám alku szerint 8
Asztalossak!
Most ezen Mester Emberek(nek) vallások szerint vétetik Dráván 100 Deszka 18 F Dunán pedig 20. For. értvén mind forjával edjüt kihezképest.
Ör(eg) ormos Koporsó ki veretlen keresztel edgyütt az Asztalós Deszkájáb(ul) 2 50
Kissebbnek kissebb az ára.
Ki pedig az Koporsot az Szegekkel ki veretni akarja, maga vévén az szeget az ki verésért füzet 1
Őr(eg) Lapos Koporsó Keresztel 2
Kissebbnek kissebb az árra.
Gazda Deszkájáb(ul) ormos Koporso tsinálás keresztel edgyüt 1
Lapos tetejü Kopórsó Gazda Deszkájábul Keresztel 80
Főstőtt Koporsott, az ki csináltat, az meg fősték árát fogja meg adni, a Koporsott pedig mind föllebb, ugy füzettet(nek)
Négy Schuchos ablak ráma, és szárfa két felül nyiló asztalós fájáb(ul) 2 50
Kemény fa d° az Gazda fájábul 1 50
Férnácz/czal főstőtt hátós szék 50
Egy kőzőnséges hátos szék föstőtt 17
Egy paraszt, ki nem czifrált hátos szék 25
Négy személlyre való főstetlen Karszék egy őles 1
Férnáczczal főstőtt Fogas, valahány foga vagyon annyi x, főstetlen pedig, valahány foga vagyon, annyi 2 x.
Kőzőnséges fekete ágy Sima lábokra Toronnyal 2 25
Kőzőnséges paraszt fehér ágy 2
Kissebbnak kissebb az árra.
Paraszt Sima bölcsö 1
Puha fáb(ul) hátulsó Kotsi láda Lakatos munka nélkül 1
d° Első Láda 80
Ablak Tábla kőzőnséges 2. felé nyiló kétt Schuchos 50
Egy Singes Láda Pléhestül főstve 1 20
Egy réfes Láda Pléhestül d° 1 25
Őreg pillangos Láda pléh nélkül 2
Egy, két felől nyiló ablak ráma Tölgyfáb(ul) egy Singes 1
Egy Singes Ablak Tábla két felé nyiló 50
Ezen Limitatiob(an) bé nem zárt olmáriomok, Asztalok, és más effélék, mivel sok féleképpen kinek, kinek kivánsága szerint készétetnek szabad alkura hagyattatnak.
{720.} Bognárok.
Egy Logos Kocsi esztergálos Kerékre zápokra, bőr alá 12
Logos Kocsi, melly(nek) az Korbája Táblás, és neveztetik Táblás Kocsinak 14
Két Ember(nek) valo Posta Kocsi ugyan zápokra 10
Egy Logos Kocsi hátulsó Kerék esztergálos munkára 1
Hassonlo első Kerék 1
Fakó Szekér Kerék hátulsó 1
d° Első Kerik 85
Első Szekér Tengől ruddal edgyütt 1 10
Paraszt Kocsiban rudas Tengől ruddal edgyüt 1 10
Nyelves rudas Tengől rud nélkül 85
Hátulsó Tengől Ágostúl együtt 50
Egy rővid nyújtó Szekérben való 15
Loggos Kocsiban való nyujtotul 50
d° Első Tengől rud nélkül hoz(z)á tartozandoival 60
d° Hátulsó Tengől nyujtoval akár melly forma Bakkal deszkázattal 50
Hatulsó, vagy első Tengől Logos Kocsiban, vagy akár melly Kocsiban csupán maga 30
Egy pár hosz(sz)u oldal harmad fél öles 1 50
Rővid szekér oldal 8 Schuchos 1
Egy Talp az Kerikben 5
Egy küllő 2
Egy pár rud szárnya 17
Győri Kocsiban egy pár görbe oldal 2
Egy főrhéntz 15
Egy Hámfa 2 1/2
Egy Kissafa 10
Egy pár Taliga Kerék 85
Logos Kocsi Korbája 1
Kocsi rud négy Lora való magányossan 30
Két Lóó után való Kocsi rud 25
Egy Győri Kocsi vass alá való Kerékkel, akár pedig fakó kerékre, és Seráglával 8
Szekér akár vass alá való, akár fakó kerekekre 7
Egy Lőcs 5
Egy Kocsi Srágla 50
Egy jó Talicska 60
Alább valónak kissebb az ára.
Tobakok, és Timárok.
Fúntos Talpnak készéttetett egy leg nagyobb őkőr bőr 16
Ha kissebb lesz a bőr alku szerint, de 16 F. alull.
Fekete főstőtt bőr, melly Kocsihoz, vagy Csizmához alkalmatos Tehény, vagy ökör bőr 7
Kissebbnak kissebb az ára.
Egy darabb leg nagyobb bőrnek feketére csupán ki készettetése 2
Kissebbnek kissebb az árra.
Egy leg nagyobb Borju bőrnek fél kőtése midőn ki vagyon munkálva, mellyben vagyon őtt bőr 9
Főstetlen, vagy fehér Szattyán ugyan egy Kőttős (kötés) 7
Alább valónak alább az árra.
{721.} Egy kőtés Koppányi leg jobb kordovány 16
Egy Juh Bőr készéttés főstve 20
d° főstetlen 15
Kecske bőr készétes főstve 30
Borjú bőr készétes 50
Szopos Borju bőr készétés 35
Szattyának egy kőtésnek ára, mellyb(en) vagyon 10(tiz) bőr és főstőt 10
Kalapossak.
Teve szőrrel vegyest csinált leg fainabb Kalap 4 50
Utánna való kissebb d° d° 4
Az kőzőnséges legnagyobb Kalaphoz szükségesnek találtatott 11/4 (font) gyapju ennek funtyát 38 d számlálván, mostani árához képest jőnn egy Kalapra d 47. arra szükséges gyaptyu készéttése számoztatik d 25. főstésére, és ki füzésére számoztatik ismétt 15 d. bélésséra x 6. és ehez képest egy legg nagyobb Ord. Kalap 85
Kissebbnek kissebb az ára, aki penig sok némüségéhez képpest különős Kalapokat csináltatni akar, alku szerint megyen.
Mostani szokásban vett kiss karimáju Kalap(nak), ha őreg(nek) való légyen is 65
Utánna való kissebb 50
12, 13 esztendős Gyermekeknek való 45
Ezeknél kissebb Gyermek(nek) való 40
2. + 3. esztendős Gyermek(nek) való 30
Egy őreg Kalapnak meg főstése uj béléssel 30
Bélés nélkül 20
Selem be foglalással 20
Sővegesek.
Leg nagyobb Pupos Sőveg dup(p)la 1 10
Ennél kissebb egy 1
Ismétt kissebb 85
Öreg kőzőnséges Sőveg nem duppla 65
Kissebb annál 60
Legg kissebb 50
Egy pár őreg Sőveg Kapcza főstőtt 1 75
Kissebbnek kissebb az ára.
Az Főstetlen mindenkor d 25. olcsobb.
Pintérek.
Mivel tapasztaltatik, hogy ezen Mester Emberek Munkájokat nem érdeméhez képest, ha nem midőn a borban nagyobb a Termés, képtelenüll fől emelik, annak okáért fognak füzettetni.
Egy akós hordó 50
Két Akos hordo 60
Három akós hordó 1
Midőn az Pintér ezeknél nagyobbakat tsinál, 10. akóig minden akó 17
Három akós Szapulló Sajtár Kőris fábul 1
Kisebb(nek), vagy Nagyobb(nak) az ára is ugy mégyen.
Fél akós itató Sajtár Tőlgy fábul 30
Kutthoz való Vődör fábul Kankalékos Kuthoz 25
{722.} Nagyobb(nak) nagyobb, Kissebb(nek) kissebb az ára.
Csap szék két fenékre 1 30
d° egy fenékre 90
1/4 Pozsonyi mérő tsinyálas 25
2/4 d° tsinyálás 30
Egy egész Pozsonyi tsinyálás 50
Egy malomban való fertály 25
Egy tsobolló Fenyő fábul, mellyben 6 itze mégyen 30
Kisebb(nek) kissebb az ára.
Csap allá való Dézsácska 11 1/2
Fertálós Sajtár bor vonyáshoz való 20
Bór tőttő Kánna 45
Fél mázsa vajnak való véndel 30
Bór hüttő edény négy palaczkra 30
Viz tartó csőbőr Harmad fél akós 1
Egy akós Csőbőr 50
Őntőző Kánna 10. 12. itzés 30
Egy öreg hordonnak fenék tsinálás ujj egy akotul inclusive Háromig, egy akósban ugyan x 3. 10
Két akósban 20
Három akosban 25
Négytül fogva tizig x 1.
Kiss hordoban egy Duga eresztés 4
Őregjében két akostül fogva tizik 6
Teli hordonak egy Abrincs fől verése 6. akotul fogva az Gazdának Abroncsábul 1
Hat akón alull 1
Maga abrincsát ha fől üti, fől ütéssel edgyütt az ára 1 1/2
Üres hordonak be fenekellése, és abrincsolásá az Gazda abréncsábul 2 x egy akótul, két akos hordotul 3 x azon felül pedig 10 akoig 1. Poltur(a) 1 1/2
az maga abrincsá pedig három akoig 2
azon fellül minden szál 1
Egy Szőllőhőz való Kád 10. akós, minden akó d. 25. ezen föllül 15. akoig d 20.
Husz akoig 10 x 25 akoig 9 x 30. akoig 8. x
Kádd, vagy Prés alá való Bocskás két akos d 60.
Nagyobbnal, vagy kissebbnél approportionáltatik az ára.
Esztergálosok.
Kőzőnséges őreg Rokka 70
Ennél kissebb, és jelessebb 80
Lakatosok.
Egy ajtora való duppla Pléé hozza tartozandó Sarkokkal, és feketén keszült hevederekkel fől szegezéssével edgyütt 2 50
Egész Pléé hasónló eszkőzzel, és fel szegezéssel edgyütt 2
Egy pár Csizma patkolástul simán 15
Nagy Sarku Patkolástul, és Sarkantyuzástul 40
Egy pár őreg olmos Kengyel vas 50
Kisebb Kengyel vass 40
Egy Német zabbla olmossan 60
Magyar Fehér-vári Zabbla 60
Darabos vagy is halagos (hólyagos) Zabbla 25
Kalányos Zabbla olmossan 25
Fekete Zabbla 15

TOLNA VÁRMEGYE BÉRSZABÁLYZATA 1812-BŐL

Feö Szolga Biro Thamássy Mihály a tettes N(emes) Vár(me)gyének dato 17 mai, 812. N° 380 költ végzése következtében A Mester Emberek Munkainak ára Ugy a Legények(ne)k heti bére, nem külömben Némely más Mester Emberekk Napi Szama, még hatarozásat a mostani elelem modjahoz és Pénzjárásához alkalmaztatva a Földvary Járás részérül alázatossan be Nyujtva.

Tekéntetes Nemes Tolna Vármegyében Lévő Mester Emberek Munkáinak az Ugy a Mester Legényeknek heti bére Nem különben Némely Mester Emberekk és Más kézi Munkásokk Napi Száma a következendő képpen Szabatott. Melyre Nézve

Elöször a Mester Emberek négy Classiora osztattattanak föll

Az Elsö Classisban jönnek azok, kik nehezeb munkát tesznek Ugy mint Kovács, Lakatos, Pintér, Bognár, Asztalos, Timár, Kőfarago, Takács és Posztos

A Második Classisban Ugy mint: Szüts, Tabakos, Rézmüves vagy Bádogos Kalapos Kötélgyártó, Esztergállos, Nyereggyárto, Kolompár, Puska tsinálo Fazekas, Tötsinállo, Késtsinállo Czinn Öntö és Száblás

A Harmadik Classisban U. M. Szür Szabo Magyar és Németh Szabo, Csizmazia, Gömbkötö, Németh és Magyar Varga, Pakrocztsinállo, Öveges, Csutorás, Föstö, Fésüs, Kesztyüs, Kapczakötö, Zubontsi, Szitás, és ide Számláltatnak Mindazony Férfi és Aszony Személlyek, kik Tövel érdemlik élelmetet.

A negyedik Classisban jönnek azon Mester Emberek, kik Munkájokat Nagyobb öszve kötött Mesterseggel készittik u. m. orás, Arany Mives, Harang Öntö és Képiro.

2or Illy modon tehát megkülömbözött Mester Emberek Munkáinak Szabatott Ára lészen

Ollyan egy Munkátul melynek készittésére 12 Ora kivántatik jár a Mester Embernek, ki az elsö Classisban tétetett

ft xr
2 30
Ollyan a Második Classisban Ugyan az elöbb irt mod Szerént tett Munkátul 2
Ollyan a Harmadik Classisban a Mester Embernek 1 30
A negyedik Classisban kik a Mesterségessebbek közé tétettek rendeltetik 3
NB. a fölleb kitett Munka ára tsupán a Mester Emberek Munkájára és az eszközökk Vására és kopására Nézve határoztatott, következés képpen a hozzávalo Materialékat hozzá Nem Számlálván
A MESTER LEGÉNYEKK ESZTENDEI ES HETI BEÉRE
Egy Kovács Legény hetenként 2 24
Egy Pintér Legény Sz. Jakabtul Mindszent Napig 1 24
Mindszent Naptul Sz. Jakabig 2 48
Egy Lakatos Legénynek ki alkalmatossab hetenként 2 24
Egy Bognár Legénynek 2 24
Egy Kalapos Legénynek kinek Szokás Szerént Számossab Kalapokat el készitteni köll hetenként 1 48
Egy Kötéljárto Legény hetenként 1 12
Egy Fésüs Legény hetenként 1 24
{724.} Egy Fazekas Legény 1
Egy Magyar Varga Legény 1
Egy Timár Legény a szokot haszonvételen kivül hetenkent 1 12
Egy Tabakos Legény esztendonként 40
Egy Csizmazia Legény a szokot haszonvétel nélkül hetenként 1 12
Egy Német Varga Legény hetenként 1 18
Egy Nemet Szabo Legény a Szokot ételivel hetenként 1 48
Egy Kémén Tiszto Legény egyszeri földSzin Söpréssül a Szokot etelével egyűt 3
Ugyan annak 3. Contigna-s Magos Ház sepréstül 6
Egy Bádogos Legénynek ételével együtt 1 36
Egy Czinn Ontö Legény 1 12
Egy Fejér Timár Legény ételével és más haszon vételei 1 30
Egy Sattler Legény 2
Egy Esztergálos Legény 1 36
Egy Mészáros Legény hetenként es pediglen a Székállo ételével és Szállásával Minden Mazsa Marhahustul 4, mint Einvag és minden borju ki vágástul 12
Egy Vago Legény etelevel és 1. par Csizmával esztendöként 60
Egy Kesztyüs Legény etelevel hetenként 1 12
Egy Arany és Rézmüves Legény ételivel italával hetenként tekéntvén a Mesterséges Mivelést 2 30
Egy Pék legény etelével hetenként 1 12
Egy Föstö legény hetenként tekéntvén Mesteséges Mivelését 2
Egy Kolompár Legény 2
Egy Kapcakötö Legény 2 12
Egy Szür Szabo Legény ételével esztendeig 50
Egy Gömbkötö Legény ételével hetenként 1 12
Egy Szijárto Legény hetenként 1
Egy Szücs Legény ételével esztendeig 50
Egy Puskatsinállo Legény ételével hetenként 1 36
Egy Oratsinállo Legény ételével hetenként 1 36
Egy posztoslegény ételével hetenként 2 24
Egy Köteljárto Legény ételével esztendeig 40
Egy Töötsinálló Legény ételével hetenként 1 36
Egy Kés tsinállo Legény ételével hetenként 1 12
Egy Takács Legény ételével hetenként 2 24
Egy Üveges Legény ételével hetenként 1 48
Egy Pakrocztsinállo Legény ételével hetenként 1 48
Töbnyire az itten Nem limitált Mester Legényekk heti bérét az itten meg határozott fölsöb hetibéren föllül fizetni Szabad nem lészen NM Az Élelem a mostani üdöhöz képest mértékletess Délbe este két tál etelbul állo és Innep Napokon egy Sült. Bor pediglen tsak azon Mester Embereknek adassék, kiknél eddig is Szokásban volt mindazonaltal napjában a Legenynek egy dezinél töb ne adattasson.
KÖMIVESEK ÉS ÁCSOK
A Pallérnak Joseffnaptul SzMihály napig 1 15
Legenynek azon üdö alatt 1
Inasnak dtto 45
Sz. Mihály naptul pediglen Joseff napig a Munkallandok 15 x-ral kevesebbet fognak huzni.
{725.} BÁBOSOK
Egy font jobb Viasz Gyertya 2
középszerü dtto 1 45
alab valo dtto 1 30
Egy Mázsa Viasz 140
KÉMÉNY TISZTITTO
Egy Rendbéli magasságu Házkéménynek tisztogatásátul minden kéménytül 12
Két rendbeli Magosságutul 24
Költ Szeksárdon 24’ July 812.
Thamássy Mihály Tektes Ns. Tolna Várgyek Feö Biráia
SZOLGÁK ÉS SZOLGALLOK BÉRE
Egy alkalmatos jo tanult Szakácsnénak esztendeig 60
Egy Középszerü tanult Szakácsnénak esztendeig 40
Egy Alábvalo tanult Szakácsnénak esztendeig 30
Egy Konyha és Majorbéli Szolgállonak esztendeig 20
Egy Majornénak esztendeig 30
Egy Dajkának esztendeig 20
Egy négy Lovas Kocsisnak Liberiával esztendeig 30
Egy négy Lovas Kocsisnak Liberia nélkül esztendeig 60
Egy Két vagy három Lovas Kocsisnak
Ruhával esztendeig 25
Ruha nélkül esztendeig 50
Egy Béresnek Ruhával esztendeig 25
Ruha nélkül esztendeig 50

Igen szükséges volna, hogy a Tettes Nemes Vármegyének a Cseléd és Pasztorok fogadása iránt Valo helyes Statutuma ismét a szorosabb megtartás véget Meg Ujjettatnék

NAPSZÁMOSOK
ft xr
Egy Kömives mellet dolgozo Napszámosnak Sz. Mihály Naptul Sz György Napig 15
Sz. György Naptul Sz. Mihály Napig 20
Egy Kapásnak étel ital nélkül 1
Egy Kapásnak vagy Asonak 24
Egy Aratonak Kévekötönek 30
Egy Szöllö Meczönek 24
Egy Kötözönek Gyomlálonak és Szedönek 15
Egy Puttonyos, vagy Tsöbör hordonak 24
Egy Hold földnek Meg Szántásáért 1 30
Boronállásáért 45
Egy Széna Gyüjtönek Kukoricza és Gyümölcs Szedönek 15
Két vonyos Marhával valo Munkásnak 1 30
Négy vonyos Marhával valo Munkásnak 2 30
Egy Diszno hajtonak étel, ital nélkül 36
{726.} VENDÉGFOGADOSOK
Egy Szobátul 24. óráig Ágyat és Gyertyával együtt 24
Egy Ejczaka 18
Egy Szobában lévö 2. 3 vagy töb ágyok használlása ezt Mindegyiktul 12
Egy füttéstül 18
Hat tál ételbül álló ebédért Minden Személy Kenyér és Bor nélkül 40
Ött tál ételbül allo ebedert 34
Négy tál etelbül 30
Három tal etelbul 20
Egy tál ételért akár délbe akár estve 10
Egy portio Levesért 4
Egy Lotul 24. Oráig Istallopénz 2
Egy ejczakára 1
Ha a Lovak félnap az Istálloban nemállanak tölök iteni fizetés nem kivántatik
A Billiárd Játékon Egynagy ugynevezett Spanyol Partitul Nappal 2
éjjel 4
Egy kis olasz Partitul 3. Golobissal Nappal 1
Egy Piramid Partitul minden külömbség nélkül akár hány Személybül álljon a Játék Nappal 2
ejjel 4
Költ a mint föllebb


Thamássy Mihály

Feo-Biro

ÖSSZEFOGLALÁS

A fentiekben közölt 1793-as megyei árszabás és az 1812-es munkabérszabályzat egyaránt azt bizonyítja, hogy a magasabb, speciális képzettséget igénylő kézművesipari munka nélkülözhetetlen a falu számára. A munkamegosztás közvetve újabb ismeretek közvetítője is az iparos és a földműves között. A szegénység színvonalán élő iparoslegény és a parasztlegény közötti különbséget jól kifejezi Táncsics Mihály önéletírásában (é. n. 63–64), amikor magát mint takácslegényt hasonlítja össze a paraszti sorban élő legénytársaival:

„Előbb mint falusi paraszt legény, utóbb mint – szintén falusi-mesterlegény éltem, s a két állapotot magam tapasztalása után összehasonlitva azt kell vallanom, hogy a kettő közt valami elválasztó falat nem birtam felfödözni… És mégis, mivel a földmivelő néposztály, nálunk legalább úgy vélekedett (s gondolom úgy van máshol is), hogy a posztó nadrágos mesterember csakugyan előbbkelő, mint a szűrös földmives: végre magam is elhittem, hogy érdemesebb vagyok, mint pőregatyás pajtásaim. Sajnos, hogy a földmivelő nép maga magát tartja minden osztályok közt legalábbvalónak … Gyermek- és serdültkoromban még nem volt helységünkben [nem járt Ácsteszéren – D. O.] püspök, hogy a bérmálás szentségét osztogatta volna, végre e szerencsés időpont elérkezett. En, mint paraszt legény, alkalmasint nem bátorkodtam volna a helység iskolamesterét keresztapául megkérni, de mint mesterlegény elszántam magam arra, hogy e lépést tegyem. S valóban Kugler József, a helybeli mester s jegyző keresztapám lett.”