{727.} BIBLIOGRÁFIA

Abaúj vármegye

     1896     Abaúj vármegye és Kassa. Magyarország vármegyéi és városai. I. Budapest

ÁCHIM János

     é. n.     Békéscsaba ipari szervezeteinek története. Békéscsaba

Adalékok

     1881     Adalékok az erdélyrészi sóbányák, sószállítás és árulás történelméhez (Désakna). Erd. Múz. 8. 225–241.

ALMÁSSY György

     1903     Vándor utam Ázsia szívébe. Budapest

     1905     A kara kirgizek ornamentikája. NÉ V. 165, 185, 213–233.

ANDAI Pál

     1965     A technika fejlődése az őskortól az atomkor küszöbéig. Budapest

ANDRÁSFALVY Bertalan

     1972a     Néprajzi jellegzetességek az Észak-mecseki bányavidék gazdasági életében. Klny. Az Észak-mecseki bányavidék regionális vizsgálata. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 107. ser. historica 64. Budapest

     1972b     Bemutatjuk a hetvehelyi fehéredényes műhelyeket. Baranyai Művelődés, 4. sz. 61–63. Pécs

     1978     A táji munkamegosztás néprajzi vizsgálata. Ethn. LXXXIX. 231–241.

     1982     Az árucsere, a műveltség egyik meghatározója. Mkur. 38. sz. 66–71.

ANTAL Józsefné

     1962     Baranya megye kereskedelmi vonzáskörzetei. Budapest

APÁTHY, Stefan

     1960     Klobučníctvo a kapciarstvo v hornom Šariši. Sbomík Slovenského Národného Muzea (1952–1960). Martin

APOR Péter

     1978     Metamorphosis Transsylvaniae, azaz Erdélynek változása [1736]. Bukarest

APPUHN, Horst

     1984     Mittelalterliche Truhen in Kloster Ebstorf. Jahrbuch des Museums für Kunst und Gewerbe Hamburg 3. 49–62.

ASSION, Peter

     1987     Truhenexport aus dem Thüringer Wald. Volkskunst, 3. 5–10.

BABUS Jolán

     1957     Kender és lenmunkák a beregmegyei Lónyán. Népr. K. II. 203–235.

BACHMANN, Manfred–REITZ, Günter

     1962     Der Blaudruck. Leipzig

BÁCSKAI Vera

     1964     Mezőgazdasági árutermelés és árucsere a mezővárosokban a XV. században. AtSz VI. 1–35.

     1965     Magyar mezővárosok a XVI. században. AÉt 37.

{728.} BÁCSKAI Vera–NAGY Lajos

     1978     Piackörzetek a XIX. század elején. Ethn. LXXXVIII. 217–230.

     1984     Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Budapest

BÁKAY (Nagybákay) Antal

     1929     A debreceni kalmár, vasas és sós gazdák. DSz 530–534.

BAKAY Kornél

     1985     A kőszegi kézműipar. É. T. 21. 658–660.

BAKÓ Elemér

     1940     Szalmakalapvarrás Hencidán. NÉ XXXII. 137–146.

BAKÓ Ferenc

     1951a     A magyar paraszti mészégetés kutatása. MTA Társ. K. 3. Muzeológiai sorozat I. 2. sz. 285–330.

     1951b     Vegyes néprajzi gyűjtés I–VIII. Sárospatak, Pácin, Vajdácska és Novahuta. EA 2.419 270.

     1952     Az erdőhorváti perecsütő asszonyok. Ethn. LXIII. 416–432.

     1954     A tiszaigari cigányok fémművessége. NÉ XXXVI. 239–258.

     1963     A Bükk hegység mészégetőinek munkaszervezeti formái. EMÉ I. 297–315.

     1967     A faépítkezés emlékei Heves megyében. EMÉ V. 161–240.

     1968     Mészégető kunyhók a Bükk hegységben. NÉ L. 67–91.

     1968a     A mészégetők életmódja a Bükk hegységben. EMÉ VI. 267–287.

     1972     Kőházak és barlanglakások Észak-Hevesben. EMÉ 1970–71. 325–430.

     1978     Parasztházak és udvarok a Mátra vidékén. Budapest

     1985     Népi kőépítkezés a Kárpát-medencében. Agria XXI. 225–251.

BALANYI Béla

     1968     Kecskemét gazdasági jelentősége a XVIII. század végéig. In: Heltai Nándor (szerk.): Kecskemét 1368–1968. Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről. 96–122. Kecskemét

BALASSA Iván

     1947     Gombfa-faragás a háromszéki Bodoson. Erd. Múz. 52. 153–158.

     1949     A Néprajzi Múzeum favillagyűjteménye. Ethn. LXI. 99–139.

     1957     Gazdálkodás Kishután. EA 6511/42.

     1969     Adatok az egri szabócéh történetéhez. EMÉ VI. 249–261.

     1973     Szárazmalmok a Hegyalján és a Bodrogközben a 18–19. században. HOMK 12. 87–92.

BALASSA Iván–ORTUTAY Gyula

     1979     A bőr feldolgozása. In: Magyar néprajz. 257–262. Budapest

BALÁZS Géza

     1988     Einfluss der liquidierten transdanubischen Eisenbahnlinien auf das Volksleben. In: Lukács (Herg.) 1988: 115–118.

BALÁZS György

     1985     A csapodi szárazmalom. MMgMK 1984–1985. 437–464.

     1987     Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében I. Tiprómalmok. MMgMK 1986–1987. 405–446.

BALÁZS Lajos

     1968     A szalonna és a háj szerepe Nádudvaron a XIX. században. Ethn. LXXIX. 593-597.

BALÁZS Péter

     1980     Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Budapest

BÁLDY BELLOSICS Flóra

     1968     A régi népi takácsok élete Nagybaracskán és környékén. Baja

BÁLINT Sándor

     1955     A szegedi papucs. Csongrád megyei füzetek 12. Szeged

     1957     Szegedi szótár. I–II. Budapest

     1959     A szegedi paprika termesztése. (Paprikaipar.) Ethn. LXX. 139–170.

     1960     A szegedi varga, csizmadia és papucsos mesterség. Cipőipari Dokumentáció, dec. Budapest

     1961     A szegedi bőrművesség. (Tímár, szíjjártó és szűcsipar.) Klny. a Cipőipari Dokumentáció

     1961. 6. számából. Budapest

{729.} 1968     A szegedi nép. Budapest

     1977     A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. Második rész. MFMÉ 1976/77. 2.

BÁLINT Sándor–JUHÁSZ Antal

     1968     A szegedi gombkötőmesterség. NÉ L. 93–126.

BALOGH István

     1966     A lófogatok Debrecenben a XVIII–XIX. században. Ethn. LXXVII. 74–92, 229–253.

BALOGH Jolán

     1948     Mátyás-kori, illetve későközépkori hagyományok továbbélése műveltségünkben. Ethn. LIX. 13–27.

     1955     Az esztergomi Bakócz-kápolna. Magyar Műemlékek. Budapest

     1966     A művészet Mátyás király udvarában. I. Budapest

     1967     Népművészeti és történeti stílusok. NÉ XLIX. 73–165.

BALOGH Sándor (szerk.)

     1977     Balassagyarmat története 896–1962. Balassagyarmat

BĂNĂŢEANU, Tancred

     1958     Ceramica populară din Ţara Oaşului. Bucureşti

     1967–68          Lăzi populare româneşti. Meşteşugul şi arta lădarilor. Rumänische Bauerntruhen. Das Handwerk und sein künstlerischer Wert. Cibinium. 372–379.

BANNER Benedek

     1948     Házalók népünk szolgálatában a XIX. század második felében. Ethn. LIX. 110–117.

BARABÁS Jenő

     1955     Bányamunka Rudnán. EA 6195: 40–67.

     1963     Kartográfiai módszer a néprajzban. Budapest

BARABÁS Jenő–GILYÉN Nándor

     1979     Vezérfonal népi építészetünk kutatásához. Budapest

BARANYAI József

     1911     A csallóközi aranymosás. Komárom

BARNA Gábor

     1986     A búcsúvásár. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 39–50.

BARÓTI SZABÓ Dávid

     1792     Kisded Szótár. 2., bőv. kiad. Kassa

BÁRSONY István

     1984     A város kereskedelme 1693-ig. In: Szendrey István (szerk.): Debrecen története 1693-ig. Debrecen története 1. 347–410. Debrecen

BARTELS, Adolf

     é. n.     Der Bauer in der deutschen Vergangenheit. Jena

BARTHA Antal

     1958     Honfoglaláskori kovácsmesterségünkről. TSz 313–327.

N. BARTHA Károly

     1929     A debreceni fésűsmesterség. Debrecen

     1939     A debreceni gubacsapó céh. Debrecen

BARTHOLOMAEIDES, Ladislaus

     1806–1808 Inclyti superioris Ungariae comitatus Gömöriensis notitia historico-geographico statistica. Leutschoviae

BARTÓCZ József

     1971     A veszprémi csutorások. VMMK 10. 241–262.

BATÁRI Ferenc

     1967     Asztalos legények Győrött a XVII. században. Arr. 9. 93–125.

BÁTKY Zsigmond

     1903     Boglyakemence alakú gabonások és egyéb építmények a Nagyalföldről. NÉ IV. 311–317.

     1905     A kenderrel való munka Kalotaszegen. NÉ VI. 264–278.

     1906a     Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest

     1906b     Somogy-tolnai ködmenek. NÉ VII. 34–43.

{730.} 1928     Magyar népművészet. Bev. Viski Károly, magyarázó jegyzeteket írta Györffy István. Budapest

     1930     Kecskemét Győr megyében. Föld és Ember, X. 331–332.

     1933a     A növényi nyersanyag feldolgozása. In: A magyarság néprajza. I. 48–67.

     1933b     A ház építőanyaga és építése. In: A magyarság néprajza. I. 151–170.

     1933c     Mesterkedés. In: A magyarság néprajza. I. 305–380.

BAUCHE, Ulrich

     1965     Landtischler, Tischlerwerk und Intarsienkunst in den Vierlanden unter der beiderstädtischen Herrschaft Lübecks und Hamburgs bis 1867. Hamburg

BAUER, Ingolf

     1983     Keramikmuseum Schloss Obernzell bei Passau. Zweigmuseum des Bayerischen Nationalmuseums. München

BAUER, Ingolf–ZIMMERMANN, Christa (red.)

     1985     Die hütterischen Täufer. München–Weierhof

BAZSÓ Zsigmond

     1975     A mócsi vásár. Falvak Dolgozó népe, XXXI. 31. sz. 5. Bukarest

BECK Zoltán

     1963     Egy tótkomlósi kékfestőműhely munkája. SzKMÉ 1961–62. 247–268.

BECZKÓYNÉ RÉVÉSZ Ágnes

     1937     Adatok a gyöngyösi régi cserépedények történetéhez. NÉ XXIX. 275–282.

     1938     A mórágyi és gyűdi fazekasság. NÉ XXX. 159–169.

BECSEI Tamás–KINCSES Pál–NÉMET Péter

     1968     Áll a malom, áll a vitorlája… (A Hódmezővásárhely-Erzsébet úti szélmalom). MFM NA 241–71.

BEDNARIK, R.

     1943     Slowakische Volkskultur. Bratislava–Pressburg

BEDY Vince

     1942     Adalékok a győri ipar történetéhez. GySz 113–128.

BÉKEFI Antal

     1978     A kőfejtők munkarigmusai és jelzőkiáltásai. Ethn. LXXXIX. 388–425.

BELÉNYESY Márta

     1959–1960 (A sorozatot szerk.) Kultúrtörténeti szemelvények a Nádasdyak 1540–1550-es számadásaiból. Az anyagot közli Kumorovicz L. Bernát és M. Kállai Erzsébet. Történeti-néprajzi Füzetek I–II. Budapest

     1963     A XV–XVI. századi jobbágy-összeírásokról, mint a paraszti gazdaság és háztartás egyes formáinak statisztikai értékű forrásairól. Ethn. LXXIV. 492.

BELLON Tibor

     1987     Bútorművesség. In: Bellon Tibor–Szabó László (szerk.): Szolnok megye népművészete. 365–373. Budapest

BELLOSICS Bálint

     1903     A hetési magyarság viselete. NÉ IV. 275–277.

     1954     Kéziköszörű. EA 1820/21.

BELUSZKY Pál

     1974     Nyíregyháza vonzáskörzete. A város–falu közötti kapcsolatok jellege és mennyiségi jellemzői Szabolcs-Szatmár megyében. Budapest

BENCSIK János

     1971     Salétromfőzés írásos emlékei Hajdúböszörményben. MKur. jún. 6. sz. 40.

     1986     A folyók elválasztó, a révek összekötő szerepe a paraszti árucserében. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 143–153.

BENKÓ Elek–UGHY István

     1984     Székelykeresztúri kályhacsempék, 15–17. század. Bukarest

BENKŐ Loránd (főszerk.)

     1967–1976 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. Budapest

{731.} BENKŐ Loránd–DEME László (szerk.)

     1968–1977 Magyar Nyelvjárási Atlasz. I–VI. Budapest

BEREND T. Iván–RÁNKI György

     1979     Gazdasági elmaradottság, kiutak és kudarcok a XIX. századi Európában. Budapest

BÉRES András

     1953     Adatok a juhászkampó készítéséhez és használatához Hajdú-Bihar megyéből. Ethn. LXIV. 257–276.

     1958–1959 Adatok a debreceni gubásmesterséghez. DMÉ 145–156.

     1965a     Vándorköszörűsök, slajferesek. DMÉ 1962–1964. 371–381.

     1965b     A nádudvari feketekerámia. HBMK 6. sz.

     1965c     A Déri Múzeum nádudvari fekete edény gyüjteménye. DMÉ 441–565.

     1976     A hortobágyi hídi vásár néprajza. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 215–282.

BERTSCH, K.–F.

     1949     Geschichte unserer Kulturpflanzen. Stuttgart

BESZÉDES Valéria

     1985     Mészégetés Monostorszegen. Üzenet, 9. sz. 560–563.

Besztercei Szójegyzék

     1395 k.     Kiadva: Finály Henrik: A besztercei szószedet. Budapest, 1892.

BETKOVSZKI Jenő

     1968     A tiszai fahajók építése, javítása, népe. Szolnok

BEVILAQUA–BORSODY Béla

     1931     A budai és pesti mészáros céhek ládáinak okiratai 1270–1872. Az ipartársulat és ipartestület története 1873–1930-ig. Budapest

     1942     Régi és új magyar takácsmesterségek. Budapest

BEZERÉDY Győző

     1982     Siklós társadalma a 18. században. In: A siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör Tudományos Emlékülése 1982. március 15-én. 15–23. Siklós

BIEBER Károly

     1944     A díszműkovács. Budapest

BIELZ, Julius

     é. n.     Portul popular al Sasilor din Transilvania. Bucureşti

     1927     Eine „Habaner” Töpfersiedlung in Siebenbürgen. Wiener Zeitschrift für Volkskunde, XXXI. 8–13.

BIKKESSY–HEINBUCHER József

     1816     A Magyar és Horváth Országi Legnevezetesebb Nemzeti Öltözetek Hazai Gyüjteménye. Béts

BIRCKENSTEIN, Burckhard von

     1686     Ertz Herzogliche Handgriffe des Zirkels und Linials. Bécs

BÍRÓ Friderika

     1984     Ácsolt ágyak Lendvadédesről. Ház és Ember, 2. sz. 213–216.

BLOCH, Marc

     1935     Avénement et conquètes du moulin à eau. Annales d’ Histoire Economique et Sociale VII. Paris

     1974     A történelem védelmében. Budapest

BOBROVSZKY Ida

     1975     Későközépkori és reneszánsz szövőművészet Magyarországon. In: Galavics Géza (szerk.): Magyarországi reneszánsz és barokk. 153–197. Budapest

BODGÁL Ferenc

     1959     A rézöntés technikájához (Az edelényi juhászkampó). Ethn. LXX. 369–391.

     1962a     Kovácsműhely Sajóvámoson 1848-ban. BSz I. 75.

     1962b     Cigánykovácsok Miskolcon a XVIII. században. BSz II. 67.

     1962c     Közösségi kovács a mezőkövesdi matyóknál. NÉ XLIV. 81–96.

     1964     Kovács-limitációk Magyarország északi területéről a XVII–XVIII. századból. Népr. K. IX. 272–291.

{732.} 1965a     A verpeléti műemlék kovácsműhely. Ethn. LXXVI. 246–248.

     1965b     A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cigányok fémművessége. Ethn. LXXVI. 521–546.

     1965c     A miskolci kovács-kerékgyártó céh. HOMÉ V. 299–316.

     1966a     Régi bányászati tárgyak a miskolci Herman Ottó Múzeumban. BL 4. 278–281.

     1966b     Kovácsszerződések Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből (1835–1963). Népr. K. XI. 154–167.

     1967     Az ároktövi kovácsok. Ethn. LXXVIII. 202–218.

     1968     A kovácsmesterség kutatása. HOMÉ VII. 157–170.

     1969     A kovácsmesterség néprajzi hagyományai Baranyában. JPM körlevele, Pécs

     1971a     Kovácsremekek, kovácscégérek. HOMK IX. 96–104.

     1971b     A kovácsok lógyógyítása. HOMÉ 10. 457–486.

BODÓ Sándor

     1974     Mezővárosi és falusi kézművesség Észak-Magyarországon. In: Paraszti társadalom II. Mezővárosok. 125–140.

     1975     Céhes mesterek, landmájszterek és kontárok Észak-Magyarországon 1872-ig. Ethn. LXXXVI. 537–551.

     1976     Jelzett miskolci fazekasmunkák. HOMÉ XV. 165–187.

     1978     Fazekasmesterek származása Miskolcon 1768-tól 1872-ig. Ethn. LXXXIX. 263–266.

     1986     A mesterlegény-vándorlás és a kézműves áru. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 65–69.

BODOKI FODOR Zoltán–BODOKI FODOR Zsigmond

     1978     Mezőtúr város története (1096–1944). Mezőtúr

BODROGI Tibor

     1961     Mesterségek születése. Budapest

BOGDÁN István

     1964 Adalék vízimalmaink műszaktörténetéhez. AtSz 426–435.

     1967 Gabonamalmaink a XVI–XVII. században. AtSz 308–327.

     1973     Régi magyar mesterségek. Budapest

     1987     Régi magyar mértékek. Budapest

BOLDISÁR Kálmán

     1934     Debreceni vásárok. Debreceni Képes Kalendáriom, XXXIV. 84–88. Debrecen

BOMANN, W.

     1927     Bäuerliches Hauswesen und Tagewerk im alten Niedersachsen. Weimar

BOROSS Marietta

     1962a     A takács mesterség „titkosabb műveinek” leírása Sióagárdról. Ethn. LXXIII. 324–337.

     1962b     Fonás. Budapest

     1974     Kovácsműhely Szilsárkányban. NÉ LVI. 105–119.

     1982     Bemalte Bauernmöbel von Hartau/Harta. A hartai festett bútorok. In: Manherz Károly (szerk.): Ungarndeutsches Handwerk. Magyarországi népi mesterségek. 7–157. Budapest

BOROSTYÁNI Nándor

     1873     Sószállító oláhok a Tiszán. Vas. Ú. 333–334.

BOSI, Roberto

     1974     Storia della Ceramica. Faenza

BOSIĆ, Mila

     1969–1970 Krzneva odeća u Vojvodini. Vojvodanski Muzej, Novi Sad

BREZNAY Imre

     1933–1937 Eger a XVIII. században. I–II. Eger

BRUCKNER Győző

     1941     A késmárki céhek jog- és művelődéstörténeti jelentősége. Okirattárral. Miskolc

BUNTA Magda

     1973     Az erdélyi habán kerámia. Bukarest

BURA László

     1980     A szatmári kötélverő mesterség. Népism. Dolg. 1980.

BÜDI János

     1976     Mézeskalácsos és gyertyaöntő mesterség Sárospatakon. In: Dobrossy István (szerk.): Foglalkozások és életmódok. 121–128. Miskolc

{733.} BÜNKER, Reinhard

     1903     Hafneröfen in Stoob. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien XXXIII. 329–355.

CALEPINUS, Ambrosius

     1585     Dictionarium decem linguarum. Lugduni, 1585. Kiadva: Calepinus latin–magyar szótára 1585-ből. Sajtó alá rendezte Melich János. Budapest, 1912.

CAPESIUS, Roswith

     1974     Mobilierul ţărănesc românesc. Cluj

     1983     Siebenbürgisch-sächsische Schreinermalerei. Bukarest

CHEMELLI, Alwin

     1984     Kleistermalerei. Kammzug – marmorieren – alte Techniken. Rosenheim-Regensburg

CHERBLANC

     1937     Le Kaunakès. Paris

CHILDE, Gordon

     1959     A civilizáció bölcsője. Budapest

COMENIUS, Johannes Amos

     1643     Janua linguae latinae referata auerea… Varadini

     1643a     Januae linguae Latinae Vestibulum hungarice redditum.

     1647     Index Vocabulorum. Index Linguarum. Gyulafejérvár

     1959     A látható világ. Orbis sensualium pictus [1669]. Bev., jegyz. Geréb György. Budapest

CZEGLÉDI Imre

     1973     A gyulai kovács-kerékgyártó-bognár céh vándorlegény-protokollumának elemzése (18031872). BÉ 121–130.

CZEGLÉDI Károly

     1969     Tutajozás a Maroson a múlt században. Ethn. LXXX. 212–234, 431–446, 537–556.

CZIGÁNY Béla

     1950     Jelentés az 1950. június 28-i győri néprajzi gyűjtésről. EA 2. 352.

     1962     Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 97–116.

     1963     Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 207–228.

     1965     Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 413–428.

     1967     Adatok a Győr megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 149–178.

     1970     Adatok a Györ megyei hajósmolnárok életéhez. Arr. 187–211.

CZUCZOR Gergely–FOGARASI János

     1862–1874 A magyar nyelv szótára. I–VI. Pest–Budapest

CZUGH Dezső

     1954     Magyarszombatfa és környéke fazekasságáról. Adattári Értesítő, 119–130. Budapest

     1955     Magyarszombatfa és környéke fazekassága. In: Népünk Hagyományaiból. 45–54. Budapest

     1959     Faluzó és vásározó fazekasok Magyarszombatfán és környékén. Népr. K. 1–2. sz. 136–146.

CSABA József

     1947     A péterhegyi vendek bicskakészítése. Ethn. LVIII. 265–270.

CSALOG József

     1957     A szentesi református temetők gombosfái. NÉ XXXIX. 203–210.

CSALOG Zsolt

     1962     A magyar népi fonástechnikák típusai. Ethn. LXXIII. 302–322.

     1963     A kosárfonás ún. spirál-technikája a magyar nyelvterületen. NÉ XLV. 5–34.

CSALOGOVITS József

     1937     Tolna vármegye Múzeumának második ásatása a török hódoltság alatt elpusztult Ete község helyén. NÉ XXIX. 321–333.

CSÁNYI Sándor

     1978     Karcagi szárazmalmok és szélmalmok. EA P 220/78.

CSAPLOVICS János

     1823     Mesteremberek Czéhbéli Régiségeik. TGy VI. 48–86.

{734.} CSATKAI Endre

     1939     A régi soproni piac. Soproni Sz. X. 347–349.

     1941     A soproni szappanosok és gyertyamártók története. Sopron

     1942a     A sárgarézöntő céh Sopronban. Soproni Sz. 6/2. sz. 149–150.

     1942b     A soproni szappanosok és gyertyaöntők története. Sopron

     1946     A soproni szűrszabók. Ethn. XVII. 71–73.

     1956     A sabbathalis végnapjaiból. Soproni Sz. 2. sz. 171.

     1957     Parasztházak leltárai a Széchenyiek uradalmaiból (1835, 1827). Népr. K. 1–2. sz. 306–315.

     1960     Adalékok a debreceni vásárokhoz a XVIII–XIX. század fordulójáról. DMÉ 1958–1959. 73–76.

     1963     Háború és béke Szeged és Sopron között. MFMÉ 129–130.

CSEFKÓ Gyula

     1928     Verekedés papuccsal. Ethn. XXXIX. 45–46.

CSENÁR János

     1968     Bokor Nándor gazdasági gép- és eszközgyára. Soproni Sz. 303–322.

CSEREY Zoltán

     1974–1975 Istoria breslei cojocarilov din Tîrgu Sęcuiesc la sfîrşitul secolului al XVIII-lea şi începtul secolului al XIX-lea. Aluta, 85–112. Sepsiszentgyörgy

CSERI Miklós

     1986     Az építőanyag mint az árucsere tárgya. In. Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 205–231.

CSERMÁK Géza

     1951     Halászat, vízimolnárság, hajóvontatás Dunapentelén. EA 2512.

     1956     A magyar hajózás múltjából. Budapest

CSERNYECOV, V. N.

     1949     Adalékok az obi-ugorok nemzetségi szervezetének történetéhez. Budapest

CSETE Balázs

     1942     Temetés a kalotaszegi Nyárszón. Ethn. LIII. 200–215.

CSIBA Éva

     1975     Bőrművesség. Budapest

K. CSILLÉRY Klára

     1951     Az ácsolt láda. MTA Társ. K. 3. sor. I. köt. 231–284.

     1954     A Néprajzi Múzeum új szerzeménye: a kercaszomori ácsolt ágy. NÉ XXXVI. 71–86.

     1955     Filmfelvétel a szuhahutai szekrénykészítésről. NÉ XXXVII. 314–316.

     1956     Válasz Cs. Sebestyén Károly megjegyzéseire. NÉ XXXVIII. 307–312.

     1961     A Bútor- és világítóeszköz gyűjtemény. In: A Néprajzi Múzeum 1960. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIII. 87–93.

     1963     A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény. In: A Néprajzi Múzeum 1962. évi tárgygyűjtése. NÉ XLV. 122–129.

     1965     A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény. In: Ifj. Kodolányi János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1963–1964. évi tárgygyűjtése. NÉ XLVII. 214–224.

     1966     A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény. In: Ifj. Kodolányi János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1965. évi tárgygyűjtése. NÉ XLVIII. 341–352.

     1967     A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény. In: Ifj. Kodolányi János (szerk.): A Néprajzi Múzeum 1966. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIX. 287–295.

     1969     A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény gyarapodása. NÉ LI. 67–78.

     1970     A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény gyarapodása. NÉ LII. 107–117.

     1971a     Magyar népi grafika. NÉ LIII. 63–82.

     1971b     Népművészetünk története. A Néprajzi Múzeum kiállítása, 1971. április–szeptember. Budapest

     1972     A magyar nép bútorai. Budapest

     1973     A Bútor- és Világítóeszköz Gyűjtemény gyarapodása. NÉ LV. 110–124.

     1975     Mezőkövesdi bútorok. In: Sárközi Zoltán–Sándor István (szerk.): Mezőkövesd monográfiája. 589–604. Miskolc

     1979     A magyar népművészet története. Budapest

{735.} 1980     Werkstätten für Stollentruhen in Ungarn. Volkskunst, 2. 85–89.

     1982a     A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Budapest

     1982b     Irodalmi adatok a XIX. század közepi dél-erdélyi ládakészítésről és ládakivitelről. Ethn. XCIII. 422–424.

     1983     A hódmezővásárhelyi bútor. In: Kiss Lajos Emlékkönyv. 273–293. Hódmezővásárhely

     1984     Komáromi láda 1799-ből. Ház és Ember, 2. sz. 203–212.

     1985a     Statisztikai vizsgálatok a magyar népi bútorok történetéhez. Ház és Ember, 3. sz. 183–200.

     1985b     A lakáskultúra társadalmi rétegek szerinti differenciálódása. Ethn. XCVI. 173–211.

     1987a     A hartai bútor. Cumania 10. 375–418. Kecskemét

     1987b     A komáromi láda és hatása a sárközi „bútorvirágozásra”. Múzeumi Műtárgyvédelem, 17. 47–74.

     1987c     A fa tulajdonságaira vonatkozó ismeretek a mátraalmási (szuhahutai) faszerszámkészítőknél. Agria XXIII. 173–185.

     1987d     Ungarische schnitzende Müller. Volkskunst, 3. 27–32.

     1989      Az alföldi lakáskultúra változásai; tények és problémák. In: Novák László–Selmeczi László (szerk.): Építészet az Alföldön. Az Arany János Múzeum Közleményei VI. 87–98. Nagykőrös

     1989a     Bútor. In: Bakó Ferenc (szerk.): Palócok. III. Termelés és a javak felhasználása. 817–881. Eger

CSISZÁR Árpád–FELHŐNÉ CSISZÁR Sarolta

     1983     A beregi népi textíliák lexikona. Folklór és Etnografia 11. Debrecen

CSOMA Zsigmond

     1988     Märtke in Oberwart ihre Bedeutung für den Warenaustausch und Warentransport. In: Lukács (Herg.) 1988: 184–187.

CSORBA Csaba

     1975     Közlekedés, árucsere és városfejlődés a Szamosvidéken a XIV–XV. században. In: Dankó Imre (szerk.): Csengeri krónika. 166–184. Csenger

CSORBA József

     1857     Somogy vármegye ismertetése. Pest

CSUKÁS Györgyi, H.

     1981     A nyírádi vízimalom. In: Téka 1. 18–20. Budapest

     1987     Asztalosok Szentkirályszabadján. Ház és Ember, 4. sz. 113–136.

DAJASZÁSZYNÉ DIETZ Vilma

     1956     A mezőkövesdi kuzsu. NÉ XXXVIII. 62–81.

DÁM László

     1975     A Nagy-Sárrét népi építészete. Debrecen

     1982     Lakóházak a Nyírségben. Debrecen

DANKÓ Imre

     1957     A sárospataki piac. Népr. K. II. 1–2. sz. 255–263.

     1958     A bajai Jánoska-eresztés. Ethn. LIX. 145–148.

     1963a     A gyulai fazekasság. Gyula

     1963b     A gyulai vásárok. GyEFM Kiadv. 8–9.

     1965     Adalékok a pécsi piacok és vásárok néprajzához. JPMÉ 1964. 169–185.

     1968     A magyarhertelendi női fazekasság. Pécs

     1970     Békéscsaba iparának és kereskedelmének fejlődése a gyáripar megindulásáig. In: Kristó Gyula–Székely Lajos (szerk.): Tanulmányok Békéscsaba történetéből. 105–122. Békéscsaba

     1971a     A lacikonyha. In: Dankó Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. 23–38. Túrkeve

     1971b     Egy százéves túrkevei vásárhirdetés. In: Dankó Imre (szerk.): Emlékkönyv a Túrkevei Múzeum fennállásának 20. évfordulójára. 39–42. Túrkeve

     1972a     A vásárhirdetés (Vásári plakátok). DMÉ 1971. 385–418.

     1972b     Egy miskolci vásárhirdetés, 1801-ből. HOMK 11. 154–157.

     1973     A magyar vásárok funkciói. HMÉ I. 155–167.

{736.} 1974a     A gyöngyösi vásárok-piacok néprajza. EMÉ XI–XII (1973–1974). 287–308.

     1974b     A jászsági vásárok-piacok néprajza. In: Tóth János (szerk.): Jubileumi Évkönyv a Jász Múzeum fennállásának 100 éves évfordulójára. 175–187. Jászberény

     1974c     A debreceni vásárok vonzáskörzete a XVIII–XIX. század fordulóján. HBmLÉ I. 135–188.

     1974d     A hortobágyi hídivásár. In: Gunda Béla (szerk.): Tanulmányok a Hortobágy néprajzához. Műv. Hagy. XV–XVI. 207–223.

     1975     A vásárkutatás néprajzi jelentősége. DMÉ 1973. 281–304.

     1975a     Csenger történetének vázlata. In: Csengeri krónika. 11–64. Csenger

     1976a     Adalék a múlt századvégi vásáridőpont-változásokhoz. MKur. 22. sz. 32–35.

     1976b     Tiszántúli vásárok-piacok. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 15–95.

     1977     A dél-bihari síkság népi építkezésének változásai. In: Opuscula Ethnographica (Válogatott tanulmányok). 240–325. Debrecen

     1977a     A dunántúli népi árucsere nemzetiségi vonatkozásai a XVIII–XIX. század fordulóján. In: T. Mérei Klára (szerk.): A Dunántúl településtörténete. II/1. 1767–1848. 239–250. Pécs

     1977b     A mintából való árusítás. Ethn. LXXXVIII. 462–470.

     1978     Vásári és piaci pénztartási módok, eszközök. MKur. 28. sz. 3–10.

     1979a     A nyírmadai vásárbírói pecsét. Szab. Sz. Sz. XIV. 3. sz. 126–128.

     1979b     Hagyományos áruk – hagyományos árusítási módok. MKur. 30. sz. 51–65.

     1980     Piaci és vásári viselkedésformák. NK–NT XI–XII. 155–189.

     1981     Berettyóújfalu kézművessége, árucsereviszonyai. In: Varga Gyula (szerk.): Berettyóújfalu története. 323–336. Berettyóújfalu

     1983a     Békés iparának és kereskedelmének néprajza. In: Dankó Imre (szerk.): Békés város néprajza. 543–570. Békés

     1983b     Püspökladány árucsere-viszonyainak alakulása az urbanizáció folyamatában. MKur. 42. sz. 33–60.

     1984a     A vásár-piac, mint urbanizációs tényező Debrecen életében a XIX. századi kéziratos térképek alapján. DMÉ 1982. 605–613.

     1984b     A legrégibb vásárhirdetésről, a forrói vásárokról. HOMK 22. 101–104.

     1984c     Interetnikus hagyományok vásáraink életében különös tekintettel a magyar–délszláv kapcsolatokra. In: Kiss Mária (szerk.): A hagyományos műveltség továbbélése. Az I. magyar–jugoszláv folklór konferencia előadásai. Folklór és tradíció I. 258–270. Budapest

     1985     A hevesi mezővásárok vásárai. In: Petercsák Tivadar (szerk.): Mezővárosi kultúra Heves megyében. Néprajzi Tájkonferenciák Heves megyében 3. 15–37. Budapest–Eger

     1986     Árucsere és migráció. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 11–19.

     1988     The Ethnocultura Role of the Transdanubian Fairs. In: Lukács (Herg.) 1988: 44–50.

DÁVID Lajos–LENGYEL Alfréd–Z. SZABÓ László (szerk.)

     1971     Várostörténeti tanulmányok. Győr

DÁVIDHÁZY István

     1954a     Soproni közszállítási posztó a XVIII. században. Magyar Textiltechnika, 150.

     1954b     Indigócsáva elkészítési módja. Magyar Textiltechnika, 332.

     1955     A soproni és az ebenfurti posztóscéh kallózási szerződése. Soproni Sz. 129–130.

     1976     A soproni posztósok legénycéhének társpohara. Soproni Sz. 150–156.

DEGRÉ Alajos

     1972     Nagykanizsa önkormányzata a XVIII. században. TGyMÉ 1919–1969. 103–120.

DÉKÁNI Kálmán

     1915     Az erdélyi patakmalom részeinek nevei. Ethn. XXVI. 57–59.

DELI Edit

     1989     Lakásbelső, bútorok: In: Gazda László–Varga Gyula (szerk.): Hajdú-Bihar megye népművészete. 133–161. Budapest

DEMÉNY Lajos–PATAKI József (közzéteszi)

     1983     Székely Oklevéltár. Udvarhely széki törvénykezési jegyzőkönyvek 1569–1591. Új sorozat I. Bukarest

DENEKE, Bernward

     1969     Bauernmöbel. Ein Handbuch für Sammler und Liebhaber. München

{737.} DÉNES György

     1972     Középkori vastermelés a Bodvától keletre. HOMÉ XI. 83–103.

DÉTSHY Mihály

     1963     Munkások és mesterek az egri vár építkezésein 1493 és 1596 között. EMÉ 1963. 173–204.

DICZIG Alajos

     1933     A vásárok és a vásározás. Debrecen

     1940     Pótlás a vásárok és a vásározás című 1933-ban megjelent munkához. Debrecen

DIDEROT, Denis

     1772     Encyclopédie. Recueil de planches sur les sciences, les arts libéraux, et les arts méchaniques. Paris

DILLICH, Wilhelm

     1600     Ungarische Chronica. Cassel

DIVALD Kornél

     1917     Régi magyar fazekas-munkák. Itt: Siklóssy (szerk.) 1917a: 11–35.

DOBOSY László

     1987     Szedettes szőttesek a magyarországi Gömörben. Gömör néprajza IX. Debrecen

DOBROSSY István–FÜGEDI Márta

     1982     A kendermunkákhoz kapcsolódó árucsere Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben. HBMK 39. 395–407.

DÓKA Klára

     1979     A pest-budai céhes ipar válsága (1840–1872). Budapest

DOMAČINOVIČ Vlasta

     1977     Škrinje od tesanih dasaka u Jugoslaviji. Vinkovci

DOMÁN Károly–KOMÁROMY József

     1963     Bozena Nemcová levelei. HOM Füz. 15. 11–12, 13–14, 23–25.

DOMANOVSZKY György

     1940     Kiöntőcsöves edények és magyarországi elterjedésük. Ethn. LI. 211–277.

     1942     Népi fazekasság. Budapest

     1953     Mezőcsáti kerámia. Magyar Népművészet XVII. Budapest

     1968     Magyar népi kerámia. Budapest

     1981a     A kerámia kezdetei. Budapest

     1981b     A magyar nép díszítőművészete. I–II. Budapest

DOMANOVSZKY György–VARGA Marianna

     1983     Mai magyar népi iparművészet. Budapest

DOMOKOS Pál Péter

     1930     A kender feldolgozása és eszközei Menaságon. NÉ XXII. 145–149.

DOMONKOS János

     1973     A rézműves, rézkovács kismesterség Szombathelyen. Vasi Sz. 253–270.

DOMONKOS Ottó

     1955a     A soproni gombkötők céhlevele 1630-ból. Soproni Sz. 118–128.

     1955b     Egy tiszántúli szőrtarisznyás műhely. NÉ XXXVII. 191–214.

     1956     Kovács árjegyzék. Népr. K. I. 276–280.

     1957     Adatok a kapuvári férfiruha szabásához. Ethn. LXVIII. 123–132.

     1958     Egy keszthelyi köteles élete és munkája. Népr. K. III. 164–224.

     1959     A soproni gombkötőlegények szabályzata 1642. Népr. K. IV. 303–308.

     1961     Soproni árszabás a 17. századból. Soproni Sz. 159–163.

     1962     A süvegviselet történetéhez. NÉ XLIV. 141–153.

     1964a     A pápai kékfestő múzeum. Műszaki Múzeumok Évkönyve 1964. 201–218. Budapest

     1964b     A győri szíjgyártólegények XVIII. századi szokásai. Arr. 6. 83–98.

     1967     A nyugat-magyarországi tyúkászatról. NÉ XLIX. 255–275.

     1970     A kesztyűsök munkájáról. Arr. 12. 213–228.

     1971     A csornai kékfestőműhely. Arr. 13. 109–159.

     1972     A mesterlegények vándorlásának jelentősége a kultúra közvetítésében (XVI–XIX. század). A kézművesipartörténeti szimpózium vitaanyaga. Veszprém, 1972. augusztus hó. Kézirat

{738.} 1974     A kisiparok néprajzi kutatása. Ethn. LXXXV. 18–37.

     1975a     A soproni pékház és a pékek XVI–XIX. századi céhemlékei. Arr. 17. 143–174.

     1975b     Kézművesipari műhely- és szerszámkataszter. In: Éri–Nagy–Nagybákay 1975–1976: I. 162–170.

     1976     Magyarországi festőcéhek. 2. Arr. 48–74.

     1976–78     A kisiparosok kutatása. In: Dissertationes Ethnographicae. 105–122. Budapest

     1977–78     Magyarországi kékfestő műhelyek vásári körzetei. Arr. 19–20. 183–257.

     1979     A kézműves legényvándorlások útvonala és a legényvándorlás technikatörténeti jelentősége. VEAB Értesítő, 11–26.

     1980a     Ár- és bérlimitációk Sopron városban és Sopron megyében (XVI–XIX. sz.). Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 8. Budapest

     1980b     Lebzeltmodel. Esienstadt

     1980c     Zur Geschichte des Lebzelterhandwerk in Ungarn. In: Domonkos O. 1980b: 5–8.

     1981     A magyarországi kékfestés. Budapest

     1981a     Blaudruchhandwerk in Ungarn. Budapest

     1983     Wanderrouten ungarischer Handwerksgesellen… Jahrbuch für Wirtschaftgeschichte 1982/I. 99–111. Berlin

     1985     A főcéhek vonzáskörzetei. In: Nagybákay P.–Németh G. (szerk.) 1985: 191–216.

     1987     Zur Wanderung ungarischen Wandergesellen im 19. Jahrhundert. In: Südosteuropa-Studien. Heft 38. 69–85. München

     1988     Marktverkehr–Taufe–Weihe. In: Lukács (Herg.) 1988: 111–114.

DOMONKOS Ottó–KISS Mária–NAGYBÁKAY Péter (szerk.)

     1986     A magyarországi árszabások forrásanyagának katasztere 1463–1848. I–II. Budapest

DOROGI Márton

     1956     A juhbőr népi kikészítése és felhasználása a Hajdúságban és a Nagykunságon. Ethn. LXVII. 301–319.

     1960     Adatok a szarvasi szűcsmesterséghez. Gyula

     1962     A kunsági kisbunda. Szolnok

     1973     Sárréti és nagykunsági adatok a kacagány viseletéről. SzMÉ 137–149.

DÖMÖTÖR Sándor

     1954     „Munkásfolklore”. A falusi kovácsmester (Olad). (Vas m.) EA 5827/1–2.

DUDÁS Lajos–SZŰCS Judit

     1985     A 100 éves csongrádi gőzmalom. Szeged

DUKA János

     1976     Margittai vásár. In: Népism. Dolg. 125–130.

DUMA György

     1963     Der Brand von unglasierten Schwarßen Tonwaren in Töpferbrennöfen. Acta Ethn. XII. 367–405.

     1966     Mit Töpfen überwölbte keramische Öfen (Töpferöfen). Acta Ethn. XV. 93–159.

DURAY Kálmán

     1912     A váci céhek. Vác

EBERT, Georg

     1913     Die Entwicklung der Weissgerberei. Leipzig

ÉBNER (Gönyey) Sándor

     1927     A Budapest-környéki községek népi kendermunkája és eszközei. NÉ XIX. 49–62.

     1929     Gyékényszövés Bodrogközön. NÉ XXI. 109–112.

     1931a     Rátétes díszítmények stilizáló hatása a magyar nép hímző művészetére. Magyar Iparművészet, 46–48.

     1931b     A szűrtarisznyás mesterség Dunántúlon. NÉ XXIIL 165–169.

ECSEDI István

     1914     A hortobágyi pásztorviselet. NÉ XV. 21–56.

     1927     A kunsági olajütő. NÉ XIX. 1–3.

     1931     Csengőöntés ősi módon Hajdúböszörményben. DM Közt. 1. 110.

{739.} 1932     A debreceni cseréppipa. In: Jelentés Debrecen szabad királyi város Déri Múzeumának 1931. évi működéséről és állapotáról. 61–101. Debrecen

     1934     A hortobágyi hídi vásár 1933 tavaszán. Debreceni Képes Kalendáriom

     1935     A debreceni és tiszántúli magyar ember táplálkozása. Debrecen

EDVI ILLÉS Aladár

     1896     A középkor vasművessége. Iparosok Olvasótára 11/2. Budapest

EGYED Ákos

     1971     Tenyészállat-kiállítások és vásárok a régi Székelykeresztúron. Falvak Dolgozó Népe, XXVII. 48. sz. Bukarest

ÉLIÁS Rozália

     1954     Szeged vonzásterülete. Földr. Ért. III. 725–733.

V. EMBER Mária

     1957     Az egri Rozália kápolna textiljei. FA IX. 219–238.

Emlékirat

     1909     Emlékirat a hazai kis- és gyáripar fejlesztéséről. Budapest

ENDREI Walter

     1958     A lábítós szövőszék kialakulása és feltűnése Európában. TSz 331–350.

     1962     Tévhitek a rokka keletkezésével és elterjedésével kapcsolatban. NÉ XLIV. 155–163.

     1969     A magyarországi textilmanufaktúrák a 18. században. Budapest

     1978     A középkor technikai forradalma. Budapest

     1989     Patyolat és posztó. Budapest

ENTZ Géza

     1964     XI. századi kőfaragó műhely Zalaváron. A Szépművészeti Múzeum Közleményei 24. 109–124.

EÖRDEGH Béla

     1953     Debrecen piacának szállítóterületei. Földr. K. LXXVII. 267–276.

EPERJESSY Géza

     1967     Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (1686–1848). Budapest

     1988     A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Budapest

ERDEI Ferenc

     1939     Magyar város. Budapest

     1940     Magyar falu. Budapest

     1942     Magyar tanyák. Budapest

ERDÉLYI Gábor–SISA Béla

     1984     Tés. Szélmalmok. Tájak–Korok–Múzeumok Kiskönyvtára 181.

ERDÉLYI István

     1978     Régészeti kiegészítések Kresz Mária tanulmányához. Ethn. LXXXIX. 354–362.

ERDÉLYI László

     1902     A pannonhalmi főapátság története 1. Budapest

ERDÉLYI Zoltán

     1959     A bakonybéli villakészítők balkáni útjai. Népr. K. IV. 8–18.

ERDÉLYI Zoltánné–SISA Béla

     1973     A szarvasi szárazmalom műemléki helyreállítása. BMMK 2. 127–160.

ERDÉSZ Sándor

     1968     Fejfaírók a szatmári Erdőháton. Ethn. LXXIX. 201–224.

ERDŐDI Gyula

     1982     A siklósi céhek a 18–19. században. In: A Siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör Tudományos Emlékülése 1982. március 15-én. 31–36. Siklós

ERDŐS Kamill

     1959     A Békés megyei cigányok. GyEFM Kiadv. 3–4 sz.

     1961     Fódozó cigányműhely Kiskundorozsmán. EA 6768/1–21.

     1962     Fémműves cigányok. NÉ XLIV. 289–306.

ÉRI István–NAGY Lajos–NAGYBÁKAY Péter

     1975–1976      A magyarországi céhes kézművesipar forrásanyagának katasztere. I–II. Budapest

{740.} ERŐSS János

     1969     A bélafalvi olajütő. Aluta, I. 287–291. Sepsiszentgyörgy

EVLIA CSELEBI

     1985     Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660–1664. Budapest

FÁBIÁN Gyula

     1910     Sikdiszitő művészet az Ipoly mentén. NÉ XI. 161–184.

     1934     A jáki gelencsérek. Szombathely

F. FAIL Katalin

     1982     Az árvai gyolcsosok miskolci letelepedéséről és életéről. In: Módy György–Balassa Iván–Ujváry Zoltán (szerk.): Néprajzi Tanulmányok. HBMK 39. 431–440.

FALTANOVA, Lubica

     1988     The Main Directions of Trade from Slovakia. In: Lukács (Herg.) 1988: 175–183.

FARAGÓ József–NAGY Jenő–VÁMSZER Géza

     1977     Kalotaszegi magyar népviselet. Bukarest

FARKAS Gábor

     1971     Fejér megyei kézműves árszabás 1746-ból. Fejér megyei Történeti Évkönyv 5. 265–302.

FARKAS József

     1984     Lovaskocsik és szekerek. In: Ujváry Zoltán (szerk.): Tanulmányok Szatmár néprajzához. 169–196. Debrecen

     1985     (szerk.) Szeged története 2. 1686–1849. Szeged

FATUSKA János

     1988     Dörfer und Städte des Totiser Beckens als Productions – und Absatzgebiet. In: Lukács (Herg.) 1988: 175–183.

FEHÉR Géza

     1875     Török kori iparművészeti alkotások. Budapest

FEJÉR Gábor

     1985     Marchiai Jakab széke, a legrégibb ismert magyarországi ülőbútor. In: Juhász Antal (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében. 75–86. Szeged

     1989     Asztalosok a makói társadalomban 1824-ben. In: Nagybákay Péter–Németh Gábor (szerk.): VI. Kézmüvesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1988. november 15–16. 185–190. Veszprém

FEJÉR György

     1834     Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus et civilis. X. 2 Budae

FEJÉRPATAKY László

     1885     A veszprémi káptalan könyvtára a XV. század első felében. Magyar könyv-szemle, 136–151.

FEJES László

     1976     Egy miskolci kádármester. In: Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiad. VII. 113–119.

FEJES Sándor

     1937     Siklós múltja. Siklós

FÉL Edit

     1940     Egy eddig ismeretlen kendermegmunkáló eszköz. NÉ XXXII. 417–418.

     1941     Kocs 1936-ban. Budapest

     1961     Hungarian Peasant Embroidery. London–Budapest

FÉL Edit–HOFER Tamás

     1961     Átányi gyűjteménycsoport. In: A Néprajzi Múzeum 1960. évi tárggyűjtése. NÉ XLIII. 55–141.

     1966     Parasztok, pásztorok, betyárok. Emberábrázolás a magyar népművészetben. Budapest

     1967     Arányok és mértékek az átányi gazdálkodásban és háztartásban. Népr. K. III–IV. 1–170.

     1972     Bäuerliche Denkweise in Wirtschaft und Haushalt. Göttingen

     1974     Geräte der Atanyer Bauern. Budapest

FÉL Edit–HOFER Tamás–K. CSILLÉRY Klára

     1958     Hungarian Peasant Art. Budapest

     1969     A magyar népművészet. Budapest

{741.} FÉNYES Elek

     1841–1843 Magyar országnak, ’s a’ hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben. I–VI. Pest

     1848     A Magyar Birodalom statistikai, geographiai és történeti tekintetben. I. Pest

     1851     Magyarország geographiai szótára. I–VI. Pesten

FERKO, Vladimir

     1985     Volt egyszer egy mesterség. A drótosok története. Budapest

FICHTEL, Johann

     1780     Beiträge zur Mineralgeschichte Siebenbürgens. II. Geschichte des Steinsalzes. Nürnberg

FILEP Antal

     1977     Aranymosás. In: MNL I. 123.

     1979a     Folyami malom. In: MNL II. 193–195.

     1979b     Fedeles kapu. In: MNL II. 84–90.

     1979c     Hajómalom. In: MNL II. 402–404.

     1980a     Malom. In: MNL III. 510–513.

     1980b     Molnár. In: MNL III. 636–638.

     1980c     Alsónémedi települése és építkezése. In: Alsónémedi története és néprajza. 235–270. Budapest

     1982     Tapasztás. In: MNL V. 200.

FLÓRIÁN Mária

     1966     A kender feldolgozása a Zempléni hegyvidék középső részén. Műv. Hagy. VIII. 159–178.

     1970     A paraszti ruházat változása Nógrád megyében. NÉ LII. 85–97.

     1984     Szűrszabók és szűcsök Gyöngyösön. In: Havassy Péter–Kecskés Péter (szerk.): Tanulmányok Gyöngyösről. 371–400. Gyöngyös

FORRER, Robert

     1898     Die Kunst des Zeugdrucks vom Mittelalterer bis zur Empierezeit. Stuttgart i. Els.

FÖLDES László

     1974     Hagyományos gazdálkodás és ésszerűség. Vil. XV. 1–9.

     1974a     Csereformák a hagyományos társadalmakban. Vil. XV. 483–493.

     1976     Árucsere és piac a hagyományos társadalmakban. Vil. XVII. 343–351.

FRECSKAY János

     1877–1880      Találmányok könyve (Ismeretek a kézmű- és műipar mezejéről). I–V. Budapest

     1912     Mesterségek szótára. I. Rész. Ötven iparág leírása. II. Rész. Ezen iparágak összesített magyar–német és német–magyar szótára. Budapest

          Aranyozó és Aranyverőművesség: 1–4.

          Asztalosmesterség: 5–14.

          Bádogosmesterség: 24–28.

          Csizmadia-, czipész- és vargamesterség: 53–60.

          Kosárkötőmesterség: 159–164.

          Kovácsmesterség: 165–182.

          Lakatos mesterség: 239–257.

          Nyerges és szíjgyártó mesterség: 296–310.

          Rézműves és rézöntő mesterség: 348–357.

          Szabómesterség: 358–376.

FRYKENSTEDT, Holger

     1965     Carl August Ehresvärd és a magyar népi kultúra. Ungersk Exposé, 6/1.

FÜGEDI Erik

     1959     Középkori magyar városprivilégiumok. TBM 15. 81–104.

     1971     Győr városának 1271. évi kiváltságlevele. In: Dávid–Lengyel–Z. Szabó (szerk.) 1971: 109–118.

     1972     Mezővárosaink kialakulása a XIV. században. TSz XV. 321–342.

FÜGEDI Márta

     1975     A mezőkövesdi kékfestőműhely. HOMÉ XIII–XIV. 455–474.

     1980     A miskolci fésűs mesterség. HOMÉ 271–292.

{742.} 1984     A felvidéki textil háziipar és vándorkereskedelem északkelet-magyarországi kapcsolatai. In: Kunt Ernő–Szabadfalvi József–Viga Gyula (szerk.): Interetnikus kutatások Északkelet-Magyarországon. HOM Népr. Kiadv. XV. 231–277.

     1986     Árucsere útján terjedő elemek az észak-magyarországi viseletben. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 197–203.

FÜVESSY Anikó

     1971     A méhészettel kapcsolatos vándorkereskedelem Észak-Borsodban. Ethn. LXXXII. 28–43.

     1979     A tiszafüredi mázas kerámia stílusának kialakulása és a Katona Nagy fazekas dinasztia. Ethn. XC. 192–218.

FÜZES Endre

     1957     A kender termelése és feldolgozása Kovácsszénáján és Husztóton. JPMÉ 70–89.

     1984     A gabona tárolása a magyar parasztgazdaságokban. Budapest

GAÁL Károly

     1951     Szélmalmok. EA 2478.

     1966     Die bemalte Truhe im südlichen Burgenland. Festschrift für Alphons A. Barb. Wissenschaftliche Arbeiten aus dem Burgenland 35. 365–389. Eisenstadt

GÁBORJÁN Alice

     1955     A kender feldolgozása és a nyert termékek felhasználása a Borsod megyei Tardon. NÉ XXXVII. 109–129.

     1957     A szolnoki hódoltság kori ásatási lábbelianyag viselettörténeti vonatkozásai. Ethn. LXVIII. 543–574.

     1958     Két magyar hosszúszárú lábbelitípus viselettörténeti elemzése. NÉ XL. 37–82.

     1959     A Néprajzi Múzeum lábbeligyűjteménye I. Csizmák. NÉ XLI. 205–282.

     1962     A magyar módra való bőrkikészítés problematikája. NÉ XLIV. 97–140.

     1966     Östliche Elemente in der ungarischen Fussbekleidung. Jahrbuch des Museums für Völkerkunde zu Leipzig XXIII. 99–112.

     1969     Magyar népviselet. Budapest

     1970     Adatok a szűr kialakulásához. Ethn. LXXXI. 467–490.

     1972     Három magyar népi posztóruha. NÉ LIV. 47–68.

     1975     A magyar szűr eredetének kérdéséhez. NÉ LVII. 155–187.

     1979     On the Origin of the Hungarian Szür. Acta Ethn. XXVVII. 375–395.

     1985     Középkori magyar szürkeruhák. Ethn. XCVI. 212–250.

GAGYI László

     1978     Régi sajátos foglalkozások Etéden. In: Népism. Dolg. 78–82.

GÁLLFY Mózes

     1944     Szalmakalapkészítés a kalotaszegi Jákótelkén. Erd. Máz. 184–191.

GARÁDY Sándor

     1944     Agyagművesség. In: Szendy Károly (szerk.): Budapest története. III. 382–416. Budapest

GÁSPÁR István

     1988     Árucsere Kéménden. Új Mindenes Gyűjtemény 7. 84–93. Bratislava

GAUL Károly

     1902     Hazánk házi faipara. Budapest

GAZDA Klára

     1969     Figurális kályhacsempék a sepsiszentgyörgyi múzeumban. Aluta, 281–290. Sepsiszentgyörgy

GEBHARD, Torsten

     1937     Die volkstümliche Möbelmalerei in Altbayern mit besonderer Berücksichtigung des Tölzer Kistlerhandwerks. München

     1981     Kachelöfen. Mittelpunkt häuslichen Lebens. Entwicklung, Form, Technik. München

GECSÉNYI Lajos

     1979     A győri céhek a XVI. sz. második felében és a XVII. sz. első felében. Arr. 21. 145–165.

GERAMB, Viktor

     1928     Ein Beitrag zur Geschichte der Walkerei. Wörter und Sachen XI. 3–28.

{743.} GERAMB, Viktor–MAUTNER, Karl

     1932     Steirisches Trachtenbuch. I–II. Graz

GERIG, W.

     1913     Die Terminologie der Hanf- und Flachskultur in den frankoprovenzalischen Mundarten. Wörter und Sachen, Beiheft 1.

GERVERS–MOLNÁR Veronika

     1971     A sárospataki bokályos ház. FA XXII. 183–217.

     1973     The Hungarian Szür. An Archaic Mantle of Eurasian Origin. Toronto

GILLE, Bertrand

     1954     Le moulin à eau, une revolution technique. Techniques et civilisation 13.

GILYÉN Nándor–MENDELE Ferenc–TÓTH János

     1975     A Felső-Tiszavidék népi építészete. Budapest

GOLUB János

     1904     Muraközi aranymosók. NÉ V. 201–210.

GOMBOCZ Zoltán–MELICH János

     1914–1944      Magyar Etymológiai Szótár. Budapest

GÖMÖRI János

     1979     Jelentés a nyugat-magyarországi vasvidék régészeti kutatásairól. Arr. XXI. 59–86.

     1981     (szerk.) Iparrégészeti kutatások Magyarországon (Égetőkemencék régészeti és interdiszciplináris kutatása). Veszprém

GÖNCZI Ferenc

     1895     Muraköz és népe. Budapest

     1903     A lükü és a fejfa Göcsejben. NÉ IV. 140–148.

     1914     Göcsej, s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése. Kaposvár

     1942     A cifraszűrök készítésének és viselésének eltiltása. NÉ XXXIV. 268–272.

     1944     A szűrök és ködmenyek árának meghatározása 1812-ben. Ethn. LV. 40–44.

GÖNYEY (ÉBNER) Sándor

     1932     A veszprémi csutorás mesterség. NÉ 81–84.

     1936     A kendermunka népi szerszámai Magyarországon. NÉ XXVIII. 1–13.

     1937a     Az ősi faépítkezés emlékei Diósjenőn és környékén. NÉ XXIX. 293–307.

     1937b     Az ősi népviselet maradványai Somogyban. Muskátli, IV. (VI.) 33–41. Budapest

     1938     Szokolya népi építkezése és háztartása. NÉ XXX. 274–282.

     1939     Az abaujmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete. NÉ XXXI. 119–141.

     1940a     Fafaragás a Börzsöny hegység községeiben. Ethn. LI. 228–235.

     1940b     Adatok Galgamácsa néprajzához. NÉ XXXII. 22–51.

     1941     A gyimesi csángózeke szabása. NÉ XXXIII. 172–173.

     1943     Budapest környékének községei. NÉ XXXIV. 221–251.

     1958     Beszterce vidéki cserépedények a Néprajzi Múzeumban. NÉ XL. 231–240.

GÖRCSÖS Mihály

     1979     A népi mészégetés Debrődön. Honismeret, 5–6. sz. 103–107.

GÖRÖG Jolán

     1960     A kádáripar története és műszavai Mecseknádasdon. EA 12. 765.

GRÁFIK Imre

     1971     A bognármesterség. Népr. K. XV. 1–4. sz. 105–114.

     1971a     Hajóácsok, superok. Népr. K. XV. 1–4. sz. 118–122.

     1983     Az áru útja a szállítás forradalma előtt. Ethn. XCIV. 1–35.

     1986     Velemér völgyi gerencsérek. Vasi Sz. XL. 3. sz. 381–388.

     1988a     Vas megyei bölcsőtípusok. Vasi Sz. XLII. 170–191.

     1988b     Töpfer aus dem Tal von Velemér. In: Lukács (Herg.) 1988: 94–101.

GUNDA Béla

     1934     Teknővájó cigány és munkája. NÉ XXV. 57–60.

     1935a     Régi tűzhelyek és konyhaműveletek a békési Sárrét déli részén. NNy VII. 15–29, 95–101.

     1935b     Magyarországi primitív főző-sütő eljárások és néprajzi kapcsolataik. NÉ XXVII. 19–29.

{744.} 1937     Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. NÉ XXIX. 45–70.

     1940     Jelentés az 1939 nyarán végzett néprajzi tanulmányutakról. NÉ XXXII. 226–230.

     1941     A kereszt mint mágikus jel az agyagedényeken. Ethn. LII. 66–67.

     1954     Az orosz vengerec „házaló kereskedő” jelentésének néprajzi vonatkozásai. Ethn. LXV. 76–87.

     1956     Néprajzi gyűjtőúton. Debrecen

     1966     A sütőkövek és ősi kenyérfélék. In: Ethnographica Carpatica. 296–333. Budapest

     1969     Kulturverbindungen zwischen dem Vorraum der Ostalpen und dem ungarischen Transdanubien. Kontakte und Grenzen. Festschrift für Gerhard Heilfurth, 145–154. Göttingen

     1988     Volkskundliche Handelsbeziehungen zwischen Süd-Transdanubien und Slawonien. In: Lukács (Herg.) 1988: 32–38.

GUNDISCH, K.

     1977     Cel mai register de socoleti al Oraşului Bistriţa. Acta Napocensis, XIV. 161–162.

GÜRTLER, Wolfgang

     1983      Az asztalosok. Tischler. In: Céhes kézműipar. A céhes ipar története az északnyugati pannon térségben a 18. és 19. században. Altes Handwerk. Zur Geschichte des zünftigen Handwerks im nordwestpannonischen Raum im 18. und 19. Jahrhundert. Kiállításkatalógus. 46–50. Eisenstadt

GYIMESI Sándor

     1975     A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Budapest

     1981     Kereskedelem, közlekedés, hitelszervezet és társadalmi problémái. In: Rácz István (szerk.): Debrecen története 1693–1948. Debrecen története 2. 353–358. Debrecen

     1982–1983 Vásárok és kereskedők Debrecenben a feudális kor végén. HBmLÉ IX. 5–16. 131–158.

Gyöngyösi Szótártöredék

     1560k.     Kiadva: A gyöngyösi latin–magyar szótártöredék. Közrebocsátotta, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Melich János. Budapest, 1898.

GYÖRFFY György

     1966–1967      Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–II. Budapest

     1972     Az Árpád-kori szolgálónépek kérdéséhez. TSz 261–319.

     1973     Budapest története az Árpád-korban. In: Budapest története. I. 217–350. Budapest

     1977     István király és műve. Budapest

GYÖRFFY István

     1907     Nagykunsági fejfák. NÉ VIII. 94–105.

     1908     A Nagykunság és környékének népi építkezése. NÉ IX. 1–18, 153–166.

     1909     A Nagykunság és környékének népies építkezése. IV. NÉ X. 65–78.

     1912a     A feketekörösvölgyi magyarság viselete. Ethn. XIII. 1–25.

     1912b     A kaczagány (hátibőr). Ethn. XIII. 239–243.

     1924     Jászsági szűcshímzések. Budapest

     1928a     Régi följegyzésekből. NÉ XX. 118–120.

     1928b     Szélmalmaink történetéhez. NÉ XX. 118.

     1928c     A cifraszűr. Budapest

     1928d     Magyar szűcshímzések. A Műgyűjtő, 11. 9–10. Budapest

     1929a     A magyar népi ruhahímzések I. A cifraszűr. Budapest

     1929b     A magyar népi ruhahímzések. Az 1928. évi prágai nemzetközi népművészeti kongresszusra benyújtott jelentések a magyar népművészetről. Budapest

     1929c     Viselettörténeti adatok. NÉ XXI. 55–57, 115–117.

     1930     Magyar népi hímzések I. A cifraszűr. Budapest

     1933     Viselet. In: A magyarság néprajza. I. 381–435.

     1937     A nagykun viselet a XVIII. században. Ethn. XLVIII. 114–139, 362–371.

     1939     A néphagyomány és a nemzeti művelődés. Budapest

     1943a     A régi vásárok. In: Magyar falu–magyar ház. 109–112. Budapest

     1943b     A régi alföldi falvak és házak. In: Magyar falu–magyar ház. 133–134. Budapest

     1956     Matyó népviselet. Sajtó alá rendezte Fél Edit. Budapest

{745.} GYÖRGYI Erzsébet, Földesné

     1982     Kovácsok, patkolt tojások (Fémrátétes tojások). É. T. XXXVII. 15. sz. 463–465.

GYŐRIVÁNYI Sándor

     1967     A kötélgyártó kézműipar fejlődésének és gazdasági kötéláruk választékának néhány agrártörténeti vonatkozása. AtSz 3–4. sz. 328–345.

     1979     A kötélgyártás szerszámainak fejlődése. Textilipari Múzeum Évkönyve 2. 119–144.

     1980     A magyarországi köteles céhek és céhszokások. Textilipari Múzeum Évkönyve 3. 27–66.

HAÁZ F. Rezső

     1931     Egy székelyfalu (Lövéte) öltözete. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. 438–451. Sepsiszentgyörgy

     1932     Az udvarhelyszéki székely szekér. NÉ XXIII. 10–19.

     1940     Adatok a korondi fazekasmesterséghez. NÉ XXXII. 184–187.

     1942     Udvarhelyszéki famesterségek. Kolozsvár

HAECKEL István

     1780          A’ salétrom főzésnek leg-könnyebb és leg-bizonyosabb módgya, mellyet … tsász. ’kir. salétrom tiszttartó 1778-dik esztendőben kiadott. Buda

HAJDÚ Zoltán

     1987     Vonzáskörzetkutatás a felszabadulás előtti magyar földrajztudományban. Tér és Társadalom, I. 87–96. Budapest

HÁLA József

     1981     Székelyföldi adatok a kőzetek népi felhasználásához. Kézirat

     1983a     A rezi kőfaragók és készítményeik a Káli-medencében. In: Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. 48–55. Veszprém.

     1983b     A kő kitermelése, feldolgozása és felhasználása a Börzsöny hegységben. Egyetemi szakdolgozat. Budapest

HALD, Margarete

     1950     Olddanske Textiler. København

HAN, Verena

     1960     Umjetnička skrinja u Jugoslaviji od XIII. do XIX. stoljeća. Kiállításkatalógus. Beograd

     1966     Az anyagi művelődés magyar eredetű emlékei Dubrovnikban (XV–XVI. század). NÉ XLVIII. 197–201.

HANIKA, Josef

     1937     Sudetendeutsche Volkstrachten. Reichenberg

HANKÓ Béla

     1940     Ősi magyar háziállataink. Debrecen

HARKAI Imre

     1983     Temerin népi építészete. Újvidék

HÁZI Jenő

     1921–1943      Sopron szabad királyi város története. I/1–7. k. 1921–1928; II/1–6. k. 1930–1943.

HECKENAST Gusztáv

     1958     A murányvölgyi vashámoros céh szabályzatai (1585, 1713–1755). TSz 430–447.

     1970     Fejedelmi (királyi) szolgálónépek a korai Árpád-korban. AÉt 53.

     1977     A kislődi vashámor. A Dunántúl településtörténete. II/1. 1767–1848. Klny. VEAB Értesítő, 291–296.

     1980     A vashámor elterjedése Magyarországon (14–15. század). TSz XXIII. 3–29.

HECKENAST Gusztáv–NOVÁKI Gyula–VASTAGH Gábor–ZOLTAI Lajos

     1968     A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Budapest

HEGYI Imre

     1959     A gajai malmok csúvározásához. Népr. K. 1–2. sz. 216–221.

     1961     A fahamu felhasználása. Ethn. LXXII. 278–283.

     1978     A népi erdőkiélés történeti formái (Az Északkeleti-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Budapest

HELM, Rudolf–RETZLAFF, Hans

     1934     Deutsche Bauerntrachten. Berlin

{746.} HENSEL, W.

     1965     Die Slawen im frühen Mittelalter. Berlin

HENTZ Lajos

     1978     A szűcsmesterség Mezőberényben. BMMK 233–267.

HERCZEG Mihály

     1983     A szállítás és közlekedés eszközei Hódmezővásárhelyen a 18–20. században. In: Kiss Lajos Emlékkönyv. 245–271. Hódmezővásárhely

HEREPEI János

     1927     A kolozsvári református leánygimnázium és papilak alapozásakor előkerült neolitkori és XVI–XVII. századbeli leletek. Erdélyi Irodalmi Szemle, 4/2. 212–223.

     1957     A bokályos ház. In: Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. 326–333. Kolozsvár

     1961a     Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez I. A bokály szó és fogalom. Ethn. LXXII. 462–465.

     1961b     Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez II. Készítési helyükről elnevezett agyagmívek. Ethn. LXXII. 604–609.

     1962     Adatok az erdélyi fazekasság történetéhez III. A győri kancsó. Ethn. LXXIII. 131–136.

     1963     Az aradi és szegedi bokály. Szeged. KIny. Népr. Nyelvtud. VII. 125–133.

HERICH Károly

     1886     Háziipar. Hivatalos jelentés a budapesti 1885-i Országos Általános Kiállításról. Szerk. Keleti Károly. IV. köt. XXIX. csoport, 497–514. Budapest

HERKELY Károly

     1939     A mezőkövesdi matyók rostkötése. NÉ XXXI. 73–74.

     1941a     A Veszprém vármegyei múzeum néprajzi gyűjteménye. Veszprém

     1941b     Népi erdőgazdálkodás Veszprém vármegyében. Ethn. LII. 54–58.

HERMAN Ottó

     1887     Székely bokály, székely tál. Vas. Ú.

     1914     A magyar pásztorok nyelvkincse. Term. tud. Könyvkiadó V. 89. Budapest

HILF László

     1929     A szegedi iparosság története. Szeged

HOFER Tamás–FÉL Edit

     1975     Magyar népművészet. Budapest

HOFFMANN Tamás

     1972     A parasztság csődje és kultúrája. NÉ LIV. 1–11.

     1988     Die Marktflecken in Ungarn ein kulturelles Phenomen. In: Lukács (Herg.) 1988: 164–166.

HOLL Imre

     1955     Külföldi kerámia Magyarországon XIII–XVI. század. Bud. Rég. XVI. 147–198.

     1956     Adatok a középkori magyar fazekasság munkamódszeréhez. Bud. Rég. XVII. 177–196.

     1958     Középkori kályhacsempék Magyarországon. Bud. Rég.

     1963     A magyar középkori kerámia kutatásának problémái. In: Műv. Hagy. V. 65–84.

HOLUB József

     1963     A malmok Zala megye vizein. In: Zala megye középkori vízrajza. GMK 23.

HÓMAN Bálint

     1923     A magyarok honfoglalása és elhelyezkedése. A magyar Nyelvtudomány Kézikönyve I. 7. Budapest

HORNYIK János

     1860–1862      Kecskemét város története okleváltárral. I–III. Kecskemét

HORVÁTH Csaba

     1972     Gyimesi csángós bundák. Csíkszereda

HORVÁTH Júlia

     1940     A tápéi gyékényszövés. NÉ XXXII. 204–215.

HORVÁTH Mihály

     1840     Az ipar és kereskedés története Magyarországban a három utolsó század alatt. Buda

{747.} HORVÁTH Terézia

     1965     Régi ruházati mértékvételi eljárások Kapuvárott. Népr. K. X. 1–2. sz. 417–424.

     1966     A kapuvári parasztvarrónők. Népr. K. XI. 1–2. sz. 97–114.

HORVÁTH Zoltán

     1976     A jobbágyvilág alkonya Sopron megyében. Budapest

HŐGYE István

     1981     Hegyaljai vásárok, piacok, 1711–1849. Borsodi Levéltári Évkönyv IV. 83–100. Miskolc

     1986     A hegyaljai görögök és zsidók szerepe az árucserében. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 57–63.

HŐGYE István–SERES Péterné

     1980     Árszabások a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban 1625–1849. Miskolc

     1986     A hegyaljai görögök és zsidók szerepe az árucserében. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 57–63.

HÖLLRIGL József

     1937     A legrégibb magyarországi középkori mázas cserépedény. AÉ 50. 147–151.

     1938a     Magyar viselettörténeti kiállítás. Budapest

     1938b     Régi magyar ruhák. Budapest

HUBAY Gyöngyi

     1970     Adatok a mezőkeresztesi szűcsmesterséghez. Matyóföld, 60–67. Budapest

HUNFALVY János

     1867     Gömör és Kishont törvényesen egyesült vármegyének leírása. Pest

HUSA, Vaclav

     1967     Homo Faber. Praha

HUSZKA József

     1885     A magyar díszítő styl. Budapest

     1885–1886a     A debreceni czifra szűr. Művészi Ipar 85–91.

     1885–1886b     Egy szűcsmester rajzkönyve 1836-ból. Művészi Ipar 241–252.

     1898     Magyar ornamentika. Budapest

Ideiglenes utasítás

     1851     Ideiglenes utasítás a Magyarkoronaországbani kereskedelmi és iparviszonyok szabályozása iránt. Pest

IGAZ Mária–KRESZ Mária

     1965     A népi cserépedények szakterminológiája. NÉ XLVII. 87–131.

IGMÁNDY József

     1940     A hajdúnánási szalmakalapipar. NÉ XXXII. 64–78.

IKVAI (Iváncsics) Nándor

     1981     A tövisborona Észak-Magyarországon és szlovákiai párhuzamai. Ethn. XCII. 278–297.

ILA Bálint

     1944     Gömör megye. II. Budapest

     1964     A vízimalmok teljesítőképessége a XVII. század végén. AtSz 3–4. sz. 415–425.

ILIA Mihály–JUHÁSZ Antal

     1960     A tápai gyékényszövés és szókincse. Népr. Nyelvtud. III–IV. 149–182.

ILLÉS Aladár

     1891     Felső-Magyarország kis vasipara. Techn. L. III. 11. sz. 92–95; 14. sz. 125–127; 15. sz. 132–134; 16. sz. 142–144.

ILLÉSSY János

     1898     Községi kiváltságlevelek jegyzéke. Budapest

     1900     Vásárszabadalmak jegyzéke. Budapest

IMPLOM József

     1971     Olvasókönyv Békés megye történetéhez. II. (1694–1848). Békéscsaba

IMRE Mária

     1978     Adatok a mecseknádasd-óbányai fazekassághoz. JPMÉ 20–21. (1975–1976). 183–196.

     1980     Ófalu. Német nemzetiségi tájház. Heimatmuseum. Leporelló. Pécs

     1982     A mecseknádasdi és óbányai fazekasság. In: Ungarn–deutsche Handwerk. 159–295. Budapest

{748.} IMRE Samu

     1942     A kolozsvári fazekasság műszókincse. Kolozsvár

IMREH István

     1979     Erdélyi hétköznapok. Bukarest

IMREH Pál–HOPPÁL Mihály

     1977     Fejfák és temetők Erdélyben. In: Folklor Archivum 7. 7–77. Budapest

INCZE László

     1972     Céhek és céhhagyományok Kézdivásárhelyen. Megyei Tükör, márc. 5. Sepsiszentgyörgy

INDRA Erika

     1967     Perőcsény népi faipara. EA 8349.

Iparkamara 1876

     1878     A Soproni Kereskedelmi és Iparkamarának … 1876-ik évi statisztikai jelentése. I–II. Sopron

IRMÉDI MOLNÁR László

     1933     Tápé község háziipara. NNy 176–185.

ISTVÁN Erzsébet

     1964     Sárközi népi cserépedények. NÉ XLVI. 91–137.

     1972     Bemutatjuk a mórágyi kerámiát. Baranyai Művelődés, 78–81.

     1978     A magyar népi kályhacsempék stílusközpontjai. (Előtanulmány, kézirat a Néprajzi Kutató Csoport Adattárában)

     1985     Volkstümliche Keramik aus Ungarn. Eine Ausstellung des Ethnographischen Museums Budapest. München

ISTVÁN Erzsébet–KRESZ Mária

     1966     Korsósok és fazekasok Mohácson. In: Lányok Évkönyve, 145–150. Budapest

     1967     A kerámia gyűjtemény. In: A Néprajzi Múzeum 1966. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIX. 295–307.

ISTVÁN Erzsébet–NAGY Zoltán

     1983     Délnyugat-Dunántúl fazekassága. Kiállítás Szentgotthárdon. Kiállításkatalógus

ISTVÁN Lajos

     1978     A korondi sósvíz és használata. In: Népism. Dolg. 101–106.

     1981     Korondi vásárok. In: Népism. Dolg. 118–128.

IVÁNCSICS (Ikvai) Nándor

     1958     Soproni hetivásárok 1830 körül. Soproni Sz. XII. 346–351.

IVÁNYI Béla

     1931–1932      Eperjes szabad királyi város levéltára. 1245–1526. I–II. Szeged

JAKAB Elek

     1870     Oklevéltár Kolozsvár története első kötetéhez. Budán

JAKÓ Zsigmond

     1956     A magyarpataki és a kalini hamuzsírhuta története. Bukarest

JANKÓ János

     1892     Kalotaszeg magyar népe. Budapest

     1893     Torda, Aranyosszék, Toroczkó magyar (székely) népe. Budapest

     1893a     A tordai sóbányászat. In: Jankó 1893: 152–161.

     1893b     A torockói vasbányászat és kohászat. Budapest

     1898     Az ezredéves országos kiállítás néprajzi faluja. In: Matlekovits (szerk.) 1896–1898: V. 815–949.

     1902     A Balaton-melléki lakosság néprajza. Budapest

     1989     A milleniumi falu. Sajtó alá rend. és bev. Szemkeő Endre. Budapest

JANÓ Ákos

     1987     Kendermunkák és társasélet Szatmárban – Kalákák. Folklór és Etnográfia 32. Debrecen

JÁNOS Pál

     1971     Lăzi de zestre din Ciuc. Csíki írott szuszékok. Csíkszereda

JÁNOSY Ferenc

     1851     A bánsági salétromvidék és salétromfőzés. MTTÉ II. 1845–1846. 241–245.

{749.} JAQUES, Renate

     1942     Deutsche Textilkunst in ihrer Entwicklung bis zur Gegenwart. Berlin

JEKELFALUSSY József

     1885     Magyarország malomipara. Nemz. gazd. Sz. 42–77, 89–117.

JENDROLOVICS János–KAJDI János

     1898     A csizmadiaság különös figyelemmel az e mesterségben előforduló műszavakra. Budapest

JERNEY János

     1851     Jerney János’ keleti utazása a’ magyarok őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. I–II. Pest

JIRLOW, R.

     1926     Zur Terminologie der Flachsbereitung in den germanischen Sprachen. Göteborg

     1929     Häcklan och dess primitiva foregoangere. Västsvenska Folkminnen. 220–237.

J. L.

     1859     Pesti Lipót-Vásárra. Magyarország kereskedelmi forgalma. Vas. Ú. VI. 47. sz.

JORDÁN Károly

     1973     Bognár szakmai ismeret. Budapest

JUHÁSZ Antal

     1959     Történeti adatok a szegedi vízimolnárságról. Népr. K. IV. 271–284.

     1960     Vízimalmok a szegedi Tiszán. MFMÉ 1958–59. 127–141.

     1961     A szegedi zsindelyvágó mesterség. Néprajzi Dolg. 6. Szeged

     1962     A tiszai tutajozás és a szegedi supermesterség. MFMÉ 1960–62. 117–146.

     1963     A kisteleki kékfestőműhely. MFMÉ 101–120.

     1965     Kismesterségek. In: Nagy Gyula (szerk.): Orosháza néprajza. 295–341. Orosháza

     1971     Építkezés, házberendezés. In: Juhász Antal (szerk.): Tápé története és néprajza. 443–501. Tápé

     1976     A kisteleki tanyák települése és élete. In: Juhász Antal (szerk.): Tanulmányok Kistelek történetéből és népéletéből. 325–382. Kistelek

     1982a     Makói menyasszonyi ládák. In: Juhász Antal–Lengyel András (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében. 87–94. Szeged

     1982b     A réti mészkő kitermelése és felhasználása a Duna–Tisza köze déli részén. Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből I. 145–166. Miskolc

     1984     Iparosok és paraszti kézműves specialisták. In: Bárth János (szerk.): Kecel története és néprajza. 667–693. Kecel

     1985     Az életmód és a tárgyi ellátottság. In: Farkas J. (szerk.) 1985: 439–483.

     1986     Vásározási körzetek és iparos-migráció a Dél-Alföldön. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 99–104.

KAESZ Gyula

     1962     A bútorstílusok. Budapest

N. KAKUK Zsuzsa

     1955a     Kamuka. Nyr 2. sz. 226–227.

     1955b     Tabán. Nyr 79. 1. sz. 105–106.

KALAPIS Zoltán

     1979     Egy torontáli vásár aranykora. Magyar Szó, máj. 25 jún. 16., 25 folytatásban. Újvidék

     1980     Egy torontáli vásár aranykora. In: Balladaénekesek, mesemondók, vásárosok. 117–188. Újvidék

KALECSINSZKY Sándor

     1905     A magyar korona országainak megvizsgált agyagjai. Budapest

KALESNÝ, František

     1981     Habáni na Slovensku. Bratislava

     1988     Über den ambulanten Verkauf handwerlicher Erzeugnisse im Feudalismus. In: Lukács (Herg.) 1988: 159–163.

KÁLLAY István

     1971     A székesfehérvári vásári bíráskodás (1698–1970). Fejér megyei Történeti Évkönyv 5. Székesfehérvár

{750.} KÁLMÁN Béla

     1942     A bősárkányi gyékényszövés és szókincse. Magyar Nyelvjárási tanulmányok 2. Budapest

KANDRA Kabos

     1885–1907      Adatok az egri egyházmegye történelméhez. I–IV. Eger

KANOVA, Magdaléna–BENZA, Mojmir

     1970     L’udové kozuchy. Martin

KÁNTOR Mihály

     1929     Cigándi cigányok gyékénymunkája. NÉ XXI. 113.

     1961     Bodrogközi len- és kendermunkák, szőttesek. Sárospatak

KARDALUS János

     1982     Mobilierul pictat. A festett bútor. Miercurea-Ciuc–Csíkszereda

     1983     Csíkszentdomokosi faragott faedények. In: Népism. Dolg. 67–81.

KARDOS László

     1943     Az Őrség népi táplálkozása. Budapest

Kassai szabásmintakönyv

     1630     Megerősítve 1717. Iparművészeti Múzeum, Xerox Adattár

KASSICS Ignác

     1835     A Magyar Országi Mester-Embereket, ezeknek legényeit és Tanitványait, nem külömben a Mester-Czéheket illető Kegyelmes Királyi Rendelkezéseknek kivonatai. Bécs

KATONA Dienes

     1839     Honi indigó. Pest

KATONA Imre

     1950     Az építkezéssel kapcsolatos sármunkák Csongrádon. Kézirat

     1976     A magyar vásárok folklórja. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 111–200.

CS. KATONA Imre

     1974     A habán kerámia Magyarországon. Budapest

     é. n.     Habán művészeti emlékek Magyarországon. Budapest

KECSKÉS László

     1978     Komáromi mesterségek. Bratislava–Budapest

     1978a     Vízimolnárok. In: Kecskés 1978: 56–71.

     1978b     Hajóácsok. In: Kecskés 1978: 167–185.

KEMÉNY Lajos

     1915     Mézeskalács céheink múltjához. Ethn. XXVI. 327–329.

Képes Krónika

     1978     Ford. és a szövegmagyarázatot összeáll. Geréb László. Bev. Kardos Tibor. Budapest

KERECSÉNYI Edit

     1970     Kéregedények a Thury György Múzeumban. Ethn. XXXI. 545–555.

     1978     Adatok Nagykanizsa településtörténetéhez a „Polgárok Lajstroma” (1745–1826) alapján. In: Zalai gyűjtemény 8. 115–134. Zalaegerszeg

     1983     A muramenti horvátok története és anyagi kultúrája. Zalaegerszeg

     1986     Dél-zalai hímes szőttesek. In: Zalai gyűjtemény 25. 243–272. Zalaegerszeg

KEREKES György (közli)

     1901     A kassai czéhek árszabása (limitatiója) 1635. MGtSz VIII. 472–483.

Kézmű- és gyáripar 1870–1875

     1877     A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara jelentése a kamarai kerület kézmű- és gyáriparáról az 1870–1875. években. Budapest

Kézművesiparunk 1945–1946

     1947     Kézművesiparunk az 1945–1946. évben. – Az Ipartestületek Országos Központjának 13–14. évről szóló jelentése. Budapest

KIETAIBEL, Hans

     1981     Die Breitenbrunner Handwerkszechen. In: Burgenlandische Heimatblätter 145–159. Eisenstadt

     1987     Die Purbacher Binderzeche. In: Burgenlandische Heimatblätter 182–186. Eisenstadt

{751.} KIRNER A. Bertalan

     1937     A nagylévárdi baptisták. Egyháztörténelmi tanulmány. Budapest

     1964     A békési vásár. GyEFM Kiadv. 55–57.

KIRSCHBAUM, J. M.

     1771     Neues Bild- und Musterbuch… Heilbronn und Rothenburg ob der Tauber

KISBÁN Eszter

     1966     A magyar kenyér. Kandidátusi értekezés kézirata. Budapest

     1980     Kézimalom. In: MNL III. 187–189.

     1981     Sütőipar. In: MNL IV. 511–512.

     1982     XVII. századi vágóhíd Tatán. Egy kiállítás margójára. Múzeumi Közlemények 2. 78–89. Budapest

KISS Anikó

     1978     A gyulai várbirtok malmainak története. BMMK 5. 269–287.

KISS Ilona

     1976     A lozsádi rojtok. In: Népism. Dolg. 122–124.

KISS Lajos

     1914–16     A hódmezővásárhelyi tálasság. NÉ XV. 248–270; XVI. 51–75; XVII. 72–92.

     1926a     A hódmezővásárhelyi szűcsmesterség és szűcsornamentika. Debrecen

     1926b     A hódmezővásárhelyi tálasság története. Dolgozatok a m. kir. Ferenc József tud. egy. Archeológiai Intézetéből. II. 185–208.

     1928     Régi feljegyzésekből. NÉ XX. 87–89.

     1929     A nyíregyházi szűcsmesterség és szűcsornamentika. Debrecen

     1934     Szellemlátók. NNy 29–37.

     1935     A szuszimalom. NÉ XXVII. 78–84.

     1938a     Vízimalmok a Nyírségben. NÉ XXX. 85–97.

     1938b     Középenhajtós szélmalom Hódmezővásárhelyen. Ethn. XLIX. 198–203.

     1956     Vásárhelyi híres vásárok. Szeged

     1958     Vásárhelyi hétköznapok. Budapest

     1958a     A hódmezővásárhelyi mészáros mesterségről. In: Kiss L. 1958: 136–146.

     1958b     A szappanfőzés Hódmezővásárhelyen. In: Kiss L. 1958: 115–119.

     1958c     A szappanfőzés Szabolcs vármegyében. In: Kiss L. 1958: 296–300.

     1961     Régi Rétköz. Budapest

     1964     Vásárhelyi kistükör. Sajtó alá rendezte Paku Imre. Budapest

     1981a     A malmoskocsis. In: A szegény emberek élete. I. 138–141. Budapest

     1981b     A vályogvető. In: A szegény emberek élete. I. 221–224. Budapest

KISS Mária

     1976     Szombathely kereskedelme a 18–19. században. In: Horváth Ferenc (szerk.): Vas megye múltjából. Levéltári Évkönyv 1. 119–141. Szombathely

     1988     „Volksansammlungen” und Kommunikationsstrukturen bei den Südslaven in Ungarn. In: Lukács (Herg.) 1988: 136–140.

Kisszebeni szabásmintakönyv

     1641     Iparművészeti Múzeum, Kis gyűjtemények Osztálya. Ltsz. 51–1299.

KLUSCH, Horst

     1980     Siebenbürgische Töpferkunst. Bukarest

     1989     Eine siebenbürgisch-sáchsische Stollentrube. Volkskunst, 12/3. 44–48.

KNÉZY Judit

     1966     A hedrehelyi gölöncsérek (A Somogy megyei fazekasközpontok történetéből). Kaposvár

     1973     A favázas lakóházépítkezés emlékei a belső-somogyi Csököly, Gige, Rinyakovácsi és Kisbajom községekben. SMK I. 209–227.

KNIEZSA István

     1938     Magyarország népei a XI. században. In: Serédi Jusztinián (szerk.): Emlékkönyv Szent István király halálának kilencszázadik évfordulóján. II. 365–472. Budapest

     1955     A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Budapest

{752.} KOCZOGH Ákos

     1975     Tímárok, vargák, szíjgyártók. Múzsák, 3. sz. 9–11.

KOCSÁR László

     1942     A debreceni hentesmesterség. In: Végh József (szerk.): Táj- és népkutatás a középiskolában. 100–119. Budapest

KOCSI Márta–CSOMOR Lajos

     1980     Korondi népi fazekasság. Budapest

     1982a     Festett bútorok a székelyföldön. Budapest

     1982b     Korondi székely fazekasság. Budapest

KOLLER Gusztáv

     1915     A soproni céhek életéből (A XVI. és XVII. században). Budapest

KOLOSVÁRY Sándor–ÓVÁRI Kelemen

     1885–1897 Corpus statutorum Hungariae municipalium. A magyar törvényhatóságok jogszabályainak gyűjteménye. I–V. Budapest

     1900     Magyar törvénytár. 1540–1848. évi erdélyi törvények. Budapest

Komárom megye árszabása

     1811     Kuny Domokos Múzeum, Tata. Ltsz. 55.13.1.

KOMÁROMY József

     1963     Adatok Miskolc középkori piacterének XVII–XVIII. századi beépítéséhez. HOMK 5. 44–47.

KOMLÓSSY Lajos

     1942     A debreceni kerékgyártó mesterség. EA 3192.

KÓRIS Kálmán

     1907     Matyó kendermegmunkáló szerszámok. NÉ VIII. 1–33.

KÓS Károly

     1944     A züricvölgyi gerencsérség. Dun. Sz. XI. 118–131, 208–218.

     1956     Népi vasművesség. Művelődési útmutató. IV.

     1961     Hajdani toroczkói vásárok. Falvak Dolgozó Népe, XVII. 2., 4., 5. sz. Bukarest

     1966     Moblie cioplite din zona Lăpuş. Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei pe anii 1962–1964. 179–224. Cluj

     1968     Hunyadi híres vásárok. Igazság, XXIX. 268. sz. 3. Kolozsvár

     1969a     A páncélcsehi vásár. Korunk, XXVIII. 524–534.

     1969b     A nyárádszeredai nagyvásárokon. Falvak Dolgozó Népe, XXV. 4., 5. sz. Bukarest

     1970     Tövisháti tűzhelyek. Művelődés, XXIII. 6. sz. 39–44.

     1971     Egy vasműves község, Torockó. Művelődés, XXIV. 6. sz. 37–43.

     1972     Népélet és néphagyomány. Bukarest

     1972a     Faeszköz, kéregmunka, textil (fonás), kőmunka, fazekas, fém- és vasművesség. In: Egyetemes néprajzi jegyzetek VII. A mesterségek kezdeti formái. Művelődés, 4. sz. 39–40.

     1972b     Torockói vasművesség. In: Kós 1972: 52–80.

     1972c     A vargyasi festett bútor. Kolozsvár

     1972d     Lakásbelső. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1972: 93–152.

     1972e     Népi kandallók és kályhacsempék a magyarság körében. In: Kós 1972: 134–190.

     1972f     Építkezés. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1972: 13–48.

     1972g     Csíkmadarasi kályhacsempe. In: Hargita, Csíkszereda

     1972h     A désházi fazekasság múltja. Falvak Dolgozó Népe, 27. (1308.) sz. 10. Bukarest

     1974a     Agyagmunka. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1974: 58–104.

     1974b     Fafaragás. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1974: 104–123.

     1974c     Lakóház, lakásbelső. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1974: 9–57.

     1976a     Tájak, falvak, hagyományok. Bukarest

     1976b     Fekete-Körös völgyi gyűjtés. A szűcsmesterségről. In: Kós 1976a: 49–60.

     1976c     A romániai magyarság néprajzáról. Népism. Dolg.

     1976d     Csángó néprajzi vázlat. In: Kós 1976a: 103–217.

     1976e     Vásárok és vidékek. In: Kós 1976a: 326–331.

     1978a     Lakásbelső. ln: Kós–Szentimrei–Nagy 1978: 99–143.

{753.} 1978b     Lápos vidéki szénégetők és szénégetés. In: Népism. Dolg. 64–72.

     1978c     Építkezés. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1978: 15–99.

     1980     Népi eszközvilágunk ősrétegéből. Csicsói malomkő. In: Eszköz, munka, néphagyomány. 13–107, 291–308. Bukarest

     1981     Lakásbelső. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1981: 80–143.

     1981a     Fazekasság. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1981: 144–175.

KÓS Károly–SZENTIMREI Judit–NAGY Jenő

     1972     Kászoni székely népművészet. Bukarest

     1974     Szilágysági magyar népművészet. Bukarest

     1978     Kis-Küküllő vidéki magyar népművészet. Bukarest

     1981     Moldvai csángó népművészet. Bukarest

KÓSA Csaba

     1976     A kondorosi vásár. Népszava, nov. 11.

KÓSA Ferenc–VÖŐ István–ZSEMLEI János

     1960     Tájékoztató az RNK-beli fazekasság magyar műszókincsek gyűjtéséről. Studia Universitatis Babes–Bólyai 1.

KÓSA László

     1967     Az Alföld és a hegyvidék gazdasági kapcsolata. (Adalékok a sarló-kasza eszközváltáshoz.) Ethn. LXXVIII. 22–40.

KOVÁCH Géza

     1958     A zilahi céhek története. Bukarest

     1971     Falusi mesterségek Arad megyében, régen és ma. Művelődés, XXIV. 3. sz. 44–48.

KOVÁCH Géza–BINDER Pál

     1981     A céhes élet Erdélyben. Bukarest

KOVÁCS Antal

     1902     A dunai molnárság. Nyr 104–110.

KOVÁCS Dénes

     1956     A gyintár. Csíki Múzeum Közleményei 56–58. Csíkszereda

KOVÁCS Ferenc

     1944     A gyergyócsomafalvi kádármesterség. Erd. Múz. XLIX. 1–2. 191–195.

KOVÁCS Gyula

     1898     A magyar háziipar törzskönyve. In: Matlekovits (szerk.) 1896–1898: VIII. 311–380.

KOVÁCS János

     1901     Szeged és népe. Szeged ethnographiája. Szeged

KOVÁCS László

     1941     Kendermunka és szerszámai a Taktaközben. NÉ XXXIII. 119–133.

K. KOVÁCS László

     1942     Hóstáti képek. Kolozsvári Szemle, I. 29–41. Kolozsvár

     1948     A magyar közlekedés, teherhordás kutatása. Budapest

     1969     Pásztortűzhelyek Erdélyben 1900 körül. NK–NT II–III. 7–43.

     1977     A kocsi. In: MNL III. 228–231.

     1979     Lószerszámokról. In: MNL II. 451.

KOVÁCS Sándor

     1953     A drávai malmok leírása és a molnárok életéről. EA 9272.

KOVALOVSZKI Júlia

     1980     Gótikus és reneszánsz bútorok. Budapest

KOVÁSSY Zoltán

     1975     Sóvágók sztrájkja 1551-ben. Honismeret, 5–6. sz. 96–100.

KOZÁK Barnabás

     1976     A tiszadorogmai kosárfonás. In: Foglalkozások és életmódok. HOM Népr. Kiadv. VII. 129–135.

KOZÁK Károly

     1972     A sümegi vár XV–XVIII. századi kályhái. VMMK 11. 271–290.

{754.} Königsbergi Szójegyzék

     1380 k.     Kiadva: Melich János: A königsbergi Szójegyzék. MNy 12. 147–149, 263–265.

KÖRMENDI Géza

     1965     A tatai fazekasság története. Tata

KŐVÁRY László

     1853     Sóbányák. In: Erdélyi földek ritkaságai. 140–157. Kolozsvár

KRESZ Mária

     1954     Évszámos hódmezővásárhelyi cserépedények a Néprajzi Múzeumban. NÉ XXXVI. 127147.

     1956     Magyar parasztviselet 1820–1867. Budapest

     1960a     Fazekas, korsós, tálas. (Néhány szempont fazekasközpontjaink kutatásához és összehasonlításához.) Ethn. LXXI. 267–379.

     1960b     Újonnan szerzett mezőcsáti cserépedények. NÉ XLII. 161–180.

     1964–65     Maksa Mihály tálas (1851–1908). MFMÉ 115–151.

     1968     A magyar népművészet felfedezése (Az európai népművészet felfedezésének 100 éves évfordulójára). Ethn. LXXIX. 1–36.

     1969     Népi kerámia. A Néprajzi Múzeum kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában, július–szeptember. Kiállításkatalógus

     1971a     Emberkorsók. Adatok az antropomorf korsók funkcióihoz. NÉ LIII. 2–32.

     1971b     Egy mohácsi fazekasmühely termelése (1904–1912). JPMÉ XVI. 257–271.

     1971c     A baranyai népi fazekasság hagyományai és a Zsolnay gyár. In: Hárs Éva–Mándoki László (szerk.): 100 éves a Pécsi Porcelángyár. 45–54. Pécs

     1971d     Hungarian Popular Pottery: Three Important Events. Bulletin of the International Museum for Ceramics in Faenza. Faenza

     1972a     Illusztrációk az erdélyi fazekasság történetéhez, különös tekintettel a későhabán kerámiára. Ethn. LXXXIII. 219–249.

     1972b     RIETH A.: „5000 Jahre Töpferscheibe”. Könyvismertetés. Ethn. LXXXIII. 401–404.

     1972c     A Borsod megyei fazekasság. HONIK II. 157–166.

     1972d     A dél-dunántúli kerámia helye a magyar és európai kerámiaművességben. Baranyai Művelődés, 4. sz. 36–60.

     1974a     Magyarországi fazekascéhek. In: II. Kézműipartörténeti Szimpózium referátumai és hozzászólásai. 27–45. Veszprém

     1974b     Viski Károly népművészeti kutatásának eredményei (különös tekintettel a kerámiakutatásra). Ethn. LXXXV. 164–168.

     1974c     „Sasköröm”. A zalatnai szűcsornamentikáról. Művészet, XV. 12. sz. 4–5.

     1975     A magyar szűcsornamentika. A IV. Nemzetközi Finnugor Kongresszuson tartott előadás tézisei

     1977a     A Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteménye. NÉ LIX.

     1977b     A magyarországi fazekasság. Kandidátusi értekezés kézirata. Budapest

     1977c     Palóc ködmönök. Budapest

     1977d     Virág és népművészet. Budapest

     1978     A magyar szűcsmunka történeti rétegei. Ethn. LXXXIX. 315–353.

     1978a     Merre tart Mezőtúr fazekassága? Jászkunság, XXIV. 3–4. sz. 183–196.

     1979     Népi szűcsmunka. Magyar Népművészet 9. Budapest

     1985     Pottery in the Carpathian Basin. In: Hála József (red.): Neogene Mineral Resourses in the Carpathian Basin. Budapest

     1987     A csákvári fazekasság. Székesfehérvár

KRISTÓ Tibor

     1976–77     A kovácsmesterség Csíkban. Aluta, VIII–IX. 385–399. Sepsiszentgyörgy

KRISZTINKOVICH Béla

     1958     „Nobilis amphorarius magister”. Műv. Ért. 134–145.

     1962     Habaner Fayencen. Budapest

     1970     Újabb szempontok a habán kerámia hatásáról a dunántúli fehéredényességre (Mihalik Sándor emlékének). VMMK 9. 89–94.

{755.} KROPF Lajos

     1898a     Magyar bőr Angliában a 14. század végén. MGtSz V. 237.

     1898b     Hongrieur, hongroyeur. MGtSz V. 293.

KUN Miklós

     1842     Miskoltz’ múltja, jelene, tekintettel jövőjére. Miskoltz

KUNT Ernő

     1983     A temetők népművészete. Budapest

KYBALOVÁ, Ludmila–HERBENOVÁ, Olga–LAMAROVÁ, Milena

     1974     Képes divattörténet az ókortól napjainkig. Budapest

KYBALOVÁ, Jana–NOVOTNÁ, Jarmila

     1981–82     Habánská fajáns 1590–1730. Praha

S. LACKOVITS Emőke

     1975, 1977–1978 A lakáskultúra a Fertő mentén (1860–1920/30). I–II. Arr. 17. 175–257; 19–20. 279–295.

LACKOVITS Emőke–LUKÁCS László

     1987     A vásárok és az árucsere néprajza a Közép-Dunántúlon. Székesfehérvár

LADVENICZA Ilona, M.

     1955     A csobánkai cigányok szegkovácsolása. NÉ XXXVII. 227–241.

LAJOS Árpád

     1958     Szépmíves szűcsök Bükkábrányban. HOMÉ II. 101–124.

     1959–1961      Díszes fafaragás a Hór völgyén. HOMÉ III. 103–135.

     1965     Borsodi fonó. Miskolc

LAKATOS Artur

     1937     Baranyai szőttesek és hímzések. Muskátli, IV. (VI.) 127–138. Budapest

LAMBRECHT Kálmán

     1911     A magyar szélmalom. Ethn. XXII. 23–33, 89–100, 157–162, 212–221.

     1915     Magyar malmok könyve. Budapest

LA LANDE

     1767     L’art de l’Hongroyeur. Paris

LANDGRÁF Katalin–SZITTNER Andrea

     1983     Kézi szövés. Népművelési és Propaganda Iroda. Mesterségek. Budapest

LANDSFELD, Herman

     1950     Ludové hrnčírství a džbankarství. Praha

N. LÁSZLÓ Endre

     1981     Aranymosás a Duna mentén. BKL Bányászat CXIV. 6. sz. 409–417.

     1988a     Aranymosás a Kárpát-medencében. Budapest

     1988b     A Duna aranya. Bratislava

LÁSZLÓ Ferenc

     1965     Adatok a győri mészáros céh történetéhez. Arr. 7. 375–412.

LÁSZLÓ Gyula

     1943     A koroncói lelet és a honfoglaló magyarok nyerge. Budapest

     1944     A honfoglaló magyar nép élete. 2. kiad. Budapest

     1970     A népvándorláskor művészete Magyarországon. Budapest

     1978     Felgyő. Egy honfoglalás kori falu ásatásáról. Tiszatáj, 2. sz. 33–40.

LAUFER, Berthold

     1902     The Decorative Art of the Amur Tribes. Memoirs of the American Museum of Natural History. The Jesup North Pacific Expedition

LAZAROV, N. N.

     1969     Novgorodian Icon-Painting. Moskow

LEDERER Emma

     1923–24     Régi magyar űrmértékek. Sz 123–157, 305–326.

     1928     A legrégibb magyar iparososztály kialakulása. Sz 492–528, 633–645.

     é. n.     Iparunk és kereskedelmünk a merkantilizmus korában. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. IV. 213–247. Budapest

{756.} LENDVAI Anna

     1979     A XVII. századi zalai céhek. In: Zalai gyűjtemény. 103–115. Zalaegerszeg

LENGYEL Alfréd

     1971     A középkori Győr. In: Dávid–Lengyel–Z. Szabó (szerk.) 1971: 79–108.

Limitationes

          Limitationes Rerum Venalium de annos 1653 usque 1701. Ad Loculum 98 pertinet. (A valóságban az első limitációtöredék dátuma 1626, az utolsóé pedig 1741-ből származik.) BZmL: 2.

LIPP, Franz C.

     1971     Frühformen volkstümlicher Möbel in Österreich-Truhen. In: Österrreichischer Volkskundeatlas. 3. Lieferung. Kommentar zu Blatt 38. 1–34. Wien

     1986     Oberösterreichische Bauernmöbel. Wien

LIPS, Julius

     1962     A dolgok eredete. Budapest

LIPTÁK, Johann

     1938     Die Zipser Leinwand und ihre Meister. Zipser Jahrbuch mit Kalender

LIVERANI, G.

     1958     La Maiolica Italiana. Milano

LÖBERT, Horst W.

     1984     Typen neuzeitlicher Töpferscheiben in Deutschland. Volkskunst, 3. 5–9.

LÖNNDQUIST, Bo

     1976     Problems Concerning the Siberian Shamán Costume. Ethnologica Fennica 1–2.

LŐRINCZI Etelka

     1980     Fonalfestés és rojtkötés Árapatakon. In: Népism. Dolg. 122–130.

LUBY Margit

     1927     A guba készítésmódja és a gubás mesterség. NÉ XIX. 144–154.

     1949     A kalaposmesterség szókincse. Nyr 363–370.

     1951–1952      A kézi gyapjúkalap készítése. Ethn. LXII. 113–144, 410–425; LXIII. 127–138.

LUKÁCS László

     1977     Népi bútorok Fejér megyében. Bauernmöbel aus dem Komitat Fejér. Kiállításkatalógus. Székesfehérvár

     1978     Rézművesműhely. Székesfehérvár város tanácsának tájékoztatója I. 4. 27.

     1986     Vándorkereskedelem a Mezőföldön. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 115–127.

     1988     (Herg.) Märkte und Warenaustausch im Pannonischen Raum. Vortr ige des 4. Internationalen Symposium „Ethnographia Pannonica” in Székesfehérvár 1987. Az István király Múzeum Közleményei A. sorozat 28. sz. Székesfehérvár

LÜKŐ Gábor

     1934     Moldvai csángók kendermunkája. NÉ XXVI. 96–101.

     1939–40a     A debreceni fazekasipar emlékei a XVI. századból. DMÉ 159–164.

     1939–40b     Nádudvari feketeedények. DMÉ 148–158.

P. MADAR Ilona

     1973     Szekérkészítés és használat a székelyföldi Atyhán és az alföldi Sárrétudvariban. Népr. K. XVIII. 81–273.

     1975–1976      A nemesládonyi és tompaládonyi szekér. Savaria. VMMÉ 9–10. 205–225.

MADARASSY László

     1903     A kiskunsági szélmalom. NÉ IV. 118–122.

     1930     A „malom alatt”. NNy 3–5. 143–145.

     1933     A putris szélmalom. NÉ XXV. 23–24.

Magyar Néprajzi Lexikon

I–V.     Főszerkesztő Ortutay Gyula. Budapest, 1977–1982.

A magyarság néprajza

I–IV.     Szerkesztette Czakó Elemér. Budapest, 1933–1937. A 2. kiad. Sajtó alá rendezte Viski Károly. Budapest, 1941–1943.

{757.} MAGYARY Mihály

     1904     Az erdélyrészi sóbányászat ismertetése. BKL 37. 697–726, 761–771.

MAJOR Jenő

     1966     A magyar városok és városhálózat kialakulásának kezdetei. Budapest

MAJOR Miklós

     1977     Szilágyfalu (Szilágynagyfalu) állat- és kirakodóvásárai. Művelődés, XXX. 1. sz. 27–28.

MAKKAI László

     1958a     Az anyagi kultúra történetének kutatásáról. TSz 305–314.

     1958b     Műhely- és hutaleltárak a XVII. századi Rákóczi-uradalmakból. TSz 448–452.

     1974     Östliches Erbe und westliche Leiche in der ungarischen Landwirtschaft der frühfeudalen Zeit (10–13. Jahrhundert). AtSz XVI. Suppl. 1–53.

MAKOVICZKY Gyula

     1934     Nagykanizsa város településföldrajza. Nagykanizsa

MAKSAY Ferenc

     1973     Parasztnemesi gazdálkodás Szentgálon (1700–1848). AtSz 15. 245–300.

Malomipar 1894

     1896     Magyarország malomipara 1894-ben. Budapest

Malomipar 1906

     1909     A magyar szent korona országainak malomipara az 1906. évben. Magyar Statisztikai Közlemények. Új sor. 26. Budapest

MALONYAY Dezső

     1907–1922      A magyar nep művészete. I–V. Budapest

MÁLYUSZ Elemér

     1951–1958      Zsigmondkori oklevéltár, 1387–1410. 1–11/1–2. Budapest

     1953     A mezővárosi fejlődés. In: Székely György (szerk.): Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon a 14. században. 128–191. Budapest

MÁNDOKI László

     1962     Baranyai székek. JPMÉ 341–361.

     1978     Ormánság népéletéből. JPM Füz. 18. Sellye. Kiállítási katalógus 18. Pécs

MANGA János–SZABADFALVI József

     1979     Juhászkampó. In: MNL II. 694.

MANHERZ, Karl

     1982      Dorfmuseen der Ungarndeutschen im Komitat Baranya. In: Manherz Károly (szerk.): A magyarországi németek néprajzához. Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeutschen. 4. köt. 252–264. Budapest

MAREAU, Ch.

     1861     Die Kultur und Zubereitung des Flachses und Hanfes in Frankreich, England, Schottland, Irland, Holland und besonders in Belgien. Weimar

MARJALAKI KISS Lajos

     1925     A miskolci mészároscéh négyszáz éves múltja. Miskolc

     1957     A miskolci főutca topográfiája 1817-ig. HOMÉ I. 102–127.

     1958     Egy borsodi vashámor 1399-ben. BSz I. 62–64.

MARKOV, Josef

     1955     Slovensky l’udovy odev v minulosti. Bratislava

MARKOVÁ, Ema

     1964     Vyroba gúb na Slovensku. Sl. Nár. XII. 68–137..

MÁRKUS Mihály

     1941     Adatok a kumet magyarországi elterjedéséhez. NÉ XXXIII. 170–188.

     1942     Süvéte. Népi fazekasság. EA 591.

     1943     A jolsvai kolomposok. In: Emlékkönyv Kodály Zoltán 60. születésnapjára. 245–264. Budapest

MÁRTHA Zsuzsanna

     1970     Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde. MMgMK 1969–1970. 258–306.

{758.} MÁRTON Béla

     1973     Sóvidéki mértékegységek. Falvak Dolgozó Népe, XXIX. 36. sz. 4. Bukarest

MÁRTON Gyula

     1948a     A tímárok zilahi mesterségszavaiból. Dolgozatok a kolozsvári Bólyai Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetéből 19. Kolozsvár

     1948b     A zilahi fazekasmesterség. Kolozsvár

MATLEKOVITS Sándor (szerk.)

     1896–1898      Magyarország közgazdasági és közművelődési állapota ezeréves fennállásakor és az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. I–VIII. Budapest

MATTYASOVSZKY József–PETRIK Lajos

     1885     Az agyag-, üveg-, cement- és ásványfestékiparnak szolgáló magyarországi nyersanyagok részletes katalógusa. Budapest

MAURIZIO, Adam

     1927     Die Geschichte unserer Pflanzennahrung von der Urzeiten bis zur Gegenwart. Berlin

MECSEKI J.

     1975     Gerencsér Sebestyén 1898–1955. Pécs

M. E. K.

     1864     A szlatinai sóaknák. Az Ország Tükre, 410–411.

MELIUS JUHÁSZ Péter

     1561     A Krisztus közbenjárásáról való prédikációk. Debrecen

MENDELE Ferenc

     1962     Ráckevei hajómalom. TtSz 1–2. 170–179.

     1966     A túristvándi vízimalom. MMűemlékv. IV. 1963–1966. 145–158.

MENDÖL Tibor

     1936a     A helyzeti energiák és egyéb tényezők szerepe városaink valódi nagyságában és jellegében. Földr. K. LXIII. 98–109.

     1936b     Alföldi városaink morfológiája. Debrecen

     1963     Általános településföldrajz. Budapest

MÉREI Gyula

     1951     Iparfejlődés Magyarországon. 1790–1848. Budapest

MÉRI István

     1957     A nadabi kályhacsempék. AÉ 84. 187–206.

     1970     Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. MMgMK 1969–1970. 69–84.

MERINGER, R.

     1909     Die Werkzeuge de pinsere-Reihe und ihre Namen. Wörter und Sachen, I. 3–28.

MÉSZÁROS Gyula

     1968     Szekszárd és környéke törökös díszítésű emlékei. Szekszárd

MIHALIK Gyula

     1905     A kaposvári kiállítás. Magyar Iparművészet, VIII. 249–252.

MIHALIK József

     1908     A kassai fazekascéh articulusai 1574-ből. Múzeumi és Könyvtári Értesítő, 2. 152–156.

MIHALIK Sándor

     1942     A Miklós börtön. Kassa

     1954     Szentpéteri József ötvösmester élete, önéletírása és művei. Budapest

MILUTINOVIČ, Vera

     1959     Ornamentisani sanduci u Vojvodini. Rad vojvodzsanskih muzeja, sv. 8. 135–146.

MISKOLCZY László–VARGHA László

     1943     A Nagykunság vidék népének építészete. Budapest

MÓDY György

     1957     Szappanfőzés és gyertyaöntés Debrecenben. DMÉ 1948–1956. 135–147.

MOLLAY, Karl

     1959     Das Ofner Stadtrecht. Budapest

{759.} MOLNÁR Ágnes

     1983     Vásárok a Káli-medencében. In: S. Lackovits Emőke (szerk.): Néprajzi gyűjtőúton a Káli-medence falvaiban. 59–61. Veszprém

MOLNÁR István

     1947     Sarlókészítés a marostordai Szentgericén. Erd. Múz. LII. 125–128.

     1971     A kő feldolgozása Kézdipolyánban. Kovászna megye. Aluta, 347–377. Sepsiszentgyörgy

     1974     A hazai zsindelyfaragás térbeli-időbeli alakulásának áttekintése, egykori és mai termelési sajátosságainak néhány vonása. In: A Székelykeresztúri Múzeum Emlékkönyve. 327–343. Csíkszereda

     1974a     Keresztúri sokadalmak. Hargita Kalendárium 186–189. Csíkszereda

     1976     A kőrispataki szalmafonás. In: Népism. Dolg. 92–96.

MOLNÁR József

     1966     Adatok vasművességünk ismeretéhez. Ethn. LXXVII. 297.

     1983     A félezer éves csengeri vásár krónikája. JAMÉ XVIII–XX. 94–167.

MOLNÁR Mária

     1965     Faragóspecialista műhelye Faddon. NÉ XLVII. 315–336.

MÓRICZ Pál (id.)

     1891     A debreczeni vásár. In: Móricz Pál: Emlékezzünk régiekről. 16–36. Budapest

MÓRICZ Pál (ifj.)

     1911     Vásár a Hortobágyon. Egyetértés, 189. sz. Budapest

MORVAY Judit

     1955     A cserépedény a mezőkövesdiek kultúrájában. NÉ XXXVI. 31–63.

MORVAY Judit–MOLNÁR Mária

     1966     Tárgygyűjtés Szatmárban. NÉ XLVIII. 255–307.

MORVAY Péter

     1958     Ember alakú fejfák a börvelyi temetőben. Ethn. LXIX. 53–69.

MOSER, Oskar

     1949     Kärntner Bauermőbel. Handwerksgeschichte und Frühformen von Truhe und Schrank. Klagenfurt

MOSZYŃSKI, Kazimierz

     1929     Kultura ludowa slowian. Kraków

MOZES, Teresa

     1967     Ceramica populară din regiunea Crisna. Oradea

MUCSI Józsefné

     1960     A győri vízimolnárok életéről. Szegedi Ped. Főisk. Évk. Első rész. 77–86. Szeged

NÁDASDI Lajos

     1983     Kemenesalja céhes malomipara és annak alakulása a céhek megszűnése után. I–II. Vasi Sz. 261–280,375–402.

     1985     A pápai molnárcéh vízmesterének szolgálati szabályzata. In: Nagybákay P.–Németh G. 1985: 265–271.

     1986     A falusi és mezővárosi céhes kézművesipar helyzete a 19. században. Vasi Sz. 96–121, 261–283.

NÁDASI Éva

     1986          Piacközpontok és jellemzőik a Déldunántúlon a századfordulótól napjainkig terjedő időszakban. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 105–114.

NAGY CZIROK László

     1950     Szárazmalmok, molnárélet. EA 2177.

     1959     Száraz- és szélmolnárok élete a Kiskunságon. Budapest

     1965     Régi halasi vásárok. In: Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas. 307–335.

NAGY Dezső

     1960     A nádseprű készítése Cegléden. Ethn. LXXI. 113–117.

NAGY Erzsébet

     1903     Csallóközi aranymosás. NÉ IV. 305–310.

{760.} NAGY Ferenc

     1819     Hód-Mező-Vásárhely Várossa rövid rajzolatja. TGy 48–49.

     1842     Vásárlaistrom a vásáros helyeken jellemző árucikkek szempontjából. Mentor Erdélyi Népkönyv. Kolozsvár. – Újra kiadta Tálasi István: Adatok a vásárok néprajzához. Nagy Ferenc: „Vásárlaistrom”-a. Ethn. XC. 1979. 510–515.

NAGY Géza–NEMES Mihály

     1900     A magyar viseletek története. Budapest

NAGY Gyula

     1956     Az utolsó működő szárazmalom. NÉ XXXVIII. 83–118.

     1959     A vámosoroszi szárazmalom. JAMÉ II. 129–147.

     1964     Képek Gyöngyössolymos történetéből. Gyöngyös

     1966     A népi olajütő technika Baranya megyében. Ethn. LXXVII. 266–293.

     1975a     Vályogverés. Sárzás, meszelés. In: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. 283–287. Békéscsaba

     1975b     Őrlés, darálás a szélmalmokban. In: Parasztélet a Vásárhelyi-pusztán. 372–378. Békéscsaba

NAGY Imre (szerk.)

     1883     Anjoukori okmánytár. III. Budapest

NAGY Jenő

     1938     A népi kendermunka műszókincse Magyarvalkón (Kalotaszeg). Debrecen

     1942     Temetés, temető és halotti tor a kalotaszegi Magyarvalkón. Ethn. LIII. 132–143.

     1944     Zsindelyfaragás a kalotaszegi Magyarvalkón. Erd. Múz. XLIX. 196–197.

J947     Orsófaragás Magyarvalkón. Ethn. LVIII. 264–266.

     1956     A kalotaszegi magyar népi öltözet. Bukarest

     1957     A torockói magyar népi öltözet. Bukarest

NAGY László

     1940     A csutora. Adatok a magyar csutora és csutoramesterség eredetéhez. Dun. Sz. 14–31.

     1971     A veszprémi tobakok. – Egy bőrkészítő kismesterség és művelői a XVIII–XIX. században. (Első rész.) VMMK 10. 189–240.

     1984     A veszprémi tobakok. – Egy bőrkészítő kismesterség és művelői a XVIII–XIX. században. (Második rész.) VMMK 17. 501–530.

B. NAGY Margit

     1970     Reneszánsz és barokk Erdélyben. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest

     1973     Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest

NAGY Mari–VIDÁK István

     1978     Kaskötés, kosárfonás. Népművelési Propaganda Iroda, Budapest

     1980     A gyékény és a fűzfavessző felhasználása a Tiszazugban. EA P 220/80.

NAGY Tibor

     1973     Budapest története az őskortól a honfoglalásig. In: Budapest története. I. 39–216. Budapest

NAGY VARGA Veronika

     1970     A jászberényi szűcsmesterség. Néprajzi dolgozatok Szolnok megyéből. Szolnok

NAGYBÁKAY Antal

     1944     A Debreceni Nemes Sós Társaság diákkapcsolatai. Debrecen Képes Kalendárium 33.

NAGYBÁKAY Péter

     1963     Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. VMMK I. 185–219.

     1965     Veszprémi és Veszprém megyei céhkorsók. VMMK 139–204.

     1978     Magyarországi fazekas céhpecsétek. Ethn. LXXXIX. 244–263.

     1980a     A Rába alsó vizén levő molnárcéh kézi festésű bizonyságlevelei a veszprémi Bakonyi Múzeumban. VMMK 15. 225–235.

     1980b     Von Zunftkrügen aus Transdanubien. In: Klusch, Horst (red.): 13. Internationales Hafnerei-Symposion. 291–293. Sibiu

     1983     II. Nemzetközi Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1982. augusztus 21–26. Ethn. XCIV. 460–463.

     1984a     A magyarországi céhes kézművesség jelvényei. Kandidátusi dolgozat kézirata. Budapest

{761.} 1984b     Einberufungstafeln der Hafnersünfte in Ungarn und Siebenbürgen. Kittseer schriften für Volkskunde 2. 167–178. Taf. 14–19. Kittsee

     1984c     Habaner Zunftkrüge in Ungarn im 17. und 18. Jahrhundert. Volkskunst, 3. 39–44. München

     1985     A magyarországi céhes szűcsmesterség jelvényei. Ethn. XCVI. 351–369.

     1987     Zunftwappen der Knopf und Schnurmacher in Ungarn. Archivum Heraldicum No CI. Bulletin No 3–4. 41–44. Neuchátel

NAGYBÁKAY Péter–NÉMETH Gábor (szerk.)

     1985     V. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1984. november 20–21. Veszprém

NEMES–NÉPI ZAKÁL György

     1985     Eörséghnek Leírása … 1818dik Esztendőben. Szerk. és a bev. tanulmányt írta Vörös Ottó. Szombathely

NEMES–NYÉKI Ferenc

     1937     Állatvásárok kupecfogásainak leleplezése és a csalások felismerése. Hajdúnánás

NÉMETH József

     1960     A sümegi népi fazekasság. Népr. K. V. 186–235.

NÉMETHY Endre

     1938     A kender termesztése és feldolgozása Kemenesalján. NÉ XXX. 204–212.

     1956     A kislődi vashámor készítményei 1785-ben. Népr. K. 1. 273–275.

NEWEKLOWSKY, Ernst

     1952–1954      Die Schiffahrt und Flösserei im Raume der oberen Donau. I–II. Linz

NEWMAN, Thelma R.

     1973     Leather as Art and Craft. New York

NOTEBAART, Jannis C.

     1972     Windmühlen. Paris

NOVÁK József Lajos

     1913     Adatok Bény község néprajzához. NÉ XIV. 32–67.

NOVÁK László

     1980     Fejfák a Duna–Tisza közén. Az Arany János Múzeum Kismonográfiái 1. Nagykőrös

     1982     Mezővárosi Népművészet. Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd. Kecskemét

     1986     Mezővárosi migráció és árucsere (A „három város” példája). Itt: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 71–87.

     1988     Trade and Migrational Connections between Transdanubia and the Area between Rivers Danube and Tisza in the 17th–19th Centuries. In: Lukács (Herg) 1988: 119–121.

NYÁRÁDY Mihály

     1958     Salétromfőzés Szabolcs megyében a XVI–XIX. században. JAMÉ I. 170–214.

     1960     A szatmárcsekei református temető fejfái. JAMÉ III. 193–218.

     é. n.     Az ajaki népviselet. In: Vármegyei monográfiák. Szabolcs vármegye. 234–237. Budapest

NYÁRY Albert

     1905     Iglói csizmadiák és gombkötők. NÉ VI. 120–137.

OLÁH József

     1973     Ipar, kereskedelem. In: Rácz István (szerk.): Hajdúnánás története. 209–247. Hajdúnánás

ORBÁN Balázs

     1864     A Székelyföld leírása. I. Pest

     1868–1873      A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból. I–VI. Pest–Budapest

     1889     Torda város és környéke. Budapest

     1982     Székelyföld képekben. Bukarest

OREND, Misch–RETZLAFF, Hans

     1934     Bildniss eines deutsches Bauernvolkes. Berlin–Stuttgart

OROSZ Endre

     1930     Egy érdekes erdélyi edénysorozat. NÉ XXI. 149–150.

ORTUTAY Gyula

     1941     Magyar népművészet. I–II. Budapest

{762.} ÖRLEY J.

     1903     Útmutató fazekasok és kályhások részére. Magyar Üveg és Agyagújság, Budapest

PACSIRSZKY László

     1972     Kalaposműhely Nagykanizsán. TGyMÉ 167–184.

PALÁDI–KOVÁCS Attila

     1966     Gömöri magyar vándorárusok az Alföldön. Ethn. LXXVII. 295–296.

     1973     A magyar parasztság kerekes járműveinek történeti és táji rendszerezéséhez. Népr. K. XVIII. 5–79.

     1979     Hátikosár. In: MNL II. 491–492.

     1982     A Barkóság és népe. Borsodi Kismonográfiák 15. Miskolc

     1985     Régi bányászélet Gömörben. Ethn. XCVI. 297–323.

     1988a     Életmód, foglalkozás, nemzetiség. Bányászat és erdei iparűzés a régi Gömörben. Debrecen

     1988b     The Ethnography of the Markets and the Exchange of Goods in Central Transdanubia. In: Lukács (Herg.) 1988: 188–189.

PÁLL István

     1986     Árucsere a Tisza két partja között. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 155–164.

PÁLMÁNY Béla

     1985      Adatok a kézművesipari termékek és termények árucseréje történetéhez Nógrád megyében a török hódoltság végén és az újratelepítés korszakában (1593–1731). In: Nagybákay P.–Németh G. 1985: 153–188.

     1987      Jahrmarkte in Ungarn und Siebenbürgen als Stätte der Verkauf der Handwerk- und Agrarprodukte (1680–1703). In: III. Internationales Handwerksgeschichtliches Symposium Veszprém 18–24. 10. 1986. 209–218. Veszprém

PÁLOS Ede

     1911     A Rábaköz és Győr vidékének népművészete. NÉ XII. 150–173.

PALOTAY Gertrúd

     1936     Sárközi „rostkötés”-ek. NÉ XXVIII. 62–70.

     1937a     A „harisnya” szabása Csík megyében. NÉ XXIX. 338–339.

     1937b     A gyapjú fonása és festése Csíkszenttamáson. NÉ XXIX. 273–274.

     1940     Oszmán–török elemek a magyar hímzésekben. Budapest

PALOV József

     1973     A szarvasi szárazmalom. Szarvas

PANTÓ Dezső

     1935     A dunai aranymosás kérdése. Földt. K. LXV. 182–274.

PANTÓ Endre–PANTÓ Gábor–PODÁNYI Tibor–MOSER Károly

     1957     Rudabánya ércbányászata. Budapest

PAPP László

     1930     A kecskeméti viselet múltja. NÉ XXII. 14–16.

     1931     Ásatások a XVI. században elpusztult Kecskemét vidéki falvak helyén. NÉ XXIII. 137152.

PARÁDI Nándor

     1957     Későközépkori kályhacsempe negatívok. FA IX. 179–186.

PÁRIZ PÁPAI, Franciscus

     1767      Dictionarium Latino–Hungaricum … collectum, et in hoc corpus coactum à Francisco Páriz Pápai … Nunc vero … locupletatum intentione ac labore Petri Bod. [I.] Dictiones et locutiones Latinae cum Ungarica earum interpretatione. [II.] Dictionarium Hungarico–Latinum … Novae huic Editioni nunc Primum Solertia Typographi addita est Lingva Germanica. Cibinii

     1782     Dictionarium Latino–Hungaricum. Cibinii

PATAKI Dániel

     1856     A hamuzsír Erdélyben. FG 187–188.

PÁTKOVÁ, Jarmila

     1967     Kožušníctvo v Gemeri. Výtlačok. Sl. Nár.

{763.} PAULINYI Oszkár

     é. n.     Ipar, kereskedelem. In: Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar Művelődéstörténet. II. 161–199. Budapest

PÁVAI Vajna Ferenc

     1908     Mészégetés Nyírmezőn és Felsőorbón. NÉ IX. 198–203.

PÁVEL Ágoston

     1949     Töktermelés és olajütés Szalafőn. Ethn. LX. 139–154.

PÉCSINÉ ÁCS Sarolta

     1973     Kalocsa népművészete. Kalocsa

PERJÉS Géza

     1963     Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a 17. század második felében (1650–1715). Budapest

PESOVÁR Ernő

     1972     Bányászat, bányaszerszámok, bányászélet, munkásfolklór. Etes, Kishartyán, Nógrád m. (1951). EA 2. 742: 1–30.

PETERCSÁK Tivadar

     1973     Vándoriparosok a Zempléni-hegységben. Ethn. LXXXIV. 527–548.

     1975     Adatok a teknővájó cigányok munkájához. HOMK 14. 98–104.

     1981a     Vándoriparosok a Zempléni-hegységben és a történeti Felső-Magyarországon. Ethn. XCII. 436–451.

     1981b     Az erdő szerepe a Zemplén-hegyvidék népének életében. In: Néprajzi tanulmányok a Zemplén-hegyvidékről. HOM Népr. Kiad. X. 43–61.

     1986     A fa és erdei termékek az Északi-Középhegység és az Alföld közötti népi kereskedelemben. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 233–237.

     1988     A sátoraljaújhelyi festett bútor. HOMÉ XXV–XXVI. 667–682.

PETHE Ferenc

     1814     Pallérozott mezei gazdaság. I–III. darab. Pest

PETIK Ambrus

     1961     Békés megye leírása 1784. Sajtó alá rendezte Dankó Imre. Gyula

PETŐ József

     1938     A debreceni tímárok céh- és mesterségszavai. Dolgozatok a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Szemináriumából 4. Debrecen

PETRESCU, Paul

     1968     Broderii pe piele in arta populară românească. Bucureşti

PETRIK Lajos

     1889     Adatok a magyar agyagipar történetéhez. I–II. Művészi Ipar, 1–16, 95–106.

     1913     Az agyagiparos. Iparosok Könyvtára. Budapest

PETTKÓ–SZANDTNER Tibor

     1931     A magyar kocsizás története. Budapest

PINTÉR István

     1988     Volkstümlicher Heilwasserhandel in Westpannonien. In: Lukács (Herg.) 1988: 107–110.

PLICKOVÁ, Ester

     1959     Pozdisovské Hrncirstvo. Bratislava

PÓCS Éva

     1979     Fejfa. In: MNL II. 97–107.

PODOLÁK, Ján

     1952     Spracovanie konopi v Dolnej Súci. Národopisny Sbornik, XI.

POGÁNY Péter

     1959     Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán 1770–1823. I. Vásári ponyvairatok a nyomda történetével és kutatási módszertanulmánnyal. Budapest

     1978     A magyar ponyva tüköre. Budapest

POLONEC, Andrej

     1955     Organizácia obchodného Života hornooravskych plátenníkov. Sl. Nár. III. 49–82.

{764.} POMOZI István

     1982     A tarpai szárazmalom helyreállítása. MMüemlékv. 276–281.

PONGRÁCZ Pál

     1967     Régi malomépítészet. Budapest

PRICKLER, Herald

     1960     1100 Jahre Pinkafeld. Pinkafeld

PRINCZ Gyula

     1934     A magyar vásárhelyek. Földr. K. LXI. 51–63.

Privilegia et articuli Ceharum

          Egyetemi Könyvtár. (Czéhlevelek) 221–303. p. I–LXVII. Budapest

PULSZKY Károly

     1882     A magyar agyagművesség történetére vonatkozó kérdések. AÉ II. 254–274.

PÜSPÖKI NAGY Péter

     1988     Az Árpád-kori vásártartás írott emlékei és azok kritikája az államszervezéstől a tatárjárásig. Kandidátusi értekezés tézisei. Pozsony–Budapest

RADOCSAY Dénes

     1967     A középkori Magyarország faszobrai. Budapest

RADVÁNSZKY Béla

     1879–1896 Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. Budapest

RADVÁNSZKY Béla–ZÁVODSZKY Levente

     1909     A Héderváry-család oklevéltára. I. Budapest

RÁKÓCZY Sámuel

     1905     A Muraköz és a Győr melletti Dunaszakasz aranyfövénye összefüggésben a Tauern aranyteléreivel. BKL 537–553.

RAPAICS Rajmund

     1934     A kenyér és táplálékot szolgáltató növényeink története. Budapest

RAPCSÁNYI Jakab

     1934     Baja. Bács-Bodrog vármegye községei. Budapest

RÁTH Károly

     1898     A háziipar. In: Matlekovics 1896–1898: VIII. 299–311.

RÁZUS József

     1928     A gyöngyösi céhek, ipartársulatok és a gyöngyösi ipartestület 25 éves története. Gyöngyös

REINFUSS, Roman

     1953     Polskie druki ludowe na plotnie. Warszava

     1960     Piece do wypalu naczýn w polskem garncarastwie ludowym. Etnografia Polska 2. 329–349.

REIZNER János

     1894     Szeged és Dél-Magyarország. Szeged

     1900     Szeged története. I–IV. Szeged

RICE D. Talbot

     1930     Byzantine glaßed pottery. Oxford

RICKL (Nagybákay) Antal

     1930     A debreceni Nemes Vasáros Társaság története. Debrecen

RIETH, Adolf

     1960     5000 Jahre Töpferscheibe. Konstanz

ROMÁN János

     1951     A sárospataki fazekasság vázlatos ismertetése. Ethn. XLII. 294–350.

     1955     Sárospataki kerámia. Magyar Népművészet. Budapest

     1959     A habánok Sárospatakon. Sárospatak

     1963     Néhány szó a sárospataki megyeri malomkőbányáról. BSz 98–102.

     1965     Zemplén megye XVI–XVII. századi iparának szakmái és mesterségei különös tekintettel a Hegyaljára. Magyar Történelmi Társulat Zemplén Megyei Történelmi Évkönyve I. 9–99.

     1966     Zemplén megye falusi és mezővárosi iparának termelésviszonyai a XVI–XVII. században. In: Makkai László (szerk.): Jobbágytelek és parasztgazdaság az örökös jobbágyság kialakulásának korszakában. 561–627. Budapest

{765.} 1968     Zemplén megye XVI–XVII. századi iparának szakmái és mesterségei, különös tekintettel Hegyaljára. Miskolc

     1986     A mértékek használatának vándorlása. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 21–28.

RÓMER Flóris

     1876     A magyar fazekasságról. AÉ X. 135–141.

RUDENKO, Sergei I.

     1970     The Frozen Tombs of Siberia. The Pazyryk Burials of Iron-Age Horsemen. Berkeley–Los Angeles

SABJÁN Tibor

     1987     Adatok a kályhásmesterségről I. (Völcsey Lajos. Dőr). Ház és Ember, 4. sz. 137–154.

SAHLINS, M. D.

     1965     On the sociology of primitive exchange. In: Baton: The revelance of models for social anthropology. A. S. A. Monographs 1. 139–236. London

SAJÓVÖLGYI Péter

     1895     A dorogmai vesszőipar. Ethn. VI. 393–395.

I. SÁNDOR Ildikó

     1973     A dunabogdányi kőbányászat és kőfaragás néprajzi vonatkozásai. Studia Comitatensia 2. 229–255. Szentendre

     1985     Festett népi bútorok. Kiállításkatalógus. Szentendre

SÁNDOR Mária

     1960     Adatok az eszterga magyarországi történetéhez. Csontgomb készítés a XVIII. századi Budán. TSz 141–148.

SÁNDOR Pál

     1973     Az úrbéres népesség megoszlásának statisztikájához Fejér megyében 1828–1864. Fejér megyei Történeti Évkönyv 7. Székesfehérvár

     1981     Iparos és kereskedő zsellérek Fejér megyében az 1828. évi országos összeírás tükrében. AtSz 236–240.

SÁNTHA Imre

     1967     A felcsíki fazekasság. Korunk, XXVI. 393–399.

SÁRÁDI Kálmán

     1970     Művészi kovácsolás. Budapest

SÁRÁNDY István

     1911     A nyírbátori nagyvásár. Korrajz a céhek világából. Hasznos Olvasmányok. Iparosok Olvasótára, XVII. 7–8. sz. 3–25. Budapest

SÁRKÁNY Mihály

     1983     Parasztság és termelői viszonyok. NK–NT XIII. 21–38.

SAROSÁCZ György

     1972a     A mohácsi kerámia és története. Pécs

     1972b     A mohácsi fazekasság és története. Pécs

SCHAFARZIK Ferenc

     1904     A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest

Schlägli Szójegyzék

     1405 k.     Kiadva: Szamota István: A Schlägli magyar szójegyzék. A XV. század első negyedéből. Budapest, 1894.

SCHAMS, Franz

     1822     Vollständige Beschreibung der königl. freyen Haupt Stadt Ofen in Ungarn. Ofen

SCHEUERMEIER, R.

     1956     Bauernwerk in Italien, der italienischen und rätoromanischen Schweiz. Bern

SCHIER, Bruno

     1951     Das Flechten im Lichte der historischen Volkskunde. Frankfurt am Main

SCHIESSL, Urlich

     1981      Malhorn, Model und Patrone. Technologische Untersuchungen an Malereien auf altbayerischen Möbeln des 17. und 18. Jahrhundert aus den Beständen des Bayerischen Nationalmuseums. Maltechnik Restauro 3. 155–183.

{766.} SCHMIDT, Leopold

     1964     Farbige Volksmöbel in Niederösterreich. Sammlung und Forschung. Jahrbuch für Landeskunde von Niederösterreich XXXVI. 803–831.

SCHMIDT Tibolt

     1911     Olajkészítés és eszközei a hunyad-megyei oláhoknál. NÉ XII. 59–67.

SCHREBER, Daniel Gottfried

     1752     Historische, physische und öconomische Beschreibung des Waidtes… Besonders aber in Thüringien. Halle

SCHUBERT Gabriella

     1988     Ungarische Einflüsse im Handelswesen der Nachbarvölker. In: Lukács (Herg.) 1988: 51–63.

SCHULZ, Alwin

     1903     Das häusliche Leben der europäischen Kulturvölker. München-Berlin

SCHWALM Edit

     1973     Nagyböjti táplálkozás Észak-Heves megye palóc falvaiban. EMÉ 10. 305–317.

CS. SEBESTYÉN Károly

     1905     Székelyföldi kopjafák és keresztek. NÉ VI. 103–107.

     1908     A krassovánok kanalasmalma. NÉ IX. 50–59.

     1930     Falitéka. NNy II. 41–46.

     1937     Magyar parasztszékek. NNy IX. 129–146.

     1941     A magyar ház ősi magyar műszavai. Ethn. LII. 24–36.

     1956     A kercaszomori ácsolt ágy. Megjegyzések egy megjelent tanulmányra. NÉ XXXVIII. 303–306.

SEIDEL, Joachim

     1986     Möbelherstellung und Möbelhandel 1850–1914 mit Ausblicken auf Unterfranken. Würzburg

SELMECZI KOVÁCS Attila

     1967     A mátravidéki molnárok élete a XIX. század végén. Ethn. LXXVIII. 189–201.

     1969     Hagyományos berendezésű vízimalom a Bene patakon. EMÉ 321–340.

     1971     Az építőközpontok kérdéséhez. Ethn. LXXXII. 73–75.

     1974     Az ácsszerkesztések változása a gerendavázas építkezésben Észak-Magyarország középső területén. Ethn. LXXXV. 70–85.

     1976     Csűrös építkezés és gazdálkodás Észak-Magyarországon. Műv. Hagy. XVIII. 5–171.

     1979     Peceolaj. MNy 75. 340–342.

     1981a     Kézimalmok. Történeti rétegek – technikai regresszió. Ethn. XCII. 204–232.

     198Ib     Kézimalmok a zempléni hegyvidéken. HOMK 19. 116–125.

     1983     Der Kollergang im Karpatenbecken. Műv. Hagy. XXI. 101–112.

     1984     Kézimalmok Kelet-Magyarországon. In: Ujváry Zoltán (szerk.): Szatmár néprajzához. 217–233. Debrecen

     1988     Die Ölhändler. In: Lukács (Herg.) 1988: 129–135.

     1988a     Die Radölpresse im Karpatenbecken. In: Ethnographica et Folkloristica Carpathica 5–6. 99–108. Debrecen

     1990     Egy mediterrán zúzóeszköz a Kárpát-medencében. NÉ LXVII–LXX. 55–85.

SEPSI LACZKÓ Máté

     1858     Krónikája. In: Mikó Imre (szerk.): Erdély Történeti Adatai. III. Kolozsvár

SERES András

     1971     Barcaújfalusi fazekasság. Aluta, 397–404. Sepsiszentgyörgy

     1976     Hétfalusi „csángó bútor” In: Népism. Dolg. 103–107.

     1978     Erdővidéki szuszékok. In: Népism. Dolg. 118–128.

     1980     A fogarasföldi népi fazekasságról. In: Népism. Dolg. 92–99.

SERGŐ Erzsébet, B.

     1963     Dunaújvárosi (pentelei) népi bútorok. Alba Regia II–III. 182–196. Székesfehérvár

     1972     A dőri kerámia. Arr. 14. 199–233.

{767.} 1977–78     A dőri kerámia. Arr. 19–20. 257–277.

     1988     Handel mit der Dőrer Keramik. In: Lukács (Herg.) 1988: 102–106.

SIKLÓSSY László (szerk.)

     1917a     A magyar keramika története. I. Budapest

     1917b     A magyar keramika története. II. Kuny Domokos, egy budai keramikus a XVIII. században. Budapest

SIRELIUS, U. T.

     1904     Die Handarbeiten der Ostjaken und Wogulen. Suomalais-ugrilaisen Seuran Aikakauskirja, XXII. Helsinki

SKROBUCHA, Heinz

     1975     Meisterwerke der Ikonenmalerei. Reklinghasuen

SINGER, Charles–HOIMARD, E. J.

     1956     History of Technology. I–IV. Oxford

SOLTÉSZ Józsefné

     1983     Molnárkalács – Ostyasütés Ózd környékén. Lakóhelyünk ózd 8. Az Ózdi Népművelési Intézmények Honismereti körének Évkönyve, 172–189.

SOLYMOS Ede

     1951     Uszódi malom. Paksi malom. Gyűjtés Meszes alatt Vörös Gyula vízimalmánál. Kézirat. Türr István Múzeum adattára, Baja

     1957     Szabóárszabások 1812-ből. Népr. K. II. 341–345.

     1973     A dunai „malmok kora” Baján. Forrás, 4–5. sz. 85–93. Kecskemét

     1976     A bajai fokhagymavásár. MKur. 20. 84–87.

     1986     A dunai halászok árucsere viszonyai. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 135–141.

SOMOGYI Manó

     1905     A hazai vándoripar és vándorkereskedés. Budapest

SOPRONI Olivér

     1959a     Bizánci hatások a felső-tiszai kerámiában. NÉ XLI. 75–143.

     1959b     A régi magyar ólommázas fazekasság. IpMÉ

     1981     A magyar művészi kerámia születése. A török hódoltság kerámiája. Budapest

SŐREGI János

     1937     A rápolti vízimalom. Az utolsó hajómalom a magyar Szamoson. DMÉ 86. 54–59.

ŠPIESZ, Anton

     1978     Štatúty bratislavenskych Čechov. Bratislava

SPITZER Mór

     1889     Néhány adat felső Magyarország régi agyagiparának történetéhez. Művészi Ipar, 107–110.

STRÁNSKÁ, Drahomira

     1962a     Súsky, skřinky a štrychy na východní Moravĕ a ve Slezsku. Časopis Slezského muzea, XI. 1–20.

     1962b     Súsky – sloupkové truhly v evropských zemích. Časopis Slezského muzea, XI. 81–102.

     1963     O vývoji truhel zvaných súsek a skřinka. Časopis Slezského muzea, XII. 39–62.

SUCHATZKY, Werner

     1979     Das Schicksal der Windmühlen in unserer Landschaft. Braunschweig

SUGÁR István

     1985     Az egri bulyavászon. Agria XXI. 215–224.

SZABADFALVI József

     1957a     A magyar mézeskalácsosság kialakulásának kérdéséhez. DMÉ 1957. 73–82.

     1957b     A viaszfeldolgozás és gyertyakészítés ismeretéhez. NÉ XXXIX. 245–255.

     1960     A magyar feketekerámia és kelet-európai kapcsolatai. Műv. Hagy. I–II. 165–192.

     1961     Über die Frage der Typen der osteuropäischen Töpferöfen. Acta Ethn. X. 1–2. 207–210.

     1986     Mézeskalácsosság Debrecenben. HBMK 46. sz.

     1986a     A magyar fekete kerámia. Budapest

SZABADFALVI József–VIGA Gyula (szerk.)

     1986     Árucsere és migráció. HOM Népr. Kiadv. XVIII.

{768.} SZABÓ Ferenc

     1963     Adatok a söprűcirok néprajzához Orosháza környékéről. Néprajzi Dolg. 10.

     1968     Két összeírás a reformkori Szeged kézműiparosairól. MFMÉ 143–146.

SZABÓ György

     1954     A falusi kovács a XV–XVI. században. FA 123–145.

SZABÓ Imre

     1904     A dévai csángó-székely népviselet és táplálkozás. NÉ V. 69–84.

     1909     Dévai székely-csángók házi ipara. NÉ X. 180–189.

SZABÓ Imréné

     1975     Békés megye díszítőművészete. Békési Műhely, III. 4. sz. Békéscsaba

SZABÓ István

     1966     A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Budapest

     1969     A középkori magyar falu. Budapest

SZABÓ József

     1851     Salétromtermelés Magyarhonban. A Magyar Királyi Természettudományi Társaság Évkönyve II. 1845–1846. Pest

SZABÓ Kálmán

     1923–24     A „suba” és mestersége Kecskeméten. Ethn. XXXIV–XXXV. 30–39.

     1931     A régi Kecskemét küzdelme a színes népviselet és a cifra gazdasági szerszámok ellen. Ethn. X1,11. 96–97.

     1932a     Csengettyű és kolomp a kecskeméti pásztorok kezén. Ethn. XLIII. 68–75.

     1932b     Szappanfőzés Kecskeméten. NÉ XXIII. 34–35.

     1942     Kecskemét pásztorélete. NÉ XXXIV. 1–62.

SZABÓ Pál

     1937     Az orosházi házikenyér. Orosháza

SZABÓ Péter

     1979     A céhek tárgyi emlékei a győri Xántus János Múzeumban. A céhládák. Arr. 21. 167–224.

SZABÓ T. Attila

     1938     A dési fazekasok mesterműszavai. Nyr XXIV.

     1940     Kalotaszegi mester- és foglalkozásnevek a XVII–XVIII. századból. Ethn. LI. 188–195.

     1945     Kalotaszeg régi népi fazekasságának történetéhez. Erd. Múz. 50. 122–124.

     1947     Levéltári adatok a dési fazekascéh történetéhez. Kolozsvár

     1971     A ’győri bokály’ és a ’győri kancsó’ erdélyi elterjedéséhez. Ethn. LXXXII. 77–79.

     1976–1984      Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár. I–IV. Bukarest

     1977     A galambbúgos nagykapu az erdélyi régiségben. Ethn. LXXXVIII. 302–328.

SZABOLCSI Hedvig

     1954     Régi magyar bútorok I. Főúri és polgári bútorművészet. Budapest

     1972     Magyarországi bútorművészet a 18–19. század fordulóján. Európai kapcsolatok és stíluskérdések. Budapest

     1976     Még egyszer Révai Miklós és a győri rajziskola kérdéséhez. Ars Hungarica Supp. 207–225.

     1982     A „remek” mint a stílus- és típusváltás kutatásának forrása a 18–19. század fordulójának bútorművességében. Ars Hungarica 2. 179–190.

SZÁDECZKY Lajos

     1913     Iparfejlődés és a céhek korai története Magyarországon. Oklevéltárral 1307–1848. I–II. Budapest

SZAKÁLL Sándor–VIGA Gyula

     1984     A Bükkalja kőbányászatához és kőfaragásához I. Bogács. In: Közlemények a magyarországi ásványi nyersanyagok történetéből II. 93–121. Miskolc

SZALAY Emőke, P.

     1976     Női fazekasok két hajdúsági faluban. DMÉ 1975. 479–500.

     1982a     Debreceni vörösmázas céhremekek. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 441–452. Debrecen

     1982b     Debreceni céhedények. DMÉ 1980. 227–265.

     1983     Debreceni zöldmázas céhremekek. DMÉ 1981. 203–225.

{769.} 1984     Fazekasinasok és legények Debrecenben a XVIII–XIX. században. DMÉ 1982.

     1985     A debreceni fazekasok díszedényei. DMÉ 1983–84. 207–237.

     1986a     Debreceni tálak, tányérok. DMÉ 1985. 223–239.

     1986b     A debreceni fazekasok családi kapcsolatai a XVIII–XIX. században. HBL évkönyv XIII. 47–59. Debrecen

SZALAY Emőke–UJVÁRY Zoltán

     1982     Két gömöri fazekasfaluról. Debrecen

SZALAY Gyula

     é. n.     Kiskunfélegyházi szélmalmok. Kiskun Múzeum Adattára 59. l. l.

SZALONTAI Barnabás

     1970     Kerámia a nyírbátori paraszti háztartásban. Közlemények a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intézetéből 23.

     1984     A drótosok. Szab. Sz. Sz. 2. 95–100.

SZAMOTA István–ZOLNAI Gyula

     1902–1906      Magyar oklevélszótár. Budapest

SZARVAS Gábor–SIMONYI Zsigmond

     1890–1893      Magyar Nyelvtörténeti Szótár. I–III. Budapest

SZATHMÁRY Ibolya–VARGA Gyula

     1984     Szőttesek Hajdú-Bihar megyében. Hajdú-Bihar megyei Néphagyományok I. Debrecen

SZATHMÁRY Károly, P.

     1864     A Tisza bölcsője. Vas. Ú. 102–103, 110–111, 182–183.

SZATHMÁRY László

     1935     A hamuzsírfőzés Magyarországon. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Értesítője, 9. 388–396. Budapest

SZÉKELY György

     1961     Vidéki termelőágak és az árukereskedelem Magyarországon a XV–XVI. században. AtSz III. 309–343.

SZENCZI MOLNÁR Albert

     1604     Szenczi Molnár Albert: Dictionarivm Latinovngaricvm. [2. rész:] Dictionarivm VngaricoLatinvm. Nürnberg, 1604; Hanau 16112.

SZENDREI János

     1886–1911      Miskolcz Város Története és Egyetemes Helyirata. I–V. Miskolcz

     1889     A habánok Magyarországon és a habán majolika. Művészi Ipar IV. 161–176.

     1905     A magyar viselet történeti fejlődése. Budapest

SZENTIMREI Judit

     1972     Szőttes és varrottas munkák. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1972: 153–216.

     1974     Szőttes és varrottas. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1974: 124–178.

     1978     Szőttesek és varrottasok. In: Kós–Szentimrei–Nagy 1978: 145–192.

     1981     Szőttesek, varrások-hímzések. Itt: Kós–Szentimrei–Nagy 1981: 177–291.

SZEPES Lajos

     1959     A mohácsi fazekas és korsós mesterség. Népr. K. IV. 43–73.

SZEREMLEI Samu

     1900–1913 Hód-Mező-Vásárhely története. I–IV. Hódmezővásárhely

SZIKSZAI FABRICIUS Balázs

     1590     Nomenclatura Dictionarium Latino-ungaricum. Debrecini

SZILÁDY Áron–SZILÁGYI Sándor

     1863     Okmánytár a hódoltság történetéhez Magyarországon. I. Pest

SZILÁDY Zoltán

     1908     Miriszló község tárgyi néprajzának vázlata. NÉ IX. 35–50.

     1909     Erdély régi tűzhelyei. NÉ X. 2–9.

SZILÁGYI Miklós

     1983     Adatok a gyomai és mezőberényi malmokról (a XIX. század első feléből). BÉ 3. 370–376.

SZILI Ferenc

     1988     Somogy megye kereskedelme a kései feudalizmus korában. 1700–1848. Kaposvár

{770.} SZIMICS Mária

     1938     A debreceni országos vásárok története. A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának közleményei 7. Budapest

SZINTE Gábor

     1901     Kopjafák (temető-fejfák) a Székelyföldön. NÉ 11. 115–121.

     1909–1910      A kapu a Székelyföldön. NÉ X. 40–55, 97–101, 167–178; XI. 27–31.

SZINNYEI József

     1893–1901      Magyar Tájszótár. I–II. Budapest

SZITA László

     1982     Adatok Siklós társadalmának 19. századi fejlődéséhez (1800–1870). In: A siklósi Vár- és Múzeumbarát Kör Tudományos Emlékülése 1982. március 15-én. 25–30. Siklós

SZOLNOKY Lajos

     1949     A kender és feldolgozója Kemencén. Ethn. LX. 182–221.

     1950     Minőségi csoportok, mennyiségi egységek és a fonalrendezés számolási rendje a kenderfeldolgozásban. Ethn. LXI. 29–54.

     1951     Az Országos Néprajzi Múzeum Guzsalygyűjteménye. Budapest

     1954     A bodrogközi függőleges szövőszék rekonstrukciója. NÉ XXXVI. 195–199.

     1956     Népi lenfeldolgozó eljárások a Dunántúlon. Népr. K. I. 14–25.

     1962     A Néprajzi Múzeum 1961. évi tárgygyűjtése. NÉ XLIV. 203–287.

     1972     Alakuló munkaeszközök. A magyar népi kenderrost-megmunkálás. Budapest

     1972a     A falusi takácscéhek Magyarországon. Ethn. 250–265.

SZŐKEFALVI NAGY Zoltán

     1963     A XVIII. századi magyarországi hamuzsírfőzés technológiája. TtSz II. 110–116.

SZŐLLŐSI Gyula (szerk.)

     1976     Vásártörténet – hídi vásár. Debrecen

SZÖVÉNYI István

     1971–72a     Adalékok a kőszegi gombkötő céh történetéhez (1719–1763). Savaria 5–6. 377–394.

     1971–72b     Kőszegi gombkötőmesterek és műhelyek a céh keletkezésétől megszűnéséig. Savaria 5–6. 395–417.

SZTRINKÓ István

     1978     Prímitiv faltechnikák az illancsi tanyák népi építkezésében. Cumania V. 143–157.

     1982     A réti mészkő a Duna–Tisza közi építészetben. In: Néprajzi tanulmányok Dankó Imre tiszteletére. 159–171. Debrecen

     1986     A tanyák és a város árucsere kapcsolata: tanya–város migráció. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 89–98.

     1987     Népi építészet a Duna–Tisza közén. Debrecen

SZŰCS Jenő

     1955     Városok és kézművesség a XV. századi Magyarországon. Budapest

SZŰCS Judit

     1977     Házi kenyérsütés, kenyérsütögetők, kisipari kenyérsütés Szentesen. MFM NA 645–77.

SZŰCS Sándor

     1933     A gyékény feldolgozása és eszközei a Bihar megyei Sárréten. DSz 392–408.

TÁBORI György

     1959     Rokkások Békés megyében. Körös Népe. Munkácsy Mihály Múzeum Közleményei 1. Békéscsaba

     1974     Bútorok. Békés megye néprajza 3. Békéscsaba

     1975     Kožuch slovákov v békéšskey župe. A Békés megyei szlovákok ködmöne. In: A magyarországi nemzetiségek néprajza. A magyarországi szlovákok néprajza. 135–164. Békéscsaba

CS. TÁBORI Hajnalka

     1977     A Déri-gyűjtemény két faragott, festett széke. DMÉ LVIII. 291–303.

     1981     A Déri Múzeum XVII–XVIII. századi festett asztalos bútorai. DMÉ 273–280.

     1987     Népi kerámikák. In: Gecsei Lajos–Köteles Lajos (szerk.): A tárgyi néprajz Békés megyei emlékei. VIII. 143–148. Békéscsaba

{771.} TAGÁN Galimdsán

     1943     Fakitermelés és szénégetés Székelyvarságon. NÉ XXXV. 32–55.

TAKÁCS Béla

     1964     Hamuzsírfőzés a Zempléni hegységben. TtSz III. 251–261.

     1977     Habán edények észak-magyarországi református tamplomokban. HOMÉ XVI. 85–103.

     1978     Habán késcsinálók Debrecenben. MKur. 26. 10–12.

     1980     Doromb, fúró, iszkába. Debreceni fémműves cigányok. É. T. 6. sz. 620–622.

     1982     Szappanfőzők Debrecenben. É. T. 37. sz. 1189–1191.

     1984     Debrecen ipara 1693-ig. In: Szendrey István (szerk.): Debrecen története 1693-ig. Debrecen története 1. 411–470. Debrecen

TAKÁCS Lajos

     1953     A képmutogatás kérdéséhez. Ethn. LXIV. 87–103.

     1957     Adatok a hajómalmok Körös menti elterjedéséhez. Népr. K. 3–4. sz. 343–347.

     1958a     A borgátai községi alkalmazottak (kovácsok, éjjeliőrök) szerződése 1840–1846. Népr. K. III. 1–2. sz. 329–335.

     1958b     Dohánytermesztésünk egy eddig ismeretlen eszközéről (A luklocsoló). Né XL. 241.

     1965     A tüskeborona készítése és használata Várongon. NÉ XLVII. 315–328.

     1975     A paraszti szerszámok előállításának történetéhez. Hombáros szerződés 1845-ből. Ethn. LXXXVI. 375–377.

     1976     Vásári históriások. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 291–320.

TAKÁTS Sándor

     1899a     A máramarosi sóbányák 1551/2 és 1600/1-ben. MGtSz VI. 192–195.

     1899b     Erdélyi görög kereskedők 1701-iki szabadalomlevele. MGtSz VI. 286–287.

     1899c     A Fuggerek mint marhakereskedők. MGtSz VI. 335–336.

     1900     Marhakereskedésünk a keleti kompánia kezében. MGtSz VII. 479–480.

     1904     Hajóépítők telepítése Magyarországba a XVI–XVII. és XVIII. században. MGtSz 81–116.

     1906     Osztrák határvásárok a XVI. század első évtizedében. MGtSz XIII.

     1907     A magyar malom II. Sz 41. 236–249.

     1915–1917      Rajzok a török világból. I–III. Budapest

     1929     Régi sóvágóinkról. In: Emlékezzünk eleinkről. 69–78. Budapest

     1932     A kertek termésének feldolgozása a XVI. és XVII. században. Bud. Sz. 224. 26–54.

     1961     Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. Sajtó alá rendezte Benda Kálmán. Budapest

TÁLASI István

     1936     A Kiskunság népi állattartása. Budapest

     1942     Adatok a Bakony erdei életéhez. NÉ XXXIV. 164–172.

     1946     Az Alföld néprajzi kutatásának kérdései. Az Alföldi Tudományos Intézet Évkönyve I.

     1948     Néprajzi életünk kibontakozása. A Népkutatás Kézikönyve I. Budapest

     1955     Az anyagi kultúra néprajzi vizsgálatának tíz éve (1945–1955). Ethn. LXVI. 5–56.

     1977     A Kiskunság. Budapest

     1983     Vásárhely helye a magyar népi kultúra fejlődésében. (Nagyrelictum – nagy mezőváros.) In: Kiss Lajos Emlékkönyv. 85–138. Hódmezővásárhely

TÁNCSICS Mihály

     é. n.     Életpályám. Sajtó alá rendezte és a bevezető tanulmányt írta Czibor János. Budapest

TAR Erzsébet

     1978     A balavásári nagyvásárokról. In: Népism. Dolg. 178–185.

TARISZNYÁS Márton

     1982     Gyergyó történeti néprajza. Bukarest

     1982a     Az állati termékek hasznosítása Gyergyóban. In: Tarisznyás 1982: 79–104.

     1982b     A vízhasználat és vízimolnárság gyergyói emlékei. In: Tarisznyás 1982: 105–133.

     1982c     Kőfaragás. In: Tarisznyás 1982: 158–159.

     1982d     Az árucsere néprajzából; gyergyói szekeresek, tutajosok, vásárosok. In: Tarisznyás 1982: 167–186.

{772.} TÁRKÁNY SZÜCS Ernő

     1949     A hódmezővásárhelyi széldaráló. Ethn LXI. 276–277.

     1958     Vásárhelyi híres vásárok. (Adalékok Kiss Lajos munkájához a XVIII. századból.) Népr. K. III. 4. sz. 344–357.

     1976     A vásár és jogi népszokásai. In: Szőllősi (szerk.) 1976: 333–383.

TARJÁN Gábor

     1979     Baranyai ácsolt ládák a Janus Pannonius Múzeumban (Gyűjteményismertetés). JPMÉ XXIV. 251–265.

TARR László

     1968     A kocsi története. Budapest

TÁTRAI Zsuzsanna

     1979     Az üst. In: MNL V. 442–444.

     1988     Wallfahrtsgeschenk, Marktgeschenk. In: Lukács (Herg.) 1988: 141–143.

TÉGLÁS Gábor

     1886     A jánosfalvi római kőbánya és annak három falképe Udvarhely megyében. AÉ 21–26.

     1898     Római kőbányászat Porolissum közelében Szilágy megyében. AÉ 118–124.

TEMESVÁRY Kálmán

     1970     A vilonyai malmok története. VMMK 9. 85–88.

THIEL, Erika

     1968–1969      Geschichte des Kostüms. Die europäische Mode von den Anfängen bis zur Gegenwart. Berlin

TILKE, Max

     1922     Le costume en Orient. Berlin

     1925     Osteuropäische Volksstrachten. Berlin

TIMAFFY László

     1961     Az ásványi aranyászok technikája. Arr. III. 177–188.

     1965     A győri szíjgyártó és nyerges mesterek munkái a XVII–XX, századokban. Arr. VII. 365–374.

     1966a     Adatok a győri szíjgyártó és nyerges mesterek történetéhez. Arr. VIII. 151–166.

     1966b     Igás lószerszámok a Kisalföldön. NÉ XXI. 223–236.

     1967     Kumetok a Kisalföldön. Ethn. LXXVIII. 176–188.

     1973     Győri fémművesek. Arr. XV. 227–240.

     1975     Szigetközi Krónika. Mosonmagyaróvár

     1980     Molnárok. In: Szigetköz. 64–76. Budapest

     1983     Kovácsmunkák a Kisalföldön. Kézirat. Győr

     1984a     A győri köszörűs mesterség. Kézirat. Győr

     1984b     Egy hédervári ezermester. Kézirat. Győr

     1985     Kisalföldi kocsik, szekerek szakszókincsének nyelvatlasza és szótára. Magyar csoportnyelvi dolgozatok 22. Budapest

TITA, Aurelia

     1966     Contribuţii la studiel meşleşugurilor in lemn de la Budureasa (regiunea Crişana). Anuarul Muzeului Etnografic al Transilvaniei pe anii 1962–1964. 367–385.

TÓFALVI Zoltán

     1971     Korondi sokadalmak. Hargita Kalendárium 1972. 142–144. Csíkszereda

     1983     A korondi fazekasság története. Ethn. XCIV. 599–614.

TOK Béla

     1985     Komárom kereskedelme a 16–18. században. Új Mindenes Gyűjtemény 4. 169–194. Budapest–Bratislava

TOMA Pál

     1839     Napraforgó míveléséről. Gazdasági Tudósítások 8. 31–34. Pest

TOMBOR Ilona, R.

     1967     Régi festett asztalosmunkák a XV–XIX. században. Budapest

     1968     Magyarországi festett famennyezetek és rokonemlékek a XV–XIX. századból. Budapest

{773.} TOMIĆ, Persida

     1965     Narodna keramika u Yugoslavija. Etnologiski Pregled 6–7. 39–48. Beograd

     1969     Ceramique populaire en Yougoslavie. In: Congrès International des Sciences Anthropologiques et Ethnographiques. 149–165. Moscou

TORBÁGYI–NOVÁK József Lajos

     1926     Kapubálványfejek. NÉ XVIII. 169–178.

TORMA László

     1975     Szőrmésbőrök tisztítása és konzerválása. Múzeumi Műtárgyvédelem 2. 199–214.

     1988     A magyar népi szűcsmunka technológiájához. Kézirat

TÓTH Béla

     1982     A magyar tímárságok bőrgyárakká alakulásának folyamata (1848–1918). TtSz XIII. 175185.

     1987     Elfelejtett technológiák. Bőr- és Cipőtechnika, 36. sz. 304–308. Budapest

TÓTH Béla–TÓTH Gábor

     1957     Régi pécsi tímárságok. Pécsi Műszaki Szemle, 4.

TÓTH Ferenc

     1979     Anyag és technika Makó népi építészetében. MFMÉ 1976/77–1. 171–232.

TÓTH János

     1962     Népi építőmesterek nyomában II. Műemlékv. 166–169.

     1971     Az Őrségek népi építészete. Budapest

TÓTH József–DÖVÉNYI Zoltán– MOSOLYGÓ László

     1975     A vonzáskörzet-kutatások és a gazdasági körzetesítés kapcsolata. Földr. K. XXIII. (XCIX.) 347–354.

TÓTH Péter

     1981     Miskolci statutumok 1573–1755. Miskolc

TÓTH Zoltán

     1977     Schiszler Károly kádármester Szekszárdon. AtSz 199–218.

TÓTH, Zsuzsa

     1974–1978      Tîrgurile din Oradea. Biharea, H. (1974) 83–106; IV. (1976) 125–160; VI. (1978) 105–148.

TŐKÉS Béla

     1935     A mezőségi magyar viselet. NÉ XXVII. 65–76.

TÖRÖK Károly

     1868     A Tiszamenti népéletből. In: Nagy Miklós (szerk.): Magyarország képekben. II. 189–192, 244–248, 251–252. Pest

TREIBER–NETOLICZKA, Luise

     1968     Die Trachtenlandschaften der Siebenbürger Sachsen. Marburg

TROGMAYER Ottó–ZOMBORI István

     1980     Szer monostorától Ópusztaszerig. Budapest

TROMBITÁS Tamás

     1975     Nézzük meg együtt… A „teljes cifrát”, a „félcifrát”, a „negyedcifrát” – és ami mögöttük van. Művészet, 9. 37–39.

TÚRI Teodora

     1980     A kisbéri szíjgyártás szakszókincse. Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok 3. Budapest

TUZSON Sándor

     1947     Olajüttetés Felsőháromszéken. In: Gunda Béla (szerk.): Miscellanea Ethnographica I. Erdélyi néprajzi tanulmányok 9. 69–73. Kolozsvár

UJVÁRY Zoltán

     1959     Niektoré údaje k etnografickému štúdiu Juhozemplínskej Slovenskej obce Háromhuta (Mad’arsko). SI. Nár. VII. 2. 241–276.

     1960     Ősi famegmunkáló eszköz népi használatban. DMÉ 1958–1959. 127–139.

     1969     Slovak Itinerant Artisans in Hungarian Folk-Plays. Ethnologia Slavica I. 143–156. Bratislava

     1986     Vásári szórakoztatók, vándor mulattatók és a vásárt megjelenítő népi játékok. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 29–38.

{774.} URBACHOVA, E.

     1954     Slovácké kožichy ve sbírkach Moravského Musea. Acta Musei Moraviae, 98–124.

UZSOKI András

     1959     Adatok a dunántúli aranymosás történetéhez. Arr. I. 74–78.

     1961     Az aranymosás néhány módszere. Arr. III. 161–176.

     1966     Aranymosók és felszereléseik. NÉ XX. 203–221.

VÁCZY Péter

     1958     A korai magyar történet néhány kérdéséről. Sz 1–4. sz. 265–345.

VADÁSZI Erzsébet

     1987a     A bútor története. Budapest

     1987b     Bútorművesség. In: Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470 körül. 284–290. Budapest

VAJKAI Aurél

     1942     Olajütők Veszprém vármegyében. Ethn. LIII. 113–123.

     1948     Népünk természetismerete. Budapest

     1959     Szentgál, egy bakonyi falu néprajza. Budapest

     1960     A lábbelikészítés múltjából Veszprém megyében (I. Csizmadia. II. Varga. III. Cipész. IV. Kapcás). Cipőipari Dokumentáció, nov. Budapest

     1961a     A Bakony vidéki bőrfeldolgozó ipar emlékei. Régi tímármesterség Veszprém megyében. I. A tobakmesterség. II. A tímármesterség. Cipőipari Dokumentáció, okt. Budapest

     1961b     A veszprémi tobak mesterség. TtK 532–535.

     1974     Tótkomlós népi építkezése. BMMK 3. 135–210.

     1975     Újabb adatok a bakonyi és Balaton melléki olajütőkhöz. Ethn. LXXXVI. 624–632.

VAJKAI–WAGENHUBER Aurél

     1937     Adatok a pajtavázak felállításának és kész pajták költöztetésének mechanikájához. NÉ XXIX. 333–337.

VAJKAI Zsófia

     1980     Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon I. MMgMK 197880. 351–371.

     1983     Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon II. MMgMK 1981–1983.349–369.

VALENTOVÁ, Viera

     1973     Mal’ované truhly v Gemeri. In: Pranda, Adam (red.): Gemer, národopisné štúdie 1. 107–129. Rimavská Sobota

VALTER Ilona

     1981     Árpádkori kovácsműhely Csatáron. VEAB Értesítő, 3. 123–131.

     1984     A pásztói oskolamester háza. É. T. XXXIX. (44.) 1394–1396.

VÁMOS Mária, G.

     1973–74     A szekszárdi Béri-Balogh Ádám Múzeum szakcsi fehéredényei. SzBMÉ 1–2. 203–232.

VÁMOSI Nándor

     1942     A debreceni csizmadiák céh- és műszavai. Dolgozatok a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből 18. Debrecen

VÁMSZER Géza

     1977     Életforma és anyagi műveltség. Bukarest

VÁRAYNÉ BÍRÓ Ibolya

     1982     A mosonszentmiklósi tiprómalom. Budapest

VARGA Gyula

     1979     A kolomp. In: MNL III. 241–242.

     1981a     Ipari termelés, a társadalom iparos rétegei. In: Rácz István (szerk.): Debrecen története 1693–1848. 11. 309–351. Debrecen

     1981b     Néhány debreceni céhes iparág termelése a XVIII. század végén. In: IV. Kézművesipartörténeti Szimpózium. Veszprém, 1980. december 1–2. 12–15. Veszprém

     1986     Debreceni szíjgyártók. HBMK 45.

{775.} VARGHA László

     1962     A magyar népi építészeti vizsgálatok napjainkban. Ethn. LXXIII. 177–205.

     1965     Az uszódi hajómalom. NÉ XLVII. 305–313. és melléklet

VÁRNAI Imre

     1961     Régi magyar lábbeliviseletek. Cipőipari Dokumentáció, okt. 133–154. Budapest

VASAS Samu

     1980     A vásárosok hagyományos beszállóhelyei Bánffyhunyadon. In: Népism. Dolg. 176–190.

VASVÁRI Mihály

     1983     Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai. MMgMK 1981–1983. 371–382.

VEDRES István

     1805     A Tiszát a Dunával öszve kaptsoló új hajókázható tsatorna. Szeged

VÉGH József

     1939     A kaskötés Békésen. NÉ XXXI. 41–48.

     1938     Mézesbábsütőformák faragása a Tiszántúlon. NÉ XXX. 102–110.

VÉGH Olivér

     1977     Kalotaszegi fazekasság. Bukarest

     1983     A nagyenyedi fazekasok céhlevele 1648-ból. In: Népism. Dolg. 82–93.

VELIKY János

     1971     Egy debreceni kismesterség a kapitalizmus korában. DMÉ 283–288.

VERANCSICS Faustus

     1595     Dictionarium quinque… linguarum… Velence

VERES László

     1975     Miskolci vízimalom a XIV–XIX. században. HOMK 14.14–20.

     1986     Az üveghuták felvevő piaca a 18–19. században. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 129–133.

VIGA Gyula

     1980     A Bükk-hegység szlovák meszeseinek kereskedőútjai az Alföldre. Ethn. XCI. 252–258.

     1984a     Árucsere. (Adatok egy termelési táj körülhatárolásához). In: Szabadfalvi József–Viga Gyula (szerk.): Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. 171–188. Miskolc

     1984b     Vymena tovaru. In: A magyarországi szlovákok néprajza 5. 207–228. Budapest

     1985     Kőmunkák egy bükkaljai faluban. Studia Folkloristica et Ethnographica 17. Debrecen

     1986a     Tevékenységi formák és a javak cseréje a Bükk-vidék népi kultúrájában. Borsodi Kismonográfiák 23. Miskolc

     1986b     A gyümölcs a népi árucserében. In: Szabadfalvi–Viga (szerk.) 1986: 175–195.

VINCZE Lajos

     1943     A kender termelése és feldolgozása Bálványosváralján. NÉ XXXV. 150–172.

VISKI Károly

     1919     Arany népe. (Arany tárgyi néprajzának vázlata.) Nagyvárad

     1920     Erdélyi magyarság. Népművészet. Budapest

     1925     Dunántúli bútorok 1. Székek. Magyar népművészet 6. Budapest

     1926     A pávaszem. NÉ XVIII. 24–27.

     1929     Adatok a székelykapu történetéhez. NÉ XXI. 65–88.

     1932     Tiszafüredi cserépedények. Momumenta Hungariae Ethnologica A. 1. Néprajzi emlékek 2. Budapest

     1934     Díszítőművészet. In: A magyarság néprajza. II. 274–395.

VISKI Károly–SIKLÓDI Pál

     1932     A székely bokály. Adalékok Udvarhelyszék néprajzához. NÉ XXIV. 122.

VITA Zsigmond

     1980     Nagyenyedi csempés tüzelők a XVIII. században. In: Népism. Dolg. 87–91.

VOIGT Vilmos

     1988     Pannonischen Volklorwarenaustausch. In: Lukács (Herg.) 1988: 144–149.

VÖŐ István

     1965     A fazekaskorong és alkatrészei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények IX. 107–123.

{776.} VÖRÖS István

     1911     A mezőtúri céhek élete. Művelődéstörténeti értekezések 54. Szentgotthárd

VYDRA, Josef

     1954     Der Blaudruck in der slowakischen Volkskunst. Prag

WALTNER, Emil J.

     1968     Banished for Faith. Freemen S. Dakota

WARTHA Vince

     1892     Az agyagipar technológiája. Budapest

     1905     Az agyagművesség. In: Ráth György (szerk.): Az Iparművészet Könyve. II. 507–628. Budapest

WATHNER, Joseph

     1825     Der vollständiger Kenner der Eisenwaaren und ihrer Zeichen … Graz

WEINER Piroska

     1981     Faragott mézeskalácsformák. Budapest

WENZEL Gusztáv

     1871     Kassa város parketkészítése [barchendkészítése] a XV. század kezdetén. Pest

WICHMANN Györgyné

     1908     Cseremisz néprajzi megfigyelések. NÉ IX. 91–125.

WIENER Moszkó

     1902     Magyar czukoripar fejlődése. I–II. Budapest

WINDISCH–GRAETZ, Franz

     1982     Möbel Europas. Von der Romanikj bis zur Spätgotik. München

WINKELMANN, Friedhelm–GOMOLKA-FUCHS, Gudrun

     1987     Frühbyzantinische Kultur. Leipzig

WINKLER Elemér

     1928     A soproni pékek és mészárosok élete a XVI–XVIII. században. História, 7–8. sz. 76–96.

World Ceramics

     1971     Red. Charleston, Robert J. London

WÖLLER István

     1980     A vízimalmok nyomában. EA P 198/80.

     1983     A nagyteveli malomberendezés. In: Téka 1. 7–9. Budapest

ZÁGONI Attila

     1978a     Krasznai vásár. Falvak Dolgozó Népe, XXXIV. 14. sz. Bukarest

     1978b     A (körösfeketetói) vásárban. Falvak Dolgozó Népe, XXXIV. 45. sz. Bukarest

     1980     Feketetó ’80. Falvak Dolgozó Népe, XXXVI. 44. sz. Bukarest

ZELENIN, Dmitrij

     1927     Russische (Ostslawische) Volkskunde. Berlin–Leipzig

ZENTAI János

     1964     Ormánsági fejfák. JPMÉ 1963. 277–295.

     1972     Bemutatjuk a bakócai gelencséreket. Baranyai Művelődés, dec. 68–70. Pécs

ZICHY István

     1934     A Képes Krónika miniatürjei viselettörténeti szempontból. In: Petrovics Elek Emlékkönyv. 59–70. Budapest

ZICHY Jenő

     1897     Kaukázusi és középázsiai utazásai. I. Budapest

ZIMÁNYI Vera

     1972     Velence szarvasmarhaimportja az 1624–1647-es években. AtSz 14. 387–397.

ZIMMERMANN Ágoston

     1906     A patkó eredetéről. MGtSz 13. 55–69.

ZOLNAI László

     1969     Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Budapest

ZOLTAI Lajos

     1928     A kálvinizmus és a művészet Debrecenben. A debreceni temetők művészete. Debrecen

{777.} 1936     Vázlatok a debreceni régi polgár házatájáról. A lakóház belseje. Debrecen

     1938     A debreceni viselet a XVI–XVIII. században. Ethn. XLIX. 75–108, 287–315.

ZOLTÁN József

     1975     Népi szórakozások a reformkori Pest–Budán. Budapest

ZOLTVÁNYI Irén

     1899     Szelestey Miklósné végrendelete 1558-ból. Nyr XXVIII. 21–23.

ZSÁK Viktor

     1960     A formaöntés lényege és története. Budapest

ZSEMLYEI János

     1962     A sovány és kövér agyag elnevezéseihez. Studia Universitatis Babes–Bólyai. 49–54.

ZSIGMOND József

     1978     Disznóölés Magyarón. In: Népism. Dolg. 107–117.