A forradalmak oktatásügyi rendelkezései (1918–1919)

Az I. világháború elvesztésével széthullott az Osztrák–Magyar Monarchia. 1918 októberében Károlyi Mihály vezetésével alakult kormány. 1918 novemberében az új Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közzétette a közoktatás gyökeres átalakításának programját. Az iskolakötelezettség korhatárát 14 éves korra emelték fel, {V-460.} s a képzést ingyenessé tették. Az egyházi iskolákban működő tanítók, tanárok fizetését és nyugdíját egyenlővé tették az államiakéval.

A Magyar Gyermektanulmányi Társaság, a Keresztényszocialista Tanítók Szakszervezete és a baloldali beállítottságú Magyar Tanítók Szakszervezete is készített a közoktatás reformjára vonatkozó programokat.

1919. március 21-étől a Tanácsköztársaság idején a közoktatásügyi minisztérium ügykörét s a magyar tanügy irányítását is a Közoktatásügyi Népbiztosság vette át. 1919. március végén megtörtént az állam és az egyház szétválasztása. Ennek következményeként az egyházi vagyon, így a nem állami oktatási-nevelési intézmények is állami tulajdonba kerültek.

Gyökeresen átalakították a tanügyigazgatást. Megszüntették a régi tanügyigazgatási hivatalokat, helyettük művelődési osztályokat hoztak létre. Megkezdték az új, egységes oktatásügyi intézmények kiépítését.

Az óvodai nevelést minden 3–6 éves gyermek számára biztosítani kívánták. Nyolcosztályos egységes, kötelező és ingyenes állami népiskolákat akartak létrehozni, ahová a 6–14 éves korosztály jár. Négy évfolyamos szakiskolákat, és öt évfolyamos középiskolákat terveztek. A felsőoktatást oly módon kívánták átszervezni, hogy a tanítóképzést főiskolai szintre emelik. Eltörölték az osztályozást, a vizsgákat, az érettségit, de az egyetemekre való bejutást felvételi vizsgához kötötték. Az elképzelések nagy része azonban csupán terv maradt, a tanácsrendszer 1919. augusztus 1-jén megbukott.

Augusztus 10-én az újjáalakult Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium a Tanácsköztársaság minden közoktatásügyi rendelkezését hatályon kívül helyezte. Országszerte fegyelmi bizottságok vonták felelősségre azokat a pedagógusokat, akik szimpatizáltak a proletárdiktatúra művelődéspolitikájával.