CÍMLAP
Dudichné Vendl Mária - Koch Sándor
A drágakövek

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés. (K.S.)

I. Általános rész.

  1. A drágakövek az emberiség történetében. (K.S.)
    Ókor.
    Középkor.
    Újkor.
  2. A drágakövek fizikai tulajdonságai. (D-V.M.)
    A kristályok alakja.
    A kristályok mérése.
    Hasadás, törés.
    Keménység.
    Fajsúly.
    Optikai tulajdonságok.
    A drágakövek hővezetőképessége és elektromos tulajdonsága.
    A kristálylapok minősége.
  3. A drágakövek kémiai tulajdonságai. (K.S.)
  4. A drágakövek lelőhelyei. (K.S.)
  5. A drágakövek csiszolása. (D-V.M.)

II. Részletes rész. (A lazúrkőig D-V.M., a lazúrkőtől K.S.)

  1. Gyémánt.
  2. Korund.
  3. Berill.
  4. Krizoberill.
  5. Spinell.
  6. Topáz.
  7. Zirkon.
  8. Opál.
  9. Krizolit. (Olivin, peridot.)
  10. Turmalin.
  11. Spodumen.
  12. Gránát.
  13. Türkisz.
  14. Vezuvián.
  15. Epidot.
  16. Ciánit. (Disztén.)
  17. Kordierit. (Dichroit.)
  18. Andaluzit.
  19. Sztaurolit.
  20. Földpátok.
  21. Diopszid.
  22. Lazúrkő. (Lapis lazuli.)
  23. A nefrit és a jadeit.
  24. Kvarc.
  25. Rhodonit.
  26. Malachit.
  27. Kalcit, aragonit.
  28. Fluorit.
  29. Szerpentin. (Kígyókő, ophit.)
  30. Pszeudofit. (Szerpentinagát.)
  31. Tajték.
  32. Gipsz.
  33. Ritkábban használt drága-, féldrága- és díszítőkövek.
  34. Borostyánkő.
  35. Gagat.

III. A mesterséges ékkövek, hamisítványok és az utánzatok. (K.S.)

  1. Mesterséges ékkövek
    A mesterséges korundok.
    A mesterséges spinellek.
    A mesterséges ékkövek termelési viszonyai, felhasználásuk.
    A mesterséges ékkövek ára.
    A nagyközönség és a mesterséges ékkövek.
    A drágakövek és a mesterséges ékkövek megkülönböztetése.
  2. Hamisítványok és üvegutánzatok.
  3. Drágakővizsgáló-intézetek.
  4. Drágakövek, melyeknek mesterséges előállítása ma még csak tudományos jelentőségű.

IV. Állati eredetű ékességek. (K.S.)

  1. Igazgyöngy.
  2. Tenyésztett gyöngyök.
  3. A gyöngyutánzatok.
  4. Nemes korall.


Bevezetés (részlet)

A drágakövek az ásványország virágai. Szikrázó gyémánt, mélyzöld színben ragyogó smaragd, vérvörösen tündöklő rubin, búzavirágkék zafír s a mögöttük sorakozó, minden színben pompázó ásványok. Hosszú nemzedékek során át idegződött belénk csodálatuk. Ismertük őket már gyermekkorunk meséiből, ifjúkori regényeinkből, gyönyörködtünk bennük ékszerész cégek kirakataiban, világvárosok gazdag múzeumainak szekrényeiben, fejedelmi kincstárak közszemlére tett évszázados ékességeiben.

Miért tűntek fel a drágakövek már az őskori embernek s miért nem tud szabadulni varázsuk alól a huszadik század embere sem? Mert a drágakövek szépek. Gyönyörű színük tetszett meg elsőbben az embernek s a szín szépségét ragyogó fény, tökéletes átlátszóság vagy gyönyörködtető színjáték emeli. A drágakövek szépsége megragadta a természet szépségei iránt mindig fogékony embert, ki hűséges csodálójukká vált s az is maradt évezredeken keresztül mind máig.

[...]

Az ásványok a földkéregnek legkisebb egynemű, szervetlen eredetű építő kövei. Minden ásványnak jellemző belső szerkezete, külső alakja, fizikai sajátságai és vegyi összetétele van, ismeretükre az ásványtan tanít meg. A drágakövekkel foglalkozó tudomány alkalmazott ásványtan, mely az ásványtannak főleg azon részeire fektet súlyt, melyeknek a drágakövek felismerése, meghatározása, értékelése során leginkább hasznát vehetjük. Nem foglalkozunk tehát behatóbban az ásványok alaktanával, a kristálytannal, hiszen a drágakövek túlnyomórészt természetes alakjuktól megfosztva, csiszolt állapotban kerülnek a közönség elé. Röviden tárgyaljuk vegytani sajátságaikat is; vegyi összetételük sem meghatározásuknál, sem csoportosításuknál nem játszik fontosabb szerepet. Rendkívül fontos azonban a drágakövek fajsúlya, fizikai, elsősorban fénytani tulajdonságai. Szín, fény, fénytörés, valamint egyéb, egyes drágaköveken észlelhető fénytani sajátságok az alapjai a drágakövek meghatározásának, megismerésének. Ezekkel a módszerekkel, külön e célra készült műszerek segítségével meghatározhatjuk őket anélkül, hogy az értékes vizsgálati anyag ennek legkisebb kárát is vallaná, sőt sokszor anélkül, hogy a vizsgálandó követ foglalatából ki kellene venni. Ezekkel a tulajdonságokkal tehát behatóbban kell foglalkoznunk.

Századunk technikai sikere néhány legértékesebb drágakő mesterséges előállításának megoldása. Ezek a mesterséges ékkövek nem ásványok, hanem műtermékek, de ennek ellenére foglalkoznunk kell velük, mert használatuk ékszerekben, technikai téren egyre szélesebb körben, egyre nagyobb mértékben terjed. Ugyanitt szólunk a hamisítványokról, utánzatokról, valamint a drágakövek meghatározásáról is.

Végül még az ékességül használt állati eredetű tárgyakkal, az igazgyönggyel, a tenyésztett gyönggyel és a nemeskorallal fogunk foglalkozni.

Ne hívságos emberi ékességeket, de a természet remekeit lássuk a drágakövekben, akkor minden gátlástól mentesen gyönyörködhetünk bennük s adózhatunk velük szemben a szépnek mindig kijáró csodálattal.