ÉLETRAJZOK

VÉSZI ENDRE (1916-1987)

INTERJÚK, ARS POÉTIKÁK KRITIKÁK. ÍRÁSOK RÓLA
LEVELEZÉS HAGYATÉK VISSZA (BIOGRÁFIA)
TARTALOM

Hattyú az udvar fölött - Pályám emlékezete
(Új Írás 1975 szeptember)
Magyar Életrajzi Lexikon (1994)
Új Magyar Irodalmi Lexikon
Az én apám (vers és fotó)
Életrajzi adatok időrendi sorrendben
(Művek elkészülte, megjelenése, utazások stb.)
Angelikaváros
(Árvai bolyongásainak helyszíne)

Sajátkezű életrajzból (1948)
Portréfilmek
Kitüntetések, díjak, nívódíjak

Ahogy én láttam.
Felesége szubjektív visszaemlékezéseiből.

 


1949

Magyar Életrajzi Lexikon, Akadémiai Kiadó, 1994

Vészi Endre (Bp., 1916. okt. 19-én -Bp., 1987. Júl. 9.): költő, író,
József Attila díjas (1950, 1955, 1965), Kossuth díjas (1978).

Apja szappanfőző volt. A polgári iskola elvégzése után a vésnökmesterséget tanulta ki, a Geduldiger cégnél dolgozott (1932-1938).
1934-től jelentek meg versei (Népszava, Nyugat, Szép Szó, Pesti Napló, Magyar Csillag, Munka, Válasz), 1937-től közéleti cikkei, szociográfiai riportjai. Első verseskötete, a Végy oltalmadba 1935-ben jelent meg. Első regénye, a Felszabadultál (1937) elnyerte a Panheon könyvkiadó Mikszáth-díját.
1942-től munkaszolgálatos, koncentrációs táborok (Mauthausen, Günskirchen) foglya. 1945. Aug.-ban tért haza.
1950-ben feleségül vette Dlabola Margitot. 1945-1951-ben a Népszava munkatársa, a kulturális rovat vezetője, majd az Írószövetség titkára (1955, 1956). Az Irodalmi Újság 1956. Szept. számának betiltása után lemondott tisztségéről.
1948-től folyamatosan jelentkezett kötetekkel, hangjátékokkal, színdarabokkal, filmekkel, tévéjátékokkal: Az elveszett fátyol (hangjáték 1948), A titkárnő (színmű, 1955-ben a Katona József Színház), Különös ismertetőjel (film, 1955). Angi Vera c. regényéből világsikert aratott film készült (1978), Statisztika c. hangjátékát világszerte sugározták (1964), Távolsági történet c. tévéjátéka (1969) elnyerte a Monte Carlo-i filmfesztivál legjobb forgatókönyv díjat, az Arany Nimfát.
A magyar novellahagyomány mesteri folytatója. Ember és árnyék (válogatás 1975), Árvai bolyongásai (válogatás 1987), Angi Vera és a többiek c. novellagyűjteményével elindult összes műveit tartalmazó életmű-sorozat (Magvető, 1979).
A Magyar Televízió portréfilmet készített róla (1981, 1986).
Levelezése és műveinek bibliográfiái összeállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumba került.
Főbb művei.
Versek: Ünneprontó (Bp., 1936); A fekete rév (Bp., 1944); Csillagtérkép (vál. Versek, Bp., 1956); A teljesség igézetében (vál. Versek, Bp., 1974); Titokzatos párhuzamok (Bp., 1977); Értünk is fussatok paripák (Bp., 1981); Folytatólagos vallomás (vál. Versek, Bp., 1981); Hattyú az udvar fölött (vál. Versek, Bp., 1983); Hány perc a nyár? (vál. Versek, Bp., 1986);
Próza: Gyerekkel a karján (r., Bp., 1938); Elsüllyedt Budapest (Térkép az ifjúság városáról) (Bp., 1946); Muszka Pista. Egy lopott ló története (Bp., 1946, 1981); Mire tavasz lesz (r., Bp., 1947); A két vöröshajú (r., Bp., 1948); Kéz a levegőben. Le az öregekkel (kisr.-k, Bp., 1985); Lakoma hajnalban (vál. Elbesz.-k, Bp., 1960); Kőzene (vál. Elb.-k, Bp., 1969); A túsz zavarbaejtő halála (elb.-k, Bp., 1972); Tériszony. Bukósisak (elb.-k, rádiódráma, Bp., 1973); Inkognitóban Budapesten (1976); A tranzitutas (kisr., hangj.-k, elb.-k, Bp., 1979); Estély az Izabellán (elb.-k, Bp., 1980); Tűréshatár (kisr., Bp., 1982); Ember a retikülben (elb., visszaemlékezések, hangjátékok, Bp., 1984); A gyökérember és a sziréntulajdonos (elb.-k, Bp., 1984).

Színművek: Árnyékod át nem lépheted (1960), Don Quijote utolsó kalandja (1962, 1986); Madarak (1962); Ember a szék alatt (1964); Üvegcsapda (1969); A hosszú előszoba (1972); Szuperhallás (1979); A sárga telefon (1984); Le az öregekkel (1987).
Filmek: Az utolsó kör (1968); Tiltott terület (1969); Angi Vera (1978); Kettévált mennyezet (1980). Összegyűjtött hangjátékai: A piros oroszlán (1962); Hangok és sorsok (1966); Félhomályos zóna (1976); Jóisten farmerban (1984).
Irodalom.
Lesznai Anna: V. E. versei (Nyugat, 1937); Kardos László: Felszabadultál (Nyugat, 1938); Katona Éva: Látogatóban V. E.-nél (Látogatóban, 1968); Garai Gábor: Írószobám. Beszélgetés V. E.-vel. Válogatott verseiről (Új Írás, 1975. 6. sz.); Almási Miklós: Aki jóban van az élettel (Új Írás, 1976. I. sz. ); Vargha Balázs: Nyitott ház - Angi Vera (Új Írás, 1978 4. Sz.); Vas István: Szerep nélkül (V. I.: Tengerek nélkül, 1978); Fodor András: V. E. Titokzatos párhuzamok (Futárposta, 1980); Pomogáts Béla: A teljesség vonzásában (Jelenkor, 1981); Lator László: V. E. Farsangi király (Versekről költőkkel, 1982); Borbély László: V. E. műfajgazdagsága (Tájékozódás, 1986); Kabdebó Lóránt: V. E. prózája (Kortárs, 1986. 10. Sz. ); Garai Gábor: V. E. hetvenéves (Élet és Irod., 1986. 42. Sz.); Szémann Béla: Utolsó beszélgetés V. E.-vel (interjú, Magy. Hírlap, 1987. Aug. 4.); Hubay Miklós: V. E. sírjánál (Kortárs, 1987. 10. Sz.); Szavak és szenvedélyek. Vallás és hitvallás, szeretet és művészet (interjú, riporter Koppány Zsolt, Életünk, 1989. 12. Sz.). - Szi. Garai Gábor: Barátom. V. E.- nek (vers, Élet és Irod., 1981. Dec.); Kautzky Norbert: Születésnap, 67. V. E.-nek (vers, Élet és Irod., 1983. 10. Sz.); Debreczeny György: V. E. temetésén (vers, Népszabadság, 1987. Aug. 8.); Mátyás Ferenc: Baráti búcsú V. E.-től (vers, M. F.: Tiszavirág életünk, Bp., 1988); Garai Gábor: Töredék, cím nélkül. V. E.-hez (Élet és Irod., 1988. Aug. 19.).

Új Magyar Irodalmi Lexikon
VÉSZI Endre (Bp., 1916. okt. 19: Bp., 1987. júl. 9.): költő; író, újságíró. Acélvésnök inasként kezdett írni a Népszavába, a Magyar Hírlapba, a Pesti Naplóba. Költőként indult, verseit a Nyugat, Válasz és Szép Szó közölte. 1937-ben Felszabadultál c. regénye Mikszáth-díjat nyert. 1937-40-ben a Népszavába riportsorozatot írt a különféle szakmák helyzetéről. 1945-ben a Népszava munkatársa. József Attila-díjas (1950, 1955, 1965), Kossuth-díjas (1978}. 12 regény- és elbeszéléskötetében a lélektani módszert sikerrel egyesítette a társadalmi folyamatok elemzésével. Nyolc színdarabját játszották. Legismertebb műve a megfilmesített Angi Vera.

M. Végy oltalmadba, v., 1935; Felszabadultál, r., 1937; Gyerekkel a karján, r., 1938; Csillagtérkép, v., I934-1956, 1956; Fohász szigorúságért. v., 1961; Arckép ezer tükörben, v., 1964; Aranyszoba, elb., 1966; Hangok és sorsok, rádiójátékok, 1966; Kőzene, elb., 1969; A hosszú előszoba, r., 1970; Jövő teleim emléke, v., 1972; Tériszony, elb., 1973; A teljesség igézetében, ö. v., 1974; Ember és árnyék, 1-2, ö. elb., 1975; Félhomályos zóna, hangjátékok, 1976; Farsangi király, v., 1979; Estély az Izabellán, elb., 1980; Folytatólagos vallomás, v., Békéscsaba, 1981; Értünk is fussatok paripák, v., 1981; Tűréshatár, kisr., 1982; Hattyú az udvar fölött, v., 1936-1981, 1983; Ember a retikülben, elb., visszaemlékezések, hangjátékok, 1984; A gyökérember és a sziréntulajdonos, elb., 1984; Jóisten farmerban, hangjátékok, 1985; Miért nem szóltatok?, r., Hajnali beszélgetés, d. 1986; Hány perc a nyár, v., 1981-1986, 1986; Árvai bolyongásai, elb., 1987; Forró drót, elb., 1989; Az ittmaradó város, v., 1990.

Ir. KARDOS László, Vázlatok, esszék, kritikák, 1959; VAS István, - = V. I., Megközelítések I969; GARAI Gábor, A teljesség ketrecében = G. G. A viszályokon át, 1979; FODOR András,
Futárposta, 1980; KŐHÁTI Zsolt, Végtelen mondat, ÚÍ 1980; POMOGÁTS Béla, A teljesség vonzásában, Je I981; ISZLAI Zoltán, Életmű mai dátumokkal = I. Z., A valóság közelében, 1983; RÓNAY László, Embernek maradni, ÚÍ 1985; Elkötelezettség - 1986, -, Múltam jelene, ÚÍ I986; LENGYEL Balázs, Verseskönyvről verseskönyvre = L. D., Visszatérés, Pécs, 1990; ESZÉKI Erzsébet, Kibeszéljük magunkat, 1990; RÓNAY László, Könyvek között, Víg 1993. V. M. (Új magyar irodalmi lexikon)

Az én apám

A költő "Az én apám" című verset 18 éves korában írta

Az én Apám se költő, se filozófus, se Kant,
se Nietsche követője, ember mint én, mint ti mind
emberek, szappanokat készít, szép színes szappanok,
illatos szappanok az ő termései.

Volt gyára, kedve, öröme, szeszélye,
de elvitte a ma, e bolond hatalom,
a sors keze véres, megöli az éveket,
a szobrászban a szobrot, a költőben az éneket, ,
az anyában a gyermeket, s a gyermekben az anyát ...
S így maradt apám, szép színes szappanok,
illatos szappanok bús varázslójaként.

Kazán, hőség, gőzök tépték az arcát,
de ő vívja asszonyáért, két növő fiáért, harcát.
Zsírok, olajok, lugok, zajos tömeg,
forró massza, gyilkos massza,
mi itt a sorsot tapasztja,
ezek között éli életét, hogy a gyűlöletet elmossa,
a tüzet, a fegyvert, a csatatereket,
a csupa mocsokvilágot,
hogy simogassa lágyan, habbal
a gyermekeket.

Mint Isten szappanai,
azt a sok engedetlen, vadhúsban nőtt lurkót,
mik súrolják, mossák, selymezik a burkot,
mik mossák a vak üregbe a lelket,
mik mossák az anyának a gyermek bölcs szeretetét,
mossák a holtak békélő álmát,
mossák, mint országutak mentén mossa a por
a tövishajú növényeket.
Mossák, mint állatok, testük melegével mossák
a vinnyogó kölyköket,
mossák azt a sok olajos testet,
lázas testet, rabszolgatestet,
elaggott testet, s eladott testet,
sorvadt testet és viruló testet,
egyforma alázattal.

A szappanfőző apa

Úgy, szép, színes szappanok...
Mik néha buborékok lesznek pajkos gyerekek ajakán
és bohó szalmaszálon kidudolnak a világból,
a gyermek menyországba, millió lámpásnak, kedvnek ...
Úgy, olyan áhítattal, olyan ihlettel alkotja az én apám
zsírból, gépből, vérből, vasból, emberkarból,
hogy tisztaság legyen a földön, oly tisztaság,
mint a mesében van, hogy vígak legyenek a könnyezők...
Hogy fehérre mossák az embereket!

1934

Sajátkezű életrajzból (1948)
...
Az inasévek mindenféleképpen emlékezetesek az életemben. Az üzemben szervezett munkások dolgoztak, ott ismerkedtem meg a szervezett ipari munkásokkal. Erre az időszakra esik irodalmi munkásságom kezdete. Először verseket írtam, s 1935-ben megjelent az első verskötetem (Végy oltalmadba), majd ezt követte 1936-ban a második (Ünneprontó, Vajda János Társaság kiadása). Első verseimet a Népszava, majd a Nyugat, a Gondolat, Pesti Napló, Válasz, Munka, Szép szó közölte.
Lényegileg az üzemen, s így a vasas szakszervezeten keresztül - melynek mint fiatal segéd rövid ideig tagja voltam - kerültem kapcsolatba a munkásmozgalommal. Ekkortájt alakult ki a munkásköltők csoportja - Benjámin, Földeák, Vaád, Szüdi, László Gyula, Rajcsányi stb. - amelynek én is tagja voltam. Antológiákat adtunk ki, felolvastunk szakszervezetekben, pártszervezetekben.
Az én munkásmozgalmi munkám teljesen az irodalom síkján mozgott ebben az időben. - 1937-ben regényt írtam "Felszabadultál" címmel egy Horthy-időben élő tanonc keserű életéről. Ezt a regény beküldtem a Pantheon könyvkiadó baloldali, haladó Mikszáth-regénypályázatára. A könyvem ötvennégy regény közül első díjat kapott.
1938-ban kiléptem az üzemből. Újabb regényt írtam, egy külvárosi asszony történetét, ennek a könyvnek a címe: Gyerekkel a karján. Megjelent 1939-ben. Ebben az időben verseket, közéleti cikkeket és szociográfiai riportokat írtam, többet között egy sorozatot a különböző szakmák helyzetéről.
1939-ben léptem be a szociáldemokrata pártba, pártfunkcióm nem volt, továbbra is az irodalom vonalán dolgoztam. 1939-40-ben a Pantheon könyvkiadónak színes képeskönyvekbe gyermekverseket írtam.
1942-ben, mikor az írói munkából való kenyérkereset az én számomra erősen megnehezült, szappanfőzést akartam tanulni apámtól, de ezt már nem válthattam valóra, mert év végén behívtak munkaszolgálatra.
Szentendrére vittek bevagonírozás előtt, de ebben az időben történt a voronyezsi áttörés, így Esztergomba irányítottak, ahol a 109/20-as munkaszolgálatos században teljesítettem szolgálatot, majd onnan, 1944 elején Erdélybe vittek.
Esztergomi szolgálatom idején is írtam verseket, ezeket a Vajda János Társaság "A fekete rév" címen ki is adta.
1944 őszelején, a Szálasi puccs előtt a századot Pestre, illetőleg Rákospalotára hozták. 1944 októberében útnak indítottak gyalog, Ausztria felé. Győr után Bana községnél megszöktem. Tehervonaton visszaszöktem Pestre. Itt bujkáltam, míg egy régebbi bajtársam egy musz-századba hívott, melyet szerinte "nem visznek ki az országból!". A századot egyik nap körülkerítették csendőrök, katonák és november 28-án vagonba rakták. Először Kőszegre deportáltak - német SA-táborba, majd 1945 tavaszán, a szovjet csapatok közeledtekor Ausztriába. Mikor május negyedikén a günskircheni lágert az amerikaiak felszabadították, 33 kg. voltam. Vels-be kerültem, kórházba. Közel két hónapig félig eszméletlenül, magas lázzal feküdtem. Alig lábadoztam, mikor hallottam, hogy Linz-ből haza lehet menni. Eljutottam Linz-ig, de az amerikaiak nem engedtek tovább. Szerencsére a szovjet hadsereg vette át azt a zónát s 1945 augusztusában elindultam hazafelé. Ebben az időszakban írott verseimet a "Boldog grafikon" című verskötetben (1950 Révai) közöltem.
Teljesen tájékozatlanul, csontrasoványodva, gyengén értem haza 1945 augusztus 26-án. Egyetlen vágyam volt, hogy bebizonyítsam, tudok dolgozni. Első utam a Népszavához vezetett, ahol mindjárt leszerződtettek, és 1945 szeptember 1-től már ott dolgoztam.
...
Portréfilmek Vészi Endréről

1. "Szép Szó". Portréfilm Vészi Endréről 1986 október
Rendező: Gábor Pál
Operatőr: Kocsis Sándor
Közreműködtek: Moór Mariann, Mádi Szabó Gábor
(Videokazetták: 226 perces vágatlan muszter és az 51 perces kész műsor, amelyeket Gábor Pál halála előtt néhány héttel, V.E. temetése napján adott át nekünk)
Ismétlés: 1987 aug.


2. Folytatólagos vallomás 1981. február 4.
Rendező: Szántó Erika és Schulze Éva.
Ennek keretében - illusztrációként - két novella dramatizálása.
- Az erkély (Gálffi László)
- Folytatólagos előadás (Major Tamás)

Kitüntetések
Plakettek, érmek térítésmentesen átadva a Petőfi Irodalmi Múzeumnak 1989 június 14-én

Elnöki Tanács: Eredményes és kiváló munkáért kitüntetés 1947
Kiváló munkáért 1948
Magyar Köztársaság érdemérem Arany fokozat 1950
József Attila díj III. fokozat 1950
József Attila díj II. fokozat 1955
József Attila díj I. fokozat 1965
SzOT díj 1970
Szocialista Magyarországért érdemrend 1976
Kossuth díj 1978
Pro Urbe díj 1982
Budapest Főváros Tanácsa Művészeti Díj 1983
A Magyar Népköztársaság Zászlórendje 1986

Díjak, Nívódíjak

Irodalmi (költészet és próza)

KIADÓ DÍJ DÁTUM
Felszabadultál Pantheon Könyvkiadó Mikszáth díj 1937 jan. 13
A küldetés Népművelési Minisztérium Ifj. pályázat I. díj 1954 jún. 18
Kőzene ("nagyszerű novelláskötetedért, szeretettel, régi barátsággal üdvözöl Illés Endre") Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíj 1970 márc. 2
Visszapillantás a jelenbe Magvető Könyvkiadó Nívódíj 1970 okt. 19
Ember és árnyék Magvető Nívódíj 1976 márc. 23
Inkognitóban Budapesten Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíj 1977 márc. 29
Nyitott ház Magvető Nívódíj 1978
Farsangi király Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíj 1980 ápr. 14
Angi Vera és a többiek Magvető Könyvkiadó Nívódíj 1980 nov. 17
Tűréshatár és a Messziről jött ember Magvető Könyvkiadó Nívódíj 1983 máj. 2
Hány perc a nyár? Magvető Könyvkiadó Nívódíj 1987 máj. 7
SZOT irodalmi pályázat jutalom 1970 nov. 17
Fővárosi Tanács és Hazafias Népfront Centenáriumi Oklevél 1950
Baumgarten díj 1947 január 13, 14- én hírül adta a sajtó, hogy Vészi Endre is azok között van, akik abban az évben a Baumgarten díj 3.000 forintos jutalmát elnyerik. Az utolsó órákban máshogyan határoztak.

Rádiójátékok

DÍJ DÁTUM
Félhomályos zóna Nívódíj 1963 dec. 14
Statisztika Nívódíj 1964 dec. 17 és 1967 júl. 13
Passzív állomány Nívódíj 1967 júl. 17
Ágyak a horizonton Nívódíj 1968 szept. 16
Koraesti látogató Nívódíj 1970 szept. 9
Földszint és emelet
Hangjáték pályázat I. díj
Nívódíj
Kritikusok díja
1973 nov. 5
1974 júl.
1974 dec.
Kacsasült délelőtt tízkor Kritikusok díja 1975 dec.
Sufni Hangjáték pályázat I. díj 1982 ápr. 15
Jóisten farmerban és szerzői munkásságáért Nívódíj 1984 dec. 5
A leselkedő Nívódíj 1986 máj. 22
Magyar Rádió Nívódíj 1979 ápr. 4
Köszönet a Rádiószínház megalakulásának 30. Évfordulója alkalmából: "A magyar hangjáték művészet fejlődése érdekében kifejtett kiemelkedő művészeti teljesítményéért" Dr. Kiss Kálmán elnök 1981 aug. 24

Tévéjátékok

DÍJ DÁTUM
Távolsági történet Monte Carló Arany Nimfa: a legjobb forgatókönyv. 1968
Váratlan találkozások (Vendég az esküvőn, Koraesti látogató) Prágai Tévéfesztivál. A zsűri különdíja a forgatókönyvért 1971
  A forgatókönyv kiemelkedő színvonaláért Nívódíj 1971 szept. 23
Ágyak a horizonton Veszprémi tévéfesztivál Fődíj 1974
A messziről jött ember


Televízió drámapályázata II. díj
Nemzetközi Tévéfesztivál Plovdiv Aranyláda díj
Tévé Nívódíj forgatókönyvért
Veszprémi Tévétalálkozó Oklevél a forgatókönyvért
1979 máj. 17
1981
1981 dec.
1982 június
Ember és árnyék Nívódíj, Sugározták Görögországban, Japánban, Izlandon, NSZKban, Norvégiában stb. 1975

Színmű

DÍJ DÁTUM
Szuperhallás Drámapályázat díj 1975