NÉV-MUTATÓ

(A római szám a kötetszámot, az arab a lapszámot mutatja.)


A  B  C  D  E  F  G  H  I,J  K  L  M  N  O  P  Q  R  S  T  U  V  W  Y  Z 



     A


Abbott   II.  465,  467.
Abich   II.  373.
Abulwefa   I.  380.
Achard   I.  524.
Ackermann   I.  551.
Adams   I.  518.
Adriaanszoon   I.  163.
Adsygerius   I.  29.
Aepinus   I.  526,  527,  529,  539,  547,  548.
Aggiunti   I.  212.
Airy   II.  351.
Alberti   I.  462.
Albertus Magnus   I.  21;   II.  418.
Alcuin   I.  19.
Aldini   I.  551;   II.  377.
D’Alembert   I.  380,  383,  423,  441,  452,  586;   II.  33,  41,  42,  46.
X. Alfonz   I.  64.
Alhazen   I.  22,  23,  30,  76.
Alibert   I.  549.
Al Mamum   I.  12,  181.
Amerbach   I.  44.
Amontons   I.  265271,  407,  426.
Ampère   I.  556;   II.  274,  275,  278,  311,  318,  332,  335,  375,  379,  380,  381,  385414,  430,  476.
Anaxagoras   I.  370.
Anderson   I.  459.
Ango   I.  324.  327.
Angoulême herczeg   II.  304.
Anthemius   I.  461.
Antinori   I.  563.
Antonius   I.  11.
Apollonius   I.  12,  65.
Aquaviva   I.  146.
Aquinói Tamás   I.  21.
Arago   I.  161,  197,  284,  362,  382,  401,  403,  404,  438,  461,  462,  465,  469,  474,  481,  482,  510,  552,  559,  562;   II.  117,  161,  165,  166,  169,  170,  212,  215,  222,  229298,  299,  305,  311,  313,  315,  317,  319,  335,  341,  381,  387,  394,  402,  409,  412,  422,  443,  476,  551.
Aratus   I.  412.
Archimedes   I.  5,  12,  55,  177,  279.
Aristarchus   I.  65.
Aristoteles   I.  6,  13,  186,  188,  431,  460;   II.  22.
Aristyll   I.  380.
Armstrong   II.  506.
Arrighetti   I.  203.
Auzout   I.  277,  280,  295.
Averani   I.  400;   II.  132.
Avogadro   II.  109.


     B


Babbage   II.  279,  476.
Babinet   II.  263.
Bacelli   II.  280.
Baco (Francis)   I.  22,  55,  132,  135139,  168,  242,  249,  584.
Baco (Roger)   I.  2126,  75,  160;   II.  91.
Baffin   I.  169.
Baillie   II.  175.
Baillif (le)   II.  497.
Bailly   I.  1,   II.  52.
Baker   I.  585.
Bancalari   II.  503.
Banks   I.  555;   II.  138,  465.
Barberini   I.  102.
Barchi   I.  84.
Barclay   II.  174.
Bardi   I.  97.
Barlow   I.  167;   II.  282,  477.
Baron   II.  3.
Barral   II.  96,  282.
Barrow   I.  346,  410,  425.
Barton Katalin   I.  345,  353,  356.
Bayen   II.  7.
Beauvais-i Vincze   I.  30.
Beccaria   I.  512,  513,  538,  539;   II.  273,  418.
Becher   II.  4.
Beckmann   I.  191.
Becquerel (César)   II.  454,  497.
Becquerel (Edmond)   II.  419,  425,  426,  487,  499.
Beddoes   II.  122.
Beer   II.  334.
Beethoven   I.  590.
Beighton   I.  266.
Bellini   I.  213.
XIV. Benedek   I.  115.
Benedetti   I.  84,  128.
Bennet   I.  524.
Bérard   II.  156,  439.
Bereke kán   I.  31.
Bergmann   I.  548;   II.  11.
Bernegger   I.  154.
Bernoulli Dániel   I.  421,  439453,  576,  583;   II.  23,  78,  161,  386,  390,  549.
Bernoulli Jakab   I.  292,  300,  308,  311,  440,  441;   II.  60,  200,  404.
Bernoulli János   I.  300,  307,  308,  441,  442,  445,  447,  452,  492;   II.  200,  404.
Bernoulli Miklós (id.)   I.  440.
Bernoulli Miklós (ifj.)   I.  442,  443.
Berthemie   II.  237,  239.
Berthollet   I.  588,   II.  1,  8,  91,  95,  100,  105,  111,  343,  369.
Berthoud   II.  19.
Bertus   I.  236.
Berzelius   II.  108,  117,  127,  129,  167,  360,  416.
Bethlen Gábor   I.  192.
Bevis   I.  501,  512.
Bianconi   II.  63.
Binet   II.  250.  291.
Biot (Jean-Baptiste)   I.  103,  133,  289,  335,  339,  349,  533,  560,  586,  588;   II.  93,  166,  201,  209228,  235,  260,  264,  291,  310,  313,  326,  349,  350,  354,  369,  380,  400,  422,  423,  430,  443.
Biot (Edouard)   II.  227.
Bischof   II.  455.
Bixio   II.  96.
Black   I.  458,  479,  482,   II.  6,  7,  9,  14,  16,  23.
Blagden   I.  481.
Blauew   I.  91,  314.
Boccaccio   I.  35.
Boerhave   I.  427;   II.  15,  372.
Bohnenberger   I.  312.
Bonaparte Lucián   II.  35.
Bond   I.  295.
Bonpland   II.  94.
Borelli   I.  208214,  284,  318,  370.
Borgio Valentino   I.  50.
Boscari   II.  288.
Bose   I.  497,  498.
Bossal   I.  295.
Bottari   I.  115.
Bouguer   I.  421;   II.  21,  83,  211,  266,  268.
Boulliau   I.  279,  372.
Boulton   I.  475.
Boussard   II.  186.
Boussingault   II.  94,  539.
Bouvard   II.  248,  288.
Boyle (Richard)   I.  239.
Boyle (Robert)   I.  211,  239255,  273,  274,  286,  288,  401,  426,  451,  479,  491;   II.  4,  5,  22,  79,  105,  372,  418,  549.
Braddock,   I.  516.
Bradley   I.  295,  434438.
Branca   I.  463.
Brand   I.  254.
Brande   II.  467,  512.
Bredin   II.  413.
Breguet   II.  270,  272.
Breitschwert   I.  154.
Brewster   I.  286,  302,  339,  350,  395,  397;   II.  204,  263,  324,  345363,  421,  427.
Brisson   II.  104.
Brissot   II.  233.
Broklesby   II.  174,  187.
Brougham lord   I.  362;   II.  188.
Brouncker   I.  274.
Broussonet   I.  548.
Brudzevius   I.  59.
Brugmanns   II.  497.
Buch   II.  102.
Buff   II.  481.
Buffon   I.  503;   II.  52.
Bugge   II.  372.
Bunsen   II.  19,  85.
Bunten   II.  115.
Buono (Candido del)   I.  208.
Buono (Paolo del)   I.  208.
Buquoi   I.  192.
Burattini   I.  279.
Burke   I.  475;   II.  175.
Buti   I.  29.


     C


Cabanis   II.  445.
Cabart   II.  167.
Cabeo   I.  77.
Cabot   I.  29.
Cadet   II.  132.
Caffarelli   II.  193.
Cagniard de Latour   I.  578.
Caldani   I.  551.
Campbell   I.  457.
Cano   I.  40.
Canton   I.  499,  512,  524,  525,  529.  548;   II.  372.
Capra   I.  86,  88.
Caracalla   I.  11.
Carcavi   I.  228.
Cardano   I.  74,  127,  464.
Cardew   II.  121.
Carlisle   II.  111,  126.
Carnot   II.  551.
Carrée   II.  60.
Cascariolo   II.  418.
Cassini (de Thury)   II.  63.
Cassini (Domenico)   I.  90,  185,  281,  294,  295,  296,  323,  324,  379;   II.  243.
Castelli   I.  97,  131,  202.
Castillon   I.  412.
Catelan   I.  311.
Cauchy   II.  313,  321,  334,  339.
Caus (Salomon de)   I.  464.
Cavaleri   I.  178,  424.
Cavallo   I.  528.
Cavendish   I.  479,  480,  481,  513,  529.  531;   II.  6,  95.  151.
Cawley   I.  469.
Cecco d’Ascoli   I.  35.
Celsius   I.  428,  433;   II.  83.
Cesarino   I.  462.
Cesi   I.  72,  93,  102.
Chaix   II.  212.
Chaloner   I.  355.
Champollion   II.  186.
Chanut   I.  193.
Chappe   I.  270.
Chaptal   II.  8,  112.
Charles   II.  92,  343.
Chastelet marquisnő   I.  365.
Chastin   I.  227.
Chiaramonti   I.  103,  104.
Chladni   I.  133,  565590.
Christmann   I.  95.
Cicero   I.  65.
Cigna   I.  528,  539;   II.  374.
Clairaut   I.  365;   II.  42,  60,  211.
Clarendon   I.  244.
Clarke   I.  356.
Clausius   I.  451.
Clavius   I.  95.
Clément és Desormes   II.  112,  156,  158.
Clement (William)   I.  276,  308.
Cleopatra   I.  11.
Coccini   I.  98,  99.
Cock   II.  143.
Colbert   I.  257,  296.
Colding   II.  568.
Colladon   I.  585;   II.  373.
Collinson   I.  502,  503.
Collot d’Herbois   II.  386.
Condamine (la)   II.  63,  211.
Condé herceg   I.  570.
Condorcet   I.  256,  264.
Conduitt   I.  354.
Configliacchi   II.  103.
Conti abbé   I.  411.
Cordier   I.  52.
II. Cosimo   I.  92,  100.
III. Cosimo   I.  400.
Cotes   I.  356,  365.
Cotte   II.  374.
Cotugno   I.  550.
Coulomb   I.  521537,  560,  561;   II.  224,  395,  397,  400.
Courtois   II.  112.
Crabtree   I.  277.
Cramer   II.  63.
Crasso   I.  81.
Crawford   II.  16,  17,  23,  167.
Cromwell   I.  240.
Cross   I.  242.
Cruickshank   II.  175.
Cunaeus   I.  500.
Cusa   I.  67,  268,  300.
Cutler   I.  276.
Cuvier   II.  369,  407.
Cysatus   I.  185.


     D


Daguerre   II.  294.
Dalberg   I.  153.
Dalibard   I.  510,  511;   II.  273.
Dalton   I.  7;   II.  98,  106,  117,  164,  167,  510.
Damian   II.  238,  239.
Dance   II.  465.
Daniell   II.  460.
Dante   I.  34.
Darcet   II.  132.
Dauch   I.  240.
Daunou   I.  412.
Davies (John)   I.  431.
Davies (Gilbert)   II.  123.
Davy (Humphry)   I.  248,  556,  562;   II.  95,  97,  112,  117,  121141,  150,  187,  278,  416,  450,  465,  466,  468,  482,  508,  549.
Davy (John)   II.  141.
Deane   I.  518.
De la Hire   I.  275,  422,  571;   II.  200.
Delambre   I.  81,  212;   II.  211,  212,  222,  343,  391.
Delancé   I.  426.
De la Rive   II.  278,  369,  379,  442,  444,  467,  469,  484,  487.
Delaroche (François)   II.  213,  437.
Delaroche és Bérard   II.  156,  529.
Delisle   II.  306.
Delor   I.  511,  512.
Deluc   I.  482;   II.  21,  82.
Democritos   I.  7;   II.  22,  105.
Desaguliers   I.  387,  393,  466,  509.
Désarguers   I.  225.
Desains   II.  439.
Desaix   II.  194.
Descartes   I.  190201,  223,  225,  227,  262,  280,  283,  291,  310,  318,  330,  344,  361,  432,  491;   II.  22,  379.
Deschales   I.  220,  261.
Desormes, l. Clément
Despretz   II.  161,  167,  168,  539.
Destutt de Tracy   II.  405.
Diaz   I.  37.
Didacus Stunica   I.  99.
Diodati   I.  89,  184,  308.
Diophantus,   I.  12,  13.
Diron   II.  346.
Divini   I.  295.
Dollond   II.  220,  471.
Dominis (Antonis de)   I.  108,  199,  344.
Döbereiner   II.  167.
Drebbel   I.  132.
Drieberg   I.  250.
Drimann   II.  126.
Dufay   I.  494,  496,  497,  524,  525,  528,  529;   II.  418.
Duhamel   II.  279,  403.
Dühring   I.  410;   II.  562,  566,  569.
Duillier   I.  409.
Duleau   II.  343.
Dulong   II.  21.  148171,  222,  343,  434,  530,  539.
Dumas (Jean Bapt.)   I.  110.
Dumas (Mathieu)   II.  250.
Dunham   I.  488.
Duns Scotus   I.  21.
Dunthorn   II.  47.


     E


Ebn-Junis   II.  47.
Eisenlohr   II.  321.
Ellicot   I.  524;   II.  20,  21.
Elphistone   II.  215.
Epikur,   I.  8,  186;   II.  105.
Erasmus Bartholinus   I.  322.
Erasmus Rotterdamus,   I.  43,  45.
Eratosthenes,   I.  12,  180.
Erman   II.  104,  459.
Erythraeus   I.  81.
Escrivano   I.  463.
Esmarch   II.  373.
Ettingshausen   II.  403.
Eudoxus   I.  412.
Euklides,   I.  5,  12,  13.
Euler   I.  333,  334,  380,  383,  409,  433,  445,  453,  572,  573,  586;   II.  23,  46,  47,  63,  182,  220,  305,  386.


     F


Fabbroni (Fabroni)   I.  557;   II.  103,  487.
Fabri   I.  295.
Fabricius   I.  93.
Fahrenheit   I.  427,  428.
Faraday (Michael)   I.  533,  II.  150,  281,  382,  402,  426,  443,  463516.
Faraday (Robert)   II.  464.
Favre   II.  168.
Fechner   II.  460.
II. Ferdinand császár   I.  151.
II. Ferdinand (toscanai herceg)   I.  203,  213,  268.
I. Ferenc császár   II.  132.
Ferguson   II.  359.
Fermat   I.  198,  199,  203,  292.
Fernel   I.  181.
Ferrara   I.  59.
Fibonacci   I.  28.  33.
Fizeau   II.  255,  272,  338,  428,  439.
Flammarion   I.  302.
Flammsteed   I.  362,  379,  415,  582.
Flavio Gioja   I.  29.
Flórenczi fizikusok   I.  208,  210,  268;   II.  14,  372,  433.
Fludd   I.  132.
Fontana (Domenico)   I.  268.
Fontenelle   I.  269,  302,  342,  357,  359.
Forbes   II.  361,  439.
Forbisher   I.  431.
Forchhammer   II.  373,  383.
Forscal   I.  548.
Foscarini   I.  99.
Foucault   II.  85,  272,  428,  439.
Fouché   II.  386.
Fourcroy   II.  12,  91,  112,  370.
Fourier   II.  222,  291,  335,  381,  436,  451.
Fowler   I.  551.
Francis   I.  347.
Franciscus Maria   II.  83.
Franklin   I.  485520,  546;   II.  80,  273.
Frantz   II.  223.
Frascatoro   I.  169,  491.
Fraunhofer   II.  313,  355.
Frèret   I.  411.
Fresnel   I.  221,  329;   II.  180,  252,  254,  255,  262,  266,  267,  299344,  352,  354,  359,  413.
Friant   II.  197.
II. Frigyes (dán király)   I.  147.
II. Frigyes (hohenstaufi)   I.  27.
Frisi   I.  340.
Fullen   I.  303.
Fust   I.  42.


     G


Gaëtano   I.  100.
Galien   II.  92.
Galilei (Galileo),   I.  47,  80140,  145,  168,  173,  177,  178,  184,  189,  192,  195,  196,  203,  204,  205,  228,  238,  249,  252,  268,  271,  274,  294,  301,  308,  309,  322,  340,  366,  367,  368,  371,  382,  387,  452,  494;   II.  228,  360,  362,  404,  517,  553,  573.
Galilei (Vincenzo, id.)   I.  81.
Galilei (Vincenzo, ifj.)   I.  113,  274.
Gallabert   I.  509.
Galles herczegnő   I.  411.
Gallet   I.  295.
Galvani   I.  549.
Garay (Blasco de)   I.  464.
Garnett   II.  124.
Gascoigne   I.  277.
Gassendi,   I.  57,  183189,  195,  223,  294,  451,  491,  582;   II.  105.
Gauss   I.  388390,  407;   II.  221,  403.
Gautier   I.  184.
Gavarret   II.  222.
Gay-Lussac   I.  542;   II.  61,  89120,  131,  156,  158,  164,  201,  211,  288,  302,  313,  530,  557.
Gazzoni   I.  77.
Geber   I.  22,  253.
Gellibrand   I.  168.
Geoffroy Saint-Hilaire   II.  407.
Gerbert (II. Sylvester pápa)   I.  16,  462.
X. Gergely   I.  32.
Gergonne   II.  200.
Gerlach   I.  143.
Gherardini   I.  80,  82,  87.
Giessing   I.  498.
Gilbert (William)   I.  167172,  237,  491.;   II.  400.
Gilbert   II.  313.
Giordano Bruno,   I.  67,  108,  197.
Girard   I.  175.
Glaisher   II.  96.
Godin   II.  211.
Goethe   I.  397;   II.  381,  417.
Gordon   I.  497,  498.
Goujon   II.  297.
Gournay   I.  184.
Graham   I.  430.
Gralath   I.  497,  524.
Grassi (Orazio)   I.  101.
Grassi   II.  373.
Gray   I.  494,  495,  496,  524,  529.
Green   II.  334.
Gregorius   I.  291.
Gregory   I.  279,  425.
Gren   II.  19.
Grétry   I.  588.
Grézieux   II.  195.
Grimaldi   I.  215222,  261,  283,  294,  314,  324,  394;   II.  177,  306.
Grossec   I.  588.
Grotthuss   II.  130,  482.
Gruner   II.  375.
Guericke   I.  231238,  246,  247,  250,  426,  491.
Guettard   II.  2.
Guglielmini   I.  375.
Guicciardini   I.  100.
Guiducci   I.  101.
Gusztáv Adolf   I.  87.
Gutenberg   I.  41.
Guyton de Morveau   II.  12,  369.
III. György angol király   I.  513.
György patriarcha   I.  11.


     H


Habion   I.  69.
Hachette   II.  233.
Hadley (George)   I.  423.
Hadley (John)   I.  423.
Hallé   II.  29.
Haller   I.  540.
Halley   I.  266,  278,  280,  356,  362,  365,  376,  411,  415434,  437,  582,  587;   II.  46.
Hamilton   II.  333.
Hämmerlin   I.  43.
Hansch   I.  154.
Hankel   II.  426.
Harriot   I.  90.
Harrison   I.  430.
Hartmann   I.  77,  168.
Hartsoeker   I.  492.
Harun al Rasid   I.  12.
Hassenfratz   II.  303.
Hastlieb   I.  241.
Hatchette   II.  144.
Hausen   I.  498.
Hautefeuille   I.  275,  297,  469.
Haüy   I.   548   588;   II.  201,  354,  369.
Hawksbee   I.  247,  387,  407,  421,  449,  492,  493,  499,  585.
Hegel   II.  416.
Heimburg   I.  43.
Helmholtz   I.  573;   II.  176,  552,  558,  568.
Henley   I.  524.
Henrik nassaui herceg   I.  291.
Heraclitos   II.  22.
Herapath   I.  451.
Herman   I.  451.
Hero   I.  5,  460.
Herschel (id.)   I.  295;   II.  54,  357,  420,  423,  434,  542.
Herschel (ifj.)   II.  279,  471,  476.
Hevel   I.  154,  189,  262,  277,  278,  294,  416.
Higgins   II.  174.
Highton   II.  287.
Hipparchus   I.  12,  379.
Hirn   II.  568.
Hisinger   II.  127.
Hjorter   I.  433.
Hoefer   I.  361,  364.
Helz   I.  540.
Holzmann   II.  568.
Home   II.  175.
Hook   I.  241.
Hooke   I.  270,  271,  272289,  308,  324,  347,  361,  366,  370,  374,  375,  376,  391,  395,  401,  416,  420,  426,  435,  584;   II.  4,  23,  60,  79,  314.
Hôpital   I.  308,  311,  442.
Hopkins   II.  158.
Horapollon   II.  185.
Hornsby of Pirn   II.  346.
Horrox   I.  185,  277.
Horsley   I.  412.
Hoskins   I.  377.
Hove (van der)   I.  91.
Hubert   II.  373.
Hudson   I.  169,  431.
Hugues   I.  185.
Humboldt (Sándor)   I.  4,  433,  542,  587;   II.  52,  94,  100,  107,  215,  247,  250,  278,  288,  289,  505.
Humboldt (Vilmos)   II.  101.
Hume   I.  137.
Hunter   I.  551.
Huss   I.  43.
Huth   I.  585.
Huxtable   II.  465.
Huyghens (Konstantin id.)   I.  89,  290,  309.
Huyghens (Konstantin ifj.)   I.  293.
Huyghens (Keresztély)   I.  180.  195,  197,  212,  243,  257,  260,  271,  274,  275,  277,  280,  288,  290338,  347,  361,  372,  377,  381,  387,  396,  582;   II.  305,  326,  404,  550.
Hypathia   I.  5.


     I, J


II. Jakab   I.  347.
Jameson   II.  359.
Jamin   II.  255,  349,  439,  566.
II. János portugall király   I.  38.
Janszoon János és Zakariás   I.  163.
Jefferson   I.  518.
Jeffrys   I.  348.
Ingenhousz   I.  499;   II.  80.
Ingolf   I.  38.
Joachim György   I.  61.
Joule   I.  451;   II.  552,  555,  559,  568.
Julián császár   I.  11.
Julius Caesar   I.  11.
Jussieu (Bernard)   II.  1.
Justinian császár   I.  12.
Izarn   II.  377.



     K


Kant   II.  6,  58.
II. Károly angol király   I.  244.
IV. Károly császár   I.  21.
X. Károly francia király   II.  170.
Katalin cárnő   I.  154.
Kater   I.  312.
Keill   I.  410.
Keir   I.  507.
Keith (George, lord)   II.  197.
IV. Kelemen   I.  23,  24,  31.
Kepler   I.  81,  87,  90,  95,  117,  125,  141166,  178,  179,  185,  189,  200,  212,  217,  284,  301,  361,  366,  370,  381;   II.  40,  360.
IV. Keresztély dán király   I.  147.
Kircher   I.  571.
Kirchhoff   II.  357,  459.
Kirwan   II.  17.
Klaproth   II.  104.
Kleber   II.  194,  197.
Kleist   I.  500.
Knebel   II.  416.
Knoblauch   II.  439,  501.
Kohlrausch   II.  460,  481,  488.
Knochenhauer   II.  313.
König (Sámuel)   I.  446.
Kolumbus   I.  29,  34,  39.
IV. Konstantin császár   I.  29.
Kontoblakas   I.  44.
Kopernikus   I.  5769,  284,  370,  380.   II.  40,  41,  553.
Kopp   I.  482.
Kraft   I.  254.
Krisztina svéd királyné   I.  187,  193,  209,  213,  225.
Krönig   I.  451.
Krüger   I.  500.
Ktesibius   I.  235.
Kublai kán   I.  31.
Kunckel   I.  254.


     L


Lacaille   II.  1,  63,  211.
Lacépède   I.  588;   II.  375.
Lachambre   I.  198.
Lacroix   II.  200.
Lacuée tábornok   II.  233,  250.
Lafitte   II.  294.
Lagrange   I.  97,  196,  383,  409,  448,  574,  586;   II.  43,  46,  47,  63,  201,  211,  248,  404,  551.
La Hire, l. De la Hire.
XIV. Lajos   I.  296,  314.
Lalande   II.  30,  47,  391.
Lambert   I.  585;   II.  84,  144,  433,  435.
Lambton   II.  215.
Lamée   II.  334.
Lami   I.  113.
Lamond   II.  402.
Lamont   I.  545.
Lana   II.  92.
Landreani   II.  420.
Lane   I.  524.
Langenbeck   II.  176.
Lannes tábornok   II.  234.
Laplace   I.  380,  409,  421,  543,  544,  561,  588;   II.  17,  20,  3267,  97,  151,  156,  200,  201,  210,  235,  247,  288,  310,  313,  319,  327,  335,  547.
Lassel   I.  295.
Laugier   II.  268,  282.
Lavoisier   I.  481,  543,  544;   II.  131,  105,  127,  132,  151,  156,  167.
Lavoisier neje   II.  13,  25,  30,  87.
Leclerc tábornok   II.  196.
Lee   I.  518.
Legendre   II.  42,  232,  291,  359.
Lehmann   I.  547.
Leibniz   I.  300,  304,  303,  320,  350,  384,  409,  422,  440,  441,  447,  404;   II.  551.
Leif   I.  38.
Lely   I.  272.
Lemery   I.  547;   II.  418.
Lemonnier   I.  267,  501,  505,  512;   II.  211.
Lenormant   II.  349.
Leo Isaurus   I.  12.
Leonardo da Vinci   I.  4856,  74,  76,  128,  212,  268.
Leontinus   I.  36.
Lesage   I.  186.
Lesage (George Louis)   II.  402.
Leslie   II.  156,  361,  435.
Le Vérrier   I.  382.
Lhoest   II.  93.
Libri   I.  462,  463.
Lichtenberg   I.  528,  541,  543;   II.  19.
Lieberkühn   I.  500.
Liebig   II.  169,  524,  539.
Linné   I.  547.
Linus   I.  250,  347,  396.
Liouville   II.  290,  403.
Lister   I.  421.
Listing   II.  221.
II. Lipót toscánai herceg   I.  116,  209.
Lippershey   I.  163.
Lloyd   II.  333.
Lobsinger   I.  235.
Locke   I.  383.
Louis de Valois   I.  185.
Lucas   I.  396.
Lucretius   I.  8.
Ludolf   I.  497,  524.
Luillier   I.  184.
Luther   I.  46.


     M


Macquer   I.  479;   II.  23,  132.
Mästlin   I.  87,  143,  144,  155.
Magalotti   I.  203.
Magelhaens   I.  40.
Magellan   II.  17.
Magnus   I.  298;   II.  99,  166,  425.
Maine de Biran   II.  405.
Mairan   I.  422,  432;   II.  62,  306.
Malus   I.  329;   II.  192208,  290,  299,  324,  326,  347,  349.
Malvasia   I.  277.
Manthey   II.  366.
Maraldi   II.  63,  306.
Marat (Jean Paul)   II.  374.
Marci de Kronland   I.  394.
Mária Lujza   II.  442.
Marin   I.  235.
Marina Gamba   I.  88.
Marino   I.  571.
Mariotte   I.  251,  256264,  266,  319,  321,  396,  420;   II.  432.
Marius (Simon)   I.  90;   II.  257.
Marmont herezeg   II.  293.
Marsili   I.  208.
Martianus Capella   I.  63.
Martin   II.  222.
Maskelyne   I.  381.
Masson   II.  439.
Mathieu   II.  214,  288.
Matteucci   II.  287.
Mátyás császár   I.  149.
Maupertuis   I.  429;   II.  211.
Maurolycus   I.  75,  159,  160,  217.
Mayer (Robert)   I.  549;   II.  21,  66,  161,  169,  490,  517573.
Mayer (Tóbiás)   I.  533;   II.  47,  50.
Mayow   II.  4.
Mazarin   I.  193.
Mazéas   I.  512.
Mead   I.  357.
Méchain   II.  212,  231,  233.
Méhul   I.  588.
Melbourne lord   II.  515.
Melloni   II.  425,  429445.
Menou tábornok   II.  198.
Meredith   I.  488.
Mersenne   I.  189,  203,  204,  205,  223,  226,  235,  257,  268,  280,  310,  452,  571,  582.
Métherie   I.  554.
Michelet   I.  230.
Michelotti   I.  443.
IV. Miklós   I.  24.
Miksa bajor herczeg   II.  71.
Miller   II.  356.
Mincazio   I.  111.
Mirabeau   I.  519.
Moleti   I.  85.
Molière   I.  186.
Molnár Albert (Szenczi)   I.  146.
Molyneux   I.  435.
Monge   II.  193,  200,  211.
Mongez   II.  372.
Montague   I.  353,  355.
Montgolfier testvérek   II.  92.
Montmor   I.  186.
Moray   I.  274.
More Tamás   I.  45.
Morgan   I.  361.
Móricz nassaui herceg   I.  88,  175.
Morichini   II.  101.
Morin (Jean Baptiste)   I.  187,  188.
Morland   I.  585.
Morse   II.  403.
Moscati   I.  551.
Mozart   I.  590.
Mudge   II.  215.
Müller (Johann)   II.  351.
Muncke   II.  375.
Murr   I.  154.
Muschenbroek   I.  499,  585;   II.  20,  161,  372.
Mydorge   I.  184,  225.


     N


Naddod   I.  38.
Naimne   I.  514.
I. Napoleon   I.  558,  588;   II.  35,  111,  194,  402.
III. Napoleon   II.  296.
Nardi   I.  203.
Nelli   I.  113,  131.
Neumann   I.  159;   II.  324,  337,  349.
Névtelen   I.  185.
Newcomen   I.  469.
Newton   I.  138,  200,  212,  221,  266,  271,  279,  284,  285,  286,  288,  299,  304,  308,  315,  316,  332,  335,  336,  337,  339414,  423,  426,  492;   II.  23,  41,  153,  318,  360,  532.
Niccolini   I.  104.
Niceron   I.  202.
Nicetas   I.  65.
Nicholson   I.  428;   II.  111,  126,  134,  257.
Niebuhr   II.  371.
Nobili   II.  280,  425,  430,  442.
Noble   I.  570.
Nollet   I.  497,  501,  507,  509,  511,  524,  538,  585;   II.  20,  372.
Normann   I.  168.
Northumberland herczeg   II.  513.
Norwood   I.  314.
Noya herczeg   I.  548.
Nycetas   I.  65.


     O


Odillon-Barrot   II.  294.
Oehlenschläger   II.  365,  366,  383.
Oersted   I.  556;   II.  161,  224,  274,  364384,  391,  399,  401,  487,  489.
Ohm (Georg Simon)   II.  369,  446462.
Ohm (Martin)   II.  462.
Oken   II.  416.
Olbers   II.  370.
Oldenbourg   I.  275,  288,  378,  409.
Oliva   I.  108,  208.
Omár   I.  12.
IV. Orbán pápa   I.  24.
VII. Orbán pápa   I.  102,  202.
Orsini bibornok   I.  99,  100.
Osiander   I.  61.
Ostertag   I.  153.


     P


Paciolo   I.  49.
V. Pál pápa   II.  99.
Palmer   I.  488.
Papin   I.  243,  247,  297,  467469.
Pardies   I.  324,  347,  393.
Parent   I.  451.
Pascal (Blaise)   I.  130,  204,  210,  213,  223230,  292.
Pascal (Etienne)   I.  223.
Paulze   II.  28.
Peckham   I.  30.
Péclet   II.  154.
Pecquet   I.  257.
Peel (Sir Robert)   II.  514.
Pell   I.  291.
Pellegnini-Savigny   II.  103.
Peltier   I.  545;   II.  425,  489.
Pemberton   I.  345.
Pepys   I.  352.
Perier   I.  226.
Perkins   II.  373.
Pernetti   II.  288.
Perolle   I.  582,  585.
Perrault   I.  257.
Petit   II.  151160,  434.
Petrarca   I.  36.
Pfaff   II.  353.
Phillips   II.  513.
Philolaus   I.  65.
Picard   I.  277,  314,  492,  582.
Piccolomini   I.  110.
Pico Mirandola   I.  44.
Pictet (Marc August)   II.  137,  274,  433,  435.
Pigot   I.  570.
IX. Pius pápa   I.  81.
Planta   I.  499.
Playfair   II.  345.
Plinius   I.  8,  78,  171,  431,  547.
Plücker   II.  334,  500,  501,  503.
Plutarch   I.  78,  371.
Poggendorff   I.  468;   II.  449,  456,  499.
Poisson   I.  335,  421,  532;   II.  62,  157,  233,  247,  290,  313,  321,  335,  451,  476,  500.
Polo   I.  14,  3133.
Polybius   I.  8,  185.
Poncelet   II.  552.
Porta   I.  7079,  159,  270,  463.
Posidonius   I.  180.
Potter   I.  471.
Pouillet   I.  544;   II.  310,  461,  542.
Pound   I.  295,  434.
Preiresc   I.  175,  184.
Prévost   II.  279,  433,  442.
Priestley   I.  479,  480,  482,  483,  526,  528,  540,  542,  543,  544,  545,  582,  585;   II.  6,  8,  10,  97,  123.
Prieur   II.  97.
Prony   I.  588;   II.  288.
Proust   II.  105.
Provostaye (de la)   II.  439.
Ptolemaeus Claudius   I.  6,  12,  22,  30,  63,  64,  76;   II.  46.
Ptolemaeus Philometor   I.  11.
Ptolemaeus Physcon   I.  11.
Purbach   I.  59.
Pythagoras   I.  6,  65.
Pytheas   I.  185.


     Q


Quietanus   I.  185.


     R


Raimondus Lullus   I.  31.
Ramsden   I.  499;   II.  151,  175.
Ranelagh (lady)   I.  244.
Rask   II.  364.
Raynal   II.  230.
Réal gróf   II.  304.
Réaumur   I.  428,  500,  548.
Redi   I.  208.
Regiomontanus   I.  59.
Regnault   II.  99,  152,  155,  158,  159,  162,  166,  373.
Régnier tábornok   II.  194.
Reich   I.  544;   II.  382,  499.
Reinhold   I.  149.
Reisser   II.  402.
Renaldini   I.  208,  266.
Reuchlin   I.  43,  44.
Rhäticus, l. Joachim György.
Rhumelius   I.  145.
Riccati   I.  453,  576,  580.
Riccardi   I.  102.
Ricci   I.  83.
Riccioli   I.  246,  294.
Richelieu   I.  115,  186,  187,  193,  225,  257.
Richer   I.  315;   II.  19.
Richmann   I.  512;   II.  15,  80.
Richter   II.  105.
Riebau   II.  464.
Riess   I.  544.
Ritchie   II.  85.
Ritter   II.  368,  369,  370,  375.
Rivault   I.  462.
Robert   II.  93.
Robertson (Gaspard)   II.  93.
Robentson (John)   I.  513.
Roberval   I.  203,  205,  225,  310.
Robins   I.  387.
Robison   II.  161,  345,  359.
Rochon   II.  420.
Rodriguez   II.  212,  238.
Roebuck   I.  474.
Romagnosi   II.  376.
Romas de Nérac   I.  512.
Römer   I.  283,  323.
Roualle   II.  1.
Rousseau   II.  57,  387.
Roy (le)   II.  97.
Roy tábornok   II.  215.
Rozier   II.  93.
Rudberg   II.  98.
II. Rudolf császár   I.  147,  148.
Ruhmkorff   II.  479.
Rumford   II.  31,  6888,  124,  167,  434,  532,  549.
Rutherford   II.  8.


     S


Sackville lord   II.  70.
Sacy   II.  186.
Sagredo   I.  85,  96,  103,  131.
Saigy   II.  497.
Salva   II.  402.
Salviati   I.  92,  103.
Salvino degli Armati   I.  30.
Sanctorius   I.  132.
Sandman   II.  144.
Sarpi   I.  132.
Saussure (Bénédict)   I.  529,  541;   II.  93,  97,  433.
Saussure (Théodor)   II.  95.
Sauveur   I.  570572;   II.  177.
Savart   I.  287,  578;   II.  380,  400,  430.
Savary   II.  403.
Savery   I.  465,  466,  470.
Scappi   I.  462.
Scarpa   I.  542.
Schäffer   I.  42.
Scheele   II.  6,  10,  111,  113,  432.
Scheiner   I.  93,  163,  262.
Schelling   II.  416.
Schilling   II.  403.
Schlagintweit testvérek   II.  94.
Schmidt   II.  21.
Schmuck   I.  551.
Schoner   I.  61.
Schooten   I.  291,  344.
Schott   I.  246.
Schomberg   I.  61.
Schönbein   II.  507.
Schönberg   I.  224.
Schwendsen   II.  161.
Schwerd   II.  313.
Scoresby   II.  274.
Seebeck (August)   II.  426,  439.
Seebeck (Thomas)   II.  220,  348,  350,  353,  381,  415428,  434,  489,  497.
Séguin   II.  25.
Senarmont   II.  332.
Senebier   II.  420.
Seneca   I.  8,  431.
Senguerd   I.  248.
Sethward   I.  346.
Settele   I.  116.
Sforza (Lodovico Maria)   I.  49,  50.
S’Gravesande   I.  458.
Shaw   I.  246.
Sigaud da la Fond   I.  499.
Silbermann   II.  168.
Simson   I.  458.
Sizzi   I.  95.
Smaasen   II.  459.
Smaaton   I.  501;   II.  21.
Smith (Adam) I.
Smith (Barnabas)   I.  340.
Smithson Tennant   II.  132.
Snell   I.  179182,  184.
Sorbière   I.  186.
Sorge   I.  573.
Souciet   I.  411.
Soult marsall   II.  291.
South (Sir Jamas)   II.  514.
Southern   II.  164.
Sömmering   II.  402.
Spallanzani   I.  538.
Spence   I.  502.
Spina   I.  30.
Stahl   II.  5,  23.
Stähelin   I.  444.
Stampioen   I.  290.
Steinheil   II.  402.
Stevin   I.  125,  173178,  195.
Stokes   II.  358.
Strabo   I.  185.
Stubbe   I.  245.
Stukeley   I.  359,  360.
Sturm   I.  585;   II.  373.
Sulzer   I.  550;   II.  161.
Swanberg   II.  215.
Swift   I.  245.
Sydenham   I.  242.
II. Sylvester, l. Gerbert.
Symmer   I.  528.


     T


Taisnier   I.  246.
Talleyrand   II.  28.
Targioni   I.  400.   II.  132.
Tartaglia   I.  126.
Tartini   I.  573.
Tatum   II.  464,  466.
Taylor (Brook)   I.  407,  452,  569;   II.  60.
Thales   I.  170.
Thénard   II.  111,  112,  131,  149,  167,  302,  369.
Theodorich   I.  36,  199.
Theodosius   I.  11.
Theophilus patriarcha   I.  11.
Theophrastus   I.  170,  547.
Thibaud   II.  416.
Thomas   II.  387.
Thomson (Sir William)   II.  426,  488.
Thorwaldsen   II.  364.
Timaeus   I.  370.
Timocharis   I.  380.
Torre (Marc Antonio)   I.  49,  50.
Torricelli   I.  112,  202207,  211.
Toscanelli   I.  39.
Touche-Tréville   I.  522.
Townshend   I.  360.
Tozetti   I.  113.
Trant   I.  446.
Treviranus   II.  371.
Triewald   I.  432.
Troastwyck (Pèts van)   II.  126.
Tschirnhausen   I.  76;   II.  200.
Turgot   II.  26.
Turner   I.  346.
Tycho   I.  68,  145,  147,  148,  149,  179,  187,  380;   II.  360.
Tyndall   I.  289,  587;   II.  438,  439,  492,  499,  501,  508,  513,  514,  557,  567.


     U


Ubaldi   I.  83,  84,  85,  128.
Ure   II.  164.


     V


Valli   I.  551,  552.
Van Helmont   I.  479.
Van Marum   I.  543;   II.  273,  370.
Van Swinden   I.  309,  349;   II.  375.
Vasco de Gama   I.  38.
Vauquelin   II.  115,  369.
Venturi   I.  36,  52,  87.
Vardet   I.  284;   II.  305,  335,  341.
Verocchio   I.  49.
Vicat   II.  294.
Vieta   I.  344.
Vincent   I.  377.
Vitello   I.  30,  197.
Vitruvius   I.  63.
Viviani   I.  80,  81,  87,  96,  112,  113,  131,  203,  204,  205,  206,  208.
Voetius   I.  193.
Volta   I.  521,  535,  538564;   II.  98,  103,  487.
Voltaire   I.  345,  353,  365,  383,  541.
Volter   I.  303.
Voss Izsák   I.  180,  197.
Vurstitius   I.  86.


     W


Waitz   I.  524.
Wall   I.  493,  509.
Wallenstein   I.  152.
Wallis   I.  241,  260,  317,  318,  344.
Walsh   I.  548.
Walter Scott   II.  359.
Warltire   I.  480.
Watson   I.  501,  507,  513,  547.
Watt (Gregory)   I.  484;   II.  122.
Watt (Jamas, id.)   I.  456.
Watt (James ifj.)   I.  314,  454484;   II.  164.
Weber (Ernő)   I.  327.
Weber (Vilmos)   I.  327,  389;   II.  380,  397,  398,  403,  481,  499.
Wedgewood   II.  19.
Welser   I.  93.
Welter   II.  158,  167.
Wertheim   II.  158,  352,  373.
Wesel   I.  43.
Wesselrode   I.  59.
Weyer (van de)   I.  174,  178.
Wheatstone   I.  578;   II.  270,  272,  403.
Wheeler   I.  495,  496.
Whewel   I.  167,  302;   II.  482.
Whiston   I.  345,  354,  356,  362,  407,  411.
Wiedemann   II.  223,  426.
Wilke   I.  512,  525,  526,  527,  529,  539,  540,  546.   II.  7,  16,  273.
Willis   I.  273.
Wilson   I.  501,  507,  512,  513,  548.
Windham   II.  175.
Winkler   I.  497,  501,  569,  512;   II.  402.
Winterl   II.  367.
Wolf   I.  427,  432.
Wolfe tábornok   I.  517.
Wollaston (Francis)   II.  142.
Wollaston (William)   II.  142147,  326,  350,  422,  468,  470,  487.
Woodward   I.  422.
Worcester   I.  464.
Wöhler   II.  524.
Wren   I.  241,  260,  317,  318,  319,  376.
Wrottesley   II.  543.


     Y


Young   I.  221,  284,  334,  586;   II.  172191,  205,  262,  299,  305,  315,  319,  327,  336,  468,  536,  552.


     Z


Zambeccari   II.  103.
Zamboni   I.  557.
Zanotti   II.  418.
Zantedeschi   II.  376,  503.
Zehentmaier   I.  145.
Zeller   II.  564.
Zeno   I.  461.
Ziegler   II.  164.
Zimmermann   II.  373.
Zucchius   I.  279.





TÁRGY-MUTATÓ

(A római szám a kötetszámot, az arab a lapszámot mutatja.)

A  B  C  D  E  F  G  H  I  K  L  M  N  O  P  R  S  T  Ü  V  Z 


     A


Aberráczió   I.  197,  435;   II.  252,  254,  338.
Abszolut erőmérés és mechanikai mértékrendszer   I.  387.
Aeolhárfa   I.  571.
Aeolipíla   I.  5,  460.
Aequinokcziális pontok hátrálása   I.  375;   II.  41,  46.
Állati hő   II.  168,  522,  539.
Ammoniak-amalgám   II.  130,  417.
Anyag mennyiségének állandósága   II.  9.
Archimedes törvénye   I.  5,  119,  177.
Ár és apály   I.  125,  157,  195,  381;   II.  44,  52,  546.
Asztatikus tű   II.  430.
Atómos elmélet   I.  186;   II.  104,  510.


     B


Barométer és barométerállás   I.  204,  206,  210,  226,  235,  259,  265,  286,  297,  421;   II.  115.
Barométeres magasságmérés   I.  227,  258,  287,  420,  421;   II.  59.
Benzol   II.  471.
Biztosító lámpa   II.  133.
Bolygók háborgásai, l. három test problémája.
Bolygók mozgásának törvényei   I.  154.
Búvárharang   I.  246.
Bűvös lámpa   I.  73,  281.


     C


Chemiai különlét erélye   II.  533.
Chemiai nomenklatura   II.  12.
Chlór   II.  112,  331.
Chlórnitrogén   II.  149.
Chromatikus polározódás   II.  145,  258,  315,  350,  351.
Csigasor   I.  6.
Csillagok fényének szikrázása   II.  255.
Czentrifugális erő   I.  84,  313.
Czián   II.  113.
Cziánométer   II.  268.


     D


Deklináczió (mágnesi)   I.  77,  169,  429,  430;   II.  285.
Diamágnesség   II.  496.
Diffrakczió   I.  54,  217,  261,  283,  329,  404;   II.  179,  306,  310,  428,  439.
Dinamika megalapítása   I.  116.
Diszperzió, l. színszórás.
Dulong és Petit törvénye   II.  158.


     E


Echo   I.  585.
Égés s az égés elmélete   II.  3,  8,  522.
Égési hő, l. vegyülési hő.
Égi testek lakhatósága   I.  165,  300.
Egyszerű testek s vegyületek   I.  253.
Elektrodinamika   II.  391.  397,  468.
Elektródok polározódása   II.  369.
Elektrofór   I.  539;   II.  533.
Elektrolízis s törvényei   II.  111,  126,  127,  129,  130,  416,  457,  481.
Elektromágnesség   II.  225,  273,  374,  377,  380,  468.
Elektrométer és elektroskóp   I.  524,  529,  541;   II.  460.
Elektromos fényív   II.  135,  277.
Elektromos gép   I.  237,  492.  498,  507,  538.
Elektromos halak   I.  548;   II.  507.
Elektromos oszlop   I.  554;   II.  146,  367.
Elektromos oszlop fizikai elmélete   I.  556;   II.  134,  146,  224,  487,  535.
Elektromos oszlop mathematikai elmélete   II.  448,  461.
Elektromosság alaptüneményei   I.  170,  211,  237,  251,  492;   II.  533.
Elektromosság eloszlódása   I.  514,  532,  561;   II.  506.
Elektromosság, érintkezésbeli   I.  549,  550,  551.
Elektromosság két neme   I.  479,  504,  507,  528,  532.
Elektromosság, megosztásbeli   I.  525,  527,  532;   II.  532.
Elektromosság sebessége   I.  501;   II.  270.
Elektromosság szétszóródása   I.  531;   II.  224.
Elektromosság vezetése és szigetelése   I.  494,  532;   II.  80,  448,  455,  491.
Elektromos sorok   I.  525,  553;   II.  425,  506.
Elektromos vonzás és taszítás törvényei   I.  530.
Eleven erők megmaradásának elve   I.  123,  320; 446
Emissziós fényelmélet   I.  158,  188,  221,  398;   II.  252,  261,  312,  315.
Erők egyenköze   I.  125,  176.
Erők megmaradásának elve   I.  447;   II.  489,  524,  530,  552.
Esetleges kettőstörés   II.  351,  353,  421.
Esetleges kettőstörés üvegpálczák hosszrezgései által   II.  225.
Északi fény   I.  431;   II.  286.
Eudiométer   I.  542.


     F


Fagyás és olvadás   I.  248,  286,  428.
Fajhő és rejtett hő   II.  14,  155.
Fenéknyomás (hidrostatikai)   I.  177.
Fény abszorpcziója   II.  355.
Fény elmélete l. emisszió és hullámelmélet.
Fény hajlása, l. diffrakczió.
Fény pillanatnyi terjedése   I.  197,  283.
Fény sebessége   I.  322;   II.  270.
Fény súlya   I.  252.
Fény találkozása, l. interferenczia, vékony lemezek színei és polározott fény interferencziája.
Fény törése, l. sugártörés és kettőstörés.
Fény visszaverődése   I.  5,  198,  327,  399;   II.  201,  336.
Fizikai búvárlat módszere   I.  25,  55,  70,  134,  168,  194,  534,  560;   II.  226,  508.
Flogisztonos elmélet, l. égés elmélete.
Fluoreszkálás   II.  357.
Fokmérések s a Föld alakja   I.  180,  216,  314,  379;   II.  42,  51,  211,  235.
Folyadékok kiterjedése   II.  21,  151.
Folyadékok összenyomhatósága   II.  372.
Forgás-mágnesség   II.  278,  476,  500.
Forgató polározódás   II.  263,  325,  422.
Forgató polározódás mágnesek által   II.  493.
Forró pont   I.  211,  248,  266,  428.
Foszfor   I.  254.
Foszforosság   I.  251;   II.  418.
Fotométria   I.  299;   II.  83,  266.
Föld alakja, l. fokmérések.
Földmágnesség   I.  169,  297,  429,  524;   II.  93,  285,  400,  477,  504.
Föld tömege   I.  381,  531.
Fraunhofer-féle vonalak   II.  355.


     G


Gázak elmélete   I.  449;   II.  82.
Gázak fajheve, l. fajhő.
Gázak folyósítása   II.  470.
Gázak kiterjedése   II.  96.
Gázak sűrítése fémek által   II.  167.
Goniométer   II.  114.
Gömbi eltérés   I.  160,  200.
Gőzgép története   I.  459479.
Gőzök feszítő ereje   II.  162.
Gőzsürűség   II.  110.
Gravitáczió   I.  68,  157,  211,  284,  370;   II.  50,  532.
Gyémánt elégetése   I.  400;   II.  132.
Gyujtó vonalak   I.  76.


     H


Hajcsövek és hajcsövesség   I.  53,  210,  212,  287;   II.  60.
Hajítás   I.  126.
Hallás határai   I.  572.
Hallócső és szócső   I.  585.
Hangfigurák   I.  53,  133,  579;   II.  371,  472.
Hanglebegés   I.  571.
Hang magassága   I.  133,  188.  287,  572.  576,  578;   II.  427.
Hang terjedésének sebessége   I.  188,  211,  236,  386,  582;   II.  63,  158,  225,  287.
Hangvilla   I.  578.
Harmonikus hangok   I.  570.
Három test problémája   I.  381;   II.  42,  47.
Hidrodinamika   I.  206,  259,  386,  448.
Hidrogén   I.  253.
Hidrostatika   I.  5,  128,  177.
Hidrostatikai mérleg   I.  128.
Higrométer   I.  54,  267,  268.
Hipszométria, l. barométeres magasság-mérés.
Holdmozgás   I.  380;   II.  43,  46,  50.
Homorú tükrök   I.  8,  22,  74,  425.
Hőelektromosság   II.  424,  430.
Hő mechanikai egyenértéke   II.  524,  555.
Hőmérő   I.  54,  78,  131,  237,  267,  286,  406,  426;   II.  152.
Hőmultiplikátor   II.  431.
Hőre vonatkozó hipothézisek   II.  22,  73,  135,  440,  526,  549.
Hősugárzás, l. sugárzó hő.
Hővezetés   II.  80,  222.
Hullámelmélet   I.  54,  217,  282,  324,  332,  405;   II.  176,  252,  270,  305,  312,  314,  321,  335,  418,  440.
Hullókövek   I.  587.
Húrok   I.  133,  452,  570,  580.



     I


Indukczió (elektromos és mágneses)   II.  473,  490.
Inga és ingamozgás   I.  82,  123,  127,  275,  306.  309,  312,  315.
Ingás óra   I.  128,  274,  293,  297,  308,  430.
Inklináczió (mágnesi)   I.  168,  430;   II.  285.
Interferenczia   II.  254,  308,  439.
Interferencziák elve   II.  176,  184.
Iránytű   I.  29.
Jód   II.  112.
Jupiterholdak   I.  90,  211,  323;   II.  48.


     K


Kaleidofon   I.  578.
Kaleidoszkop   II.  358.
Kálium és nátrium   II.  127.
Kéksav   II.  113.
Kéneső sűrűsége és kiterjedése   I.  249,  266;   II.  151.
Kénesős foszfor   I.  492.
Kepler törvényei, l. bolygók mozgása.
Kettős törés   I.  322,  327,  332,  405;   II.  145,  201,  326.
Kihülés törvényei   I.  406;   II.  152.
Körös polározódás   II.  322.
Középponti erő   I.  84,  313.
Kristályok optikai rendszere   II.  353.
Kristályok mágnessége   II.  500.
Kriofór   II.  146.
Kúpos refrakczió   II.  333.


     L


Lángok és gázak mágnessége   II.  503.
Lapok rezgései   I.  578.
Látás elmélete   I.  54,  75,  159,  163,  188,  200,  263;   II.  175.
Léghajózás   II.  91.
Légköri elektromosság   I.  508,  542;   II.  114,  284.
Légnyomás   I.  130,  204,  226,  232,  297.
Légsúlymérő, l. barométer.
Légsűrítő,   I.  235,  248.
Légszivattyú   I.  131,  210,  233,  247,  273.
Lejtő   I.  52,  122.
Lencsék és dioptrikai eszközök elmélete   I.  161,  424;   II.  200,  220.
Levegő ellenállása   I.  121,  216,  260,  386.
Levegő súlya   I.  53,  130,  236.
Leydeni palaczk, l. sűrítő palaczk.
Libella   I.  227.
Lőpor   I.  14,  23,  29.


     M


Magától való elektromosság   I.  546.
Mágnesek tulajdonságai   I.  77,  168,  533;   II.  399,  427,  506.
Mágneses elhajlás, l. deklináczió.
Mágneses intenzitás, l. földmágnesség.
Mágneses lehajlás, l. inklináczió.
Mágneses vonzás és taszítás törvényei   I.  407,  533.
Mágnesség eloszlódása   I.  534;   II.  223.
Mágnesség mibenléte   I.  535;   II.  399.
Mariotte palaczkja   I.  260.
Mariotte törvénye   I.  249,  258,  449;   II.  161.
Másodrendű elektromos oszlop   II.  369.
Merkur és Vénus átvonulásai   I.  158,  185,  280;   II.  50.
Messzelátók   I.  76,  88,  161,  203,  277,  279,  293,  295,  346.
Mikroskópok   I.  96,  163,  203,  281,  500.
Mocsárlég   I.  540.
Mozgás általános törvényei   I.  124,  366.
Multiplikátor, l. hőmultiplikátor.


     N


Nagyító üveg   I.  8,  22; l. még lencsék és mikroskópok.
Napállító   I.  212.
Nap erélye   II.  537.
Nap- és holdudvarok és melléknapok   I.  262,  330;   II.  284.
Nap fizikai szerkezete   II.  268,  357,  534,  542.
Napfoltok   I.  93,  158.
Nap melegének elmélete   II.  534,  542,  568.
Naprendszer állandósága   II.  49.
Nehézségi erő, l. gravitáczió és szabad esés.
Nehézségi erő terjedése   II.  50.
Newton színgyűrűi, l. vékony lemezek színei.
Nitrogén   II.  8.
Nitrogén-monoxíd   II.  123.
Nutáczió   I.  437;   II.  42.


     O


Oldalnyomás (hidrostatikai)   I.  178.
Összefagyódás   II.  507.
Oxigén   II.  10.


     P


Pálczák rezgései   I.  576,  580.
Parallaxis (évi)   I.  281.
Párolgás határai   II.  471.
Passzát-szelek   I.  259,  422.
Platina kovácsolása   II.  143.
Polariméter   II.  267.
Polariskóp   II.  266.
Polározódás   I.  328,  405;   II.  201,  262,  314,  347,  439.
Polározódás alkalmazásai   II.  266,  268.
Polározódás síkjának forgatása, l. forgató polározódás.
Polározódás szöge   II.  204,  347.
Polározott fény interferencziája   II.  316.
Polározott fény visszaverődése és törése   II.  267,  336,  349.
Poralakok (elektromosak)   I.  528.
Pyroelektromosság   I.  547.


     R


Regeláczió l. összefagyódás.
Rezgő légoszlopok   I.  453.
Rugós órák   I.  273,  275.


     S


Saturnus rendszere   I.  93,  293;   II.  53.
Sötét kamara   I.  22,  54,  74,  281.
Sugártörés   I.  6,  22,  30,  80,  159,  178,  180,  196,  220,  324,  326,  399;   II.  144,  166,  200,  222,  248,  255.
Sugárzó hő   I.  76,  263;   II.  200,  420,  428,  432.
Súlypont   I.  5,  53.
Surlódás   I.  53,  260,  269,  522.
Sűrítő palaczk   I.  499,  527,  541;   II.  491.
Szabad esés és gyorsulás   I.  52,  84,  120,  216,  260,  286,  314,  316,  374.
Száraz oszlop   I.  557.
Szélpuska   I.  235.
Szemüvegek   I.  30,  75,  76.
Szilárdság és rugalmasság   I.  129,  260,  287,  530.
Szilárd testek kiterjedése   II.  19,  151,  255.
Színelmélet   I.  220,  390,  404;   II.  182.
Színes polározódás, l. chromatikus polározódás.
Színgyűrűk, l. vékony lemezek színei és chromatikus polározódás.
Színszórás és színkép   I.  76,  200,  220,  390;   II.  146,  265,  339,  355.
Szivárvány   I.  30,  37,  75,  199,  262,  400;   II.  183.
Szolenoid   II.  399.
Sztereoszkóp   II.  358.


     T


Távcsövek, l. messzelátók.
Tehetetlenség törvénye   I.  124,  158,  196,  285,  366.
Telegráf   I.  269,  287;   II.  401.
Teljes visszaverődés   I.  161;   II.  144,  323.
Térfogat szerinti vegyülés törvénye   II.  107.
Természetes és erőszakos mozgások   I.  119.
Torzió-mérleg   I.  530;   II.  499.
Turmalin   I.  8,  547;   II.  220,  422.
Tükör-sextáns   I.  423.


     Ü


Ütközés   I.  53,  128,  196,  212,  260,  317;   II.  551.


     V


Valószínűség-számítás   II.  66,  389.
Vas passzivitása   II.  507.
Végnélküli csavar   I.  5.
Vegyülési hő   I.  248;   II.  167,  522,  540.
Vékony lemezek színei   I.  252,  282,  401;   II.  180,  309.
Vénus fázisai   I.  92.
Világító tornyok   I.  279;   II.  340,  359.
Világnézlet   I.  54,  63,  147,  154,  164,  195;   II.  55,  548.
Világos kamara   II.  144.
Villámhárító, l. légköri elektromosság.
Virtuális sebességek elve   I.  52,  83,  97,  128,  195.
Visszaverődés, l. fény visszaverődése és echo.
Viszhang, l. echo.
Víz chemiai összetétele   I.  479;   II.  2,  107,  167.
Vízi csiga   I.  5.
Víz kifolyása, l. hidrodinamika.
Volta-féle fényiv, l. elektromos fényiv.
Vulkáni tünemények   II.  52,  130,  114.


     Z


Zamboni-féle oszlop, l. száraz oszlop.





JEGYZETEK


1. Libri, Hist. des Mathém. en Italie, I. 93. [VISSZA]

2. Libri, Hist. des mathématiques en Italie, I. p. 39. [VISSZA]

3. Libri, id. m. I. 106. [VISSZA]

4. Humboldt, Kosmos, 1874-iki kiad., II. p. 158. [VISSZA]

5. Libri, Hist. d. math. I. 152. [VISSZA]

6. Humboldt, Kosmos, II. 160. [VISSZA]

7. Libri, id. m. I. p. 154. [VISSZA]

8. Medulla alchymiae; De lapide philosophorum; Verbum abbreviatum de leone viridi; Secretum secretorum stb. Efféle iratainak nagy része 1603. és 1620-ban Rogeri Baconis Thesaurus Chymicus czím alatt Frankfurtban jelent meg. [VISSZA]

9. Libri, i. m. II, 27. [VISSZA]

10. Libri, i. m. II, 53. [VISSZA]

11. Libri, i. m. II, 67. [VISSZA]

12. Montesquieu, Considérations sur la grandeur etc. XXIII. [VISSZA]

13. "Qui giace Salvino degli Armati di Firenze, inventoro degli occhiali. Dio gli perdoni le peccata. MCCCXVII." [VISSZA]

14. Libri, i. m. II, 75. [VISSZA]

15. A legelső olasz kiadás csak 1496-ban jelent meg. [VISSZA]

16. Libri, i. m. II, 177. [VISSZA]

17. Ez a mű sokáig hevert a dominikánusok bázeli könyvtárában s a reformáczió idejében a bázeli városi könyvtárba tétetett át, de csak a jelen században lett ismeretessé, a midőn Venturi a mű létezéséről tudomást szerezvén, azt átvizsgálta s róla külön munkát irt. (Commentari sopra la storia e la teoria dell'ottica, Bologna, 1814, 4o.) [VISSZA]

18. Humboldt, Kosmos, II, 169. [VISSZA]

19. Libri, i. m. III, p. 22. [VISSZA]

20. Ide tartozik a már említett Trattato della pittura, Par. 1651, és a Trattato del moto e misura del aqua, Bologna 1826. [VISSZA]

21. Venturi, Essai Sur les ouvrages physico-mathématiques de L. d. V., Paris, 1779. [VISSZA]

22. Libri, i. m. III, p. 212. [VISSZA]

23. Az ütközést így definiálta: Una potentia ridotta in piccolo tempo. (Libri, i. m. III, p. 42.) [VISSZA]

24. Libri, i. m. III, p. 234. [VISSZA]

25. Montucla, Hist. des mathématiques, Par., 1799-1802, II, p. 716. [VISSZA]

26. Libri, i. m. III, 46. [VISSZA]

27. Venturi, i. m. pp. 4, 31. [VISSZA]

28. Dühring, Krit. Geschichte der allg. Principien der Mechanik, 2. Aufl. Leipz. 1877, pp. 12, 103. [VISSZA]

29. Libri, i. m. III, 40. [VISSZA]

30. Dühring, i. m. p. 6. [VISSZA]

31. Kopernikus neve a régibb iratokban nagyon sokféle variáczióban van írva. [VISSZA]

32. Poggendorff, Geschichte der Physik, Leipzig, 1879, 8o, p. 138. [VISSZA]

33. Kästner, Geschcichte der Mathematik, Göttingen, 1796-1800, 8o, II, p. 360. [VISSZA]

34. Új díszkiadás Kopernikus születésének négyszázados évfordulójára: Thorn, 1873. [VISSZA]

35. Az előszó czíme: Ad lectorem de hypothesibus huius operis. Különben az előszót, mint mondottuk, Osiander írta. [VISSZA]

36. Prowe szerint halálának nemcsak az ideje, de még a helye is bizonytalan. [VISSZA]

37. Hoefer, Hist. de l'Astronomie, Par., 1873, 5o, p. 108. [VISSZA]

38. Kästner, i. m. II, p. 362. [VISSZA]

39. De revolutionibus etc. 1873-iki kiad. pp. 29, 30. [VISSZA]

40. Humboldt, Kosmos (1874-iki kiad.), III, p. 271. [VISSZA]

41. De revolutionibus, id. kiadás, p. 24. [VISSZA]

42. Libri, i. m. IV, p. 119. [VISSZA]

43. Poggendorff, i. m. p. 135. [VISSZA]

44. Kästner, i. m. II, p. 241. [VISSZA]

45. Libri, i. m. III. p. 118. [VISSZA]

46. L. Verdet, Cours de physique, Paris, 1859, II, p. 151. [VISSZA]

47. Libri, i. m. IV, pp. 128-131.; Kästner, i. m. II, p. 299. [VISSZA]

48. Montucla, i. m. I, p. 699. [VISSZA]

49. Libri, i. m. IV, 195. [VISSZA]

50. Cantù, Világtörténelem, XII, p. 1022. [VISSZA]

51. Dühring. i. m. p. 16. [VISSZA]

52. Les mécaniques de Galilée, Paris, 1634. [VISSZA]

53. Le operazioni de compasso geometrico e militare di G. Galilei, Venezia, 1606. - 1612-ben és 1635-ben új kiadások jelentek meg. [VISSZA]

54. Arago, Not. Biogr., III., p. 244. [VISSZA]

55. Cantù, Világtörténelem, XII, 1012. [VISSZA]

56. Libri, i. m. p. 200. [VISSZA]

57. Cantù, i. m. XII. p. 1013. [VISSZA]

58. Sidereus Nuncius, magna longeque admirabilia spectacula pandens, suspiciendaque proponens unicuique, praesertim vero Philosophis atque Astronomis, quae a Galileo Galilei patricio florentino, patavii gymnasii publico mathematico, perspicilli nuper a se reperto beneficio, sunt observata in Lunae facie, Fixis innumeris, Lacteo circulo, Stellis nebulosis, apprime vero in quatuor planetis circa Jovis stellam disparsibus intervallis atque periodicis celeritate mirabile circumvolutis; quos nemini in hanc usque diem cognitos, novissime Auctor deprehendit primus, atque Medicea Sidera nuncupandos decrevit. [VISSZA]

59. Montucla, i. m. II. p. 315. [VISSZA]

60. Cantù, i. m. XII. p. 1016. [VISSZA]

61. Poggendorff, i. m. p. 200. [VISSZA]

62. Arago ezt a helyet, melylyel Galilei egyébiránt csak a vaksága okozta szenvedéseinek akart kifejezést adni, a Galilei szerénytelenségére való kiérezhető czélzással hozza föl (Not. Biogr. III. p. 263.) [VISSZA]

63. Cantù, i. m. XII. p. 1016. [VISSZA]

64. Lagrange, Mechanique analitique, Par. 1788, p. 127. [VISSZA]

65. Libri, i. m. IV. p. 239. [VISSZA]

66. Biot, Mélanges scientifiques et littéraires, Paris, 1858, II. pp. 454, 458, III. p. 21. [VISSZA]

67. Reusch, Hist. Zeitschrift, 1875, III. p. 133. [VISSZA]

68. Reusch, i. h. [VISSZA]

69. Ezt az eskümintát Riccioli jezsuita Almagestum novum, Bononiae, 1651, czímű művében őrizte meg. [VISSZA]

70. Libri, i. m. IV. p. 259. [VISSZA]

71. Libri, i. m. IV. p. 265. [VISSZA]

72. Arago, Not. Biogr. III. [VISSZA]

73. Libri, i. m. IV. p. 184. [VISSZA]

74. Reusch, i. h. p. 141. [VISSZA]

75. La Opere di G. Galilei, prima edizione completa, condutta sugli autentici manoscritti palatini, direttore prof. Eug. Albèri, Firenze 1842-1856, 8o; Supplemento, 1 vol. Firenze, 1856, 8o. [VISSZA]

76. Lagrange, Méch. anal., Par. 1788, p. 159. [VISSZA]

77. Lagrange, i. m. p. 158. [VISSZA]

78. Mégis, a kor szokásainak engedve, a Discorsi-ban a definicziókat, axiómákat, propozicziókat stb. latin nyelven fogalmazta. A beszélő személyek ugyanazok mint a Dialogo-ban. [VISSZA]

79. A hajításnál Galilei is megtartotta a motus violens elnevezést. [VISSZA]

80. Discorsi, giorn. terza, leydeni kiadás (1638), p. 150. [VISSZA]

81. Discorsi, p. 64. [VISSZA]

82. Discorsi, p. 171. [VISSZA]

83. Discorsi, p. 167. [VISSZA]

84. Discorsi, p. 94. [VISSZA]

85. Dühring, i. m. p. 52. [VISSZA]

86. Lagrange, i. m. p. 7. [VISSZA]

87. Discorsi, p. 237. [VISSZA]

88. Dühring, i. m. p. 154. [VISSZA]

89. Discorsi, pp. 78, 81. [VISSZA]

90. Poggendorff, i. m. p. 225. [VISSZA]

91. Libri, i. m. IV. p. 187. [VISSZA]

92. Hoefer, Hist. de la phys. et de la chim., Paris, 1872, p. 112. [VISSZA]

93. Libri, i. m. IV. p. 193. [VISSZA]

94. Libri, i. m. IV. p. 194. [VISSZA]

95. Hoefer, i. m. p. 71. [VISSZA]

96. Discorsi, p. 99. [VISSZA]

97. Discorsi, pp. 96, 98. [VISSZA]

98. Biot idézete, Mélanges, II. p. 447. [VISSZA]

99. Brewster, Newton's Leben, übersetzt von Goldberg, Leipzig, 1833, p. 279. [VISSZA]

100. Mások szerint Weilban. Az asztrológusok még a Kepler fogantatása idejét is kiszámították, de a születési helyével, mely biztosan máig sem vált ismeretessé, nem törődtek. (Kästner i. m. IV. pp. 314, 315.) [VISSZA]

101. Arago, Not. Biogr. III. p. 203. [VISSZA]

102. J. Kepleri, Opera, I. p. 40. [VISSZA]

103. Ez alkalommal Kepler-nek, a nemesi származását igazolandó, az okiratokért Würtembergbe kellett útaznia. (Kästner, i. m. IV. p. 317.) [VISSZA]

104. Kästner, i. m. IV. p. 317; J. Kepleri, Opera, VIII. (2), p. 703. [VISSZA]

105. Toldi, Adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez, Akad. értekezések a nyelv és széptudományi osztály köréből, 1870, IX. p. 123. [VISSZA]

106. Papp M., Kepler J. emlékezete, Term.-tud. Közlöny, 1872, p. 84. [VISSZA]

107. Toldi, I. m. p. 109. [VISSZA]

108. Azaz magyarázó, számot adó. [VISSZA]

109. Természettudományi Közlöny. 1873, p. 420. [VISSZA]

110. L. Poggendorff, i. m. p. 160. [VISSZA]

111. J. Kepleri Opera, (ed. Frisch). I. p. 118. [VISSZA]

112. J. Kepleri Opera, id. kiad. V. p. 279. [VISSZA]

113. J. Kepleri Opera, II. p. 256. [VISSZA]

114. Dioptrice, J. Kepleri Opera, II. p. 528; l. p. Verdet, Cours de physique, II. p. 151. [VISSZA]

115. L. Fischer, Geschichte der Physik, 1801-1808, I. p. 179-187; Wilde, Geschichte der Optik, Berlin, 1838, p. 139-173; Poggendorff, i. m. pp. 75, 197. [VISSZA]

116. Opera, V. p. 300. [VISSZA]

117. De Cometis libelli III., Opera, VII. p. 109. [VISSZA]

118. Dissertatio cum Nuncio Sidereo, Opera, II. p. 502. [VISSZA]

119. Az első megbízható inklinatoriumot Robert Normann készítette, s 1576-ban az inklinácziót Londonban 71° 50'-nek találta. Ugyancsak Normann tette azt az észleletet, hogy a mágnesezés az aczél súlyára befolyással nincs. [VISSZA]

120. Angolországban jelenleg az észak felé mutató sarkot jelzett sarknak nevezik. [VISSZA]

121. Humboldt, Kosmos, III. p. 335. [VISSZA]

122. Hist. nat. lib. II. cap. 37. [VISSZA]

123. De maqnete, sedani kiadás (1633), pp. 49, 50. [VISSZA]

124. De magnete p. 62. [VISSZA]

125. Humboldt, Kosmos, III. p. 236. [VISSZA]

126. Steven vagy Stevens, latinul Stevinus, a honnét a rövidebb Stevin eredt. [VISSZA]

127. J. Stevin et M. Dumortier, Nieuport, 1845. [VISSZA]

128. Kästner, i. m. IV. p. 35. [VISSZA]

129. Hist. astronomiae, Viteb. 1741, p. 410. [VISSZA]

130. Hist. d. math. II. p. 179. [VISSZA]

131. Dühring, i. m. p. 89. [VISSZA]

132. Montucla, Hist. d. math. II. p. 7. [VISSZA]

133. A latinosított Gassendus-ból; családi neve tulajdonképen Gassend volt. [VISSZA]

134. Massiliai híres tengerész a Kr. e. 4-dik században. [VISSZA]

135. Latinosítva Renatus Cartesius. [VISSZA]

136. Arago, Not. Biogr., p. 309. [VISSZA]

137. Lagrange, Méc. Anal., 1811, I.; Dühring, i. m. pp. 96, 306. [VISSZA]

138. Arago, Not. Biogr., III. p. 303. [VISSZA]

139. Verdet, Leçons d'optiqute physique, t. L v. 23. [VISSZA]

140. Szül. 1608. Toulouseban, megh. 1665. ugyanott. [VISSZA]

141. Arago, Not. Biogr., III. p. 307. [VISSZA]

142. Bonaventuri szerint a romagnai Modiglianában, Lastri szerint pedig Piancaldoliban, az imolai egyházkerületben. Azonban Mittarelli, Zannoni és Dati a faenzai születését kétségen kívülivé tették. Annyi bizonyos, hogy Torricelli mindig faenzai polgárnak vallotta magát. [VISSZA]

143. Borelli, Candido del Buono, Paolo del Buono, Lorenzo Magalotti, Alessandro Marsili, Antonio Oliva, Francesco Redi, Carlo Renaldini, Vizenzo Viviani. [VISSZA]

144. Mindamellett, hogy Newton és Huyghens a Borelli elméletére nagy súlyt fektettek, Delambre mégis azt állította, hogy az nem egyéb, mint a Kepler elméletének modifikácziója! (Brewster, Newton's Leben. Leipzig, 1813, p. 115). [VISSZA]

145. Hist. d. math. II. p. 319. [VISSZA]

146. Wilde, i. m. I. p. 321. [VISSZA]

147. Wilde, i. m. II. p. 129. [VISSZA]

148. Wilde, i. m. I. p. 326. [VISSZA]

149. Poggendorff, i. m. p. 341. [VISSZA]

150. Deschales 1621-ben Chambéry-ben született. A jezsuiták rendjébe lépvén, eleintén Marseilleben a hidrografiát, utóbb pedig Lyonban a mathematikát tanította; végre a chambéry-i kollegium rektorává lett. Megh. 1678. Turinban. Művei között a föntemlített a legnevezetesebbik; abban a fizikának több tételét elméleti szempontból tárgyalja s leírja eséskísérleteit, melyekre később (Mariotte-nál) még visszatérünk. [VISSZA]

151. Az ó-franczia írásmód szerint Blaize Paschal. [VISSZA]

152. Libri, i. m. IV. p. 270. [VISSZA]

153. Histoire de la revolution française, I. p. 77. [VISSZA]

154. Poggendorff, i. m. p. 422. [VISSZA]

155. Fischer, Gesch. d. Phys. I. p. 446. [VISSZA]

156. Exper. nova, lib. III. cap. XXIX. A Guericke szélpuskája tetszésre és elterjedésre nem talált. (Fischer, Gesch. d. Phys. I. p. 457.) [VISSZA]

157. Experimenta nova, p. 91; Fischer, Geschichte d. Physik, I. pp. 409, 473. Guericke említést tesz arról is, hogy a búvárok a beszédet a vizben igen jól hallják, s a halakat rá lehet szoktatni, hogy csengetyűszóra összegyűljenek, de azt nem tudta, hogy a hang rezgések által terjed, hanem azt hitte, hogy közvetetlen lökés által jön a fülhöz. (Fischer, i. m. I. p. 471.) [VISSZA]

158. Hoefer, Hist. de la phys., p. 248. [VISSZA]

159. Suard és Cuvier szerint 1621. ápril 21-én. [VISSZA]

160. Brewster, Newton's Leben, Leipzig, 1833, p. 280. [VISSZA]

161. A chemiának apja, a corki grófnak pedig fivére volt. [VISSZA]

162. Ugyanez a Schott a Technica curiosa, Herbipoli, 1664, czímű művében először tesz említést a búvárharang használatáról; ugyanis Taisnier-nek Opusculum de motu celerrimo czímű munkája alapján előadja, hogy 1583-ban két görög Toledoban, V. Károly császár jelenlétében egy megfordított üstben gyertyával a víz alá ment és azután szárazon jött fel. (Poggendorff, I. m. p. 438.) [VISSZA]

163. Hogy a Boyle korában találkoztak "tudósok", kik a légnyomást nem akarták elhinni, azon nem kell csodálkoznunk. Még 1843-ban is akadt ember, ki 2000 aranyat tűzött ki díjul annak, ki őt a légnyomás létezéséről meggyőzi. Drieberg lovag volt ez a fölvilágosodott férfiú, ki eme nagylelkű ajánlattal nem irigylendő hírét a fizika történetében megőrizte. A legtöbben a légnyomás rendkívüli nagyságától ijedtek meg, pedig az aggodalom egyik részét már Guericke oszlatta el, mondván, hogy a levegő minden oldalról egyforma erősen hat és testünket áthatja, tehát mindenütt egyensulyban van". (Fischer, i. m. I. p. 416.) [VISSZA]

164. Priestley, Geschichte und gegenwartiger Zustand der Elektricität, übers. v. Kränitz, Berlin u. Stralsund, 1772, 4o, p. 5. [VISSZA]

165. Wilde, i. m. p. 334. [VISSZA]

166. Poggendorff, i. m. p. 456. [VISSZA]

167. Oeuvres de Mariotte (leydeni kiadás, 1717), I. p. 151. [VISSZA]

168. Oeuvres de Mariotte, I. p. 151. [VISSZA]

169. Deschales-ról itt még fölemlíthetjük, hogy az esési törvényeket egy érdekes föladat megfejtésére alkalmazta: a lyoni jezsuita-kollégium kútjába köveket ejtett s inga segítségével meghatározta az időt, mely az elejtés pillanatától a víz locscsanásáig eltelt. Ebből az időből, figyelembe véve a hang egyenletes terjedését, meghatározta a kút mélységét. Ez a kísérlet, melyet jelenleg már az elemi tankönyvek is említenek, Deschales jezsuita rendtársai körében rendkívüli föltünést keltett. (Poggendorff, i. m. p. 209.) [VISSZA]

170. Oeuvr. de Mariotte, id. kiadás, I. p. 81. [VISSZA]

171. Wilde, i. m. II. p. 287. [VISSZA]

172. Wilde, i. m. II. p. 286. [VISSZA]

173. Poggendorff, i. m. p. 497. [VISSZA]

174. Poggendorff, i. m. pp. 501, 502. [VISSZA]

175. Poggendorff, i. m. p. 512. [VISSZA]

176. Hogy a sodrott szálak és kötelek a nedvességben összehúzódnak, ez már nagyon régóta tudva volt, s egy elterjedt hagyomány szerint Domenico Fontana, a híres építő, a kötelek eme tulajdonságát 1586-ban gyakorlatilag alkalmazta. Ugyanis, midőn Rómában a Szt-Péter temploma elé a nagy obeliszket fölállították, történt, hogy abban a pillanatban, midőn az obeliszknek helyre kellett volna állania, a gépek már nem bírták a köteleket még tovább feszíteni, tehát úgy látszott, mintha az egész munka kárba veszett volna. Ekkor a hallgató néptömeg közül egy paraszt - bár pápai parancs folytán a hangos beszéd, nehogy a vezetők parancsainak végrehajtása gátoltassék, halálbüntetés terhe alatt tiltva volt - elkiáltá magát: vizet a kötelekre! Ez a tanács elfogadtatván, a kötelek oly erővel húzódtak össze, hogy az obeliszk helyére állott. (Cantù, Világtörténelem, XII. p. 393.) Azt a rendkívüli erőt, melyet a nedvesített kötelek az összehúzódásnál kifejtenek, Galilei a Discorsiban külön fölemlíti. [VISSZA]

177. Poggendorff, i. m. p. 569. [VISSZA]

178. Libri, i. m. I. pp. 214-230. [VISSZA]

179. Wilde, i. m. I. p. 307. [VISSZA]

180. James Gregory, kitűnő skót csillagász és mathematikus, 1638-ban Aberdeen-ben született. 1664-ben Londonban járt, hogy teleskópját az ottani mesterek által elkészíttesse, a mi azonban nem sikerült. E fölötti bánatában Olaszországba útazott, honnét 1668-ban tért vissza, ezután a Roy. Soc. tagja s Edinburg-ban a mennyiségtan tanára lett. Ugyanitt 1675-ben, 37 éves korában meghalt. [VISSZA]

181. Verdet, Oeuvres, I. p. 326. [VISSZA]

182. Poggendorff, i. m. p. 587. [VISSZA]

183. Verdet, Leçons d'optique physique, I. p. 27. [VISSZA]

184. Poggendorff, i. m. pp. 507, 509. [VISSZA]

185. Sőt a prioritás is a Hooke részén van, mert számításait a Micrographiá-ban, tehát 1665-ben közölte, holott Mariotte-nak Discours sur le nature de l'Air czímű munkája csak 1676-ban jelent meg. [VISSZA]

186. Tyndall, Der Schall, Braunschweig, 1874. pp. 51, 61. [VISSZA]

187. Biot, Mélanges, I. p. 196. [VISSZA]

188. Tyndall, Der Schall, p. 51. [VISSZA]

189. A francziák rendesen Huygens-t írnak; a Philosophical Transactions-ban Hughaens és Hughens is előfordúl; ő maga latinosítva Hugenius-nak nevezte magát. [VISSZA]

190. A Saturnus első és második holdját 1789-ben Herschel, a hetediket pedig 1848-ban Bond és Lassel födözte föl. [VISSZA]

191. Poggendorff, i. m. p. 635. [VISSZA]

192. Hoefer, Hist. de l'Astronomie. [VISSZA]

193. Entretiens sur la pluralité des mondes, 1686. [VISSZA]

194. Dühring, i. m. p. 117. [VISSZA]

195. Dühring, i. m. pp. 130, 131. [VISSZA]

196. Montucla, i. m. II. [VISSZA]

197. Poggendorff, i. m p. 625. [VISSZA]

198. Dühring, i. m. pp. 155, 225. [VISSZA]

199. Dühring, i. m. p. 159. [VISSZA]

200. lagrange, Méch. anal. (1788, p. 173. [VISSZA]

201. Fejtegetéseink alapjáúl a latin fordítás (Tractatus de lumine) szolgált. [VISSZA]

202. Discorsi, Giorn. prima, Leida, 1638, p. 43. [VISSZA]

203. Verdet, Leçons d'Optique physique, I. p. 30. [VISSZA]

204. Opera reliqua, I. p. 16. [VISSZA]

205. Wellenlehre, Leipzig, 1825. [VISSZA]

206. Opera. reliqua, I. p. 47. [VISSZA]

207. Opera reliqua, I. p. 50 és folyt. [VISSZA]

208. Sectio praecipua, az a sík, mely a romboéder két átellenes rombusának rövidebb átszögellőin van átvetve, s mely sík e szerint magában foglalja a kristály tengelyét. [VISSZA]

209. Opuscula posthuma, II. p. 6. [VISSZA]

210. Opuscula posthuma, II. pp. 22, 31, 49. [VISSZA]

211. Verdet, Leçons d'Optique physique, I. p. 47-50. [VISSZA]

212. S. J. Newton's Leben etc. übersetzt v. Goldberg, mit Anmerkungen v. Brandes, Leipzig, 1833, 80. [VISSZA]

213. Poggendorff, i. m. pp. 204, 658. [VISSZA]

214. Biot, Mélanges, I. p. 127. [VISSZA]

215. Biot, Mélanges, I. p. 191. [VISSZA]

216. Biot, Mélanges, I. p. 193. [VISSZA]

217. Biot, Mélanges, I. p. 192. [VISSZA]

218. Biot, Mélanges, I. p. 278. [VISSZA]

219. Voltaire, Oeuvres Compl., Paris, 1853. VIII. p. 89. [VISSZA]

220. Biot, Mélanges, I. p. 190. [VISSZA]

221. Biot idézete, Mélanges, I. p. 235. [VISSZA]

222. Newton's Leben, p. 206. [VISSZA]

223. Not. Biogr. III. p. 340. [VISSZA]

224. Melanges, I. p. 413. [VISSZA]

225. Mélanges, I. p. 449. [VISSZA]

226. Mélanges, I. p. 450. [VISSZA]

227. Newton's Leben, p. 283. [VISSZA]

228. Hoefer, Newton, Nouv. Biogr. [VISSZA]

229. Arago, Not. Biogr. III. p. 336. [VISSZA]

230. Arago, Not. Biogr. III. p. 335. [VISSZA]

231. Arago, Not. Biogr. III. p. 335. [VISSZA]

232. Hoefer, Newton, Nouv. Biogr. [VISSZA]

233. Philos. nat. amsterdami kiadás (1714), p. 4. [VISSZA]

234. Dühring, i. m. p. 199. [VISSZA]

235. Dühring, i. m. pp. 190, 199. [VISSZA]

236. Philos. nat., amsterdami kiadás (1714), p. 357. [VISSZA]

237. A Newton ajánlotta kísérletet újabb időkben többször ismételték; nevezetesen 1791-ben Guglielmini Bolognában a degli Asinelli nevű ferde tornyon; itt az esési magasság 90 láb volt; 1802-ben Benzenberg Hamburgban a 235 láb magas Michelis-tornyon; 1804-ben a schleebuschi kőszénbánya 262 láb mély aknájában; végre 1832-ben Reich a freibergi bányák egyik (488 láb) aknájában. A legutoljára említett kísérlet a legmegbízhatóbb; az eltérés épen akkora volt, mint a mekkorának azt Reich elméleti úton kiszámította. E kísérlet a Föld forgását minden kétséget kizáró módon bizonyította be. [VISSZA]

238. Dühring, i. m. p. 208. [VISSZA]

239. Philos. nat., amsterdami kiadás (1714), p. 483. [VISSZA]

240. Intensitas vis etc. p. 8. [VISSZA]

241. S. von Waltershausen, Gauss, zum Gedächtniss, Leipz. 1856, p. 91. [VISSZA]

242. Wilde, i. m. I. p. 314-316. [VISSZA]

243. Biot idézete, Mélanges, I. p. 145. [VISSZA]

244. Biot idézete, Mélanges, I. p. 243. [VISSZA]

245. Poggendorff, i. m. p. 668. [VISSZA]

246. Arago, Not. Biogr., III. p. 334; Poggendorff, i. m. p. 686. [VISSZA]

247. Francz. accès, ném. Anwandlungen. [VISSZA]

248. Arago, Not. Biogr., III. p. 352. [VISSZA]

249. Arago, Not. Biogr., III. p. 353. [VISSZA]

250. Poggendorff, i. m. p. 689. [VISSZA]

251. Cours d'études historiques, Par., 1843, V. kötet; Biot, Mélanges, pp. 213-222. [VISSZA]

252. Arago, Not. Biogr., III. p. 369. [VISSZA]

253. A tükör-sextáns föltalálója nem George, hanem John Hadley volt, ki Newton-féle igen nagy tűkör-teleskópokat is készített. Kulonben John Herschel a tűkör-sextánsnak, emez a hajózásra nézve oly fontos eszköznek a föltalálását Newton-nak tulajdonítja. J. Hadley az ő sextánsát 1731-ben mutatta be a Royal Societynek, Newton pedig a készülék leírását Halley-vel közölte, de ez utóbbi a Newton értekezését nem tette közzé, s ezt csak a Halley halála után találták meg hátrahagyott kéziratai között. Wilde, Gesch. d. Optik, II. p. 92.) [VISSZA]

254. Wilde, I. m. I. p. 273. [VISSZA]

255. Hoefer, Hist. de la phys. et de la chim., p. 114. [VISSZA]

256. Hoefer, i. m. p. 115. [VISSZA]

257. Történt, hogy 1709 telén a hőmérő leszállott erre az "abszolut" zéruspontra, miből némelyek azt következtették, hogy Fahrenheit azt a nagy téli hideget vette föl zéruspontúl. Azonban ez a zéruspont már az 1709 előtt készített hőmérők egynémelyikére is följegyeztetett. (poggendorff, i. m. p. 519.) [VISSZA]

258. A Nicholson araeométere (1787) nem egyéb mint a Fahrenheit-féle, csakhogy úgy van berendezve, hogy szilárd testek sűrűségének meghatározására is szolgálhat. [VISSZA]

259. Műszerei, melyekkel a greenwichi csillagvizsgálót látta el, a Halley elismerését a legnagyobb mértékben kivívták és az addigiaknál sokkal szabatosabb észleleteket tettek lehetőkké. A műszerkészítés terén egy igen fontos találmány, az ingák kéneső-compenzácziója által örökíté meg nevét. Találmányát 1726-ban publikálta. A rostély-kompenzácziót a kéneső-kompenzáczióval együtt John Harrison találta föl. [VISSZA]

260. Account of a new discovered motion of the fixed stars, Phil. Trans. 1727-28. [VISSZA]

261. On the apparent motion of the fixed stars, Phil. Trans. 1748. [VISSZA]

262. Not. Biogr. III. p. 372. [VISSZA]

263. Not. Biogr. III. p. 371. [VISSZA]

264. Dühring, i. m. p. 302. [VISSZA]

265. Merian, Die Mathematiker Bernoulli, Basel, 1860, p. 47. [VISSZA]

266. Hydrodynamica seu de viribus et motibus fluidorum Commentarii, Argentorati, 1738. [VISSZA]

267. Dühring, i. m. p. 230. [VISSZA]

268. Aequalitas inter descensum actualem ascensumque polentialem. (Hydrodyn. Sect. I. p. 11.) [VISSZA]

269. Dühring, I. m. p. 232. [VISSZA]

270. L. Verdet, Théorie méc. de la chaleur. Paris, 1872, II. p. 5. [VISSZA]

271. Reprodukálva: Verdet, Theorie méc. de la chal., II. [VISSZA]

272. Poggendorff's Annalen, XCIX. p. 315. [VISSZA]

273. Abhandlungen üb. d. mech. Wärmetheorie, 1. Aufl. Braunschweig, 1864, pp. 229-259. [VISSZA]

274. Not. Biogr. I. p. 377. [VISSZA]

275. Arago, Not. Biogr. I. p. 380. [VISSZA]

276. Arago, Not. Biogr. I. p. 394. [VISSZA]

277. Libri, i. m. IV. pp. 333-335, 344. [VISSZA]

278. Libri, i. h. [VISSZA]

279. Libri, i. h. [VISSZA]

280. Poggendorff, i. m. p. 529. [VISSZA]

281. Annuaire du Bureau des longitudes, 1829, 1830, 1837; Oeuvr. compl. I. (Watt biographiája); IV. [VISSZA]

282. Per sapere una parte di acqua in quanta di aria si risolve. [VISSZA]

283. Marquis of Worcester, később Clamorgan grófja, egy híres és gazdag család sarjadéka, buzgó royalista és katholikus volt s mint ilyen az I. Károly érdekeit szóval és tettekkel védelmezte, s a legnagyobb áldozatoktól sem riadt vissza. Midőn az általa a saját költségén fölállított és a király segítségére küldött hadsereg megveretett s Ragland-Castle nevű ősi vára hősies védelem után az ellenség kezébe került, birtokai elkoboztattak s ő maga kénytelen volt Francziaországba menekülni. Innét 1656-ban a royalisták titkos megbízásából hazájába visszatért, de a mint fölismerték, azonnal a Towerbe vetették. Négy évi fogságából csak 1661-ben, II. Károly visszatérése után, szabadúlt meg, de a királyiaktól semmi elismerést sem vívhatott ki. Az egykor gazdag és hatalmas főúr 1667. aug. 3-án nagy inségben halt meg. [VISSZA]

284. Poggendorff, i. m. pp. 535, 537, 538. [VISSZA]

285. I. m. 549. l. [VISSZA]

286. Not. Biogr. I. p. 416. [VISSZA]

287. Arago, Not. Biogr., p. 426. [VISSZA]

288. Arago, Not. Biogr., I. p. 454. [VISSZA]

289. Arago, Not. Biogr., I. p. 456. [VISSZA]

290. Kopp, Ansichten über die Aufgabe der Chemie, p. 309; Roscoe u. Schorlemmer, Ausführl. Lehrb. d. Chemie, I. p. 26. [VISSZA]

291. Arago. Not. Biogr. I. p. 462. [VISSZA]

292. Hoefer, Hist. de la phys. el de la chim., p. 251. [VISSZA]

293. Születési ideje sem ismeretes. Első értekezése az egyszerű mikroskóp gyanánt használt vízcseppekkel végrehajtott vizsgálatairól 1696-ban jelent meg a Phil. Transactions-ban, s mivel csak 1736-ban halt meg, föltehető, hogy elég nagy kort ért el. [VISSZA]

294. Priestley, Gesch. d. Elektricität, übers. v. Krüntze, Berlin, 1772, p. 21. [VISSZA]

295. Hoefer, i. m. p. 254. [VISSZA]

296. A puskaport elektromszikrával Bose robbantotta föl először. Ludolf meggyújtotta az étert, Winkler a megolvasztott szurkot, ként és pecsétviaszt, Gralath egy kioltott gyertyát s Gordon a borszeszt. [VISSZA]

297. Lemonnier volt az első, ki az elektromosság sebességét meg akarta határozni. Mivel kísérleteiben az időt és a befutott útat direkte hasonlította össze, tényleges eredményről szó sem lehetett. Annyit azonban konstatált, hogy az elektromosság 1/4 másodpercz alatt 950 toise-nál nagyobb útat fut be. [VISSZA]

298. Poggendorff, i. m. p. 860. [VISSZA]

299. Priestley, i. m. p. 105. [VISSZA]

300. Priestley, i. m. p. 105. [VISSZA]

301. Priestley, i. m. p. 106. [VISSZA]

302. Priestley, i. m. p. 106. [VISSZA]

303. Hoefer, i. m. p. 262. [VISSZA]

304. Poggendorff, i. m. p. 864. [VISSZA]

305. Ez az a kísérlet, mely Arago szerint (Emlékbeszéd Volta fölött Not. Biogr. I.) egészen fölösleges (!) volt, mivel ezt, Caesar tudósítása szerint, már az ötödik legió katonái afrikai hadjáratuk alkalmával végrehajtották, mert egy zivatar után vaslándzsáik végei tüzeseknek látszottak; ugyanez áll ama nagyszámú hajósokról, kik árboczaik végén a Castort és Polluxot látták, s a duinoi kastély őréről (Friaul-ban), ki, hogy megtudja, vajjon kell-e a környék lakosait a zivatar közeledtéről harangszóval értesítenie, a bárdjával megpróbálta, hogy a bástyára kitűzött lándzsából ugranak-e ki a szikrák? [VISSZA]

306. Hoefer, i. m. p. 267. [VISSZA]

307. Hoefer, i. m. p. 268. [VISSZA]

308. Az ide vonatkozó kísérletek egyike szomorú nevezetességre vergődött. Richmann, a szentpétervári egyetemen a fizika tanára, 1753. aug. 6-dikán délben a házára tett vasrudak fölfogta elektromosságot fegyverzett pohárba vezette. Hogy a gyűjtött elektromosság intenzitását megmérje, a készülékhez ment, de alig hogy egy lábnyi távolságra közeledett hozzá, egy villámcsapás egyszerre agyonsújtotta. [VISSZA]

309. Priestley, i. m. p. 118. [VISSZA]

310. Observations upon lightning, London, 1773, 4o. [VISSZA]

311. Hoefer, i. m. p. 271. [VISSZA]

312. Poggendorff, i. m. p. 875. [VISSZA]

313. Priestley, i. m. p. 155. [VISSZA]

314. Priestley, i. h. [VISSZA]

315. Hoefer, i. m. p. 272. [VISSZA]

316. Fischer fölemlíti (i. m. VIII. p. 875), hogy Coulomb kísérleteinél aranyat, ezüstöt, rezet, czinnt, ólmot, üveget és többféle fát használt, s e testek mindegyike alá volt vetve a mágnesek hatásainak. Azonban, mint Faraday kísérleteiből kitűnt, eme testek némelyike diamágneses, azaz a mágnesek által taszíttatik, tehát feltűnő, hogy Coulomb vonzást tapasztalt. Taszítást nem észlelhetett; ehhez a mágnesei nagyon gyengék valának. [VISSZA]

317. Biographie universelle; Mélanges, III. p. 102. [VISSZA]

318. Fischer, i. m. VIII. pp. 883, 884. [VISSZA]

319. Mélanges, III. p. 103. [VISSZA]

320. Experimenta atque observationes quibus electricitas vindex late constuitur atque explicatur. [VISSZA]

321. Fischer, i. m. VIII. p. 281. [VISSZA]

322. Lettere diverse sull' elettroforo perpetuo. Scelta di opusc. di Milano, VIII, XII, XIV, XX. [VISSZA]

323. Relazione di prof. Volta, di un suo viaggio letterario nella Svizzera, Milano, 1827. [VISSZA]

324. Not. Biogr. I. p. 208 és folyt. [VISSZA]

325. Priestley, i. m. p. 482. [VISSZA]

326. Peltier, Sur l'électricité de l'atmosphère, Paris, 1841, 8o [VISSZA]

327. Priestley, i. m. p. 329. [VISSZA]

328. Priestley, i. m. p. 147. [VISSZA]

329. Lat. lapis cineres attrahens; francz. aimant des cendres. Watson szerint a turmalint lynkurion név alatt már az ókoriak is (nevezetesen a lesbosi Theophrastus) ismerték, mert mindaz, mit Theophrastus a lynkurionról mond, szóról szóra rá illik a turmalinra. Azonban a lynkurion tulajdonságai épen úgy rá illenek más kövekre, mint a turmalinra, minélfogva, ha nem is lehetetlen, de nem is bizonyos, hogy a turmalin azonos az ókoriak lynkurionjával. Különben is, a lynkurionról csodadolgokat beszéltek, elannyira, hogy Plinius az arról mondottakat költött dolgoknak tekinté. (Priestley, i. m. p. 148. [VISSZA]

330. Priestley, i. m. p. 203. [VISSZA]

331. Poggendorff, i. m. p. 896. [VISSZA]

332. Alibert, Éloge hist. de Louis Galvani, Paris, 1806, p. 37. [VISSZA]

333. Hogy az észleletet csakugyan Galvani neje tette, erről Alibert megbízható magántudósítások alapján tanúskodik; egy a fölfedezés tiszteletére készült egykorú olasz szonett ugyanezt bizonyítja. [VISSZA]

334. Későbbi vizsgálatánál azt találta, hogy az elektromosság hatásképessége (sűrűsége) annál nagyobb, minél távolabb állanak egymástól a fémek az elektromos sorban. Az elektromos sornak fontos törvényét, mely szerint a sor két tagja közötti elektromos különbség egyenlő a közbeeső tagok különbségeinek összegével, 1802-ben olvasta föl a franczia Institut-ben. (Ann. de chimie. XL. 1802; Sull' identita de fluido elettrico col fluido galvanici, Ann. di. chimica, XIX. 1802.) [VISSZA]

335. Zamboni, Della pila elettrica a secco, Verona, 1812. [VISSZA]

336. Arago, Not. Biogr. I. p. 234. [VISSZA]

337. Arago, Not. Biogr. I. p. 234. [VISSZA]

338. Biographie universelle. [VISSZA]

339. Memoires of the life of S. H. Davy, London, 1839, p. 187; Biot, i. h. [VISSZA]

340. Arago, Not. Biogr. I. p. 237. [VISSZA]

341. Chladni önéletrajzát a Die Akustik, Leipzig, 1802 czímű híres művének elején közölte és Neue beitrage zur Akustik czímű művében tovább folytatta. Adatainkat ez önéletrajzból merítettük. [VISSZA]

342. Chladni, Die Akustik, p. XVIII. [VISSZA]

343. Joseph Sauveur (sz. 1653. La Flèche-ben) eleintén a papi pályára készült, de Párisban mathematikai tanulmányokhoz fogott; 1681-ben Mariotte mellett segédkezett s ez által alkalma volt, hogy a Condé herczeg kegyeit megnyerje, minélfogva 1686-ban a Collège royal mathematika-tanárává neveztetett ki. 1691-ben, hogy egy katonai mű megírásához kellő tanulmányokat tehessen, részt vett Mons ostromában. Ezután sokoldalú tevékenységet fejtett ki, s bár addig újat nem alkotott, 1696-ban az akadémia tagjává választatott. Akusztikai dolgozatai ez időtől fogva kezdődnek. Éles itélő tehetségéről különösen az a körülmény tanuskodik, hogy rossz hallása daczára (hét éves koráig egészen siket volt; kisérleteiben zenészek segítségére szorúlt) képes volt az akusztikát kiváló tényekkel gazdagítani. Meghalt 1716-ban Párisban. [VISSZA]

344. Chladni, Die Akustik, p. 69. [VISSZA]

345. Chladni, i. m. p. 113. [VISSZA]

346. Hoefer, i. m. p. 88. [VISSZA]

347. Euler, entamen novae theoriae musicae, Petrop. 1739. [VISSZA]

348. Tyndall, Der Schall, p. 337. [VISSZA]

349. Entdeckungen über die Theorie des Klanges, Leipzig, 1787, 4o; Berliner musik. Monatsschr., 2 St. 1792; Voigt's Magaz. f. Naturkunde, I. Bd, 1. St.; Gilbert's Annalen V, Bd. 1. St. stb. [VISSZA]

350. Chladni, Die Akustik, pp. 35, 36. [VISSZA]

351. Chladni, Die Akustik, p. 36. [VISSZA]

352. Chladni, i. m. p. 111. [VISSZA]

353. A különféle hangfigurák előállításában Chladni oly nagy ügyességre tett szert, hogy eme kisérleteit egy ízben I. Napoleon is meg akarta szemlélni. [VISSZA]

354. Chladni, Akustik, p. 77. [VISSZA]

355. Chladni, Akustik, p. 75. [VISSZA]

356. Chladni, Akustik, p. 103. [VISSZA]

357. Chladni, Akustik, p. 109. [VISSZA]

358. Chladni, Akustik, p. 110 és folyt. [VISSZA]

359. Chladni, Akustik, p. 266. [VISSZA]

360. Chladni, Akustik, pp. 242, 243. [VISSZA]

361. Biot, midőn egy 951 méternyi üres vízvezető csőbe beszélt, a saját hangját több egymásután következő időközben ismételve hallotta. [VISSZA]

362. Ide vonatkoznak a következő munkái: Ueber den Ursprung der von Pallas gefundenen und anderen ähnlichen Eisenmassen, Leipzig, 1794; Ueber Feuermassen und die mit denselben herabgefallenen Massen, Wien, 1819; Bemerkungen über den grossen Kometen von 1811, Bohnenberger's Zeitschr. f. Astr., II, 1. 1816; számos hullókő-megfigyelés különböző folyóiratokban. [VISSZA]

363. Humboldt, Kosmos (1874. kiadás), I. pp. 79, 242. [VISSZA]

364. Melde, Chladni's Leben u. Wirken, Marburg, 1866. [VISSZA]

365. Chladni, Akustik, p. XIII. [VISSZA]

366. Mayow kimutatta még, hogy midőn valamely test zárt levegőben ég, a levegő térfogata kisebbedik; mivel továbbá konstatálta, hogy hasonló eset a lélekzésnél is előfordúl, következtette, hogy az égés és a lélekzés analog tünemények. [VISSZA]

367. Hoefer, Hist. de la phys. et de la chimie, p. 508. [VISSZA]

368. Roscoe u. Schorlemmer, Ausführl. Lehrb. d. Chemie, I. p. 23. Mellesleg megjegyezve, Black volt az egyedüli az akkori híres chemikusok közül ki a Lavoisier tanát minden tétovázás nélkül elfogadta, mely körülmény szintén a nézetek azonosságára utal. [VISSZA]

369. Roscoe u. Schorlemmer, i. m. I. p. 24. [VISSZA]

370. Poggendorff, i. m. p. 406. [VISSZA]

371. Fischer, i. m. VII. p. 376. [VISSZA]

372. Crawford határozta meg először a különböző testek fajhevét, melyet ő komparativ hőnek vagy hőkapaczitásnak nevezett. Kirwan még többet foglalkozott e mérésekkel s a kapott eredményeket összeállítá egy kimerítő táblázatba, mely Magellan-nak Essay sur la nouvelle théorie du feu etc., Lond., 1780 czímű értekezésében jelent meg. [VISSZA]

373. Hoefer, i. m. p. 125. [VISSZA]

374. Fourier, Éloge historique de Laplace. (Revue Encyclopédique, Paris, 1829, t. XLIII. p. 297.) [VISSZA]

375. Fourier, i. h. p. 291. [VISSZA]

376. Fourier, i. h. p. 291. [VISSZA]

377. Nouv. Biogr. générale. [VISSZA]

378. Arago, Histoire de ma jeunesse, Oeuvr. Compl. I. p. 101. [VISSZA]

379. Biot, Une anecdote relative à Laplace, Mélanges scientif. et litt. I. [VISSZA]

380. Fourier, i. h. p. 303. [VISSZA]

381. Fourier, i. h. p. 298. [VISSZA]

382. Mémoire sur la chaleur (Mém. de l'Ac. des sciences, 1780; Lavoisier-vel); Mém. sur l'éléctricité qu'absorbent les corps qui se réduisent en vapeur (Mém. de 'Ac. des sciences, 1781; Lavoisier-vel); Mém. sur le mouvement de la umière dans es milieux diaphanes. Mém. de l'Institut, 1809.) [VISSZA]

383. Arago, Not. Biogr. III. (Laplace) p. 473. [VISSZA]

384. Ez az ismeretes észleletek legrégiebbike. [VISSZA]

385. Arago, Not. Biogr. III. p. 621. [VISSZA]

386. Arago, Not. Biogr. III. p. 485. [VISSZA]

387. Sur la temperature de l'interieur de la terre, 1827; Recherches sur différens produits volcaniques, 1807. [VISSZA]

388. Mayer, Mechanik der Wärme (Ueber Erdbeben), p. 328. [VISSZA]

389. Mayer, i. m. (Beiträge zur Dynamik des Himmels), p. 216. [VISSZA]

390. Mayer a Beitr. z. Dyn. d. Himmels czímű értekezését 1848-ban írta. 1870-ben, midőn az Ueber Erdbeben czímű előadást tartotta, Adams angol csillagász már kimutatta volt, hogy a föld forgási sebessége az ár-apály fékező hatása miatt már jelenleg is lassúl; a lassúlás minden évezred után a másodpercznek századrészét teszi. Ennélfogva Mayer említettük előadásában azt a nézetét fejezi ki, hogy jelenleg a harmadik periodus kezdetén vagyunk. [VISSZA]

391. Mécanique céleste, I. partie, l. III.; 1799-iki kiadás, I. p. 155. [VISSZA]

392. Arago, Not. Biogr. III. p. 493. [VISSZA]

393. Oeuvres de J. J. Rousseau, Par. 1851: Émile, p. 76. [VISSZA]

394. Kant, Allgemeine Naturgeschichte u. Theorie des Himmels, 1755. [VISSZA]

395. Arago, Not. Biogr. III. p. 511. [VISSZA]

396. Clairaut, Théorie de la figure de la Terre, Paris, 1743. [VISSZA]

397. Poisson, Nouvelle théorie de l'action capillaire, Paris, 1831. [VISSZA]

398. Euler, Conjectura physica circa propagationem soni et luminis, Berolini, 1750. [VISSZA]

399. Recherches sur la nature el la propagation du son, Miscell. Taur. I. 1759. Nouvelles recherches sur la propagation du son. Miscell. Taur. II. 1762. [VISSZA]

400. Berthold, Rumford und die mech. Wärmetheorie, Heidelberg, 1875, p. 34. [VISSZA]

401. 1 gallon = 4.543 liter. [VISSZA]

402. An inquiry concerninq the source of heat which is excited by friction, Phil. Trans. 1798. V. ö. Tyndall, A hő mint mozgás, pp. 53-56: Fischer, Gesch. d. Physik, VII. pp. 571 és folyt. [VISSZA]

403. Fischer, i. m. VII. p. 556. [VISSZA]

404. An inquiry concerning the weight adscribed to heat, Phil. Trans., 1799. [VISSZA]

405. Hydrodynamica, Sect. X. p. 231. [VISSZA]

406. Nov. Comment. Petrop. III. 1754. IV. 1758; Fischer, i. m. VII. p. 331. [VISSZA]

407. Rozier, Journ. d. Physique, 1773, p. 276; Fischer, i. m. VII. p. 332. [VISSZA]

408. Wilde, Gesch. d. Optik, II. p. 377. [VISSZA]

409. Hoefer, Hist. de la phys. et de la chim., p. 58. [VISSZA]

410. Joseph Michel Montgolfier 1740-ben, Jacques Etienne Montgolfier pedig 1745-ben Vidalon les Annonay-ben született. E helységben atyjuknak papirmalma volt. A léggömb föltalálása által a két testvér oly híressé lett, hogy nemzeti aláirás útján aranyérmet kaptak, s az akademia tagjaivá választattak, atyjuk pedig a királytól nemesi oklevelet kapott. Az ifjabb testvér 1799-ben, az idősebb pedig 1810-ben halt meg. [VISSZA]

411. Humboldt a Bonpland társaságában 1802 junius havában a Chimborazzo hegyén 5878 méternyire, Boussingault pedig 1831-ben ugyanezen a hegyen 6004 méternyire mászott föl. A hegymászók közül a legnagyobb magasságot a Schlagintweit testvérek érték el, kik 1856. aug. 20-án a Himalája hegységben 6420 méter magasságig hatoltak. [VISSZA]

412. V. ö. Természettudományi Közlöny, 1879, 120. füz. [VISSZA]

413. Arago, Not. Biogr., III. p. 13. [VISSZA]

414. Arago, i. h. p. 12. [VISSZA]

415. V. ö. Természettudományi Közlöny, 1879, p. 291. [VISSZA]

416. Hoefer, i. m. p. 63. [VISSZA]

417. Mémoire sur la dilatation des gaz et des vapeurs, Ann. de chimie, XLIII. 1802. [VISSZA]

418. A gázok kiterjedése és kiterjedési együtthatója állandó térfogatnál csak a szokás által szentesített, különben pedig helytelen és ellenmondó kifejezések. Az utóbbit helyesebb volna feszítési együtthatónak nevezni. [VISSZA]

419. Poggendorff, Ann. XLI. 1837; XLIV. 1838. [VISSZA]

420. Később (1807-ben) Berthollet az Institut tagjainak színe-javából egy kis társaságot alakított, mely gyűléseit Berthollet-nek arcueil-i nyári lakásán tartván, arcueil-i társaságnak neveztetett. Ez a társaság, mely némileg az Accademia del cimento-ra emlékeztet, eleintén csak kilencz tagot számlált. Azonban a társulásnak ez a neme az időviszonyoknak nem felelvén meg, tíz év múlva a társaság, saját tagjainak elhatározása folytán, föloszlott. [VISSZA]

421. Experiences sur les moyens eudiometriques, Journ. de Phys. IX. 1805. [VISSZA]

422. Not. Biogr. III. p. 22. [VISSZA]

423. Not. Biogr. III. p. 24. [VISSZA]

424. Not. Biogr., III. p. 29. [VISSZA]

425. Roscoe u. Schorlemmer, I. m. I. p. 28. [VISSZA]

426. Hoefer, i. m. p. 543. [VISSZA]

427. Not. Biogr., III. p. 19. [VISSZA]

428. Journal de Physique, 1811, 1814. [VISSZA]

429. A Dumas módszere szerint, mely különben csak a nehezebben párolgó folyadékok gőzének meghatározására alkalmas, a gőz súlya közvetetlenűl méretik meg. [VISSZA]

430. Mémoire sur l'iode, Ann. du chimie, XC. 1814. [VISSZA]

431. Recherches sur l'acide prussique, Ann. de chimie, XCV. 1815. [VISSZA]

432. V. ö. Reclus, A Föld, I. p. 467. [VISSZA]

433. Not. Biogr., III. p. 53. [VISSZA]

434. Arago és Gay-Lussac aláírták az 1815-iki törvényt (acte additionelle), melyet Napoleon elbai visszatérése után a császárság konstitucziójának pótlékaként hozott, s mely szerint a törvényhozó hatalom a császár és a két kamara között oszlik meg. [VISSZA]

435. Not. Biogr., III. p. 69. [VISSZA]

436. Nouv. Biographie générale. [VISSZA]

437. Researches chemical and philosophical chiefly concerning nitrous oxyde and its respiration, London, 1800, 8o. [VISSZA]

438. Päts van Troastwyck és Drimann a vizet már 1789-ben bontották föl, még pedig oly módon, hogy vízbe mártott két aranydróton a leydeni palaczk szikráit ugratták át. (Müller-Pouillet, Lehrbuch der Physik u. Meteorologie, 1868, II. p. 323.) [VISSZA]

439. E tárgyra vonatkozik a Davy következő értekezése: Researches on the oxymuriatic acid, its nature and combinations and on the elements of the muriatic acid, Phil. Trans. C. 1810. [VISSZA]

440. On the combustion of diamond and other carbonaceous substances, Phil. Trans. 1814. [VISSZA]

441. V. ö. Tyndall, A hő mint mozgás, p. 212. [VISSZA]

442. Nouv. Biogr. générale. [VISSZA]

443. An account of some galvanic combinations formed by the arrangement of single metallic plates and fluids analogous to the new galvanic apparatus of Volta, Phil, Trans. XCI. 1801. [VISSZA]

444. V. ö. Tyndall, A hő mint mozgás, pp. 91-95. [VISSZA]

445. A súrlódás-okozta hőfejlődés légüres térben már régóta észleltetett. Sőt Pictet kimutatta, hogy a súrlódásnak különben egyenlő körülményei között a légüres térben több hő keletkezik (Fischer, Gesch. der Physik, VII. p. 272). De a régibb kisérletek korántsem hajtattak végre oly czélból, mint a Davy-éi. [VISSZA]

446. A hő mint mozgás, p. 94. [VISSZA]

447. Magyarúl: A földmívelési Kimia gyökere egymásból fojó letzkékből, Béts, 1815, (ford. Pethe Ferencz.) [VISSZA]

448. On super-acid and sub-acid salts, Phil. Trans. 1809. [VISSZA]

449. Description of a reflective goniometer, Phil. Trans. 1809. [VISSZA]

450. On the oblique refraction of the Iceland crystal, Phil. Trans. 1802. [VISSZA]

451. On fairy rings, Phil. Trans. 1807. [VISSZA]

452. On a methode of freezing at a distance, Phil. Trans. 1813; Tyndall, A hő mint mozgás, p. 146. [VISSZA]

453. Davy és Faraday 1813-ban szintén megvizsgálták a chlórnitrogént. Azonban arczukra üvegmaszkokat tettek. [VISSZA]

454. Recherches sur les lois de la dilatation des solides, des liquides et des fluides élastiques et sur la mesure exacte des temperatures, Ann. d. chim. et d. phys. II. 1816. [VISSZA]

455. Recherches sur la mesure de témpératures et les lois de la communication de la chaleur, Ann. d. chim. et d. phys. VII. 1818 [VISSZA]

456. Ugyane tárgyra vonatkozó kísérleteket még Hopkins és Wertheim is tettek. [VISSZA]

457. Recherches sur les chaleur specifique des fluides élastiques, Ann. de chim. et de phys. XLI. 1829. [VISSZA]

458. Recherches sur quelques points importants de la théorie de la chaleur, Ann. d. chim. et d. phys. X. 1819. [VISSZA]

459. Ezek a következők: bróm, jód, kálium, nátrium, lithium, foszfor, arzén, antimón, bizmút, arany, ezüst. [VISSZA]

460. Mém. de l'Inst. X. [VISSZA]

461. Exposé des recherches faites par l'ordre de l'Acad. pour déterminer les forces élastiques de la vapeur d'eau; Ann. d. chim. et d. phys. XLIII, 1830. [VISSZA]

462. Recherches sur les pouvoirs réfringents des fluides élastiques; Ann. d. chim. et de phys. XXXI, 1826. [VISSZA]

463. Nouvelles déterminations des propositions de l'eau et de la densité de quelques fluides élastiques, Ann. d. chim. et d. phys. XV, 1820. [VISSZA]

464. Sur la propriété que j'possèdent quelques métaux de faciliter la combinaison des fluides élastiques, Mém. de l'Inst. V.; Ann. de chim. et de phys. XXIII, XXIV. [VISSZA]

465. Recherches sur la chaleur dégagée pendant la combustion des diverses substances etc. Compt. Rend. VII, 1838. [VISSZA]

466. Mayer, Mechanik der Wärme, 2. kiad., p. 67. [VISSZA]

467. Arago, Not. Biogr., III. p. 583. [VISSZA]

468. Outlines of Experiments and inquiries respecting Sound and Light, Phil. Trans. 1800. [VISSZA]

469. Phil. nat. 3 könyv, XXIV. propos.; Verdet, Leçons d'opt. phys. I, p. 55. [VISSZA]

470. Ezek a következők valának: An account of some cases of the production of Colours not hitherto described, Phil. Tr. 1802 és a már említett Theory of Light and Colours és Experiments and Calculations etc. [VISSZA]

471. Arago, Not. Biogr., I. p. 292. [VISSZA]

472. Verdet, Oeuvres, I, p. 326. [VISSZA]

473. Arago, Not. Biogr. III. pp. 116-119. [VISSZA]

474. Arago, Not. Biogr. III. p. 120. [VISSZA]

475. Traité d'optique analytique, Mém. des Savans étrangers, II. 1811. [VISSZA]

476. Sur une propriété d la lumière refléchie par les corps diaphanes, Mém. d'Arcueil, II, 1809. [VISSZA]

477. Arago, Not. Biogr. III. p. 146. [VISSZA]

478. Théorie de la double réfraction, Mém. d. Sav. étr. II, 1811. [VISSZA]

479. Sur l'axe de refraction des cristaux et des substances organisées, Journ. de Phys. LXXIII, 1811. [VISSZA]

480. Description et usage d'un goniomètre répétiteur, Mém. d'Arcueil, III, 1817. [VISSZA]

481. Biot, Une anecdote relative à Laplace, Mélanges scientif. et litt. I. [VISSZA]

482. A Shetland szigetcsoport Unst szigete és a Pythiusok csoportjának Formentera szigete közötti ív több mint 22°-nak felel meg. [VISSZA]

483. A hosszúság-meghatározások akkor még jeltüzekkel hajtattak végre. [VISSZA]

484. Mélanges, I, p. 110. [VISSZA]

485. Sur un mode particulier de polarisation etc. Bull. de la Soc. Philomatique, 2. ser. 1815. [VISSZA]

486. Traité d'Astronomie physique, Paris, 1805, 2. köt. (4-ik kiad. 1841-47, 4 köt.) [VISSZA]

487. Dioptrische Untersuchungen, Abh. der königl. Gesellschaft der Wissensch. zu Göttingen, I, 1838-43. [VISSZA]

488. Sur les lunettes achromatiques, Ann. d. chim. et d. phys. 3. ser. III, 1840; Sur quelques points rél. à l'astronomie etc. Compt. Rend. XII, 1841; Sur un mém. de M. Gauss etc. C. R. XII, 1841. [VISSZA]

489. Dioptrik d. Auges, R. Wagner's Handwörterb. d. Physiologie, IV, p. 451; Ueber einige merkw. Punkte in Linsen und Linsensystemen, Pogg. Ann. CXXIX, 1866. [VISSZA]

490. Gauss és Listing elméleteinek elemi tárgyalásait l. Gavarret Revue des cours scientifiques, 1866; Martin, Interprétation géometrique et continuation de la théorie des lentilles de Gauss, Ann. d. ch. et de phys. 4. ser. X, 1867. [VISSZA]

491. Mém. de l'Ac. VII, 1806. [VISSZA]

492. Biot, Traité de physique, IV. [VISSZA]

493. Biot, Traité de physique, III, p. 76. [VISSZA]

494. Tyndall, Der Schall, p. 199. [VISSZA]

495. A már idézett fizikai tankönyvén kívül Biot még a következőket írta: Élements d'Aritmétique. Paris, 1797. 8o (bevezetés Clairaut Algebrá-jához), Géométrie analytique, Paris, 1802. 8o (8-dik kiadás 1834.); Physique mécanique de Fischer (németből fordította Biot neje, Biot jegyzeteivel) Paris, 1805. 8o (4-dik kiad. 1830.); Précis élémentaire de physique expérimentale, Paris, 1817. 8o (3-dik kiadás 1824.); Notions élémentaires de Statique, Paris, 1829. 8o. [VISSZA]

496. Biot iratainak összes száma 447-re rúg. (Kimutatásukat l. Nouvelles Annales de Mathématiques, 2. ser. t. I.) [VISSZA]

497. L. különösen az Économie sociale czímű czikkeit, Mélanges, III, p. 163. [VISSZA]

498. Discours de réception à l'Acad. française, Mélanges, III, p. 528. [VISSZA]

499. Recherches sur plusieurs points de l'Astronomie égyptienne etc. Paris, 1823. 8o. [VISSZA]

500. A Biographie universelle 2-ik kiadásában Biot tollából 23 biografia van, melyeket részben a Mélanges-ban újra lenyomatott. [VISSZA]

501. Oeuvres compl. de F. Arago, I. - Introduction, p. IX. [VISSZA]

502. Histoire de ma jeunesse. (Oeuvr. Compl. d'Arago, I.) [VISSZA]

503. Hist. de ma jeunesse, p. 38. [VISSZA]

504. Not. Biogr. I, pp. 90. 91. [VISSZA]

505. Arago, Oeuv. compl. VII, p. 99. [VISSZA]

506. Compt. Rend. XLIII, 1856; Ann. de ch. et de phys. 3. ser. LXIX, LXX, 1857. [VISSZA]

507. Arago-nak e tárgyra vonatkozó történelmi fejtegetéseit l. Oeuvr. Compl.VII, pp. 58-93. [VISSZA]

508. Oeuvr. Compl. VII, pp. 1-111; X, p. 583. Arago elmélete 1814-ben Humboldt-nak Voyage aux régions équinoxiales de nouveau continent czímű művének 4-ik könyvében jelent meg először (kivonatosan). Ugyane tárgyra vonatkozó s Arago kézirataiból merített kivonatok a Kosmos 3-ik kötetében találhatók (1874-iki kiad. pp. 109, 133.). [VISSZA]

509. Sur une modification remarquable qu'éprouvent les rayons lumineux dans leur passage à travers certains corps diaphanes, Mém. de l'Inst. XII, 1811, Oeuvr. Compl. X, p. 36. [VISSZA]

510. Oeuvr. Compl. X, p. 37. [VISSZA]

511. Biot-nak ide vonatkozó munkáit l. Mém. de l'Inst. XII, 1812; XIII, 1. part. 1812; XIII, 2. part. 1812; Mém. d'Acueil, III, 1813; Recherches expérimentales et mathématiques sur le mouvement des molécules de la lumière autour de leur centre de gravité, Paris. 1814. [VISSZA]

512. Decouverte de la polarisation rotatoire dans les liquides, Bulletin de la Soc. Philomatique, 1815. [VISSZA]

513. Mém. de l'Inst. II, p. 41. [VISSZA]

514. Midőn Biot első kísérleteit tette, a Fraunhofer-féle vonalak még ismeretlenek valának, tehát a színkép különböző helyeit pontosan nem jelölhette ki. [VISSZA]

515. Arago fotométeres vizsgálatait hét értekezésben terjesztette elő. (Compt. Rend. 1850, Oeuvr. compl. X, pp. 168-297.) [VISSZA]

516. Oeuvr. Compl. VII, p. 324. [VISSZA]

517. Construction physique du Soleil. (Oeuvr. Compl. X. p. 231. [VISSZA]

518. Oeuvr. Compl. X, p. 261. [VISSZA]

519. Oeuvr. Compl. XI, p. 509. [VISSZA]

520. Természetes, hogy e czélra a Nicol-féle prizma sokkal alkalmasabb. [VISSZA]

521. Oeuvr. Compl. IX, p. 80. [VISSZA]

522. Sur les théories de l'émission et des ondes, Oeuvr. Compl. VII, p. 569. [VISSZA]

523. Wheatstone első kísérleteiben a tükör mperczenként 800 körülforgást tett. [VISSZA]

524. Fischer, Gesch. d. Phys. VIII, p. 558. [VISSZA]

525. Arago, Le tonnerre. (Oeuvr. Compl. IV, p. 432.) 18 [VISSZA]

526. Oeuvr. Compl. IV, p. 410. [VISSZA]

527. Oeuvr. Compl. IV, p. 420. [VISSZA]

528. Oeuvr. Compl. IV. [VISSZA]

529. Oeuvr. Compl. IV, p. 435. [VISSZA]

530. Le tonnerre, Oeuvr. Compl. IV, p. 4. [VISSZA]

531. Magnétisme terrestre, Oeuvr. Compl. IV. p. 459. [VISSZA]

532. Aurores boréales, Oeuvr. Compl. IV, p. 545. [VISSZA]

533. Vitesse du son, Oeuvr. Compl. XI, p. 1. [VISSZA]

534. Oeuvr. Compl. I, Introduction, p. XIX. [VISSZA]

535. Oeuvr. Compl. V, p. 1. [VISSZA]

536. Not. Biogr. I, p. 106. [VISSZA]

537. Oeuvr. Compl. I, Introduction, p. XXX. [VISSZA]

538. Schwerd, Die Beugungserscheinungen, Mannheim, 1835, p. X. [VISSZA]

539. Verdet, i. m. p. 329. [VISSZA]

540. Arago, Hist. de ma jeunesse, Oeuvr. Compl. I, p. 13. [VISSZA]

541. Verdet, i. m. p. 328.) [VISSZA]

542. Oeuvres Compl. d'A. Fresnel, II, IV. [VISSZA]

543. Mémoire sur la diffraction, Ann. de chim. et de phys., 2. ser. I, 1815; Oeuvr. Compl. VIII. [VISSZA]

544. Oeuvr. Compl. X. [VISSZA]

545. Arago, Remarques sur l'influence mutuelle de deux faisceaux lumineux qui se croisent sous un très-petit angle; Ann. de chym,. et de phys. 2. ser. I 1816; Oeuvr. Compl. de Fresnel, I, pp. 132, 150, 268. [VISSZA]

546. Oeuvr. Compl. I, p. 330. [VISSZA]

547. Mém. de l'Inst. V, 1818; Oeuvr. Compl. I. [VISSZA]

548. Fresnel-nek csak egy konkurrense volt, a ki azonban csak középszerű pontossággal végrehajtott néhány kísérletre szorítkozván, Fresnel mellett szóba sem jöhetett. [VISSZA]

549. Introduction aux Oeuvr. d'A. Fresnel; Verdet, Not. et Mémoires, p. 343. [VISSZA]

550. Verdet, i. m. p. 346. [VISSZA]

551. Fresnel a rendkívüli sugarat üveglapon vezette át; az üveglap vastagságát úgy választotta, hogy a rajta merőlegesen átmenő sugár késedelme által az útkülönbség nagy megközelítéssel kiegyenlíttessék. Az üveglap csekély hajlításával a különbséget egészen pontosan kiegyenlíthette. Gondja volt még arra is, hogy az üveglap széle mellett haladó sugarak létrehozta diffrakcziónak a keresett eredményre zavaró befolyása ne lehessen. [VISSZA]

552. Oeuvr. Compl. de Fresnel, I, p. 507.; Oeuvr. Compl. d'Arago, X, p. 132. [VISSZA]

553. Arago kísérlete sokkal kényelmesebben hajtható végre, ha csillámoszlopok helyett a főtengelylyel párhuzamosan hasított egyenlő vastag turmalin-lemezeket használunk, a melyek, mint tudva van, a fényt a főtengelyre merőlegesen polározzák. [VISSZA]

554. Verdet, i. m. p. 351. [VISSZA]

555. Considerations mécaniques sur la polarisation de la lumière, Ann. d. chim. et d. phys. 2. ser. XVII, 1821; Oeuvr. Compl. I, p. 629. [VISSZA]

556. A vizsgálatoknak azt a sorozatát, melyről ebben a fejezetben szólottunk, Fresnel három értekezésben terjeszté az akadémia elé, nevezetesen 1817 nov. 10, 1818 jan. 19 és márcz. 3-án. [VISSZA]

557. Sur le mouvement de la lumière dans les cristaux diaphanes, Mém. d'Arcueil, II. [VISSZA]

558. Young, Review of Laplace's Memoir "Sur la loi de la refraction extraord. dans les cristaux diaphanes", Quarterly Review. 1809 nov.; Verdet, Intr. aux Oeuvr. d'A. Fresnel. (Oeuvr. d'Verdet, I, p. 362.) [VISSZA]

559. Fresnel-nek ide vonatkozó kíséretét Arago tette először közzé Fresnel-nek a kettőstörést tárgyaló munkájáról tett jelentésében (Ann. de chim. et de phys. 2. ser. XX, 1822.). [VISSZA]

560. Memoire sur la double refraction, Mém. de l'Inst. VII, 1821, Ann. de chim. et de phys. 2. ser. XXVIII, 1821. [VISSZA]

561. Verdet, i. m. I. p. 377. [VISSZA]

562. Verdet, i. m. I. p. 379. [VISSZA]

563. Mémoire sur les lois modifications que la réflexion imprime à la lumière polarisée, Mém. de l'Inst. XI, 1823; Oeuvr. Compl. I, p. 767. [VISSZA]

564. Young, a Chromatics czímű czikk az Encylopedia britannica-ban; Verdet, Leç. d'opt. phys. II, p. 395. [VISSZA]

565. Sur l'influence du mouvement terrestre dans quelques phénomènes d'optique, Ann. d. ch. et d. phys. 92. ser. IX, 1818. [VISSZA]

566. Verdet, i. m. I, p. 386. [VISSZA]

567. Arago, Not. Biogr. I. p. 184. [VISSZA]

568. Arago, Not. Biogr. I. p. 184. [VISSZA]

569. On the Laws which regulate the Polarisation of Light by Reflection from transparent Bodies, Phil. Trans. 1815. p. 125. [VISSZA]

570. On the laws of polarization and double refraction in crystallized bodies, Phil. Trans. 1818. [VISSZA]

571. Compt. Rend. XII, 1841. [VISSZA]

572. On the lines of the solar spectrum etc. Edinb. Trans. 1834. [VISSZA]

573. Brewster, The Stereoscope, its history, theory, and construction, Edinb. 1850. [VISSZA]

574. Brewster, A Treatise on the Kaleidoscope, Edinb. 1819. [VISSZA]

575. Élie De Beaumont, Éloge hist. de J. Ch. Oersted. Paris 1862. p. 42. [VISSZA]

576. Prolusiones ad chemiam saeculi XIX. Budae, 1800. 8o; Accensiones novae ad prolusionem suam primam et secundam, Budae, 1803. 8o. [VISSZA]

577. Beweis, dass ein beständiger Galvanismus den Lebensprozess im Thierreich begleitet, Weimar, 1798. 8o. [VISSZA]

578. Versuche mit Volta's galv. Batterie, Voigt's Magazin für Naturkunde, VI, 1803. [VISSZA]

579. Cotte, Traité de météorologie, Paris, 1774. 4o, p. 26. [VISSZA]

580. De analogia magnetismi et electricitatis, Misc. Soc. Taurin. I, 1759. [VISSZA]

581. Essai sur l'électricité naturelle et artificielle, Paris, 1781. 8o, II, p. 37. [VISSZA]

582. Aldini, Essay téorique et experimentale sur le galvanisme etc. Paris, 1804. I, p. 340.; Izarn, Manuel du galvanisme, Par. 1804. p. 120. [VISSZA]

583. É. de Beaumont, i. m. p. 60. [VISSZA]

584. Arago, Not. Biogr. II, p. 50. [VISSZA]

585. Not. Biogr. II, p. 60. [VISSZA]

586. Arago, Not. Biogr. II, 67. [VISSZA]

587. E munkái közül a legnevezetesebbek a következők: Récueil d'observations éléctro-dynamiques, Paris, 1822.; Exposé méthodique des phénomènes éléctrodynamiques, Par. 1823.; Théorie de phénomènes électro-dynamiques uniquement déduite de l'expérience, Par. 1826. (Ezeken kívül számos értekezés az Ann. de chim. et de phys.-ben). [VISSZA]

588. Arago, Not. Biogr. II, 37. [VISSZA]

589. Arago, Not. Biogr. II, 88. [VISSZA]

590. Not. Biogr. II, p. 106. [VISSZA]

591. Anwendung des Quecksilbers zur Darstellung Von Kalium-Amalgam, Gehlen's Journ. für Chemie u. Phys. V, 1808. [VISSZA]

592. Beobachtungen über Reduction verschiedener Erden und des Ammoniums, Gehlen's Journ. V, 1808. [VISSZA]

593. Vasmentes súlypát, mely porrá törve és tojásfehérjével keverve nyilt tűzön szén között mintegy két órán át hevíttetik. [VISSZA]

594. Einwirkung des Lichts auf Phosphor und Leuchtsteine, Schweigger's Journ. VII, 1818. [VISSZA]

595. Herschel-nek az e találmányra vonatkozó három értekezése a Phil. Trans. 1800-ki évfolyamában jelent meg. [VISSZA]

596. Von den entoptischen Farbenfiguren und den Bedingungen ihrer Bildung in Gläsern, Schweigger's Journ. XI, XII. [VISSZA]

597. Compt. Rend. XV. p. 95. [VISSZA]

598. Magnetische Polarisation der Metalle und Erze durch Temperaturdifferenz, Abhandlangen d. Berl. Acad. 1822, 1823. [VISSZA]

599. Seebeck, Ueber die magnetische Polarisation verschiedener Metalle, Alliagen und Oxyde zwischen den Polen starken Magnetstäbe, Abh. der Berl. Acad. 1827. [VISSZA]

600. Term. tud. Ért, p. 325. [VISSZA]

601. Mariotte, Traité des Couleurs, II. [VISSZA]

602. Chemische Abhandlung von der Luft u. dem Feuer, 2. Aufl. Leipzig 1782. 8o. [VISSZA]

603. Lambert, Pyrometrie oder vom Maass des Feuers und der Wärme, Augsburg. 1779. 4o, [VISSZA]

604. Prevost, Essai sur le calorique rayonnant, Genève, 1809. 8o. [VISSZA]

605. Leslie, Experimental inquiry in to the nature and propagation of heat, Lond. 1804. [VISSZA]

606. Tyndall, A hő mint mozgás, p. 361. [VISSZA]

607. Tyndall, A hő, X. fej. [VISSZA]

608. Tyndall, A hő, pp. 341, 349. [VISSZA]

609. Recherches sur plusieurs phénomènes calorifiques entreprises au moyen du thermo-multiplicateur, Ann. de chim. et de phys. XLIII, 1830. [VISSZA]

610. Mém. sur la transmission libre de la chaleur rayonnante etc., Ann. de chim. et de phys. LIII, 1833. [VISSZA]

611. Arago, Oeuvr. Compl. XII, p. 182. [VISSZA]

612. Tyndall, A hő, pp. 351, 443. [VISSZA]

613. Ricerche accompagnate da sperimenti sulla cagione della luce azurra che illumina la grotta di Capri, Rendiconto dell' acad. Napoli, V. 1846. [VISSZA]

614. Bibliothèque univ. Genève, XXVI, p. 314. [VISSZA]

615. Grundlinien zu einer zweckmässigen Behandlung der Geometrie, Erlangen, 1818. 8o. [VISSZA]

616. Vorläufige Anzeige des Gesetzes, nach welchem die Metalle die Contact-Eledricität leiten, Schweigger's Journ. XLIV. 1825.; Pogg. Ann. IV. 1825. [VISSZA]

617. Bestimmung des Gesetzes, nach welchem die Metalle die Contact-Elect. leiten, nebst einem Entwurfe zu einer Theorie des Voltaischen Apparats, Schweigg. Journ. XLVI. 1826. [VISSZA]

618. Die galvanische Kette, mathematisch bearbeitet von D. G. S. Ohm, Berlin, 1827. 8o. [VISSZA]

619. Die galv. Kette, p. IV. [VISSZA]

620. Die galv. Kette, p. 5. [VISSZA]

621. Die galv. Kette, p. 36. [VISSZA]

622. Die galv. Kette, p. 55. és folyt. [VISSZA]

623. Die galv. Kette, p. 242. [VISSZA]

624. Die galv. Kette, p. 78. [VISSZA]

625. Fechner, Maasbestimmungen über die galvanische Kette, Leipzig, 1831. [VISSZA]

626. Comptes Rendus de l'Ac. d. Sc., XX. p. 210. 1845. [VISSZA]

627. Term. tud. Értekezések (Dove, A villanyosságról) p. 66. [VISSZA]

628. Taylor's Scientific Memoirs, vol. II. [VISSZA]

629. Ueber Combinationstöne und Stösse, Pogg. Ann. LXVII. 1839.; Definition des Tons und Theorie der Sirene, Pogg. Ann. LIX. 1843., LXII. 1844. [VISSZA]

630. Einfache Vorrichtung zur Anstellung der Lichtinterferenz-Versuche, Pogg. Ann. XLIV. 1840.; Erklärung aller in einaxigen Krystallplatten warnehmbaren Interferenz-Erscheinungen, Abh. der bayr. Acad. phys. Cl. VII. 1852., 1853. [VISSZA]

631. Tyndall, Faraday und seine Entdeckungen, deutsche Uebersetzung herausg. v. H. Helmholtz, Braunschweig, 1870. p. 164. [VISSZA]

632. Tyndall, i. m. p. 165. [VISSZA]

633. Tyndall, i. m. p. 167. [VISSZA]

634. Tyndall, i. m. p. 5. [VISSZA]

635. Tyndall, i. m. p. 178. [VISSZA]

636. On two new compounds of chlorine and carbon, and on a new compound of iodine, carbon and hydrogen. Phil. Trans. 1821. [VISSZA]

637. Tyndall, i. m. pp. 189., 190. [VISSZA]

638. On fluid chlorine, Phil. Trans. 1823. [VISSZA]

639. On the manufacture of glass for optical purposes, Phil. Tr. 1830. [VISSZA]

640. On a peculiar class of acoustical figures etc., Phil. Trans. 1831. [VISSZA]

641. Tyndall, i. m. p. 18. [VISSZA]

642. E fölfedezéseire vonatkozó első értekezéseivel (Induction of electric currents; Evolution of electricity from magnetismus; New electrical state or condition of matter; Explication of Arago's magnetic phenomena, Phil. Trans. 1831.) nyitotta meg iratainak azon hosszú sorát, mely Experimental researches in electricity czímmel 1855-ig harmincz seriesben jelent meg. [VISSZA]

643. Tyndall, i. m. p. 33. [VISSZA]

644. Tyndall, i. m. p. 33. [VISSZA]

645. Identity of electricities of different sources; relation by measure of common and Voltaic electricity, Phil. Trans. 1833. [VISSZA]

646. Faraday elektrochemiai vizsgálatait az Experimental researches III-ik, IV-ik, V-ik (1833), VI-ik, VII-ik, VIII-ik (1831.) sorozatában tette közzé. [VISSZA]

647. Tyndall, i. m. pp. 59., 60. [VISSZA]

648. Tyndall, i. m. p. 70. [VISSZA]

649. On the magnetization of light and the illumination of the magnetic lines of force, Exp. research. Ser. XIX., Phil. Trans. 1845. [VISSZA]

650. Tyndall, i. m. p. 78. [VISSZA]

651. Tyndall, i. m. p. 78. [VISSZA]

652. On new magnetic actions and on the magnetic condition of all matter, Exp. research. Ser. XX., XXI. Phil. Trans. 1846. [VISSZA]

653. Tyndall, i. m. p. 93. [VISSZA]

654. Tyndall, i. m. p. 95. [VISSZA]

655. Exp. research. Ser. XXVI. Phil. Trans. 1851. [VISSZA]

656. Effect of heat upon the absolute magnetic force of bodies, Phil. Trans. 1855. [VISSZA]

657. On the electricity evolved by the friction of water and steam against other bodies, Phil. Trans. 1843. [VISSZA]

658. On static induction (continued), Phil. Trans. 1838. [VISSZA]

659. On a peculiar voltaic condition of iron, Phil. Mag. 1836.; On the causes of neutrality of iron in nitric acid, Phil. Mag. 1837. [VISSZA]

660. On the character and direction of the electric force of the Gymnotus, Phil. Trans. 1839. [VISSZA]

661. Tyndall, i. m. p. 103. [VISSZA]

662. Tyndall, i. m. p. 150. [VISSZA]

663. Tyndall, i. m. p. 148. [VISSZA]

664. Tyndall, i. m. p. 200. [VISSZA]

665. Tyndall, i. m. p. 74. [VISSZA]

666. Tyndall, i. m. p. 207. [VISSZA]

667. Rümelin, Mayer-nek egyik rokona, az Augsb. Allg. Zeitung 1878-iki folyamában Mayer-ről közzétett iratában (l. Term. tud. Közl. 1878. p. 264.) azt állítja, hogy Mayer a várt praxis elmaradása miatt helyzetét tűrhetetlennek találta s e miatt határozta el magát az utazásra; ellenben Dühring a fönt említett motivumot hozza föl. (Dühring, Robert Mayer, der Galilei des XIX. Jahrhunderts, Chemnitz, 1880. 8o. p. 35.) [VISSZA]

668. Mayer e tárgyról első (1842-iki) iratának közzététele után csak nyolcz évvel a Bemerkungen über das mechanische Aequivalent der Wärme czímű iratában nyilatkozott. Mayer-nek összes iratai Die Mechanik der Wärme in gesammelten Schriften czímmel 1867-ben jelentek meg; e könyvnek 2. kiadását (Stuttgart, 1874.) használtam; e kiadás az elsővel teljesen megegyezik, csak a hő mechanikai egyenértékét kifejező szám van 367 helyett 425-nek véve. [VISSZA]

669. Mechanik d. Wärme, 2. Aufl. p. 257. [VISSZA]

670. Mechanik d. Wärme, p. 259. [VISSZA]

671. Mech. d. Wärme, pp. 260., 261. [VISSZA]

672. Mech. d. Wärme, p. 262. [VISSZA]

673. Mech. d. Wärme, p. 3. [VISSZA]

674. Mech. d. Wärme, p. 5. [VISSZA]

675. Mech. d. Wärme, p. 10. [VISSZA]

676. Mech. d. Wärme, p. 10. [VISSZA]

677. Mech. d. Wärme, p. 11. [VISSZA]

678. Dühring, Krit. Gesch. d. Mechanik, p. 444. [VISSZA]

679. Mechanik d. Wärme, pp. 13-116. [VISSZA]

680. Az 1 köbcent. vízre vonatkozó hőegység. [VISSZA]

681. Mech. d. Wärme, pp. 29., 30. [VISSZA]

682. L. Tyndall, A hő mint mozgás, p. 73. [VISSZA]

683. Mech. d. Wärme, p. 20. [VISSZA]

684. E tapasztalatra vonatkozólag Rumford abban a nézetben volt, hogy az éles töltés meggátolja a hőrezgések keletkezését, innét van az ágyúcsőnek csekélyebb megmelegedése (Fischer, Gesch. d. Phys. VII. p. 274.). [VISSZA]

685. Mech. d. Wärme, p. 48. [VISSZA]

686. Mech. d. Wärme, p. 52. [VISSZA]

687. Mech. d. Wärme, pp. 56., 57. [VISSZA]

688. Mech d. Wärme, p. 73. [VISSZA]

689. Mech. d. Wärme, p. 91. [VISSZA]

690. Ez a dolgozat a Mayer összegyüjtött iratainak kiadásában nem foglaltatik. [VISSZA]

691. 1 nagykalória egyenlő avval a hővel, mely egy köbméterföld víznek mérsékletét 1 fokkal növeli. [VISSZA]

692. V. ö. Term. tud. Közl. 1879. p. 143. [VISSZA]

693. Term. tud. Közl. 1872. p. 104. [VISSZA]

694. Mech. d. Wärme, pp. 206, 207. [VISSZA]

695. Ueber die Herzkraft, Vierordt's Archiv, 1851.; Ueber das Fieber, Wunderlich's A'rchiv, 1862.; Ueber nothwendige Consequenzen und Inconsequenzen der Wärmemechanik, 1869.; Ueber die Bedeutung unveränderlicher Grössen, 1870.; Ueber die Ernährung, 1871.; Ueber veränderliche Grössen, 1870. [VISSZA]

696. Collignon, Traité de Mécanique, III. p. 591. [VISSZA]

697. Arago, Not. Biogr., I. p. 539. [VISSZA]

698. Dühring, Krit. Gesch. d. Mechanik, p. 229. [VISSZA]

699. Introduction à la mécanique industrielle physique ou expérimentale, Paris, 1829. [VISSZA]

700. On the calorific effects of magneto-elecricity and on the mechanical value of heat, Phil. Mag. XXIII. 1843. [VISSZA]

701. On the existence of an equivalent relation between heat and the ordinary forms of mechanical power, Phil. Mag. XXVII. 1845. [VISSZA]

702. On the mech. equiv. of heat as determined by the heat evolved by the friction of fluids, Phil. Mag. XXXI. 1847. [VISSZA]

703. On the mech. equiv. of heat, Phil. Trans. 1850. [VISSZA]

704. Helmholtz Joule mellett még néhány fizikust említett. Hogy miképen iparkodott Helmholtz, hogy a Mayer mellőzését jóvá tegye, erre nézve l. Dühring-nek iratát Robert Mayer-ről, p. 118 és folyt. [VISSZA]

705. Mech. d. Wärme, p. 298. [VISSZA]

706. Dühring, Robert Mayer, p. 167. [VISSZA]

707. Mech. d. Wärme, p. 312. [VISSZA]

708. Dühring, R. Mayer, p. 127. [VISSZA]

709. Ueber Erdbeben, Mech. d. Wärme, p. 333. [VISSZA]




Hátra Címlap és tartalomjegyzék