Kezdőlap

Azary Ákos,

orvos-sebésztudor, a budapesti állatgyógyintézetben az állatorvostan nyilv. rendes tanára, egyetemi magántanár, szül. 1850. ápr. 27. Verbiáson, Beregm., az orvostudori oklevél elnyerése után 1875. ápr. 22. a budapesti egyetem gyógyszertani intézetének segédévé választatott. A boszniai hadjáratban mint közös-hadseregbeli főorvos vett részt. A hadjáratból visszatérve az állatorvostan és állatjárványtan tanulásához fogott; e czélra hosszasan tartózkodott a berlini, müncheni s párisi iskolákban. Külföldi utazása után 1885. ápr. mint állami állatorvos nyert alkalmazást; majd az állatorvostan és járványtan ny. r. tanárává neveztetett ki a budapesti állatgyógyintézetbe. Meghalt 1888. jul. 20. Szobbon.

Gyógyszerészeti értekezéseket irt az Orvosi Hetilapba (1876-1881) s Természettud. Közlönybe (1877-1878). Alig van tekintélyesebb franczia vagy német állatorvostani vagy járványtani szaklap, melynek munkatársa ne lett volna.

Munkái:

1. Előadások az idegrendszer betegségeiről, tartotta a Salpétriere kórházban Charcot J. M. összegyűjté és közlé Bourneville. 2. kiadás után ford. Bpest, 1875. (Orvosi Könyvkiadó-Társulat Könyvtára XXVII.)

2. Kórboncztani jelzéstan vezérfonala. Orth János után ford. U. ott, 1876. (M. Orv. Könyvk.-Társ Könyvtára XXX.)

Szerkesztette a Veterinarius szakfolyóiratot 1882. szept. 15-től 1884. szept. 15-ig.

Szinnyei Repertoriuma. Term. és Könyvészete.

Orvosi Hetilap 1875. 81. sz., 1888. 32. sz.

P. Napló 1888. 211. sz.

Egyetértés. 1888. 32. sz.

Term. Közlöny 1889. 597.