Kezdőlap

Bacsányi (Batsányi) János,

udvari fogalmazó, a m. t. akadémia lev. tagja, szül. 1763. május 9. és aznap kereszteltetett Tapolczán, Zalam., nemes szülőktől (Kazinczy szerint nem volt nemes eredetű); tanult a veszprémi és sopronyi gymnasiumban; a bölcseletet a kegyesrendiek pesti lyceumában, a törvényt Budán az egyetemen végezte. 1784-ben Orczy Lőrincz báró fia, István mellett volt nevelő; ennek halálával 1785 végén a kassai kamarai igazgatóságnál mint gyakornok nyert alkalmazást s később irnoknak mozdították elő. 1787-ben alapitotta Barótival és Kazinczyval a kassai Magyar Museumot. 1793-ban egy költeményeért (M. Museum 1792. II, évnegyed 56. l.) hivatalából elbocsátották és Forgách Miklós gróf nyitrai főispánnak magán-titoknoka lett. 1795-ben, a Martinovics-féle összeesküvés alkalmából elfogatván, egy évi fogságra itéltetett. Augusztusig Budán, azontul Kufsteinban tartatott, honnan 1796. május 23. kiszabadulván, Bécsben a bankó-hivatalnál nyert alkalmazást. Ekkor adta ki saját jegyzeteivel Ányos Pál munkáit (Magyar Minerva I. Bécs, 1798.) és dolgozott Ossian fordításán, melyből azonban csak az Iniszthonai háború jelent meg (Erdélyi Muzéum V. 1816.). 1804-ben a pénzügyi hatósághoz tiszteleti, nov. elején valóságos udvari fogalmazóvá mozdíttatott elő s 1805. nov. 10. nőűl vette Bécsben Baumberg Gabriellát (meghalt 1839. jul. 24. Linzben), kinek német verseit 1805. és 1807-ben kiadta. Napoleon 1809. Bécset megszállván, a Bassanói herczeg, Bacsányinak kufsteini fogolytársa, vele fordítatta le a franczia császárnak a magyarokhoz intézett proclamátióját; ezért kénytelen volt B. a béke megkötése után a kivonuló franczia sereget követni. Ettől fogva Párisban élt 2000 frank évi kegypénzen, melyet akkor is megadtak neki élte végéig, midőn 1814. a franczia fővárosba bevonult győzelmes ausztriai seregnél jelentvén magát, Linzbe internáltatott, hol 1845. május. 12. meghalt. A m. tud. Akadémia 1843-ban, midőn élte 80, évét betöltötte, lev. tagjai közé fölvette; 1857. aug. 5. Toldy tartott fölötte gyászbeszédet. (M. Tud. Társ. Évk. VIII. köt.) Könyvtárát a nemzeti múzeumnak hagyta. Kántz Zsigmond, nyug. máramarosi bányászati és erdészeti főtanácsos, Bacsányi hátrahagyott ereklyéit, arczképét és kéziratait Linzben összegyűjtvén, a m. tud. akadémiának küldte meg. 1863. márczius 11-én évszázados születése napját ünnepelte meg Késmárkon az ottani főiskola ifjusága, a tanári kar jelenlétében, mely alkalommal emlékbeszéd is tartatott fölötte.

Költeményei s czikkei a műfordításról és az irodalmat illetők megjelentek a M. Hirmondó (1785), M. Museum (1787-90), Orpheus (1790), Szépliteraturai Ajándék (1821-26.) és Tudom. Gyűjt. (1825. I. 3.) cz. folyóiratokban.

Munkái:

1. A magyaroknak vitézsége régiek példáival megvilágosítva. Pest, 1785. (Hungarorum bellica fortitudo. Tyrnavae, 1745. cz. névtelenül megjelent munkának forditása; ennek pedig szerzője, Miller Jakab szerint, Gasó István.)

2. Két magyar hazafi érzékenységei, tekintetes nemes Abauj vármegye öröm-ünnepén Bőjtmás-hava 16. 1790. H. n. (Orczy László bárót üdvözlik Bacsányi és Baróti Szabó Dávid. Bacsányi verse a Hadi és más Nevezetes Történetek-ben 1790. II. 586. l. is megjelent).

3. Ode ad inclytos SS et OO. regni Hungariae. (H. n. 1796).

4. Mantua. M. Aug. a 1799. Viennae. (Költemény.)

5. A magyar tudósokhoz. I. Faludi Ferencz s több más magyar költők munkájának kiadásáról. II. A nemzeti nyelvről s poezisről és a mai nyelvrontók törekedésiről. Pest, 1821. (Ism. Tudom. Gyűjt. 1822. III. 91.)

6. Batsányi János versei. I. kötet. Buda, 1827. (Szerző arczk. A 2. kötet nem jelent meg. L. Toldy: M. Költ. Kézik. II. 250.)

7. Batsányi János poétai munkáji. U. ott, 1835. (2. megbőv. kiadás, szerző arczképével. Ism. Kritikai Lapok VI. 18. Toldy munkái VIII. 376.)

8. Batsányi János költeményei válogatott prózai irásaival egyetemben. Kiadta Toldy Ferencz. Pest, 1865. (Kiadó előszavával és a szerző életrajzával.)

Poemata minora cz. kézirata (5 latin verse a mult századból) a m. nemzeti múzeumban.

Arczképe: Füger H. által festve és John F. által rézbe vésve. Versei (1827.) és ugyanaz a Poétai Munkái előtt. (1835).

M. Hirmondó 1785. 100. sz.

M. Museum I. 5. 6. 38. 41. 62. 79. 81. 88. 92. 106. 197. 203. 273. 355. 373. 376. II. 3. 9-13. 153. 162. 279. l.

Orpheus I. 1790. 86. 370. 377. 385. l.

M. Kurir 1804. IV. 38. 1805. III. 10. sz.

Horányi, Nova Memoria. I. 318. 765.

Catalogus Bibl. Fr. C. Széchényi I. és Suppl. I.

Szépliter. Ajándék 1821. 5. 1824. 113. 145. 1825. 39. 41. 65. 113. 1826. 33.

Kiss János Emlékezései I. 85.

Kazinczy Ferencz Munkái. II. Levelek III. 231.

Uj M. Muzeum 1851-52. (Kazinczy Gábor.)

Századok 1869. 278. l. (Könyvtára.) 1878. 9. 13. 226. 228.

Egyet. M. Encycl. V. 115.

Figyelő III. 241. (B. sirja és emlékezete Linzben, Thaly Kálmántól; születése napja a sirfelirat szerint máj. 9., halálozása napja u. ott máj. 12.) IV. 51. l.

Vasárnapi Ujság 1869. (Varró S.) 1872. (Kéziratai és Bacsányiné arczk.)

Toldy F. M. Nyelv. és Irod. Kézikönyve I. M. Költészet története II. Munkái III. 267. V. 210.

Vutkovich, M.-Irók Albuma.

Középt. Tanáregyl. Közlönye 1871-72. (Károly Gy. H.)

Figyelő 1874-75.

Bayer Ferencz, Bacsányi János, Soprony, 1878.

Kazinczy, Pályám Emlékezete. (Nemz. Könyvtár III.)

Pauler Tivadar, Budapesti Egyetem Története 394.

Ballagi Géza, Politikai Irodalom 292.

Szépirodalmi Kert 1887. 3. sz.

Beöthy Zsolt, M. Nemz. Irod. Története. I. k. 5. kiadás. Szépprózai Elbeszélés II.

Szirmay Antal, A M. Jakobinusok Tört. 37. 102. l. (M. Könyvesház XVI. 5-7. sz.)

Petrik Bibliogr. és Miller Jakab Chartularium Hung. cz. kézirata a m. n. múzeumban. (Tom. XVI. pag. 98.)